Déli Hírlap, 1983. augusztus (15. évfolyam, 181-206. szám)

1983-08-06 / 186. szám

A huszonnegyedik órában Végre, eső í A Duna—Tisza közén ment­ve a menthetőt, már pár nap­pal ezelőtt silónak takarítot­ták be az aszály sárgította kukoricát a kombájnok. A rendkívüli időjárás, a rekor­dokat döntögető meleg, bár kellemes nyaralási lehetősé­get jelentett az üdülőknek, annál több gondot okozott mezőgazdasági nagyüzeme­inknek. A szárazság repesztett föl­deken a több millió forintot érő termést, ideje korán siló­nak pár százezer forintos ér­tékért kellett betakarítani. A csapadékhiány elsősorban az ország központibb területeit sújtotta, így megyénkben, ha az utolsó percben is, de még jókor érkezett az cső! Pedigx a helyi meteoroló­giai. állomások jelentése sze­rint, a lehullott csapadék mennyisége erősen változott. Volt olyan' gazdaság, amelyik az elmúlt két nap hidegfront­jaitól mindössze húsz milli­méter csapadékot kapott’.’ s volt olyan nagyüzem, amely­nek határa 70 milliméter ..ál­dásban'’ részesedett! Az- előző termésbecslések, amelyeket még a felhős ég előtt ponto­sítottak, már több mint tíz- százalékos veszteséget mér­tek fel. amit- a rendkívüli szárazság okozott. Megyénk északi adottságá­nak köszönhetően jóval ke­vesebb abraktermő terüle­tet kellett besilózni, mint j délebbi országrészeinkben, ifc. öntözéssel pótolják a hiányzó csapadékot a Tokaj-hegyal- jai Állami Gazdasági Borkombinát szőlőtábláin. A tarcali ke­rületben az ültetvények 60 százalékára képesek vizet juttatni, igy nemcsak a termés mennyiségét tudják növelni, hanem an­nak minőségét is javítják. (Kozma István felvétele) Csigaháton (mégis gyorsan) jön a valuta Vadat, s halat exportálnál* de sajnos, a másodvetések sem tudják bepótolni azt a kárt, — mivel a csapadék- hiány miatt a növény nem tudott' kikelni — amit a tartós hőség okozott. Ezért a 44 ezer hektáros kukorica, a 21 ezer hektáros napraforgó­Kilátástalan ii h . •u.-FiCíátoríírlS-í , -.in.KI — .wor :or;r -o-riboC> «v "• ■. ’ - C '* T jKÍiVaaSS-'»’. A>T, _ Különleges túrára mentem a minap. Nem kellett hozzá se bakancs, se hátizsák — csak pénztárca ... Gyalogolni se kel­lett sokat, a tapolcai buszvégállomástól valamivel többet, mint száz métert. Ennyit igazán kibír korunk legkényelmesebb gya­loglója is, hát még, ha tudja, hogy az igazi „túra” csak ezután következik — az Anna étterem bungalójában! „Szextúra. mix­túra” hirdetik a plakátok és ki az, akit ne csábítana egy ilyen­fajta szórakozás, azaz kirándulás ... Szombaton éjszaka megtelt a bungaló — vajon miért hívják íg.v? —, ahol hajnalig lehet diszkóznü Éjfél után aztán nem sokkal rejtélyes sötétségbe borult a terem, majd a derengő fényben egyszercsak megjelentek a „túravezetők”, akiket alig vártunk. Változatos ruhában, egyesek viszont elég hiányos öl­tözékben. De nem bántuk. Mint ahogy azt sem, hogy akadt, aki egy villanásnyira minden textiliától megszabadult. A né­ző öröme csupán három, esetleg négy másodpercig tarthatott, mert utána a leányzó ijedten a színfalak mögé menekült. Ez is valami, hiszen eddig Miskolcon még ennyi se jutott a férfi- szemnek, Aztán néhány pajzán dal, sellőtánc, ügyes bűvész­szám, játékos vetélkedő körítésnek, és véget is ért az éjszakai túra. A szereplők mindent megtettek a hangulatos kirándulás érdekében. Nem rajtuk múlt, hogy nem élvezhettük zavarta­lanul a báru'.üsort. A bungalóban ugyanis pontosan annyi osz­lop van, amennyitől szinte semmit nem látni. Pedig, ha nem jó a kilátás, a túra sem sokat ér. (temesi) területen több mint tízszáza­lékos termés veszteséggel le­het előre számolni. Viszont a lehullott csapadéknak köszön­hető, ez a termés már imeg is lesz! Ugyanis élettanilag még jókor jött az eső, ráadá­sul a kalászosok tarlóutáni munkáit is megkönnyíti a csapadék, hiszen a felázott táblákban kevesebb energiá­val dolgozhatnak a talajmű­velő gépek. így az őszi vetések alá op­timális körülmény ek között I készíthetik elő a magágyat a munkagépek. Nagy ellentmondás, de a kertészeti kultúrák közül ta­lán a szőlőnek jötc rosszul az eső. A kultúrát a lehető­ségek között öntöztek, de a töppedt szemek a csapadék hatására, mivel a tágulást nem bírják, berepedezhetnek, így a megtámadt héjon ke­resztül különböző betegségek támadhatják meg a fürtöket. A MAVAD ma már rangos nemzetközi hírnévnek örvend a szakmában. Mint erről az 1982. évi mérleg tanúskodik — konvertibilis valutában egy esztendő alatt egymilli- árd 160. millió forint értékű exportforgalmat bonyolít le. A jelenlegi forgalom legje­lentősebb tényezője, a vadá­szat, még néhány évvel ez­előtt igencsak elhanyagolható bevételi forrás volt. A régeb­bi feljegyzések szerint, 1957- ben mindössze 15 vadász lá­togatott el hozzánk, hogy költséges szenvedélyének hó­doljon erdőinkben. Ma ezrek­re rúg a számuk. A MA VAD nyilvántartása szerint, tízezer­harminchat vadász látogatott hozzánk az elmúlt évben. Az Olaszországból, Ausztriából és az NSZK-ból érkezett vadá­szok 500 millió forintnál töb­bet Költöttek itt-tartózkodá- suk Idején. ÉLŐ ÉS LŐTT VADAK A külföldi piacokon kelen­dő a továbbtenyésztésre és konyhai célokra szolgáló élő vaa is. Különösen az olasz és fran­cia nagykereskedők vásárol­nak évről évre több nyulat, fácánt, foglyot, hogy vevőik igényeit kielégítsék. A lőtt vadakból is jelentős meny- nyiségeket szállítanak az előbbi piacokra, illetve az NSZK-ba és Svájcba. A ran­gos: szállodák étlapjainak el­maradhatatlan ínyencsége már a magyaros r.yúlpapri- kás,' a magyar fácán-, fogoly- és galambpecsenye. S ugyan ki gondolná, mi­lyen karriert futott be a csi­ga. Az elmúlt évben 71 mil­lió forint értékben több mint 1 millió 430 ezer kilót szál­lított külföldre a MA VAD, Ez az expor+cikk egyébként több erre. vállalkozó diáknak, á 'kisebb keresetű nyugdíja­soknak nyújt kiegészítő ^be­vételi forrást. A MAVAD, s ezzel együtt a népgazdaság valutabevéte­lét szaporítja továbbá a ma­gyar puli és a komondor, va­lamint a pióca, a galamb és a rák. FELDOLGOZVA - MAGASABB ÁRON A vadászat gyors növeke­désének példája ösztönzi a vállalatot arra, hogy ez utób­bi, jelenleg még kis volume­nű szállítások növelését szor­galmazza. Ügyes piackutató munkával — nemegyszer ép­pen az ideérkező vadászok­kal kiépített jó személyes kapcsolatok révén — mind több külföldi nagykereskedő­vel teremtenek kapcsolatot, e jelenleg még aprócikknek nyilvánított termékek piacá­nak bővítésére. E tevékeny­ségnek érdekes eredményei közé tartozik például, hogy növekszik a magyar díszhal­export. Néhány kezdemé­nyezőkészségről ismert ter­melőszövetkezetben — a vál­lalat ösztönzésére és segítsé­gével — már melléküzemági díszhaltenyésztés szervezésé­vel is foglalkoznak. Mind nagyobb szerepet szánnak a MAVAD-nal an­nak, hogy. termékeiket ne •natúr állapotban, hanem Kü­lönböző módokon feldolgozva juttassák el külföldi vásár­lóikhoz. E cél érdekében, a múlt évben Versesen kísérle­ti telepet létesítettek. Itt kü­lönféle szakmák rangos szak­emberei tevékenykednek. Je­lenleg például azzal kísérle­teznek. hogy csigát — burká­tól megszabadítva — kony­hakész állapotban szállíthas­sák — természetesen a mai­nál magasabb áron — a kül­földi vásárlóknak. Párhűza- mos kísérletek folynak a megmaradó csigaház feldolgo­zásának módszereire is. hi­szen a csigaház egyebek kö­zött a gomb- és díszműi par- ban hasznosítható. Újdonság a vadbőrrel be­vont.’valamint a fűz- és vad­bőr kombinációjú bútorgarni­túra is. Ezt az NSZK-ban megrendezendő őszi nemzet­közi bútorkiállításon mutat­ják be. '-i&WRC K. Z. Olcsó k és elnyühetet lenek U Pályázati hirdetmény Újonnan alakuló, miskolci székhelyű tervezővállalat felvételt hirdet • építész • statikus • gépész 0 villamos • mélyépítő 9 organizátor O árelem’ö • irányító tervezői, szakági vezetői, tervezői • szerkesztői és rajzolói munkakörökre. TOVÁBBÁ FELVESZ; pénzügyi és számviteli dolgozókat % gyors- és gépírókat 0 fénymásolókat 9 sokszorosítókat • takarítókat 9 teiefonkezelöt és portást # Jelentkezni és érdeklődni lehet írásban, részletes önéletrajz- zall a Miskolc megyei Város Tanácsa V. B. Építési és köz­lekedési osztálya személyzeti vezetőjénél (Miskolc, Tanács­ház tér 8. I. udvar. II emelet) 1983. augusztus 10-ig. Ezen időpont után Miskolc, Vas utca 18. szám alatt. Jelenleg évente nyolcezer tonna import horganyzott acélcsövet takarítanak meg a pVc-vizcsövek és műanyag idomok alkalmazásával. A Hungária Múanyagfeldolgozó Vállalat debreceni gyára évi 18 ezer tonna műanyag víz­csövet, csatornacsövet, öt­millió műanyag idomot és a szereléshez könnyen kezel­hető ragasztóanyagot állít elő. Ez a mennyiség fedezi a hazai lakásépítés czerel- vényigényét. Az építtetők egy része — elsősorban a magánépíttetők — azonban még idegenkednek a hor­ganyzott acélcsőnél három­szor olcsóbb pvc-cső beépí­tésétől. A különböző rendeltetésű műanyag csöveket más-más színben gyártják, alkalmazá­suk biztonságos és gazdasá­gos. összeszerelésük egysze­rűbb es gyorsába, mint az acélcsőrendszereké. A pvc- csövek és idomok további előnye a hosszú (minimáli­san ötven év) élettartam, ugyanis a korrózióknak el­lenállnak, belsejükben nem rakódik le vízkő. Egy-egy családi ház anyagköltségé­ből műanyag szerelvények alkalmazásával íöbb ezer fo­rintot takaríthatnak meg az építtetők. Központi szennyvíztisztítók A megyénk folyóiba kerülő szennyvizeknek mindössze a negyven százaléka tisztított. A nagyobbik hányad szűrésé­ről. semlegesítéséről mielőbb gondoskodni kell. hiszen a jövő ivóvízforrásainkat veszé­lyeztetjük igy. Megyénk több mint 350 településén még­sem érdemes mindenütt szennyvíztisztítót építeni — állapították meg a szakem­berek. A gazdaságos megol­dás az, ha szállítható hűtő- tartályokba kerül a szenny­víz, s körzeti tisztítótelepeken kezelik. Egy jó variáció... Játék a csikókkal Ha ruhára való anyagot vá­sárolunk, az any^g minősége után a legfontosabb szempont a mintája, mert ez lényegesen befolyásolhatja —v előnyösen vagy előnytelenül — alkatun­kat. A hosszanti csikba sza­bott ruha nyújtja viselőjét, míg a keresztbe futó vonalak erő­sítenek, alacsonyabbnak tün­tetnek fel. A csíkos anyagok divatja időről időre megújul. A klasszikusan egyszerű csíko­zásoktól, a hajszálvékonytól a széles csíkokig, a bonyo­lultabb sodrott, hullámos, virág- és egyéb motívumo­kat csíkba rendező — bor- dürös — mintákig sokféle kelme kelleti magát. E nyá­ron a csíkos anyagok nem színességükkel, hanem va­riálhatóságukkal hódítanak. A nyári divat jelszava: a csíkok illeszte.se, variálása a legkülönbözőbb formában. Gyakran váltakozik a hosz- szanti és keresztcsikozás a váll- és a mellrészen, az ujjaknál és a kézelőnél. Hangsúlyozhatja a szabás­vonalakat a ferdén, vagy aszimmetrikusan beállított csíkozás, álló, vagy fordí­tott „V” alakban, díszíthet gomboláspántokat, nyajckivá­gást, a színes csíkok domi­náló színével paszpólozva. De nemcsak ruhákat ké­szíthetünk csíkos anyagok­ból. Aki szeret magának , varrnj, vagy egyáltalán tex­tillel foglalkozni, a ruha anyagának maradékából ké­szíthet lapos hónaljtáskát vagy' buggyos sporttáskát is. A csíkos ruhát kedvelők­nek ajánlunk két szép fa­zonú nyári ruhát. Az egye­nes vonalú molettebbek részére is előnyös. Csónak­nyakkal teryezték, ejtett vál­lát ellentétes csíkozású pánt tartja fogva. Gomboláspánt­ja féloldalt van, s akárcsak a szoknya hasítékát, kereszt­be futó csíkpánt díszíti. Ké­szülhet kartonból, vászon­ból. vagy nem rugalmas se­lyemből. Duplaszéles anyag­ból a ruha hosszát — kö­rülbelül 120 centimétert — kell megvenni, 80 centi szé­lesből pedig ennek a dup­láját. A másik ruha karcsú, fia­tal nőknek illik. Az egyszí­nű. de a ruha anyagával megegyező minőségű ..V” alakú betét négy gombbal záródiK. Az ujj szabása a derékvonaltól indul, karján keresztbecsíkos pánt fogja össze A többszörösen kör­becsavart puha bőröv a csí­kok színével összhangban van. Ehhez a nmáiioz olvan könnyű selymet kell vásá­rolni, aminek az oldalán bordürminta fut végig szé­les sávban. Ezek általában 120 centiméter szélesek a szoknya aljböségét kell rá­venni. ami körülbelül 2—2> méter. ». A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom