Déli Hírlap, 1983. augusztus (15. évfolyam, 181-206. szám)
1983-08-27 / 203. szám
Nem a divat kedvéért Több, mint orvosi okát ás kivizsgálást biztosítja, részletesen elemzi a leleteket, tanácsokat ad a gyógyítás módjára, javaslatot tesz az ellenőrzés , gyakoriságára, ugyanakkor meghatározza azt is, hogy milyen időközönként szükséges szakrendelői kontrollra küldeni. Ezt saját nyilvántartásába is bevezeti, s az adott időben berendeli a kis beteget. — Ez a szervezeti forma tehát tulajdonképpen garantálja, hogy ne kallódhassanak el a fokozott figyelmet, egészség- ügyi gondozást igénylők. S hogyan kapcsolódik ehhez a táboroztatás gondolata? — Roppant egyszerű: ennek a módszernek köszönhetjük, hogy jobban megismerhetjük gondozottainkat. Tulajdonképpen mindegyikről kiderül ilyenformán, hogy mekkora a terhelhelő- sege, mit bír el a szervezete, s milyenfajta — nem orvosi — segítségre van szüksége ahhoz, hogy felszabaduljon a betegségtudat alól. vagy ha állapotát nem lehet jobbra fordítani, megtanuljon együtt élni betegségével. Magyarán szólva ez azt jelenti, hogy felismertük: ezeket a gyerekeket pszichésen, és a szocializációs folyamatban is támogatni kell. És innen fakadt az ötlet, hogy ennek egyik jó módja lehet az is, ha ugyanúgy tábort szervezünk számukra a nyári hónapokban, mint a teljesen egészséges gyerekeknek teszi az állam. — A füzérradvánvi kastélT- szanatórium és a jósvaföi asztmabarlang kínálkozott bázisként ehhez. E két helyen rendelkezésre állnak azok az eszközök, amelyekkel a táborozásban részt vevők állapotát ellenőrizhetik. És hogyan oldották meg a táborvezetést? Hiszen ezekben a táborokban szakemberekre van szükség ... — Orvosok, asszisztensek, ápolószemélyzet táborozik együtt a gyerekekkel. És persze pedagógusok is. Nélkülözhetetlenek. Rendkívül hasznos segítőtársaink ugyanakkor a vöröskeresztes aktivisták is. Egy-egy turnusban Füzérradványon például több, mint félszáz gyermeket tudunk fogadni. S igyekszünk hozzájuk igazítani a felnőtt teamet. Hogy mást ne mondjak: az ápolónőket úgy válogatjuk össze, hogy azok kísérjék tfégig a táborozókat, akik ismerik is a gyerekeket, s egy ránézéssel meg tudják állapítani, hogy mikor kell megálljt inteni ... Tapasztalataink szerint ezek a táborozások igen jó hatással vannak a gyerekekre. S hogy orvosaink mily lelkiismeretességgel irányítják az egészségesekéhez teljesen hasonló — csak talán színesebb, jókedvűbb es programdúsabb — táboréletet, arra egyetlen adat: idén sem kellett idő előtt hazahozni onnan egyetlen gyermeket sem. Minden elismerést megérdemel ezért négy táborparancsnokunk: dr. Tóth Anna kardiológus, dr. Borsodi Klára pulmonoló- gus, dr. Bolyos Aranka és dr. Német Gyula ifjú gyermekgyógyászaink. És persze szívem szerint most felsorolnám az összes többiek nevét is, akik részt vettek ebben. A krónikus beteg gyermekek IV. nyári tábora augusztus 19- én zárult. Idézet a tábornanló utolsó lapjáról : ,... . átadtuk gyerekeinket a szüleiknek úgy, hogy nemcsak az 1—1,5 kilogramm testi gyarapodást, hanem talán valami egvebet. többel i* adhattunk velük; ami a két hét igazi célja volt, amiért az egészet igyekeztünk becsülettel és jószívvel végigcsinálni: emberséges szemléletet, szeretetet. lelkesedést ___" S tegyük hozzá: növekvő önhitet, önbizalmat, melyre nagy-nagy szükségük van ezeknek a gyermekeknek. R. £. Pénz és hatáskör Máig is vitatott jövendölések szerint Debrecen pályázhat a legnagyobb eséllyel arra, hogy a lakosság számát tekintve Miskolcot lepipálja. Iparszerkezeti, foglalkoztatási viszonyai kedvezőbbek, s a közigazgatási terület növekedésének nem szabnak határt a folyók és a hegyek. Az „ország második városa” titulusért folyó verseny mostanra már levetkőzte provinciális indulatait is allűrjeit, s az a jófajta lokálpatrióta városépítés, városgyarapítás vált uralkodóvá, amelynek zászlajára ez a jelmondat is felkerült: a város úgy lesz több, ha nem lesz nagyobb. Közigazgatási határmódosítások történtek, s várhatóan történni is fognak. Bükkszentlászló Miskolc részévé vált, öt községet városkörnyéki településsé nyilvánítottak, ám a megyeszékhely hatása, kisugárzása annál sokkal erősebb, mint amennyit az eddig rendezett és legalizált kapcsolatok sejtetnek. A jogi és adminisztrációs átrendeződést nem holmi hivatalnoki szeszély sürgeti, hanem a valós településpolitikai folyamatok felismerése. A falu népességmegtartó erejének növekedését nemcsak az jelzi, hogy több pénz jut a fejlesztésre, hanem az is, hogy egy-egy kisebb lakóközösség önállóbban intézheti ügyes-bajos dolgait. A járások szerepének elsorvadása mutatja ezt a folyamatot, bár az új törekvéseknek még mindig gátja a máig ható. korábbi erőszakos falu- és tanácsegyesülések káros hatása. Az erre a tervidőszakra szóló megyei pénzügyi tervben az elosztás arányai már arról vallanak, hogy ésszerűbb „munkamegosztás” alakult ki a város és a falu között. A pénzből kevesebb jut a városnak, de hatáskörből több jut a falunak. Ezek az állampolgári közérzetet javító törekvések talán lassabban fordulnak termőre, mint egy gyümölcsfa. De a jó kertész nemcsak a mai piacra gondol. A dolgok, értékek átrendezése bajjal, gonddal, zűrzavarral jár. És a jó kertész azt is tudja, hogy időnként vissza kell metszeni a hajtásokat ... (brackóf*' Patt-helyzet Többször írtunk már arról, hogy tetőtérbeépítéssel, emeletráépítéssel a családi há- , társasházak is nagyszerűen bővíthetők jó pár lakással. Ennek az otthonteremtési módnak régebben propagandát kellett csinálni, viszonylag kevesen vállalkoztak rá. Most úgy tűnik, sokan felismerték az ötlet életrevalóságát, hiszen megyénkben az első fél évben több mint 3 ezer hitel- kérelmet bíráltak el a takarékpénztárnál: az építtetők korszerűsítésre, bővítésre, tetőtérbeépítésre és emeletráépítésre kérték az összegeket. A vállalkozók száma és a hitelek összege is majd másfél- szeresére növekedett a tavait ihwz képest. Sör és víz A vízről volt szó tegnap a Borsodi Sörgyárban. A bő- csiek joggal lehetnek büszkék arra. hogy a közelmúltban rendezett római sörversenyen a Rákóczi első, az Extra pedig harmadik helyezést ért el: de a népi ellenőrök nem ezért látogattak a Hernád-parti községbe. A Miskolc városi-járási Népi Ellenőrzési Bizottság tegnapi ülését Bőcsön rendezte A testület tagjai Kádár Sándor elnökletével már sokadszor vizsgálják, mi lesz a borsodi szennyvíz tisztításának, elhelyezésének sorsa. Az ülésen, amelyen részt vett Demkó István, a járási pártbizottság osztályvezetője és Csepregi Csaba, a tanács mezőgazdasági . osztályának vezetője is, Hosszú István gyártgaz.gató tájékoztatta a vendégeket a sörgyár víz- gondiairól.. Az évente csaknem kétmillió hektoliter sört gyártó üzemből kikerülő szennyvizet az eredeti elképzelések ellenére nem hasznosítják a mezőgazdaságban (öntözés), hanem, a környezetvédelmi szempontból kifogásolható módon a szürőmezőn szikkad el. A gyár pereskedik a korábban a vízhasznosításra vállalkozó helyi termelőszövetkezettel. Szerződés még mindig nincs a két cég között, s félő. hogy tartós veszélyt jelent a sörgyár szennyvize a Hernád élővilágára és a Miskolcot is ellátó sajóládi vízkivételi műre. Pillanatnyilag patthelyzet van. A sörre és az üdítőre szükség van, de ilyen fenyegető ökológiai góc felszámolása már nemcsak „bocsi ügy”. (A témára lapunkban még visszatérünk.) Berkes Jánosné köszöntése Hetvenötödül születésnapján Kalóczkai Istvánné, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának titKára köszöntötte tegnap Berkes Jánosnét. Berkes Jánosné az 1930-as évek végén kapcsolódott be a szervezett munkásmozgalomba. Aktív tevékenységet végzett az agitációs és propagandamunkában; kivette részét a nöbizottság munkájából is. Ezzel egyidőben folyamatosan jelentek meg írásai a Nőmunkás és a Népszava hasábjain. 1941-ben lépett be a Szociáldemokrata Párt tagjai közé: a választások körüli szervező, agitációs feladatokat végzett. A felszabadulás után előbb az MDP, majd az MSZMP tagja. Munkahelyén, a sütőipari vállalatnál — ahonnan üzemvezetőként ment nyugdíjba — evekig mint aiapszervezeti titkár végezte a rábízott feladatokat. Tevékenységéért a Felszabadulási Jubileumi Emlékéremmel. a Munka Érdemrend arany fokozatával, valamint a Szocialista Hazáért Érdemrenddel tüntették ki. Idén nésyedsier népesítették be a krónikus beteg gyerekek a tüzérradvanyí kastély nagyobbik — és szebbik — telét a nyári hónapokban. A Megyei Kórház Gvermekegeszség- ügyi Központja 112 gondozottjának tette lehetővé, hogy — akárcsak a teljesen egészséges gyermekek — részesüljenek a tábori élet örömeiből, sikerélményeiből. S hogy ez mit jelent a S—13 éves csemetéknek, azt igazán csak azok a felnőttek tudják, akiknek állandó egészségügyi gondozásra szoruló krónikus beteg gyermekük van. Hogyan született a gondozottak táboroztatásának ötlete, s mit mutat a négy nyár tapasztalata" — erről beszélgettünk dr. Velkey László egyetemi tanárral, a megyei kórház foígazgató-helyettesé- yel, a Gyermekegészségügyi Központ vezetőjével. — A gyermekegészségügyi szolgálat véleményünk szerint eljutott odáig, hogy képes többet adni, mint csupán orvosi ellátást. Korártt- sem azért kezdtük Szervezni 1930 nyarán a tábort, mert ez manapság „divat”, hanem mert szükségképpen tovább kellett lépnünk a krónikus beteg gyermekek gondozásában. Borsodban több mint 12 ezer olyan gyermeket tartunk nyilván, akik éveken át, vagy éppen egesz eietükben az egészségesekétől eltérő módon kell hogy éljenek. Szívbeteg, cukorbeteg, vese- vagy légzőszervi rendellenességgel küzdő. idegrendszeri vágj' mozgásszervi elváltozással kezelt gyerekekről van szó. Számuk nem csekély, hiszen a megye gyermeknepessége- nek — a 0—14 éves kordákról van szó — 6,4 százaléka tartozik ide. — Borsodot országos példaként emlegetik a krónikus beteg gyermekek gondozásának szervezettsége alapján. Modellnek tekintik a gyermekegészségügyben. Mivel vívták ki a szakma becsülését? — Talán azzal, hogy a megye képes volt megteremteni a ’60-as évek végén, a ’70-es évek elején egy új gondozási módszert. Szakmai berkekben ezt konzultációs rendelésnek nevezzük. Lényege az, hogy nem alakítottunk ki külön gondozóhálózatot krónikus betegeinknek, hanem a körzeti gyermekorvos és a szakrendelő rendkívül szoros partneri kapcsolatára, együttműködésére alapítottuk. A gyakorlatban ez úgy történik, hogy a körzeti gyermekgyógyász a betegségnek megfelelő specialistához irányítja a beteget, a specialista a rendelkezésre álló mindenkori legfejlettebb szintű * A vízművek szerelői közvetlenül az út beszakadása után a helyszínre érkeztek és hozzáláttuk a nyomócső hibájának kijavításához. ■ (Temesi László felvétele) Krónikus beteg gyerekek táborozása Kóbor ón, kóbor víz... Mi történt a Centrumnál? Mint ismeretes, tegnap kora reggel a Centrum Áruház előtt az útkereszteződésnél beszakadt az úttest egy autóbusz alatt, s hatalmas lyuk keletkezett. A vízművek szakemberei eleinte a 150 milliméteres főnyomóvezeték elöregedésére gondoltak, ameljmek következtében az kilyukadt, illetve megrepedt. A későbbi vizsgálat azonban megállapította, hogy erről nincs szó — a vasvezetéket kóbor áram lyukasztotta ki két helyen is. Persze ettől még nem kellett volna az úttestnek is beszakadnia. Ezen a részen azonban az aszfaltréteg alatt a föld nem volt jól eldöngölve. és az évek folyamán meglazult. Itt 15 centimétert süllyedt a talaj! A nagy forgalmat pedig a gyenge beton nem bírta el. A keletkezett lyuknál a vizet kiszivattyúzták. és 'megállapították, hogy a föld alatti üreges rész jóval nagyobb, mint azt gondolták. Tegnap délután már beépítették az új vezetékdarabot, de további rejtett úthibákat is fel kell tárni. Előreláthatólag a jövő bét közepén végeznek a munkával. Többen vállalkoztak ráépítésre, bővítésre
