Déli Hírlap, 1983. július (15. évfolyam, 155-180. szám)

1983-07-30 / 180. szám

Csendes szenzáeió a kereskedelemben » , 'rfW­Jgy 1 Sí ív Writel: fgHÉNV plliiÉ * t.vL Ha érdekelt a boltvezető Közel a segítség ... Hódít a szőri Egy-egv hét végén kocsi­karavánok hagyják el váro­sunkat. melyek az alig tíz kilométerre levő Mályi-tó felé haladnak. Ezrek keres­nek ilyenkor kikapcsolódást, pihenést a parton. A nap­imádók reggeltől estig na­poznak, lubickolnak, akik te­hetik virtorláznak és ször- t'öznek. Mindenki' megtalálja a neki legjobban tetsző szó­rakozást, újabban már né­hány sporteszközt kölcsönöz­ni is lehet. A legnagyobb divat az idén is a szörf — ezzel az ügyes vízijárművel persze nem mindenki tud bánni, gyakran vízbe poty- tyanás a próbálkozás vége... Aki nem érzi magát bizton­ságban a vízben, teniszezhet is az étterem mellett létesí­tett teniszpályákon. A ki­adós fürdés, vitorlázás, ször­fözés és teniszezés után jól­esik a finom ebed és a jó hideg kóla, vagy sör. csak az a hosszú sorban állás ne lenne ... A parton való köz­lekedést sokszor a szemét­kupacok nehezítik, a bűzről nem is beszélve. A Mályi- tónál tehát még jobban is érezhetnénk magunkat,, ha „apró” hiányosságok nem emlékeztetnének a nagyvá-t rosra ... T. L. m & Szemét, szemét hátán Megalakult az operatív bizottság ★ A tópart szépségei közé tartozik Igazi szenzáció volt. ami­kor az első vendéglőket, élelmiszerüzleteket szerződé­ses üzemeltetésre adták át a vállalatok. Mással sem volt tele a sajtó, rádió, televízió, mint a licitek, az új gazdál­kodási forma híreivel, jó és rossz oldalaival. A jövede­lemérdekeltségi rendszer be­vezetése már nem vert ek­kora hullámokat, pedig a je­lentősége nagyobb, mint a szerződéses rendszeré. A Miskolci Élelmiszer-kis­kereskedelmi Vállalatnál ma ötven üzlet működik jöve­delemérdekeltségi rendszer­ben. A teljes vállalati for­galom több mint 60 százalé­kát ezek a boltok bonyolít­ják le, míg a szerződéses üz­letek részesedése nem éri el az 5 százalékot sem ... Olcsó forrásokból Mátyás Lm jós, a .Miskolci Élelmiszei -kiskereskedelmi Vállalat igazgatója: — A jövedelemérdekeltsé­gi rendszertől azt várjuk, hogy jobb legyen az üzle­tekben az áruellátás, ugyan­akkor javuljon a bolti gaz­dálkodás hatékonysága, nö­vekedjen a nyereség. Az új rendben jóval nagyobb a ve­Könnyű-e ma a nőknek? Megvalljuk-e vagy sem. mindenesetre tény: legyen az társadalmi fórum, szakszervezeti tanácskozás vagy esetleg brigádértekezlet, amikor a nőkre terelődik a szó. valahogy mintha lekezelően szólnánk, beszélnénk róluk. Pedig éle­tünk elengedhetetlen társai ók: az édesanyák, a feleségek, szeretők, barátok, gyermekek. De már ebben a rövidke bekezdésben is benne foglaltatik a gyakorta férfigőgnek 'nevezett megközelítés., hiszen társakról beszélünk, olyanok­ról, akik hozzánk — mellénk — rendeltettek. Pedig hát/ ha csak a statisztikákat vesszük szemügyre, már akkor is javukra billen a mérleg nyelve. Ez idő sze­rint 10.7 millióan élünk Magyarországon, a női népesség meghaladja az 5,7 milliót. Tovább játszva a számokkal, ez azt jelenti, hogy ma már ezer férfira ezerhatvanhat hölgy jut. Helyük es szerepük társadalmunkban törvény szerint egyeniő és egyenrangú a férfiakéval. Ez természetes is, hi­szen ugyanazt a munkát végzik, ugyanúgy tanulnak, dol­goznak, s természetes, hogy azonos jövedelmet, javadalmat várnak el. Mindez azonban — s .ezzel szembe kell néz­nünk —, döntően csak jogszabály, a gyakorlat valamelyest más: nem ritka, hogy ugyanazért a munkáért kevesebb bért kapnak, hogy munkakörülményeik is kedvezőtleneb­bek, s hogy társadalmi1 jelenlétük sem felel meg számará­nyuknak. Bizonyos társadalmi tisztségekben már szép szám­mal találunk lányokat, asszonyokat, akik — s ez szóljon javukra —. nem folytatnak külön, egyrzemélyes nőpoliti­kát, hanem férfiakkal egyenrangon kezelik társaikat is. zetők önállósága: ők dönte­nek az árubeszerzés, -értéke­sítés. -gazdálkodás sok más ügyében. Közvetlenül érde­keltek anyagilag, hogy meg­keressék a legolcsóbb be­szerzési forrásokat, bővítsék az árukínálatot, s a lehető legjobban lefaragják a költ­ségekét. okosan gazdálkodva az energiával s a munkaerő­vel. Ha a boltban dolgozók tel­jesítik a szerződésben előírt nyereségszintet, akkor meg­kapják alapbérüket, s a ter­vezett prémium teljes össze­gét, ha nem. elúszik a pré­mium. Ha pedig túlteljesí­tik a megállapodást, a több­leteredmény egyharmadát feloszthatják maguk között. Biztató jelek Január 1-én vezették be először az él el mi szer-kis ke­reskedelmi vállalatnál az új rendszert: az üzletekben dol­gozók öt évre vállalták, hogy ebben a gazdálkodási rend­ben dolgoznak. — Csak év vegén tudunk pontosan mérlegelni — mond­ta Mátyás Lajos —, de azért már most mutatkoznak biz­tató jelek. A Búza téren működő ABC-árúházunknál például fél év után leltá­roztunk. mert változott a vezető személye. Ügy tapasz­taltuk, hogy a fél év alatt takarékosan gazdálkodtak, színesebb volt az áruválasz­ték, túlteljesítették a meg­állapodást. A vállalat nye­resége több mint egyhar- madaval növekedett az idei év első felében az elő­ző évihez képest, s ebben jelentős szerepet játszot­tak a jövedelemérdekeltse- gi rendszerben működő bol­tok is. Ez jó néhány fo­rint pluszt jelent a vezetők­nek és a dolgozóknak 1 Re­méljük, hogy 1 az új gazdál­kodási rend segít a kereske­delem akut gondján, az ala­csony fizetéseken is. hiszen így tisztességes többletmun­kával lehet több keresetre szert tenni. Mi érdekli a vásárlót ? A tervek szerint a válla­latnál valamennyi ,,szoros” elszámolású bolt jövedelem­érdekeltségi rendszerben fog működni a jövőben. Ez any- nyit jelent, hogy a forgalom hetven-nyolcvan százalékát ezek az üzletek mondhatják majd magukénak, 8 száza­lék körül lesz szerződéses boltok részesedése. A többi üzlet pedig a jövedelemér- dekeltségihez hasonló, a költ­ségek csökkentését szolgáló rendben dolgozik majd. A vásárlókat persze elsősor­ban az érdekli, hogy bármi­lyen megoldást is agváljanak ki a közgazdászok, kereske­dők, eredménye' az árubö- ség, udvarias kiszolgálás, a hazai kereskedelem rangjá­nak emelkedése legyen. Nem kell hozzá szakértőnek lenni,, hogy.lássuk: az új gaz­dálkodási rend ehhez eselvt teremt. KISS LÁSZLÓ Uj iskolák, lanlermek Bár még tart a vakáció, de mégsem neptelen minden is­kola. mert több helyen kor­szerűsítési munkálatokat vé­geznek az épíiők és új okta­tási létesítmények kivitele­zésén is dolgoznak. A Bor­sod megyei Beruházási Vál­lalat megbízása alapján a szeptemberi első iskolai csengőszóra elkészül Lenin- városban négy új általános iskolai tanterem, Ozdon át­adásra kerül egv 12 tanter­mes általános iskola, Szend- rőn a régi alma mater felújí­tása mellett újabb 4 tante­rem enyhíti az iskola zsú­foltságát. Ináncson augusztus 20-an a járási alkotmányna­pi ünnepségen kerül sor az új 4 tantermes általános is­kola avatására. Sajószöge- den 4. Arlón 4 és Putnokon a meglevő iskolához 4 tan­termes szárnyrészt építenek. A megyében ősztől 325 gyermekkel többet tudnak felvenni az óvodákba, és ami örvendetes, hogy ezeket az új óvodai helyeket főleg a kis településeken létesítették, így Szendrőn, Halmajon, Do. maházán. Ricsén, Bodrogola- sziban és Tiszakeszin épül­nék új óvodák, illetve tör­ténnek gyermekintézmény­bővítések. Augusztus 20-i ünnepség a Csanyikban A hagyományoknak meg- 1 felelően az idén is a csanyikí Majális-park ad otthont al­kotmányunk születése, egy­szersmind az új kenyér ün­nepének alkalmából rende­zendő városi-járási rendez­vénynek. A megyei központi ünnep­ség az idén Karcsán lesz. A rendezvény lebonyolítását előkészítendő, tegnap a Ha­zafias Népfront Miskolc vá­rosi Bizottsága tanácstermé­ben megalakult az operatív bizottság. Mint az alakuló ülésen el­hangzott, az idén is 10—15 ezer résztvevőt várnak a Majális-parkba. A városlakó­| kát — ez is hagyomány — zenés ébresztő köszönti, s invitálja az ünnepségre a Csanyikba. Az ünnepi kö­szöntő után egésznapos kul­turális és sportprogram szó­rakoztatja majd a jelenlevő­ket. Lesz mesemozi, es tor- nabemutató, fellépnek a né­pitáncosok és beategyütte- sek, bemutatkoznak a kara- tézók és a birkózók, lesz bő­ségesen enni-, inni- és vá- sárolnivaló. Akárcsak min­den évben, az idén is több vállalat és üzem telepít ál­landó táborhelyet, sátrakat, faházakal. A városi kollek­tívák többsége a járásból is hív vendégeket az idei mun­kás—paraszt találkozóra. A gondok java nem is- azokkal van, akik bár különféle körülmények között élnek, dolgoznak — ám biztos a csa­ládi hátterük. Igen souan vannak, akik különféle okokból egyedül élnek vagy magukra maradnak. Az utóbbi tíz esz­tendőben minden korábbinál számottevőbb lett a család nélkül, magányosan élők száma. Ugyancsak foglalkozni kell azokkal is. akik több gyermeket vállalnak. Az elmúlt évtizedben sajátos átalakulás zajlott le e téren is. Ma 100 család közül harmincöt gvermektelen, huszonhat az egy- gvermekes, és huszonkettő a kétgyermekes, a három és több gyermeket vállalók aránya viszont • éppenhosy csak mesha'adja az 5.5 százalékot.. Körülbelül 10 százalékra te­hető a gyermekét egyedül nevelő anyák aránya, s ennek ötödét adják azok az édesaoák, akik maguk, gondoskodnak egy vagy több gyermekükről. Valahogv mintha tisztázatlan 'lenne viszonyunk a nagy- családosokhoz is erről beszélni keli, különösen annak kapcsán, hogy a nők helyzetét vázoljuk. Nem kevés azok­nak a száma, akik kifejezetten felelőtlennek minősítenek mindenkit, aki hazai fogalmak szerint több gyermekre — például három gyermekre — vállalkozik. El kell ismer­nünk, hogy vannak ilyenek is. Ismerünk bizonyára vala­mennyien olyan szülőket, akik különösebb megfontolás, meggondolás, előrelátás nélkül vállalnak gyermeket, ám nem ők vannak többségben. A többgyermekes szülők döntő hányadát igenis a gyermekszeretet, készteti a nagycsalád vállalására, s az ilyenek minden tiszteletet megérdemelnek. A tisztelet azonban önmagában még kevés. Valójában a társadalomnak mindent el kell követnie, hogy ezek a nagy- családos édesanyák ne legyenek hátrányos helyzetűek. S. L Szökik a szökőkút Napok óta olyan nagy tó­csa van a Hoffmann Ottó ut­cai szökőkút körül, hogy gya­log csak kerülővel lehet át­menni a téren. Nem értjük, hogy á „kádakból” miért fo­lyik szét a víz, és miért nem lehet tenni ez ellen semmit? (Temesi László felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom