Déli Hírlap, 1983. augusztus (15. évfolyam, 181-206. szám)
1983-08-16 / 194. szám
DivathoU-dömping Gomba módra szaporodnak városunkban — főleg a centrumban— a divatáruüzletek. Szükségünk van-e ennyi ilyen jellegű boltra és milyen szempontok alapján adnak működésükre engedélyt? — e kérdésekre a tanács illetékeseitől kértünk választ. Kik döntenek, hogy döntenek? 5^ Az Ady-hídnál egymás mellett a Fantázia és az Európa divatböngészde Építést hitelek Gyorsabban intézi az OTP (Folytatás az 1. oldalról) Az építőanyag-hiány is serkentőleg hat a kölcsönfor- gaiomra, hiszen sokan már most igénylik az építési hiteleket, annak ellenére, hogy csak jövőre, távolabbi határidővel kezdenek hozzá az építéshez. Ügy kalkulálnak, hogy az anyagbeszerzéshez hosszabb időre van szükséges talán, ha gyorsan intézik a bevásárlást, még olcsóbban is sikérül hozzájutniuk a téglához. cseréphez, s minden más építőanyaghoz. Az OTP szakemberei fél év alatt 24(10 építési kölcsönkérelmet vettek-, át...a Széchenyi úti hitelosztályon, .s ebből jelenleg még 3—400 hitelkérelem feldolgozatlan: ezeket július első felében nyújtották be az ügyfelek. Május elsején még arról írtunk, hogy hiteligényléskor • jó másfél hónappal kell kalkulálni, míg minden szükséges engedély megszületik. A másfél hónap átfutási időt most sikerült lefaragni égy hónapra, ám az OTP-sek ezzel sem elégedettek... — Legalább a tavalyi szintre, a három hét körüli időtartamra szeretnénk leszorítani az ügyintézési időt — magyarázta az igazgatóhelyettes —. ezért célprémiumokat tűztünk ki dolgozóink- . nak, akik eddig is nagyon sokat teljesítettek a zsúfolt irodákban, rossz munkakörülmények között. Nehezíti azonban a dolgunkat, hogy az egyre népszerűbb felújításoknál, korszerűsítéseknél, totdaléképítéseknél kétszeri helyszíni ellenőrzést kell tartanunk az előírások szerint, s ez nagyon sok időt elrabol. Késlelteti sokszor a kölcsön- juttatást az is. ha sokáig kell várni a vállalati hitelre. Persze ez többnyire nem a jószándékon múlik, hanem a munkáltató anyagi helyzetén. Az új OTP-székház 1984 végére épül fel, s az építők eddig tartják az ütemtervet: jó tempóban szerelik össze az épületszerkezeteket. Még másfél évig azonban a jelenlegi körülmények között kölcsönös türelemmel és megértéssel lehet csak az ügyfelek s az OTP.-sek közös dolgait intézni. (k-ó) A Nagymiskolci Állami az.cUis'ág, az idei év első telében a háztáji és kisegítő gazdaságokban munkálkodó dolgozóinak több mint 40 mázsa kukoricavetőmagot, s 1100 tenyészjércét adott át. A mezőgazdáknak szállított áru listáján még tetemes mennyiségben szerepelnek a növényvédő szerek, a különMit kaptak a mezőgazdák? féle tápok, vetőmagok. Nemcsak ezzel könnyítették meg a háztájiban dolgozók munkáját: az állami gazdaság a gazdák rendelkezésére bocsátotta teherautóit. traktorjait is .az állatok és a takarmány szállítására. Ivóvíz, Sajóládról Megkezdődött az építése annak a 1000 milliméter átmérőjű. nagy teljesítményű ivóvízvezétéknek, amely városunk déli részét fogja ellátni a sajóládi vízműből érkező vízzel. A sajóládi vezeték várhatóan 1987-ben éri el a város határa* lekerőlantot készít A Tiszaalpáron élő. népművészet mestere, Bársony Mihály tsz-nyugdíjas, közel 50 éve készít tekerőlantot, népiesen nyenyerét. Élete során eddig több mint száz hangszert készített. Ezekből többet külföldön — az USA- ban, Japánban. Finnországban. Svédországban, Angliában, Norvégiában, az NSZK- ban és Svájcban — is megvásároltak. A képen: készül a tekerülant. Slezák László, műszaki osztályvezető mondta el, hogyan történik az engedélyek kiadása. — A kérelmező írásban megjelöli a helyet, ahol üzletet szeretne létesíteni, es a főépítészi szakvélemény dönti el, hogy az elképzelés városrendezési szempontból megvalósítható-e. Ha igen, az iparhatósághoz fordulunk. Itt több jelentkező esetén megállapítják a sorrendet. illetve meghatározzák, hogy ki kaphatja meg az építési engedélyt. — Mitől függ, hogy milyen típusú üzlet kerülhet az adott helyre? És mennyi idő telik el az engedély kiadásáig? A beépítési tervektől, az építési lehetőségtől, valamint a közművesítés fokától sok függ. A tervezés, engedélyeztetés egyébként hónapokat vesz igénybe. — Milyen igényekkel léphetnek fel a kérelmezők? — Általában azt szeretnék, ha minél kevesebbet kellene beruházniuk. Városszerte körülbelül kétszáz pavilon van, sajnos, többségük a belvárosban. Még Tapolca se olyan népszerű a magánkereskedők körében. Jobban örülnénk, ha a perifériákra is jutna egy-egy divatáru- üzlet .. . Bocskai István, az ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági osztály csoportvezetője: — A műszaki osztály a bevonásunkkal hozza megdöntését. . Kikéri véleményünket Ha majd természetes Kerékgyártó Mihály olvasónk, aki Ózdon, a Latínka Sándor u. 5. számú házban lakik, a közelmúltban Miskolcon járt. Olyasmit tapasztalt, ami — hazatérvén — tüstént levélírásra késztette. Idézünk leveléből: . a Széchenyi úton több üzlet előtt is sepregettek az üzlet alkalmazottai. Először arra gondoltam, hogy valamilyen magas rangú küldöttséget várnak a városba. Az igazi okot végül Is a Déli Hírlap „Tétlenért szemeteiők” című cikkéből tudtam meg. A magam részéről csak helyeselni tudom a rend és tisztaság érdekében hozott szigorú ellenőrzést, bírságolást. Mindezt talán már hamarább is meg kellett volna tenni . . .” Egyetértünk olvasónkkal, azt hozzátéve, hogy jobb későn, mint soha. Levelében azonban van egy zárójelbe tett .mondat. ami viszont minket késztetett e néhány sor leírására. Hadd idézzük a pontosság kedvéért így: (A sikk elolvasása után a használt villamosjegyeket a zsebem mélyébe dugtam, nehogy még véletlenül is eihullajtsam. s aminek következménye legyen . . .) Szóval, hogy is állunk ezzel a ..Nem bántja a szemét!” — tisztaságmozgalommal? Minden jóérzésű, rendszerető miskolcinak az az óhaja, hogy ez a mozgalom állandósuljon, pontosabban ne legyen rá szükség. Azt szeretnénk, ha nem a büntetéstől való félelem tartana vissza bennünket a szemeteléstől, hanem bennünk fakadó, természetes igényünk volna a tisztaság. S ebben a pontban találkozunk levélírónk gondolatával, aki ózdi létére, de a megyeszékhelyet tisztelve így fogalmaz: „Természetesen az lenne a jó. ha ilyen intézkedésre— mármint büntetésre — nem volna szükség, ha anélkül se szemetelnének az emberek.” Ehhez persze az kellene, hogy a miskolci polgár is — tisztelet a kivételnek! — belássa: a büntetés csak eszköz a tisztasághoz vezető úton. Bizonyos fajta kényszerítő eszköz, amely azt jelzi, hogy — fogalmazzunk tapintatosan — szépérzékünk nem elég fejlett, muszálybói tesszük azt. amit kulturált lényként természetszerűleg kell, kellene cselekednünk. A szigorú ellenőrzésnek, a büntetésnek van foganatja. De ismételjük: nem ez a végső megoldás! Ha majd az utcát is úgy tekintjük, mint az otthonunkat, pontosabban szűkebb környezetünket kitágítjuk, ,s az egész várost életterünknek fogjuk fel. amelyben élünk és ahogy élünk — úgv ítéltetünk ..., akkor majd jobban vigyázunk rá. Mint a magunkéra. Hiszen a miénk. Nekünk kell rendben tartanunk! jól mutatnak a Vörösmarty utcai apró üzletek. Az ilyen epületek nem rontják a városképet. az üzletkörre, szakmai össze- f tételre vonatkozóan, azaz ar- i ra, hogy milyen ipari vagy kereskedelmi szolgáltatásra van szükség az adott helyen. Több jelentkező esetén a sorrend megállapítása nem is olyan nehéz, mint gondolnák, ugyanis a kérelmezők többsége divatáru-kereske- desre kér engedélyt... •— Sokallják? — Ügy érezzük, hogy jobb volna a lakossági ellátás szempontjából, ha a magánkereskedők figyelme más árura is irányulna. Például szívesen támogatnánk lakásfelszerelési cikket forgalomba hozó üzlet nyitását. Kelemen István városi főépítész: — Az építési hatóságok nem a funkciót, hanem a városképet és a műszaki megoldásokat veszik figyelembe az engedélyeztetéskor. A pavilonok, divatáruüzletek általában olyan helyre kerültek. mely intézményi vaey úgynevezett „hulladék” zöldterület. tehát: két lakóház, járda es közművezetékek közé. Ezek városrendezési szempontból ideiglenes jellegű megoldások, ennek megfelelően áz engedélyek is nagyobbrészt meghatározott- határidőre szólnak. A pavilonok felállítását sok esetben csak átmeneti megoldásnak tartjuk. — Néhány példát is mondana erre? — Az Ady-hídnál például a divatáruüzletek intézményi területre épültek. A tervek szerint itt Merkur-autósza- lon. Expressz-iroda és bizományi épül, néhány lakással együtt. De a Fórum-ház melletti terület is tervezés alatt áll. Addig miért ne állhatnának ezen a részen kis üzletek? A belvárosi házak lépcsői alatt is létesült ió néhány hasonló üzlet. További sorsukat majd a felújítási terv dönti el, elképzelhető, hogy ezek nem maradnak itt. Igaz, a tulajdonosok ideiglenes engedélyt kaptak rá, de ilyen céllal már nem adunk ki többet. TEMESI LÁSZLÓ Kell di acél Ismét működik az öreg kemence —a Egy évig állt, vasárnap hajnaltól azonban ismét működik az LKM martinüzemének IX-es kemencéje. A megrendelések és a dunaújvárosiak kisegítése miatt, elő kellett venni az „öreget”, a IX-es kemencét is. Életre keltése a Kohászati Gyárépítő Vállalat diósgyőri főépítés- vezetőségére hárult. — Nehéz helyzetbe kerültünk — mondja Dudra József, főépítésvezető. — Nyakunkon volt az év legfontosabb munkája, az LKM 1-es kohójának és a hozzá tartozó iéghevítőnek az átépítése. Kevés volt az emberünk. Végül is sikerült megoldani a feladatot. Az LKM gárdája, mint a kombinált acé'mű és más fontos beruházások munkálatainál, most is mindent megtett az ügy érdekében. A Radnóti, a Kossuth és más szocialista brigádok számára a IX-es komon-.le indulásáig nem volt. sem szabad szombat, sem vasárnap. Megtörtént, hogy több mint egyméteres vízben dolgoztak, embert próbáló körülmények! • között... — Most már ismét az 1-es kohóra és a léghevítőre koncentrálunk — mondta ismét a főépítésvezető. — Vállaltuk, hogy legalább öt nappal lerövidítjük a kohóátépítés határidejét. Ez — a kohó termelési értékét tekintve — 12—13 millió forintot jelent az LKM. nek, s a népgazdaságnak. Eddig még tartjuk a vállalásunkat.
