Déli Hírlap, 1983. augusztus (15. évfolyam, 181-206. szám)
1983-08-29 / 204. szám
A szabadban lógnak telelni Összehasonlítás az angolokkal Színe és Az Avas-délen magasodik ez a digitális óra, s négy világtáj felé mutatja az idő múlását. Kicsit pontatlanul, hiszen majdnem két percet tévéd. Aki az üzembe helyezéskor beállította, biztosan késett vagy sietett a karórája ... Mint megtudtuk, hamarosan pontosra állítják az időjelzőt. Vajon kinek az órája alapján?... Egyébként nem is olcsók a pontatlan órák: egy ilyen négylapos százezer forintot is megér. Éjszaka a nagy feszültség miatt elmosódnak a számok, de ezen a közeljövőben. segítenek — feszültség-csökkentő beépítésével. A városüzemeltetés évének keretében köztéri óraprogramot indítottak a tanácsi szakemberek. Sorra kapja a város a legmodernebb időjelzőket. Legközelebb a Diófa étterem és a Szinva ABC környéke gazdagodik hasonló szerkezettel. Ez évben összesen tíznek az átadását tervezik városszerte. Nem olcsók ezek a digitálisok, éppen ezért várható el tőlük, hogy pontosan mutassák az időt. , (te) Városi tanácstaook iogadóórái Ma tartja tanácstagi fogadóóráját Faragó Erzsébet, Szikra mozi párthelyisége, Marx Károly u. 49. szám, 17 órakor; dr. Herendi Rezső, Engels u. 2. szám, HNF-he- lyiség, 17 óra 30 perckor; Kóló István és Budai József, pártalapszervezet. Baross Gábor u. 18. szám, 17 órakor; Kiss András. Hámor, Palota u. 57. szám, MSZMP tanácsterme. 17 órakor; Keszthelyi Zoltán és Kovács Ernőné, 1/7. számú pártalapszervezet,. Kisfaludy u. 35—37. szám, 18 órakor: Kovács György, 1/3. számú pártalapszervezet, Tízes honvéd u. 21. szám, 17 órakor; Kovács János, 8. számú Általános Iskola, Éder György u. 1. szám. 17-től 18 óráig; Kucskár Julianna, B.-A.-Z. megyei Vízművek, Tömösi u. 2. szám. 17 órakor: Lakatos Attila, 42. számú Általános Iskola. Elek Tamás u. 2. sz. 17 óra 30 perckor; Márkusz Jenő, hejőcsabai párthelyiség, Csaba vezér u. 95. sz., M órakor. Két éve annak, hogy az ipari miniszter körlevélben szólította fel a minisztérium felügyelete alá tartozó termelővállalatokat nemzetközi összehasonlítások rendszeres végzésére. Az Ipari Szemle ez évi 2-es számában dr. Juhász Adám államtitkár foglalta ösz- sze a vizsgálatok eddigi tapasztalatait. Cikkében a Borsodi Szénbányák Vállalattal is példálózik. Többek között ezt írja: .»Megállapították — mármint a bányánál —, hogy az élőmunka termelékenysége az angol állami bányászat termelékenységének mindössze 70 százaléka náluk. E tényből és a termelési eszközök összehasonlításából jutottak arra a következtetésre, hogy az alacsonyabb hatékonyság döntő oka a szénelőkészítési technológia elmaradottsága.” A vállalatnál ezt a nemzetközi összehasonlítást a távlati tervezési és kutatási oszVonat helvett autóbusz tály végezte. Az osztály vezetőjével. Székely Tiborral beszélgettünk erről. — Miért éppen az angol szénbányákkal hasonlították össze a borsodi szénbányákat? A MÁV értesíti az utazó- közönséget, hogy pályafelújítási munkák miatt az alábbi szakaszokon az utasoknak vonatpótló autóbuszokra kell átszáliniuk: augusztus 29-én Eger és Szilvásvárad állomások között, Egerből 7.15 és 10 órakor, Putnokról 7.06 órakor, Szilvásváradról 12.1„ órakor. Augusztus 29-től 31-ig He- rend és Városlőd-Kislőd állomások között a Budapest Déli pályaudvarról 6.20-kor, Szombathelyről 11.15 órakor Godisa-Abaliget állomások között a Pécsről 12.45 órakor és Dombóvárról 11.20 órakor induló pécsi vonatnál. Szeptember 1-én Kiskőrös és Kiskunhalas állomások között a Budapest-Józsefvárosból 7.50 órakor, a Kelebiáról 12.05 órakor induló vonatoknál. A megváltott vasúti menetjegyek a vonatpótló autóbuszokon is érvényesek. Az esetleges késésért a vasút kéri az utasok megértését. — Nos, vizsgálatunk kiterjedt az osztrák, a lengyel, a nyugatnémet, a francia és a belga bányákra is, de mivel a bányanagyság, a geológiaiföldtani jellemzők, valamint a fejlődési tendenciák az angol állami szénbányászatban hasonlóak, mint a borsodi szénbányáknál, ezt elemeztük részletesebben. — És mire jutottak ezzel az összehasonlítással ? — Ügy döntöttünk, hogy az itt szerzett tapasztalatok alapján határozzuk meg rövid és hosszú távon fejlesztési politikánkat De kezdeném elölről, hisz’ még ide eljutottunk, addig volt tennivaló. A borsodi szénbányák a hazai lakossági széntermelés mintegy kétharmadát biztosítják, s így föld alatti dolgozóink sokszor arra kényszerültek, hogy szabadnapjaikon is leszálljanak a mélyíti az időnk, kivel töltsük? Az ötnapos munkahét bevezetése, a szabad idő ugrásszerű megnövekedése óta, a sajtó nem fogy ki a jó tanácsokból: barkácsoljon, kiránduljon, olvasson, foglalkozzon többet a gyerekkel, kézimunkázzon, tornázzon, fogyókúrázzon, kertészkedjen, pecázzon stb! Egy apróhirdetés hívta fel a figyelmünket rá, hogy a szabad idő eltöltésének — az említetteken kívül —, van egy olyan módja is. amit az emberiség régóta ismer és több-kevesebb rendszerességgel gyakorol. Történelmi tények igazolják, hogy eme foglalatosságra akkor is szakítottak időt eleink, amikor még látástól-vakuiá- sig kellett dolgozniuk. De idézem a hirdetést azoknak a kedvéért, akiknek a figyelmét elkerülte: „Legelső vidéki vállalkozás! Szabadidő-partner, élettárs, házasságközvetítés az egész ország területén. Kérje tájékoztatónkat! Kapcsolat, 9700 Szombathely, Pf. 283.” Azt hiszem, senkinek sem kell magyarázni, hogy a szabad idő kellemes eltöltéséhez — az ilyen jellegű eltöltéséhez — partner szükségeltetik. Egészséges emberek esetében másnemű partner. S ha ehhez segítséget nyújtanak a derék vállalkozók, annak nem látja kárát sem a vállalkozás kasszája, sem az ügyfél. Mert hogy nem jótékonysági intézményről, humánus akcióról van szó, az kétségtelen. Mielőtt azonban átadnánk magunkat a felhőtlen örömnek, gondolkozzunk el egy kicsit az apróhirdetés újszerűségén. Élettársat eddig is kerestek jó pénzért a rászorulóknak. A szabadidő-társ azonban — mint szolgáltatás — viszonylag új minálunk. Más országokban, főleg tőlünk nyugatra, réges-régen foglalkoznak ilyen természetű közreműködéssel magán- vállalkozók, csak ott másképpen hívják az ügyletet. Egy továbbfejlesztett változatban nemcsak társat, hanem a szabad idő gyümölcsöző eltöltésére alkalmas szállást is kínálnak némi zenével, dókával — előtte, közben, vagy utána táncolni is lehet — és, hogy teljesen félreérthetetlen legyen a dolog, azaz mindenki könnyen odataláljon, ahol a társ fellelhető, e házakat lámpával jelölik. A fiatalabbak kedvéért: pirossal. Csak ott a piros nem azt jelzi, hogy tilos, hanem éppen ellenkezőleg : lehet. Folyvást lehet, persze nem ingyért Szóval ilyesmi van ott, ahol van, nálunk viszont van és ha megél, bizonyára szaporodik is a társkommendáló vállalkozás. Egyelőre kinek- kinek magának kell gondoskodnia az időtöltés helyszínéről, ami ugyan nem kis dolog a mai kégliszegény világban, de merem remélni, hogy ennek arányában olcsóbban is számítják meg a partnert. Akarom mondani: a közvetítést. Felmerül azért egy érdekes ellentmondás. A társ ugye azért kell, mert a korábbinál több a szabad időnk. De ha több, akkor miért nem jut — elegendő — arra, hogy kiki saját maga kerítsen hozzá partnert? Lehetséges, hogy a fentebb idézett hobbik és más foglalatosságok (a barkácsolástól a pecázásig) csapdájába kerültünk, és éppen arra nem jut néhány óránk, hogy felmérjük a kínálatot, majd kiválasszuk a nekünk megfelelő társat? Vagy feledtük az ősrégi párkereső módszereket, praktikákat? Még az a gondolat is megkísért, hogy aki nem tudja előteremteni saját maga a mindennapi betevő szabadidőtársát, annak nincs is rá szüksége úgy istenigazából. (békés) — Szó sincs róla. Bátran állíthatom, hogy a mi vájárunk megállná a helyét a szigetországban. Másról van szó. A gépesítésről. Nem is a frontfejtésnél és az elővá- jásnál adódik a baj, ott jól állunk. Korszerű — csaknem teljes egészében nyugati gyártmányú — gépek dolgoznak ott. A probléma a szénelőkészítés technológiai elmaradása miatt van. Nálunk több éven át a beruházások csak gépi fejlesztéseket jelentettek, azért is, mert enél- kül még a pillanatnyi szén- termelés sem vált volna lehetővé. Így nem volt lehetőség az időközben kitermelt szénmezők pótlására. Az angolok beruházásai a termelési érték növekedésében és a föld alatt dolgozók föld alatti tartózkodásában jelentkeztek. Automatizálták a föld alatti szénszállítást, számítógépet használnak a gyors döntéselőkészítéshez, alkalmazkodnak a vevők akár naponkénti igényváltozásaihoz is. Ügy tűnik, hogy az angol állami szénbányászat a technológiai folyamatok közötti arányosabb fejlesztést tudott végrehajtani, mint a borsodi szénbányák. És ez követendő lehet számunkra, ezért is volt értelme a módszertani bizonytalanságok ellenére az összehasonlításnak. — Es most hogyan tovább? Hogyan alakulnak a rövid és hosszú távú fejlesztési tervek? — Évek óta aknáinkból valamivel több mint 5 millió tonna szenet termelünk ki. Ez az évi mennyiség a későbbiekben is állandósul. Csak éppen nem kilenc akJf; A borsodi szénbányák termelékenysége körülbelül 70 százaléka az angolénak. (Temesi László felvételei) na — mint most —, hanem három adja majd a termelést. A régi, korszerűtlen bányáinkat belátható időn belül bezárjuk. Lyukó, Putnok és Dubicsány biztosítja majd az évi ötmillió tonnát. Egy ideig — míg Dubicsány el nem éri a 2,5 millió tonnás évi termelését — Rudolfte- lep is besegít. A beruházásokra szánt pénz így nem oszlik meg, hanem kevés helyen összpontosul, jobban tudunk fejleszteni mindén területen. És így biztos, hogy a vállalati teljesítmény — amely mindössze 65—70 százaléka az angolokénak — javulni fog. Egyébiránt ezt a nemzetközi összehasonlítást tovább folytatjuk, mert hasznos számunkra. IS, i * A frontfejtéseknél és az elővájásoknál a gépesítés megfelelő. Máshol van a baj ... be. A mi bányászunk évente 240 munkanapot tölt a föld alatt, az angol ezzel szemben csupán 195—205 műszakot. Egy borsodi bányász egy év alatt átlagosan 370—380 tonna szenet küld a felszínre, az angol pedig több mint 515 tonnát. — Ez azt jelenti, hogy 6k ennyivel jobbak? Bánya ist és bánya ott Megadja-e az ötmillió tonnát Lyukó, Putnok és Dubicsány 2 Nem veszik a mezőqazdasáqi gépeket A hármas úton autózók jól ! láthatják Miskolc határában, ! Mályiban. hogy az Agroker telepén egymást érik a színesre mázolt mezőgazdasági gépek. Régen láttunk egyszerre ennyi gépet, ami gazdára vár. Mi az oka annak, | hogy a szövetkezetek, állami gazdaságok nem vásárolnak termelőgépeket? — kér- déztük Fodor Lászlótól, a kereskedelmi vállalat igazgatójától. — Sajnos, csökkent a kereslet a mezőgazdasági gépek iránt. A jelenlegi áruOraorogram 1 ir drága, készletünk 30—40 millió forinttal nagyobb, mint tavaly ilyenkor. A forgalmunk augusztus közepéig nem érte el a tavalyi kereslet 90 százalékát. Még a korábban nagyon keresett MTZ 55 traktorból és az 512-es típusú kombájnból is bő választékot kínálunk S míg a gépeké csökkent, nőtt az alkatrész- forgalmunk. Ez azzal magyarázható. hogy több. már leselejtezésre szánt berendezést tovább üzemeltetnek. Az alkatrészvásárlást ugyanis költségként számolhatják el a gazdálkodó egységek, a legyen pontos fejlesztési alapjukkal azonban takarékoskodnak. Mint ismeretes, gépeink többsége megdrágult, mivel a korábban szokásos állami dotációt megszüntették. Talán ennek a következménye, hogy csökkent a forgalmunk. Ezért most körlevélben hívtuk fel a gazdaságok figyelmét, hogy gépvásárláskor az állami dotáció hiányát még ebben az évben pótolhatják a tartalékalapból. Jövőre ilyen kedvezménnyel már nem élhetnek. S ami nagyon fontos. már most felkészültünk azoknak a gépeknek a téli korrózió elleni védelmére, amelyeket előreláthatóan az ősszel nem értékesítünk. Sajnos, a gépek többsége a szabadban telel majd, ezért sokat konzerválunk, illetve letakarunk. (szántó)
