Déli Hírlap, 1983. augusztus (15. évfolyam, 181-206. szám)

1983-08-03 / 183. szám

Darvas Józseftől Szent-Györgyi Albertig Ki olvas és miéri? Darvas József I9t>8-ban fo­galmazta meg;, hogy az olva­sás egy nép kulturáltságának az egyik alapvető mutatója, az ó gondolatai indították útjára az immár másfél évtizedes Ol­vasó népért mozgalmat. Sok ál­lomása volt ennek az elmúlt tizenöt évben sokminden kö­vetkezik magából a fogalom­ból, és abból is, hogy moz­galom. A sok emberrel érint­kező szervezeteknek, a SZOT- nak, a KISZ-nek, a Hazafias .Népfrontnak vált kulturális feladatává, és természetesen az iskolának, a könyvtáraknak. A dolog természetéből követ­kezően a könyvtárak tettek érte talán a legtöbbet; a na­pokban tartott ülésén a Haza­fias Népfront Miskolc városi Bizottsága nem véletlenül kér­dezte a végzett munkáról ép­pen a városi könyvtárat. Somodi Istvánná igazga­tóhelyettes mindenekelőtt adatokat sorolt fel. 1975-ben rendezték a 30 év, 30 könyv című vetélkedőt, egy két évig tartó rendezvénysoro­zatuk volt Olvasó munká­sért címszó alatt. Ebbe a sorba illik a Kell a jó Könyv elnevezésű program­juk, rendeztek például Mis­kolc történétéröl olyan ve­télkedőt, amelynek az volt a célja, hogy helytörténeti is­meretek szerzésére ösztö­nözzön. Bekapcsolódott a munkába a város legna­gyobb közművelődési könyv­tárhálózatának mind a 30 intézménye és egyre gazda­gabb kínálattal álltak ren­delkezésre. Éppen erre a másfél évtizedre esik ugyan­is ennek a könyvtárhálózat­nak a kiépülése, — és aho­gyan a könyvtárosok fogal­maznak —, ma háromszáz- hatvánezer dokumentumot, könyvet, folyóiratot, hangle­mezt és diát tudnak kézbe adni. Nem is az a kérdés, hogy van-e mit olvasni, ha­nem, hogy kik olvasnak? A fiatalok és az öregek A beiratkozott olvasók nagy része két korosztály­ból kerül ki. Járnak könyv­tárba a fiatalok, vagyis az iskolások, és a nyugdíjasok. Nem tartozik viszont a rendszeres könyvtárlátogatók közé az úgynevezett derék­had, a harminc-ötven éve­sek. A szakemberek ponto­san tudják ennek az okát. Sok a házikönyvtár, akinek — legyen az humán vagy műszaki érdeklődésű — hoz­zátartozik az életéhez a könyv, az megveszi. Ami túl drága, vagy nem hiányzik feltétlenül az otthoni köny­vespolcról, azért megy könyvtárba a felnőtt kor­osztály. Általában a napi munkát megtámogató egy- egy művet, vagy éppen szükséges adatot keresi, és ezzel a könyvtárat is új fel­adatok elé állítja: az olva­sószolgálatban dolgozó, hu­mán felkészültségű könyv­tárosok nem hagyhatják fi­gyelmen kívül az erősebb­nek tűnő természettudomá­nyos érdeklődést. Tizenöt év alatt ebből a szempontból is sokat fordult a világ, de talán nem kíván bővebb ma­gyarázatot, hogy a Darvasi- gondolatba minden érdeklő­dés belefér. Nem az a fon­tos, hogy az embereket mi­Az augusztusi Napjaink Az augusztusi Napjaink legerdekescbb, mert legol­vasmányosabb írása Baráth Lajos Leveles történelem cí­mű dokumentum-összeállítá­sa. Egy nehez sorsú mun­kásasszony leveleit közli és kommentálja a szeiző. Zsu- zsó asszony öregen, betegen, gyerekei kegyelemkenyerén él, míg meg nem váltja a jótékony halál., Vidámabb szerelmi kaiandot mesél el Farkas András Szephistoria- ja. Laczko Pál novellája, a Szobatársak életűnk hétköz­napjait, szorongásait idézifel.- A gazdag versrovatban Ró- ésa Endre, P át kai Tivadar, Vasadi Péter, Takács Imre, Pupp Lajos, Szepesi József, Huh István, valamint Fur- mann Imre szerepei. Néhány éve élénk vita folyt a „Guttenberg gaia- xys”, a könyv és az olvasás alkonyáról. Hogy ez mennyi­re korai és elhamarkodott vélekedés volt, azt bizonyít­ja Szekér Endre szép esszé­je, a Vallomás a könyvek­ről is. Minden könyvének története van, személyes jó- barátai, „akik” jelen vannak életében, értelmet, harmóni­át, célt adnak. Pelle János Exitus című írása egy ké­sőbb megjelenő dokumentum­regény része, 1941 kevésbé ismert történelmi epizódjait es alakjait idézi fel. A tanulmány, kritika ro­vatot iKiss Ferenc „Perzselő sr.omjat kelteni a jóra” című, Weöres Sándorról írott szép tanulmánya nyitja. Köpf László, Kőpeczi Béla: Mű­veltség és minőség, Pomo- gáts Béla: Kopré József, Minden idők útján című kö­teteket, Bakonyi István a Kelet antológiát recenzálja. Cseh Károly három nyíregy­házi elsőkötetes költőt mu­tat be. Ruszoly József Zemp­lén és Kossuth címmel a sá­toraljaújhelyi és a miskolci levéltár helytörténeti kiadvá­nyait méltatja. Két színház­kritika elemzi a nyíregyházi 41 • Mutkolci színházi év­adot. Tóth László és D. Sza­bó Ede tollából. A minden­kor nívós képzőművészeti, grafikai anyagot ezúttal Me- zey István. Jovién György, Zimányi Alajos, Feledy Gyu­la, Oncsan Miklós, Drozs- nyik István és Czinke Fe­renc munkáiból állították össze. lyen könyv érdekű, hanem, hogy érdekli-e a könyv. Amikor az Olvasó népért mozgalom útjára indult, egy nép kulturáltságáért fele­lősséget érző író gondolatá­val értett egyet mindenki. A gondolatot azután lefordítot­tuk a hétköznapok nyelvé­re, és nem is biztos, hogy pontosan kezeljük, amikor a könyv szeretetére felnőtt korban akarjuk rábírni az embert. A könyvtárak, a közművelődési intézmények és a tömegszervezetek na­gyon sokat tehetnek a jó formák megteremtéséért, de olvasni a gyereket kell meg­tanítani. Mire jó a könyv? A könyvtárosok elmond­ták, hogy nemcsak az olva­sói szokások változtak 15 év alatt, hanem az iskolákat is szinte lehetetlen ma már az Olvasó népért mozgalomba bevonni. Néni is biztos, hogy mozgalomszerűen kell az is­kolákra számítani: nem ez a dolguk. Az a feladatuk, hogy míg minél több mindenre megtanítják a gyereket, fel­keltsék benne az érdeklő­dést minden tudás tárháza, a könyvek iránt is. Darvas József sem akarta ezt más­képp, és furcsa irónia, hogy tanítás-oktatás címszóval is gyakorta idézünk egy másik lángelmét. Szent-Györgyi Al- bertnek azt a gondolatát, amit minden valószínűség szerint 1964-ben irt le. és amelyben kifejti, hogy a könyvek nem arra valók, hogy tartalmukat a fejünk­be gyömöszöljük, hanem azért vannak, hogy a tu­dást bennük taitsuk, amíg a fejünket valami okosabbra használjuk. „Ezért az isme­reteket »értékmegőrzés cél­jából- a könyveknek és a könyvtáraknak engedem át. jómagam inkább halászni megyek, olykor halra, oly­kor jó tudásra.” Csodálatos gondolátok, de ha idézzük őket, ne felejt­sük el hozzátenni: amikor Szent-Györgyi Albert mindezt megfogalmazta, az emberiség az ő jóvoltából réges-régen ismerte a „C”-vitamint Aki ezt leírta, Nobel-dijas. (makai) ^ Gitáros nő CFeledy Gyula rajza) Nem mini vitéz, aki Ziinvi Kétszáz éves tévedésre derült fény a szigetvári Ali Pasa dzsámi miiem- lék helyreállítása során. A tizennyolc méter ma­gas, félgomb alakú kupo­lát. Dorfmeister István híres freskója díszíti, fő alakja a várvédő Zrínyi Miklós. A várbaráti kor elnöke, Molnár Imre most felfedezte, hogy a mű vesz nem a hőst, hanem a dédunokáját — a költőt — örökítette meg a fres­kón, nyilvánvalóan össze­tévesztette a két Zrínyit. A csaknem kétszáz éves mű meglehetősen rossz állapotban van, sokat ár­tott neki a templom hosszantartó bezárása, ami alatt a legelemibb törődést is nélkülözte. A dzsámi rekonstrukciójá­nak4 részeként felújítják a kupolafestményt is. A freskó méltatói már korábban is rámutattak arra, hogy Dorfmeister Zrínyi-arca eltér a hagyo­mányos ábrázolásoktól, ám Molnár Imre az első, aki felismerte benne a költő Zrínyi arcát. A vár­védő hős 58 éves korában esett el és szakálla volt. A képen látható arc vi­szont fiatalos, szakállt nem visel csak dús baju­sza van és hosszú haja. Ezek mind a költő Zrínyi Miklós arcképének általá­nosan elfogadott ismér­vei. Népművészet az orosz Északon , Deningráaban kiállítás nyílt, amelyen az orosz Észak művészetét mutatják be. Több száz fából, agyagból, csontból es fémből készült tárgyát láthatunk a kiállítá­son. Bemutatnak hímzéseket és szőnyegeket is. A híres Orosz Múzeum termeiben megrendezett kiállításon a mesterek személyesen mutat­ják be a látogatóknak, ho­gyan készülnek az agyagjá­tékok, hogyan verik a csip­kékét és hogyan készülnek a szőnyegek. A Szovjetunióban a népi iparművészeinek több mint kétszáz hagyományos ága ért ei magas fejlettségi szintet. A kiállításon nagy si­kerrel szerepeitek fcestvérme- gyénk. Vologda terület nép­művészei is. Az álseriff (Western) A texasi kisváros Kát Dog City csendjét csak néha szakítja meg a puskák ropogása, a coitok dörgése. Csoportos temetésnél a pap kedvezményt ad. A városka seriffje Joe Rogers, akiről senki nem tudja, hogy. nem más ő, mint Ragyás Jim. a körözött bandita. A ragyákat egy bőr­átültetéssel ügyesen eltüntette az arcáról, azok most a talpán vannak. Ezért visel még a fürdőkádban is zoknit. Joe Rogers, azaz Ragyás Jim most is ép­pen fürdik. Nem fürödne ilyen önfeledten, ha tudná, hogy Hot Dog City felé lovagol Jack Mortimer, a félelmetes hírű cowboy. Monimerről azt beszélik, hogy amikor egy­szer álmában rátámadt három rabló, ő egy szemvillanásnyi idő alatt meg tudta monda­ni. hogy ki irta a Bún és bünhödést. És ez a Mortimer tudja az álseriff titkát! Akkor fedezte fel Joe Rogers talpán a ra­gyákat, amikor pedikűrösként dolgozott egy fakitermelésen. Rogers persze megpróbálta eltenni láb aioi, Mortimerre rá is dőlt egy fa, de szerencsésen megúszta a dolgot, csak negyven centivel kisebb lett. A seriff tehát a fürdőkádban mossa a lá­bán a zoknit, Jack Hot Dog City felé lova­gol, Mary pedig ... De ki is ez a Mary? ö a legszebb lány Hot Dog Cityben. Haja, szeme, szája... És ha nevet! Beléremcgnek a férfi- szívek és az ablakok. Mary a seriff házve­zetőnője, aki titkon szerelmes Jack Morti- merbe, a cowboyba. Még soha nem látta, de annyiszor hallotta róla a Bűn és bűnhődéses történetet, hogy egészen belehabarodott. Most is éppen róla álmodozik a hallban, amikor egyszer csak kopognak. Mary —mi­előtt kiszól — még gyorsan megköt néhány pulóvert és zoknit, aztán megkérdi: „Ki az? A postás nem lehet, mert az mindig kétszer csenget”. „En vagyok az. Jack Mortimer” — hallat­szik kintről. „Itt lakik a- seriff?” Mary nem tud válaszolni, mert amikor meghallotta, hogy álmai cowboya áll az ajtóban, arcán a boldog szerelmesek üdvözült mosolyával, el­ájult. Közben még megkötött néhány kardi­gánt és kesztyűt. „Itt lakom!” — szólt ki Joe Rogers, azaz Ragya» Jim, ak; időközben kijött a kádból, mert teljesen szétázott a zoknija. „Várj egy kicsit, csak magamra kapok valani.it!” Az ál­seriff magához veszi puskáját, egészen közel megy a csukott bejárati ajtóhoz, aztán tü­zel. Két golyót lő ki, pontosan szemmagas­ságban. Majd elégedetten felnevet, és kinyit­ja az ajtót. Az ajtóban ott áll Mortimer, mindkét ke­zében colttal: „Ragyás, Ragyás!” — mondja. „Hiába csináltál magadból seriffet, hülye maradtál. Elfeledkeztél arról a kis balese­temről. Amikor rámdőlt a fa. és én negyven centit összementem. Fölém lőttél, buta Ra­gyás!” „Rajtad a sor, Mortimer!” — szólal meg a halálsápadt álseriff. „Végezz gyorsan!” Jack Mortimer, a félelmetes hírű cowboy, sátánian felkacag, aztán felnyalábolja a föl­dön fekvő Mary mellől a kötött pulóvereket, kardigánokat, zoknikat és kesztyűket, és il­laberek. nádak erek... Meg sem áll Ma­gyarországig, ahol egy Miskolc nevű város­ban már nagyon várják az árut a butikosok. SZABADOS GABOB Műsor SZERDA Kossuth rádiói 12.00: Déli Kró­nika. — 12.30; Ki nyer ma? — 12.45: Magvetők. — 13.05: Opera­slágerek. — 13.3»: Dzsesszmeló- diak. — 14.28: Miska bácsi le­velesládája. — 15.00: Hírek. — 15.05: Kóruspodium. 15.27: Winnetou. — 16.03: Nótacsokor. — 16.49: Kritikusok fóruma. — 17.00: Hírek. — 17.05: Kooiajve- gy észből sörfőző! — 17.30: A vezénylőpálca mágusai. — 17.58: Cherbourg-i esernyők. — 18.14: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Vi­lágirodalmi DeKameron. — 19.44: Simándy József operafelvételei- bőr. — 20.33: A Rádió lemez'al- buma. — 21.30: Hol tartunk. — 22.0ö: Hírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Salvatore Accardo Paganini-müveket hege­dül. — 22.45: Munkára fogott baktériumok. — 23.00: Két szim­fonikus költemény. — 23.38: Népzenekedvelöknek. — 24.00: Hírek. Petőfi rádió: 12.06 : Kóczé Gyu­la népi zenekara játszik. — 12.30: Hírek.' — 12.35: Eszperan­tó nyelvű hírek. — 12.40: Tánc­zenei koktél. — 13.25: Útikalauz üdülőknek. — 13.30: Labirintus. — 13.45: időjárás- és vízállásje­lentés. — 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30: Hírek. —18.35: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságaiból. — 19.02: Szer­vánszky Endre: Honvédkantáta. — 19.22: Népdalaink világa. — 19.45: David Bowie felvételeiből. — 20.30: Hírek. — 20.35: Csurka István hangjátékaiból. — 21.28: Böngészde a zenei antikvárium­ba^. — 22.30: Bágya András szerzeményeiből. — 23.00: Hírek. — 23.20: Angot asszony lanya. — 24.00: Hírek. 3. műsor: 12.15: Nagy meste­rek kamarazenéjéből. — 13.40: Magyar Irodalmi Arcképcsar­nok. — 14.00: Barokk zene. — 15.47. Moszkvai Csajkovszkij-ver- seny — 1982. — 16.48: öt föld­rész zenéje. — 17.00: Klasszikus operettekből. — 17.30: Szimfo­nikus táncok. — 18.05: Az em­ber tragédiája. — 19.00: Hírek. — 19.05: Romantikus kórusmű­vek. — 19.22: Nagy siker volt! — 20.15: Külföldi tudósoké a szó. — 20.30: Éjszakai rockfesz­tivál Mainzban. — 21.30: Opera­est. — 22.31: Reneszánsz vokális muzsika. — 23.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. műsorismertetés. — li.05: Hang verseny krónika. — 17.20: Ablak az országra. Fodor László jegyzete. — 17.30: Index. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Aratás utáni határ- szemlén. — Együttműködés a Prior—Centrum között. (Felelős: szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Borsodi Gyula. — 17.50: Sport. — 18.00: Észak­magyarországi krónika. (Vízellá­tási helyzetkép Miskolc—Eger— Salgótarjánból. — Változó a táp­pénzes statisztika Nógrádban. — Egy év tapasztalatairól.) —18.25: Lap- és műsorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 16.12: Mű­sorismertetés. — 16.15: Hírek.— 16.20: A világítótorony őre. — lfi.40: Leopárd és társai. —17.35: Gálaest. — 18.40: Operaszínpad. — 18.50: A Közönségszolgálat táiékoztatóia. — 19.10: Időseb­bek is elkezdhetik... — 19.15- Estr mese. — 19.30: Tv-híradó.’ a“- 20.00: T.anzárta előtt. — 21.05: A hét műtárgya. — 21.15: p. r Csajkovszkij — 22.15: Köszön­jük, Ciprus! — 23.10: Tv-híradó. Televízió 2. műsor: 20.01: Vik- Mé Cüár műsora. — 20.50: Tv­híradó. — 21.15: Farsangéli gyó­nás. — 22.50: Képújság. Szlovák televízió: 16.00: ököl­vívás. — 18.30: Kék fény. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Be­számoló. — 21.20: Hohvedelmi műsor. — 22.00: Világhíradó. — 22.15: Torna. Kiállítások: Mini Galéria (6— 17) : Gyermekrajzok. — Herman Ottó Múzeum (10—x8) : Ember és munka. — Új szerzemények. — Miskolci művészek 1983. — A természet három országa. — Ás. ványok, növények, altatok Eszak- Magyarországról. — Miskolci Képtár (10—18) : Két évszázad magyar festészéte. — Herman Ottó-emlékház (10—18) : Herman Ottó életa és munkássága. — A Bükk élővilága. — Borsod—mis­kolci Múzeum (10—18) : Kondor Béla-emlékkiállítás. — A ma­gyarországi délszlávok textilmű­vészete. — Magyar népi hang­szerek. — Diósgyőri vár (9—19) : A diósgyőri vár története. — Pénzek Diósgyőr életéből. — Dérvné-ház (9—19): Déryné-em- lékszoba. — Uvegművészeti em­lékek a XVI—XIX. századból. — Központi Kohászati Múzeum (9 —17) : A nyersvasgyártás törté­nete. — Acélgyártás. — Ková­csolás. — Hengerlés. Filmszínházak: Béke (f4): Kvartett (mb. szí. angol, 16 éven felülieknek!). — Filmmúzeumi előadás (nn6 és 8): A szerelem nem szégyen (magyar). — Béke kamaramozi (4): Robert és Ro­bert (francia, 14 éven felüliek­nek. II. helyár!) — (6) : Én es Caterina (mb. olasz, II. helv­ár!). — Kossuth (f3. hnö és 7): Gyanútlan gyakornok (mb. szí. francia, III. helyár!) — Táncsics (fő): Aranycsapat (szí. magyar. II. hel>ár!) — (Í7) : Jobb ma egy nő, mint tegnap három (mb. szí. francia, 16 éven felü­lieknek. II. helyár!). — Ady (7 es 9): Akit Bulidózernak hívtak (mb. szí. olasz. III. helyár!). — Tokaj vendéglátoház (f8) : A ka. ratéző Cobra visszatér (mb. szí. japán, 16 éven felülieknek!) — Krúdy (f7) : Bolond pénz .(szí. szovjet). — Vasas parkmozi (9) : Viadukt (szí. magyar—NSZK, 14 éven felülieknek!). — Népkerti mozi (9): Jézus Krisztus Szuper­sztár (szí. amerikai, kiemelt es III. helyár!). — Avas-déli mozi (9): öld meg a Sogunt (mb. ja­pán, 16 éven felülieknek, UI. helyár!). CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.25: Beethoven: c-moll vonós­négyes. — 8.46: örökzöld dal­lamok. — 9.44: Bagoly Tivadar Tihamér újabb verseiből. — 10.00: Hírek. — 10.05: Gyerme­keknek. — 10.41: Irmgard Seel'- ried és Cesare Siepi operafel­vételeiből. — 11.10: Verbunkos muzsika. — 11.39: Széchenyi Ist­ván naplójából. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Nóták. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.35: Napközben. — 10.00: Zene- délelőtt. 3. műsor: 9.00: A Kodály vo­nósnégyes felvételeiből. — 10.051 A debreceni dzsessznapok felvé« teleiből. — 11.00: Hírek. — UMl Zenekari múzsái***. l

Next

/
Oldalképek
Tartalom