Déli Hírlap, 1983. július (15. évfolyam, 155-180. szám)

1983-07-12 / 164. szám

/ ä r Pekkenő melegben vágja a gabonát a borsodsziráki Bartók Béla Termelőszövetkezet zK—5 típusú kombájnja Szomjas a határ Gondok, remények félidőben Hol tartunk az alagútban? Kombájnok északról és délről A legkorábban érő nyári növények magjai a magtá­rakban halmozódnak, sőt a tarlóikat már mélybe forgat­ta az eke vasa. a tárcsa leve­le. Borsodban befejeződött az őszi árpa, a repce, a vető- magborsó betakarítása, szö­vetkezeteink minden erejük­kel az őszi búza gyors aratá­sára törekednek. Egymás után érkeznek a kombájnok északról és dél­ről. a nyolcszázötven saját mellett várhatóan 180 ven­dégkombájn fog csépelni a borsodi földeken. Az aszály érezteti hatását, fejletlen magokkal mérhető a rekke- nő meleg, szinte minden gaz­daságunkban csökkentek a hozamok. A veszteségmen­tes gyors betakarításra vár az a feladat, hogy ezeket a hiányzó mázsákat valahogy pótolja, ezért jönnek kom­bájnok az ország déli me­gyéiből, s a szomszédos Csehszlovákiából, hogy mi­nél előbb magtárakba ke­rüljön a búza. A hétvégéig, mint ahogy Kopasz Bela, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak vezetője elmondotta, mintegy 13 ezer hektáron — az összes búzaterület 15 szá­zalékán — sikerült kicsé­pelni a kenyérgabona mag­ját. A minőséggel egyelőre nincsenek gondok, amit az átvett 52 ezer tonna ter­mény ellenőrzése is bizonvít. hiszen a hektolitersúly 75— 85 között mozog. Megyénk Fan foganatja Tanácstagoktól kérték Az idei tanácstagi beszá­molók során akadt néhány olyan téma, ami szinte min­den választókerületben sze­repelt a felszólalásokban. Sokan kifogásolták a he- jőcsabai. a perecesi kolónia, a Békeszálló, a vasgyári és a MÁV-telep elhanyagolt ál­lapotát, az avasi kilátóhoz vezető út és környékének rendjét. Többen szóvá tették, hogy a szennyvíz-, csapadék­víz-csatornák, gáz- és ivóvíz­vezetékek nincsenek kellően kiépítve, s a város köztisz­tasága is kívánnivalót hagy maga után. Az avasi lakóte­lep II-es ütemében élők az orvosi es a gyógyszertári ügveletet hiányolták, a lép­csők állapotát kritizálták, s szóltak több mint száz, ga­rázs céljára alkalmatlan he­lyiség kihasználatlanságáról. Az elmúlt hónapokban már több területen sikerült a gondok egy részén enyhí­teni, vagy legalább megindí­tani a szükséges munkálato­kat. A kommunális alap mil­lióiból jut jó néhány méter csatornára, útburkolatra. s folvamatosan dolgoznak a napokban az avasi kilátóhoz vezető út szélesítésén is. A városüzemeltetés évének je­gyében sok apróbb-nagyobb lépést tettek a város tiszta­ságának javításáért; többek között új szemétszállítási me­netrendet állitottak össze. A tanácshoz érkezett javasla­tokból összeállították a ter­vezési címsort is: a kommu­nális alap keretéből 19 terü­letet vesznek munkába a tervezők, elkészítve az elkö­vetkezendő ■ evek közműfej­lesztési terveit. A szociális körülményeknek nem meg­felelő lakásokról, szanálásuk módjáról, lehetőségeiről pe­dig a közeljövőben tanács­kozik városunk tanácsának végrehajtó bizottsága. üzemeinek nyolcvan százalé­ka aratja most a búzát, még­pedig azokat a táblákat, amelyekben a legtöbb kárt okozta az aszály. így, ha a tavalyi rekordtermest (a 4.2 tonnát hektáronként) nem is tudják gazdaságaink megis­mételni. minden remény megvan ahhoz, hogy a ter­vezett 3.9 tonnás hektáron­kénti hozamot be is tudják takarítani. Jól haladnak a járulékos munkák. A kombájnok nyo­mában azonnal megjelennek a szalmalehúzók, bálázók, az értékes mellékterméket gaz­daságaink mindenütt beta­karítják. Az aszály — ha a hőség nem enyhül — a ka­pásnövények fejlődését is be­folyásolja. Szomjaznak a ku­korica-, napraforgó- és cu­korrépatáblák. de a szőlőül­tetvényekről is károkat je­lentenek. Sajnos, öntözőbe­rendezések híján nagyon ke­vés gazdaságunk van beren­dezkedve mesterséges ( esöz- tetésre, a tiszalúci öntöző­fürtön kívül egyedül a' to- kaj-hegyaljai borkombinát­ban tudják kétszáz hektá­ron a legkorszerűbb formá­ban. csepegtetve vízhez jut­tatni a tőkéket. A közgazdasági futuroló­gusok egy része.— itthon es külföldön is — 1983-at a ki­bontakozás első évenek ki­áltotta ki. mondván, hogy már túljutottunk az alagút felén ... Nos. az évkezdet élénkebb piaca jótékonyan stimulálta az ipart, de most. a félidőben úgy tűnik, hogy a nekilódulás csak átmeneti volt. A miskolci ipari vállala­tok produktuma a tervezet­tet kismértékben meghalad­ja ugyan, de a jó félévi bi­zonyítvány magyarázata az első negyedév rendhagyóan jó sikerének tudható be. A második tél év rendkívül ne­héznek ígérkezik. • A PIAC DIKTÁL Ez utóbbi megállapítás nemcsak egyetemlegesen igaz, hanem külön-külön minden gazdálkodó szervre is. A MÁV Miskolci Járműjavító Üzemének múlt heti. vas­utasnapi ünnepségén még az emehtedettebb hangulat sem feledtethette a korábbinál nagyobb erőfeszítést igénylő tennivalókat. Szabó László termelésvezetö elmondotta, hogy a kollektíva az első fél évben teljesítette ugyan vál­lalásait. de az év második fele keményebb munkát kö­vetel. A feszített program szerint 1933-ban mintegy hat­ezer különféle teherkocsit és 250 egyéb berendezést keli kijavítaniuk: időben, takaré­kosan és jó minőségben. Nemcsak a gazdálkodás szi­gorodása. s a cég jó híre kö­telez erre. hanem a naptár is. Jövőre lesz 125 éves a járműjavító. A miskolci üveggyár az idén kapta meg a Kiváló cí­met. Kopcsek Imre igazgató optimista, de egv jövő évi ■hasonló bravúr ígéretét nem lehet belőle kicsikarni. — A gyár mindenféle ter­vét teljesítette, az exportot is: A hangulat jó, az embe­rek bizakodóak. Az üveg biztos kenyeret jelent a mi négyszáz tagú kollektívánk számára ... Ám a piaci kilá­tások nem olyanok, hogy az l éget ért a gyümölcsszezon A vágói U Nem panaszkodhatnak • Magyar Hűtőipar Miskolci Gyárában, jócskán van ten­nivalójuk. hiszen a kedvező időjárás következtében szin­te valamennyi gyümölcs- és zöldségféle a szokottnál ko­rábban érett be. Ezen a héten gyakorlatilag véget ér a gyümölcsszezon, most állítják át a gépeket. Legtöbbet meggyből — 120 vagonnal' — dolgoztak fel. Egy részét magozták, míg a többit szártépve fagyasztot­ták. Ezenkívül 30 vagon pi­ros és fekete ribiszke is a tá­rolókba. hűtőkamrákba ke­rült Szerdán és csütörtökön véget ér a zöldborsószezon is. ebből 400 vagonnal dolgoz­tak fel. Hétfőn megérkezett az első ceruzabab-szállít- mány. egy hét múlva pedig — 18-án — uiabb nagy fel­adat előtt állnak: több száz vagonnvi vágott zöldbab fel­dolgozását kezdik meg. A Miskolci Hűtőház kollek­tívái eddig valamennyi köte­lezettségüknek eleget tettek; teljesítették időarányos ter­melési terveiket. ★ Négyszáz vagon zöldborsót dolgoztak lel a miskolci hűtő­házban (Herényi László felvétele) idén látványos eredménye­ket tudjunk felmutatni. Azt ígérhetem, hogy a sikerért mindent megteszünk. De ez még nem jogosít semmilyen kitüntetésre. • KEVESEBB HÁLÓ KELL A December 4. Drótmü­vekben teljesült az első fél­évi termelési, kiviteli.és nye­reségterv, de már a máso­dik negyedévben sokasodó .gondok az év végére ború- ’sabb kilátásokat sejtetnek. Kiss Béla igazgató nem pa­naszkodik, csak a tényeket közli. • — A piacon alig van ér­deklődés. az utóbbi ^gy-két hónapban 20—25 százalék­kal csökkentek termékeink világpiaci árai. A belső igé­nyek valamivel fokozottab­ban jelentkeznek, de példá­ul a hegesztett hálót gyártó gépi kapacitásunkat nem tud­juk kihasználni. Házon be­lül kényszerű munkaerő-át­csoportosítást hajtottunk vég­re, s reménykedünk, hogy a gyár potenciális termelőké­pességét sikerül majd meg­rendelésekkel lekötni . . . Ez a kollektíva nehezebb időket is megelt már, s ahogy mon­dani szokták: teher alatt no a pálma __ o FORINTRA VÁLTANI Más helyen más fordulatot vettek az események. A Me­dicor miskolci gyárában mar 2984-re kacsintgatnak. (Al­katrészgyártás!) Hrabár Sán­dor igazgató dicsekvés nél­kül állítja, hogy egy jó fél év után egy még jobb fel évnek néznek elébe. — A jó közérzet a gyári eredményeken alapszik. Min­den gazdálkodási mutatónk jobb a tervezettnél, így az­tán előrébb tartunk a nap­tárnál. Ezért is építgethet­jük már 1984-et. Terméke­inknek biztos piaca van. ér­tékesítési gondjaink nincse­nek A diósgyőri papírgyár első fél éve „csak” olyan volt, mint a tavalyi. (Tavaly ün­nepelte alapításának kétszá- zadik évfordulóját az üzem. s tavalyi gazdasági eredmé­nyei alapján kiváló címet nyert.) Richterni dr. Szilár- csik Anna főkönyvelő az ön­maguk által magasra emelt mércét magyarázza: — Nem ülhetünk a babér­jainkon. Igaz, az első fél év ­ben a feszesebb terv alatt teljesítettünk, de minden fel­tétel megvan ahhoz, ho|y 1983-at eredményesen zár­jak, azaz a termelés négy, az eredményterv húsz szá­zalékkal nőjön 1982-höz ké­pest. Szeretnénk forintra vál­tani a kollektívában levő összes ambíciót... Ez utóbbi megállapítás márcsak azért is stílszerű, mert a panitás üzemben ké­szült az ezerforintos bankó papírja is. (brackó) Nem a kígyó a mérges!... Az élmény hatásától még utólag is borongva mesélte az ismerős asszonyka, hogy bükki kirándulásukon az erdőben egy szörnyűséges kígyóval találkoztak. Hogy mérges volt, az nem kétséges, hiszen „köztudott”, hogy ezen a tájon vi­perák élnek. Idejében észrevették a veszedelmes hüllőt, és utóvédnek hagyva a túrabottal felfegyverkezett bátor fér­jet. a két gyerekkel hanyatt-homlok elcsörtettek. Azzal zárta a rémhistóriát, hogy szerinte irtani kellene az erdő rette­gett fenevadjait, mint a szúnyogot. A család egyébként gombászni járt a Bükkben. s kérdé­semre, hogy megmutatták-e szakértőnek a „gyűjteményt'. ugyancsak magabiztos választ kaptam: jobban ismerik ők a gombafajtákat, mint akárhány szakértő. Hiába bizonygattam — a szakirodalomra hivatkozva —. nem hitték el, hogy a Bükkben látott kígyó semmiképpen sem lehetett vipera. Erdei sikló volt az istenadta, ami nemhogy ártalmas lenne, hanem egyenesen hasznos, hiszen pusztítja az apró rágcsálókat. Méregfoga nincs, embert soha meg nem támad, elmenekül még a bölcsődés korú gyerekek elől is. Vipera alig-alig található, de az sem a Bükkben. hanem a Zemplén ember nem járta részein. Viperamarás­ról évek óla nem érkezett hír, és ma már az a nagy kér­dés. hogv sikerül-e megóvni a kipusztulástól ezt a védett állatot. Ha van valami az erdőben, amitől igazán félni kell. az a gomba. Pontosabban: a kellő szakértelem híján gyűj­tött levesnek-, pörköltnekvaló. Az a család, amelyik csupán vélt hozzáértésére alapozva gombászni indul, nagyobb veszélynek teszi ki magát, mintha mérges kígyókkal, tigrisekkel megrakott dzsungelben, fegy­ver nélkül kószálna. Nincs pontos statisztikám róla, csakis az újsághírekre és memóriámra támaszkodva állíthatom, mégsem hiszem, hogy tévednék: a gyilkos galóca több áldo­zatot szed Magyarországon, mint az egyre gyérülő nagy raga­dozók — az oroszlántól a tigrisig — azokban az országok­ban, ahol még élnek. Irtani tehát nem a jobb sorsra érdemes hüllőket kell — mellesleg tilos is! —. hanem azt a buta, újra és újra em­bereleteket követelő felfogást, hogy a gombához mindenki ért, aki leszedi. (békés) Halászlétőző verseny A szegedi ünnepi hetek idején, augusztus 6-án, szom­baton a halászok legjobbjai összemérik tudásukat halász- Iéfözésben. A kilencedik al­kalommal megrendezésre ke­rülő versenyen 45 bogrács­ban, szabad tűzön — a sze­gedi Halászcsárda előtti té­ren — fő majd a finom étel. Az érdeklődök betekintést nyerhetnek a halászat rej. telmeibe, a .különböző esz­közök, módszerek alkalma­zási területeibe, s új halétel­receptekkel is megismerked­hetnek. A zsűrizés és az eredmény, hirdetés után a Halászcsár. dában felszolgálják a ver. senyzők által készített ha­lászlét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom