Déli Hírlap, 1983. augusztus (15. évfolyam, 181-206. szám)
1983-08-29 / 204. szám
a miskoSciaké a szó Kirándulni jó „Fazék" nem rúg többet labdába... Rovatvezető: Nytkes Imre. — Postacím: Déli Hírlap. Miskolc. 3501. Pt. 39. — Tel.: 18-225 Annak idején gyerekkoromban néhány diósgyőri ház falán irigykedve néztem a kis táblát: „Tiszta, rendes ház.” Hiába kértem szüléimét, szerezzünk mi is egy ilyet, valahogy elmaradt. Annak dacára, hogy udvarunk, házunk mindig tiszta és rendes volt. Mint a szomszédoké, a többi lakóké. Természetesnek tűnt a rend igénye. Ez jutott eszembe, ahogy elsétáltam a Széchenyi úton a Tulipán Divatház előtt, s láttam kirakatában a hivalkodó táblát: „Tiszta, rendes kereskedelmi egység”. S elgondolkodtam, vajon jól van-e ez így? Kell-e dicsekednie egy divatháznak azzal, hogy tiszta és rendes? Lehet más is? Mondjuk piszkos, szemetes és rendetlen? Itt magától értetődő kellene, hogy legyen a patyolattisztaság, a rend. Mint ahogy tiszta az orvos keze, s hogy a KÖJÁL-előírásoknak megfelelő tisztaságnak kell honolnia egy húsboltban, pékségben, cukrászüzemben. Azok közé tartozom, akik külföldön járván, benéznek az üzletekbe is, ha nem is mindig a vásárlás igényével. Távoli nagyvárosok, fővárosok üzleteiben, divatáruházaiban, mindig természetesnek vettem, hogy ott, ahol női fehérneműt, drága bundákat stb. kínálnak eladásra, tisztaság és rend van. S gondolom az ottani boltosok, üzlettulajdonosok is úgy fogják fel a dolgot, hogyha máshol talán nem is, de egy divatosztályon, divatboltban bármilyen körülmények között is tisztaságnak és rendnek kell honolnia. S álmukban sem jutna eszükbe, hogy ezzel külön kérkedjenek, netán még vevőcsalogatókénKis felhasználják. De, hát lehet, úgy tűnik, nálunk más a szokás. Sokszor olyasmiből is érdemeket kovácsolunk magunknak, aminek a hiányát osztoznunk kellene, s ami ha megvan, természetes, magától értetődő. Ny. L , Legyen család a család! Táblával kár hivalkodni zük, és a fenntiekhez hasonló „vendégriasztó” eset ne lordul jón elő. Kérjük a kedves levélírót, hogy továbbra is tisztelje meg bizalmával ételbárunkat és legyen vendégünk a jövőben is”. (A választ a „Mennyi egy adag zúza. ha két fél?” címmel megjelent olvasói észrevételre kaptuk Bara- novszky Ferenctől, a Bükkvidéki Vencféglátóipari Vállalat étteremvezetőjétől.) A Gyula és az Örs utca kereszteződéséber/ áll hónapok óta három konténer. A köztisztasági vállalat elszállítja tartalmukat, ám sok szemét lehullik melléjük, amikor beleöntik, s bizonyára ügyködnek körülöttük a .guberálók is. A mellé hullott, mellé rakott szemét hónapok óta bűzlik, szinte ki bír hatatlanul. Szerintünk eltakarítása a házfelügyelő dolga lenne. Már telefonáltunk a közterület-ellenőrzési csoporthoz, s ígérték: intézkednek. Ennek azonban eddig semmi nyoma. Jó lenne, ha az illetékesek minél hamarabb köteleznék a bűzlő szemét „gazdáját” az eltakarításra. Gyarmati Ferenc Miskolc, Gyula u. Fazekas Zoltán sokan ismerték Kassán és Miskolcon. Neve összeforrt a futballsporttal. Gazdag életútját a diósgyőri sportbarátai, a régi DVTK és Diósgyőr sportszerető közönsége ismerte, nagyra becsülte. Jó pác évvel ezelőtt a miskolci focifarsang résztvevőjeként is szerepelt a kassai öregfiúk capa- tában, majd később is többször eljött erre az eseményre. Tagja volt annak az igazi futballél- ményt, sziporkázó szellemű, és — ami ma hiánycikk — csupaszív játékot produkáló gárdák egyikének, akiket azóta is évről évre örömmel vár. s akiknek játékában, legyen _ hazai vagy vendégcsapat, szívből gyönyörködik a közönség. Kapcsolata a diósgyőri sporttal azonban ennél jóval régebbi* Fazekas Zoli (a népszerű „Fazék”) a 30-as évek vége fel» került a DVTK (akkor DIMa- VAG) csapatába, mint fiatal középcsatár. Abban az időben nagyon szép évei is voltak a diósgyőri futballnak. Zolit nemcsak Diósgyőrben, de a magyar futball akkori első vonalában is számon tartották, ismerték. Az akkori jó gárdából kitűnt egyénileg is, remek technikájával, ész- és szívjátékával. A II. világháború viharai őt is továbbsodorták. A felszabadulás után már nem jött vissza korábbi munkahelyére a diósgyőri vasgyárba, hanem szülővárosában, Kassán helyezkedett el. Ott és más szlovákiai városban is ed- zősködött még több évig, átadva gazdag tudását a felnövő fiatalabb generációnak. Majd két évtizedig a kassai vasút- igazgatóságon dolgozott (mint energetikus), egészen nyugdíjazásáig, 1980-ig. Bár az aktív futballal régen megszűnt a kapcsolata, érdeklődését továbbra is lekötötte a szőkébb és tágabb sportélet minden eseménye. A barátság nem ismer határokat: a személyét övező népszerűség és szeretet birtokában nagyon szép missziót töltött be Miskolc és Kassa sportbaráti kapcsolatainak kialakításában. Alig pár hete, hogy korunk félelmetes betegsége, a szívin-- farktus 66 éves korában váratlanul elszólított az életből. Kedves egyéniségét és szép múltat idéző gazdag életútját megőrizzük emlékezetünkben. Gajdos László Miskolc Pénztárcát találtak Körülbelül két héttel eze^ lőtt a Centrummal szembeni gyógyszertár előtt egy pénztárcát találtak. Igazolt tulajdonosa a gyógyszertárban átveheti. A társadalom szservezctét alkotó sejtek a családok — halljuk gyakorta a megfogalmazást, s hogy a sejteken belül rosszindulatú szövetek búrjánoznak. E jelenség oka bizonyára rendkívül összetett, s nem véletlenül a női egyenjogúsítással párhuzamosan lett élő téma. A családi közössegek formája, belső törvénye évszázadokon keresztül változott, alakult, a mindenkori gazdasági körülményekhez igazodva. Mindezt annak érdekében, hogy megőrizve eredeti funkcióját, a tagok megfelelő érzelmi és anyagi bázisaként működhessen. Ez a „vér- és dacszövetség” látszik gyengülni napjainkban, sokakban megkérdőjelezve e közösségek szükségességét. Kissé sután, naivul hangzó szóösszetétel: családi fészek. Szemléletesen fejezi ki azokat a kívánalmakat, amelyeket egy családi társulástól elvárhatunk. Például, hogy az otthon töltött idő felfrissülésre, pihenésre is szolgáljon, hogy újult erővel végezhessük feladatainkat a külvilágban. A mai életforma sajnos nem biztosítja ennek kellő megteremtését, s kihasználását. Ébrenlcti állapotunk legkisebb hányadát éljük otthon, ám ezt az időt nem pazarolhatjuk kikapcsolódásra. Részben nem engedhetjük meg magunknak („házi feladatok” garmada, továbbtanulás, másodállás stb.), másrészt nem igényeljük igazán. A mértékletes kikapcsolódás nem léha emberi élvezet, hanem biológiai szükséglet, melynek hiánya elóbb-utóbb károsan hat szervezetünkre. A pihentető alvás mellett az aktív pihenésre is időt kellene szakítani. A kifáradt ember ideges, okkal, ok nélkül birizgálja környezetét, kedélyállapota vulkánhoz hasonló. Ahogyan a tűzhányóból időnként lávafolyam tör elő, úgy bukkan elő az indulatokkal teli emberből Lucifer, ezer ördögével. (A tétlenség is hasonló tüneteket eredményez!) Ezek a vélt, vagy valós okozató kitörések rendszerint otthon történnek, mondván, itt mindent lehet, úgysem látja senki, „csak” a családunk (a kárát szintén). Személyes problémáink szemellenzővé válása lehetetlenné teszi, hogy társaink gondjait észrevegyük, érdeklődjünk ezek iránt is. Ez az elszigeteltség hajlamossá tesz arra, hogy az objektiv körülmények áldozataként, szánjuk magunkat. A felesleges szenvelgés helyett jobb a megoldást keresni! Nehéz eldönteni, hogy személyiségéből ki mennyi áldozzon fel a családi „oltáron”, mégis rossz előjel, ha a „mi” személyes névmásból egy, vagy több hajlíthafatlan ,.én” növi ki magát. Az emberi lélek nehezen megközelíthető, a közös hangnem kialakításához jól kell ismerni egymást. Bármilyen hangszer harmonikus megszólaltatása csak kellő ismeretek birtokában lehetséges. Aki nem igyekszik ellesni a mesterség titkait, gyakran produkál hamis hangza- tot. Segítenie kell családunknak is, hogy ne csak a fizetés és az abból vásárolt javak legyenek közös természetűek. Az egyenlően adni-kapni elv érdekében nem szükséges a dolgok folytonos mérése, deka zása. mint egy közértben. Ezt kiválóan elvégzi lelkiismeretünk, amennyiben hitelesített és jól működik. Ha mégsem, lássunk neki közösen a nagyjavításnak, ne várjuk a szerelőt. Addigra esetleg kiég a motor ... Ifj. Stefáni László Miskolc „ ... a cikkben leírtak megfelelnek a valóságnak, amiért — az ott dolgozók nevében is — szíves elnézést kérünk ismeretlen vendégünktől. A helytelen tálalást gyakorlatlan, fiatal dolgozónk követte el. akit kollégái nem megfelelően oktattak ki az adagok nagyságát illetően. A szabálytalanságot elkövetők felelősségre vonása megtörtént. Intézkedtünk, hogy a jövőben a húsételekből mintaadagot kell kitenni, így az adagolás helyességét vendégeink ellenőrizni tudják. Nagy örömünkre szolgál, hogy a szárnyas ételbár igen közkedvelt lett s lakosság körében. A jövőben mindent elkövetünk, hogy népszerűségét megőrizAmbrus Pál (Miskolc, Vologda u. 14.): A Volán 3. sz. Vállalatának Illetékes vezetői értesítettek bennünket, hogy a rovatunkban megjelent panaszukat kivizsgálták. Reméljük, kielégítette Ónokét válaszuk. Kovács Sándor (Miskolc, Kuruc u. 27.): Ha rendszeresen olvassa lapunkat. látnia kellett, hogy csütörtöki lapszámunkban' közöltük egyik olvasónk levelét, aki ugyanazt kifogásolta amit Önök : miért zár be a vadaspark már fél négykor? Reméljük hogy a vadas--ark üzemeltetői megfontol iák’ a javaslatokat, s meghosszabbítják a nyitvatartási Mot. MILYEN ÚJDONSÁGAI VANNAK AZ ÚJ ÚJÍTÁSI RENDELETNEK? Az újításról szóló 10/1983. (V. 13.) MT számú rende'et számos kérdést új módon szabályoz. Az új rendelet több vonatkozásban korszerűsítette az újítás fogalmát. A munkaköri kötelességet nem az újítás fogalmi elemeként kell értékelni. Ezáltal lehetővé vált a műszaki értelmiség fokozott bevonása az újítómozgalomba. A korábbi rendelet az újítás fogalmi ismérvének a műszaki, illetőleg munka- vagy üzemszervezési jellegét jelölte meg. Az új jogszabályban szereplő műszaki, illetőleg szervezési jelleg egyértelműen lehetővé teszi a hatékonyság növelése szempontjából fontos szervezési megoldások újításként való kezelését a termelés és a társadalmi gyakorlat minden területén, például a köz- szolgálati igazgatási munkakörében is. Üj rendelkezés az is, hogy nemcsak a fogyasztói érdeket sértő. minőségromlást okozó megoldásokat, hanem azokat sem lehet újításnak tekinteni, amelyek hasznosítása egyéb jogszabályi tilalomba ütközik. Ifjú fotósok mestere Két évtizede vezeti a Molnár Béla Ifjúsági- és Űttörőház fotószakkörét Fehérvári István, mindenki Pista bácsija. Sok száz fiatallal szerettette meg a fényképezést. Tanítványait a szép, művészi, tartalmas felvételek készítésére oktatja. Jómagam is ő általa ismerkedtem meg annak idején a fotózással, s mint oly sok tanítványa, mindig szeretettel gondolok rá. Molnár István Miskolc Egyértelműbbé váltak az újító személyére vonatkozó rendelkezések. Az újítási javaslat benyújtóját kell újítónak tekinteni addig, amíg bizonyítást nem nyer, hogy a megoldást tartalmazó javaslatot nem ő dolgozta ki. A gyakorlati igényeknek megfelelően, a rendelet elhatárolja az újítói tevékenységet attól, ha valaki csak technikai segítséget nyújt az újítási javaslat kidolgozásához. Az újítók jogvédelmét erősítette a szerzőségi igény érvényesítésére vonatkozó korábbi, egyéves határidő eltörlése. Jobban összhangba hozta a rendelet a népgazdasági, a munkáltatói és az újítói érdekeket az újítási javaslatnak más gazdálkodó szervezethez történő benyújtása esetén. A munkáltató számára biztosított jogok elsőbbségi és engedélyezési jogok — gyakorlása nem sértheti az újítás széles körű hasznosításához és az újító erkölcsi, anyagi elismeréséhez fűződő érdeket. Az újítás díjazására vonatkozó szabályokat jelentős mértékben továbbfejlesztették. Egyértelműen rögzítették, hogy az újítás hasznosításának és átadásának minden formája esetér. az újítót díjazás illeti meg. Hasznosítás esetén, az egyévi hasznos eredmény öt százaléka, átadás esetén az ellenérték alapján az átadó szervnél jelentkező hasznos eredmény huszonöt százaléka az újítási díj mértékének kiindulási értéke. Ezek az értékek a díjkulcsnövelő és -csökkentő tényezők figyelembevételével módosíthatók. Ezzel lehetővé vált az újítók reális igényekre orientálása, a gazdálkodó szervezetek felelősségvállalásának bátorítása, a felesleges díjazási perek kiküszöbölése, s így a szerződéskötés és -hasznosítás meggyorsítása. A díj legkisebb összege 300 forintról 500 forintra emelkedett. Az új jogszabály a szakszervezeti egyeztető eljárást nem újítási vitaként, hanem a gazdálkodó szervezetnél folyó újí- tási ügyintézéshez kapcsolódó szeles körű érdekvédelmi feladatként szabályozza. Ezzel növekvő hangsúlyt ad e téren a szakszervezeti bizottságok érdek- védelmi munkájának. Lehetővé teszi a rendelet, hogv a miniszter külön kitüntető dijat létesítsen az újítások hasznosítását és elterjesztését kiemelkedő ered énnyel segítő gazdasági vezetők ösztönzésére. A jelentős népgazdasági ered- mennyel járó (energiamegtakarító, környezetvédelmi stb.) úii- tás esetén az illetékes minisz- téri um (országos hatáskörű szerv) az újítót megjutalmazhatA minisztertanácsi rendelet gyakorlati alkalmazásához, az újítómozgalom fejlesztéséhez az Országos Találmányi Hivatal elnöke és a SZOT közös útmutatót Is közzétett, amely a Szak- szervezeti Értesítő 1983. júliusi számában jelent meg. Mikor újul meg a színház? Az utóbbi időben egyre-másra öltöznek új köntösbe Miskolc házai, intézményei. Rá is fér mindez a Széchenyi, Bajcsy-Zsi- linszky, Déryné stb. utcákra. Mint ahogyan ráfére már a festés, a megújhodás a Miskolci Nemzeti Színházra, a belváros egyik leg-< jellegzetesebb épületére is. Kopott, málladozó falaival nem éppen idegenforgalmi látványosság . . . Holott az egész országban ismert a története, s dolgozóinak, művészeinek áldozatos munkája. Vajon mikor újul meg kívülről is színházunk? Városunk tanácsa nemsokára elkészíti a jövő évi költségvetési és fejlesztési tervét. Talán lehetne szorítani benne helyet a színháznak is ... Kun Pál, Miskolc, Dorottya u. 1. + A miskolciak igazán nem panaszkodhatnak: a Bükk páratlan lehetőséget biztosít a szabad idő, a hét vége egészséges, hasznos eltöltéséhez. Felvételünk a hegység egyik legszebb részén, a Szalajka-patak völgyében készült, ahová szívesen mennek el hét végeken a miskolci természetbarátok is. (Nagy Miklós felvétele) Ki takarítsa el? WMémei^uák szerint
