Déli Hírlap, 1983. szeptember (15. évfolyam, 207-232. szám)

1983-09-03 / 209. szám

Emlékezés Czóbel Bélára A Zalka Máté Gépészeti Szakközépiskola felvételi hirdet a következő tanfolyamokra: + HÜTÖGÉPKEZELŐ, AKKUMULATOR KEZELŐ + ALAPFOKÚ MŰSZAKI RAJZ Bővebb felviláciositás: az intézet igazgatói irodájában. (Miskolc, Kun Béla út 10.) Czóbel Béla szentendrei műtermében 1966-ban (Bara István felvétele) Czóbel Béla Kossuth-díjas kiváló művész születésének 100. évfordulója alkalmából tegnap koszorúzási ünnepsé get rendeztek a Farkasréti temetőben. Sírjánál Tamás Ervin Munkácsy-díjas festő­művész, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének alelnöke méltatta a magyar festészet kiváló képviselőjé­nek munkásságát. A megem­lékezésen a Művelődési Mi­nisztérium. a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja, a Pest me­gyei Tanács, Szentendre vá­rosa és a Czóbel-emlékbi- zottság. valamint a Pest me­gyei Múzeumok Igazgatósá­gának képviselői elhelyezték a tisztelet, a kegyelet koszo­rúit Czóbel Béla sírjára. , A Televízió házatáiát sok sző éii, számos, többe-kevésbé jo­gos kifogást kap a műsorpo­litika azért, hogy sokat taníta­nak. már-már kioktatnak. Leg­nagyobb hatású, mert a leg­több emberhez eljutó tömeg­kommunikációs eszközünk úgy tűnik, hogy ennél sokkal sú­lyosabb vádakat is elvisel: egy­re jobban szaporodik (és nem biztos, hogy csak a szórakoz­tató műsorok, lehet, hogy a fölösleges ismétlések, vagy gyenge anyagok ellenében) azoknak az adásoknak a szá­ma, amelyek — ha tetszik — éppen a kioktatás szándékával születnek. Ide sorolandók a dokumentumműsorok, az egyes embereknek sokak számára meg­szívlelendő hatalmas tudását közzé tevő portrémüsorok, és ide azok a riportfilmek, ame­lyek közül az egyik legutóbbi a csütörtökön, a kora esti órákban sugárzott Sasadi hét­köznapok volt. Szinte beval­lottan azzal a céllal mutatták be ennek az országos hírű termelőszövetkezetnek a min­dennapjait, hogy tessék tanul­ni belőle. Egy alig félórás műsor nem képes egy mezőgazdasá­gi nagyüzemet bemutatni, de nem is a részletes elemzés volt a céljuk: az országban szinte egyedülálló képződ­ménynek számító termelőszö­vetkezet működésének alap­elveit akarták a széles nyil­vánossággal is megismertet­ni. Ahogyan a Sasad dolgo­zik, az ugyanis nem kurió­zum (nem szabad annak len­nie), hanem inkább abba a kategóriába tartozik, amely­re iparban, mezőgazdaságban számos jó példa (a győri Rába Gyár, Bábolna, a könnyű­iparnak például a divatot ki­szolgáló ágazatai) van. A Sa­sad Téesz a többiekhez ha­sonlóan abban egyedi, hogy egvedül és kizárólag maguk­nak kellett rájönniük, ho­gyan tudnak megélni. Néhány évtizeddel ezelőtt Sasadi dombokként jelölte a vidéket a térkép, a földraj­zi megjelölés ment át a me­zőgazdaság egyik márkás nagyüzemének nevébe. Mint a mostani filmből is kide­rüli. helyzetüket csak részben könnyíti, hogy a főváros szé­lén vannak a földek, ahol élnek, mert a nagyváros ter­jeszkedése egyre távolabbra szorítja őket. S újabb fel­adatuk megoldására szorítja rá az itt dolgozókat. Könnyű nekik, mondják, és egy rá­nézésre a dolog valóban nem tűnik nehéznek. A főváros az ország egyik legnagyobb pi­jelentenek és belépőt a fel­nőtt életbe, az élet első iga­zi nagy erőpróbáját jelen­tik. * Az egyetem szép hagyo­mánya, hogy a legíiatalab- bakkal együtt üdvözlik a szakma nagytudású öregjeit, a jelkép erejére emelik az ünnepi gesztust: az éietnek mindig van folytatása, ha volt értelme. Tegnap azok vették át a gyémántokleve­let, akik 60 esztendő mun­kájával bizonyították a pá­lya szeretetét. A tanévnyitó nyilvános egyetemi tanács­ülés hallgatósága és ifjúsága hosszan tartó tapssal, nagy- nagy szeretettel köszöntötte Bauer Géza, Bóday Gábor okleveles bányamérnököket, illetve Kiss Pál es Sillay Vilmos aranyokleveles bá­nyamérnököket abból az al­kalomból, hogy átvették a gyémántdiplomát. Az emblémában ott a mérleg is... (Folytatás az 1. oldalról) A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem emblémája a tegnapi naptól a korábbi há­rom helyett négy jelképes raj­zot tartalmaz ezután. A bá­nyamérnöki, a kohómérnöki és a gépészmérnöki karokat je­lentő, a mesterség ősi eszkö­zeit ábrázoló képek mellett ide kerül Justitia hatalmának jel­képe, a mérleg is; a 35. tan­évet négy karral kezdi a mis­kolci egyetem. Dr. Czibere Tibor rektor tanévnyitó beszédében hang­súlyozta: az eseménynek történelmi súlya van. ,1735- ben Selmecbányán kezdődött az a műszaki képzés, ame­lyet a század korábbi évti­zedeinek soproni színhelye után 35 esztendeje Miskolcon folytattak. A műszaki okta­tás (történelmi hagyományai vannak egyébként ennek is) most testvéréül fogadta a jogászok személyében a tár­sadalomtudományi képzést. Szükség volt erre az észak­magyarországi régió igényei­nek kielégítése és az ország jogászképzésének megköny- nyítése végett. A Művelődé­si Minisztérium — a párt­tal, az Igazságügyi Minisz­tériummal, az Állam- és Jogtudományi Intézettel, a borsodi és a miskolci taná­csokkal karöltve — sok év­vel ezelőtt felismerte ezt a szükségletet. és jelentős anyagi befektetéssel 1980 nyarán létrehozta az egye­tem kebelében az Állam- és Jogtudományi Intézetet; 1981 Szeptemberében kezdődött meg nappali és levelező ta­gozaton a képzés. A hallga­tói létszám ma már a fia­talok körében meghaladja a 360-at, levelezőn a 200-at. és az idén nyáron született az a minisztertanácsi határozat, amely kari rangra emelte az intézetet. Az 1984—85-ös tan­év hozza meg számukra a valódi otthont: a jogtudo­mányi kar épületének falai már állnak. Gazdagabb lett tehát is­mét a miskolci egyetem, de mint a rektor mondta, min­j)c A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem Állam- és Jogtudományi Karát dr. Kö- peczi Béla művelődési mi­niszter iktatta be. dig akkor gazdagodik iga­zán, amikor először köszönt­hetik a mindenkori folyto­nosság biztosítékait, a leg- íiatalabbakat. Négyszáz­nyolcvanöt elsőéves hallgat­ta tegnap a tanévnyitó ün­nepséget kezdő Himnuszt, es befejező Szózatot, dr. Czi- bere Tibor leghosszabban hozzájuk beszélt. Az értel­miségi pálya soha nem volt könnyű, ma terhei követelő­zők, és a perspektívájának megteremtéséért nekik is dolgozni kell. Azoknak a 18 éves fiataloknak, akik ma még csak azt bizonyították be: sikeres felvételi vizsga után méltók rá. hogy egye­temisták legyenek. Az egye­temi évek persze nem fel­tétlen riasztóak, nemcsak sok küszködés, de sok, az ifjú­sággal együtt járó öröm le­téteményesei is. Haladékot aca. és kézenfekvő, hogy az ide vezető utat megtalálják. De mivel magyarázható ak­kor, hogy a téesz több ezer hektáros virágkertészete az ország területén 47 olyan üz­letet tart nyitva, ahol soha nem hervadt a szegfű, hogy egész Európába exportálják a a föld egyik legkényesebb teremtményét, a virágot? Mi a magyarázata, hogy hatal­mas nyereséggel oldották meg a kisállattartás nagyüzemi technológiájának olyan „ap­ró” feltételét, hogy a barom­fi tiszta levegőben növeked­jék, honnann jutott eszükbe, hogy mezőgazdasági műszere­ket gyártsanak, miért telik az asztalosműhelytől a nem­zetközi színvonalat magasan elérő olyan munka, hogy a főváros nemzetközi kooperá­cióban épült legreprezentatí­vabb szállodáit is ők búto­rozzák be? Tsz-ben sem. A lehetőségek: felismerése, a tisztánlátás, sőt az előrelátás, az alap­vető üzleti érzék, ugyanis semmiképpen nem számítható a csodák sorába. Még az ele­ganciával és nagyvonalúság­gal párosuló szakértelem sem. Nem csoda a hozzáér­tés, amely képes néhány év alatt saját magát is korrigál­ni. ha téved, vagy ha koráb­ban jó elképzelései fölött el­járt az idő. A Sasad Tsz most éppen arra jött rá. hogy a többi termelőszövetkezet melléküzemágai eltanulták tőlük az ipart kisegítő el­foglaltságokat: a következők­ben hiánycikkek gyártására állnak át. Aki észreveszi az apró, bosszantó réseket, csak az képes a nagy egészet is átlátni. M— Ünnepi rendezvények A bányásznapon, Sajészeniptan Gazdag' programmal várja az érdeklődőket ma és hol­nap a sajószentpéteri Petőfi Sándor Művelődési Ház a bányásznap alkalmából. Ma délután 2 órakor a he­lyi színjátszócsoport, vala­mint a Miskolci Nemzeti Színház művészei lépnek fel. Este 6-tól 11 óráig a Nap együttes szórakoztatja a fia­talokat. Vasárnap kora reg­gel fúvószenére ébrednek a sajószentpéteriek, majd fél 10-ig tél-zenét hallhatnak. Délelőtt gyermekfilmvetítés, gyermekfoglalkozás és a po­zsonyi bűvészegyüttes műso­ra szerepel a programban. Délután tömegsportversenye­ken mérhetik össze erejüket az indulók, majd félórás ka­ratebemutató következik. Fellép ezzel egyidőben a Bor­sod Néptáncegyüttes, vala­mint a dédestapolcsányi pá­vakor és citerazenekar. Négy órakor Lehr Ferenc és Bonez Géza humoristák nevettetik meg a közönséget, öt órakor nyitják meg a bányász kul­turális és sporthetek ese­ménysorozatát. A napot ba- nyászbál zárja. Közösségi raŰTelódé«, a szabadidő hasznos eltöltése Pályázat lakótelepieknek A B.-A.-Z. megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztá­lya pályázatot hirdet a Mis­kolc lakótelepein élők számá­ra a közösségi művelődés, a szabadidő eltöltése lakótele­pi feltételeinek javítása cél­jából. A pályázaton lakótelepi kollektívák, tarsadalmi-tö- megszervezetek, egyesületek vehetnek részt. (Nem pá­lyázhatnak azonban azok a közösségek, amelyek korábbi pályázataik eredményeként már központi támogatásban részesültek.) Pályázni lehet lakóklub, gyermekmegőrző. kondicio­náló, illetve sportszoba, bar- kácsműhely önerőből történő kialakításával, ezek berende­zésére, felszerelésére. A pá­lyázatnak tartalmaznia kell a létesítmény tervét, a kialaki-- tás költségvetését, az önré­szesedés mértékét és a fel­szerelésre, berendezésre igé­nyelt összeget. A pályázat térjen ki a létesítményben megvalósuló tevékenység tartalmára, a folyamatos mű­ködés feltételeinek biztosítá­sára is. A pályázatot 1983. szep­tember 30-ig kell eljuttatni á megyei tanács vb művelődés- ügyi osztálya címére, Mis­kolc, Tanácsház tér 1. A be­érkezett pályázatok elbírálá­sáról valamennyi pályázón­kat írásban értesítiük. Borsod- A baűj-Zemplén megyei Tanács V. B. művelődési osztálya r, n t al felvesz: ♦ festő, ♦ kőműves, ♦ villanyszerelő, ♦ ács, ♦ vasszerkezeti lakatos, ♦ asztalos, ♦ burkoló szakmunkásokat, valamint ♦ segédmunkást. Jelentkezés: munkaügyi osztály, Miskolc, József Attila u. 40. * tanévnyitót dr. Czibere Tibor akadémikus, az NME rektora mondott Az ifjúságtól a gyémántdiplomáig Az egyetem 35. tanéve elé

Next

/
Oldalképek
Tartalom