Déli Hírlap, 1983. július (15. évfolyam, 155-180. szám)

1983-07-08 / 161. szám

Megszagolták, megrágták... Amatőr borászok, profi borok Órákon ál kortyolgatni a jobbnál jobb borokat és jó­zannak maradni — minden­képp dicséretei. De ilyen igé­nyes borivókkal még nem ta­lálkoztam! Hosszasan, gyer­tyafény mellett nézegetik a nedűt, beleszagolnak, majd ..megrágják”. S mindezt kommentár nélkül. Legfel­jebb bólintanak, ha ízlik ... Nyolcvanhat borminta várt zsűrizésre szerda délután, egy hangulatos perecesi sző­lősben. A házigazda, Gárdi Lajos kistermelő adott ott­hont a megye tájairól érke­zett borok versenyének. A Hazafias Népfront Kisterme­lők megyei Klubja, valamint a Kertszövetkezetek Akadé­miája rendezte meg a kister­melők IV. borbemutatóját. A ládákban számozott üvegek­ben álltak a hegyaljai, bükk- aljai és Miskolc környéki sző­lő-, illetve gyümölcsborok. A bemutató után dr. Tarái Ist­ván klubelnökkel és Szabó Andrással, a kistermelők és kis tenyésztők társadalmi szö­vetségének elnökével beszél­gettünk. — Hogyan vizsgáztak a bo­rok? — Kitűnően — válaszolt dr. Tardi István. — A ko­rábbi évekhez képest jelen­tős minőségi javulás tapasz­talható. A kistermelők nem­csak gyakorlatban, hanem el­meidben is képzik magukat, örvendetes, hogy igen nagy szakértelemmel és lelkesedés­sel foglalkoznak a borterme­léssel. ezáltal jobban kezelt, nagyobb gonddal előkészített borok kerültek a zsűri elé. — Milyen szempontokat vettek figyelembe az-érbétre- léskor? s — A tisztaság, az illat in­tenzitása és jellege, az íz és zamat, valamint az össz­benyomás számított. A minő­sítések: kiváló, jó, közepes és elfogadható. Csupán egyetlen bort kellett kizárnunk,* mert nem felelt meg a szigorú kö­vetelményeknek. — Erre szokták . mon­dani, hogy nincs roßsz bor. csak rossz borivó — vette át a szót Szabó András. — Ah­hoz azonban, hogy egy bor aranyérmet nyerjen, vala­mennyi tulajdonságát kivá­lóra keli minősíteni. A mos­tani bemutatón 29 bor lett aranyérmes. — Kóstoláskor az előző bor íze nem befolyásolja a má­sikat? — Nem, mert borfajta- váltáskor almát, sajtot vagy kiflit fogyasztunk. — A bemutatón melyik íz­lett a legjobban? Dr. Tardi István: — A vö­rösborok közül a kékfrankos. Szabó András: — Számom­ra mindegy, csak vörösbor legyen. Nekem ugyanis fehér­borom vani * A díjazottak fehérbor ka­tegóriában: Háda Géza mis­kolci kistermelő, csemege fe­hér; Hadzina János miskolci lakos, mádi furmint és hárs­levelű vegyes; Szabó György miskolci lakos, büákaljai ter­mő vegyes: Munkácsi Gyula miskolci kistermelő, kékfran­kos. Gyümölcsbor kategóriá­ban: Munkácsi Gyula, fekete- ribízli és Bihari István mis­kolci kistermelő, meggy. (temesi) Mitől félnek a gyerekek ? A megfigyelések szerint • a lányok több mindentől 1 félnek, mint a fiúk. Eb- 1 I ben szerepe van az anyák i i nevelési módszereinek, be- i i állítottságának is, mivel i I az a lappangó feltétele- * f zésük hogy a lányok fé­i lősebcek. arra készteti » őket. hogy jobban félt­• sék. gyakrabban figyel­meztessék őket a reájuk leselkedő veszélyekre. Kü- , lönböző életkorokban más ( és más helyzetek és ha- i tások váltanak ki félelmet i I a gyermekből. Ezt ta- i i pasztalataik és nevelteté- i i sük is meghatározza. A * I vidéki gyerekek például 1 t jobban félnek a háziálla­i toktól, hiszen több alkal­i műk van tapasztalatokat • szerezni az állatok fenvc­• gető viselkedéséről. Ezzel szemben a városiak az ál­latkertben látott vadálla- , toktól félnek jobban. A i gvermekek jórészt azok- i l tói a dolgoktól félnek leg­inkább. amelyektől edes- | I anyjuk is fél. Ismeretes, 1 • hogv a gyermek az általa szeretett, személlyel azo- i I nősül, magába építi érzel­! mi jelzéseit, utánozza vi- i I selkedésmódjait. Az isren 1 1 félos anyák ily módon , szinte felgerjeszt hetik > i gyermekükben a félelmet . bizonyos dolgok, jelensé- i i gek iránt. STOP! KÖZLEKEDÜNK! Nyáron, kerékpáron Elérkezett a njári szünidő, és minden iskoiásgycrek változa­tos időtöltésre, mozgásra vá­gyik, Sokan közülük naponta kerékpároznak, olykor rövi- debb-hosszabb túrát tesznek. Néhánvan otthon hasznosítják magukat, és kerékpárral járnak • • boltba bevásárolni. A na- . gyobbak közül pedig talán * ~ egyesek kerékpáros újságkilior­dást vállalnak. Mindehhez azon­ban tudni kell a kerékpáros közlekedés szabályait. A közúti közlekedési sza­bályok szempontjából jár­műnek számit az emberi erő­vel hajtott kerékpár is. Az a személy pedig, aki ezt a járművet hajtja, vezetőnek minősül. Ha viszont a ke­rékpárt toljuk, akkor gyalo­gosok vagyunk. A közút nem tanpálya, s a kerékpározás gyakorlati fortélyait másutt kell elsa­játítanunk. Ismernünk kell természetesen a közúti jel­zéseket is. A biztonságos köz­lekedés egyik alapvető fel­tétele. hogy járművünk mű­szakilag ‘ előírásos és kifo­gástalan állapotban legyen. A lábfők és a kézifék hatá­sosan működjön, a gumikö peny mintázata ne legyen megkopva. A kerékpáron elől egy fehér, hátul egy pi­ros lámpának kell lennie, és ezen felül hátul piros fény­visszaverő felszerelés is kö­telező. Hiszen a kerékpárt — mindén más járműhöz hasonlóan — este és korlá­tozott viszonyok között ki kell világítani. A közlekedés résztvevői­nek egymásra tekintettel kell lenni, az előzékenység és udvariasság egvmástól el­várt dolog. A kerékpáros nemcsak a baleset szenvedő alanya, hanem okozója is le­het. Például az úttest mel­lett játszadozó kisgyerme­kek közül az egyik figyel­metlenül szaladhat a kerék­pár elé. Fokozott óvatosság­gal, mérsékelt sebességgel haladjunk ezért a napközik és a játszóterek környékén. Sokszor az idős ember las­san reagál a figyelmeztető csengetésre,’ mert rosszul hall, vagy nehézkesen mo­zog. BÉLYEGGYŰJTÉS Az 1« bemutatott bélyegzőt fog­ja alkalmazni Július 10-én, S—14 óra között a Miskolci VSC sport­csarnokában müköuő alkalmi postahivatal. A korábbi tájékoz­tatásokkal szemben, ugyancsak itt (Szirma u.) rendezik meg a vasutasnapi bélyegbemutatót is, mely sajnos csak egy napig — július 10-én — tekinthető me„i holott az első országos carte-ma­ximum kiállítás egyik díjazott anyaga is -itt látható először vi­déken. A rendezők emléklap for­galomba hozásával kívánták kár­pótolni azokat, akik a rövid nyit­vatartási Idő miatt nem tudják megtekinteni a tárlatot. * A XXXm. vasutasnap bélyeg- feiállftás szövegű postai bélyegzőt július 10-én Szolnokon alkalmaz­zák. Az 5. európai klinikai ké­miai kongresszust köszöntő bé­lyegzőt még ma — július S-án — Is meg lehet szerezni a budapesti Hungcxpo területén működő al­kalmi postahivatalban. * Július 15-ig lehet pályázni ÍSK lerrzebb magyar bélyegére. A pá­lyázóknak a döntésnél három fő szempontot ke!) figyelembe ven­ni: 1. a bélyeg általános szépsé­ge, esztétikuma, formája, mérete; 2. a bélyegtervező munkáiénak művészi értéke műalkotásoknál nem az eredeti alkotó munkáját kell értékelni): 3. a bélyeg esz­mei mondanivalója. A MABÉOSZ elnöksége a Magyar Posta veze- • tőivel egyetértésben szakzsflrit Is felkért arra, ho-v állapítsák meg, in«!y béiyc* volt 1982-ben a leg­szebb. A közönségszavazatokat és a zs'l-i szavazatát egybevetve ál­lapítják meg. mely bélyeg kanja a megtisztelő címet. A győztes bélyeg tervezője elnyeri a Ma­gyar Posta vándordíját, a bélye­get előállító nyomda pedig a MA EPOSZ vándordíját, az Idei bélyegnap alkalmából. Azok a pályázók, akik a nyertes bélj«- re adják le szavazatukat, bélyeg- ajándék-sorsoláson vesznek részt. A részletes feltételek megtalálha­tók a Filatélial Szemle júniusi számában, melynek színes mel­léklete is van. K. í~ A KRESZ tételesen fei so­rolja, hogy tilos főútvona­lon a 12. életévét be nem töltött személynek kerékpá­rozni. elengedett kormánnyal közlekedni, a kerékpárhoz oldalkocsit, utánfutót ’ vagy egyéb vontatmányt kap­csolni, kerékpárt állattal vontatni, kerékpárral állatot vezetni. ’Van olyan kerékpár is (tandem), amely kétsze­mélyes, tehát két hajtó ül rajta. A kerekpárok túlnyo­mó többsége azonban egy személy szállítására készült. Ezen a kerékpáron személyt szállítani tilos (kivéve, ha a 18. évét betöltött vezető egy tíz év alatti gyermeket szál­lít pótülésen). Ezért még já­ték során se szállítsuk ke­rékpáron a pajtásunkat. El­veszítjük egyensúlyunkat, el­bukunk, és a beton útburko­lathoz vagy a kerékpár vas­szerkezetéhez ütődve súlyo­san megsérülhetünk. Lehetőleg, kerüljük a for­galmas útvonalakat, amelyek zajosak, levegőjük porral és kipufogógázzal szennyezett. Keressük inkább a csende­sebb és tisztább levegőjű zöldövezeteket. A nyári szü­net és a kerékpározás testi és szellemi felfrissülést, to­vábbá kellemes élményeket hoz, de csak akkor, ha óva­tosan közlekedünk! DK, LUX ANDRÁS A gyerekeknek felhőtlen a boldogságuk itt Családi körben Üdülés — zsetonnal Lélekben mindenre felkészül­tem mái; induláskor: idillikus családi ' tablókra, napsugár illatú lurkókra si a romantikus miliőre. Mindebből voit is részem Tapol­cán, a Cement- és * Mészművek kempingüclüiójében. Árnyat adó fák alatt, bűbájos park ölért. fa- liázak teraszán hűtőztek a strand­ról, sétáról, épp hogy visszatért famíliák. Ázr. a vonzó nyugal­mat, amit a rozsabokrokkal, fe­nyőkkel , koszorúzoít barátságos kemping összképe matat, legfei- jebb az ösp aradi csomóhoz tud^- tam volna (!) hasonlítani... Am volt valami,’amire lélekben nem készültem fel. Nevezetesen az, hogy ennek a valóban kiegyensú­lyozottságót és harmóniát sugár­zó üdülőnek a mézébe is ürmöt csempészhet valami. Sajnos öt perc elég volt, hogy kiderüljön. • PÉNZ, VAGY NEM PÉNZ? A nve-j* pújfalui eternit; gyárból fiHíSieít-Sink'iTFéréii- cékkel épr> hogy túljutottunk a be>" Jtatkozáson. « alig foey- tunk ki az üdülőt dicsérő jel­zőkből, amikor Marika — Sinkóné — kirobbant: — Csak ez a zseton, tikett, vagy minék nevezzem, ne lenne! Már maga az említése is felborzolta a kedélyeket. Ar­ról van szó ugyamc, hogy a majdnem összkomfortos ke.n- p! ngüd ütőben , nincs étkezte­tés. (Ezért is kemping!) Van hideg-meleg folyóvíz, társal­gó, tévé, fridzsider minden családnak, étkezésükről azon­ban maguknak kell gondos­kodni. Nem a saját pénzükön persze (hiszen üdülő!), de nem a kemping területén. Azazhogy ott is lehetne, ha... — Naponta, személyenként 100 forintot biztosít a Ce­ment- és Mészművek minden üdülőnek a kosztolásra. Mi (légyen vagyunk — két gye­rekkel —, ötezerhatszáz forin­tot nyomtak a markunkba, amikor megérkeztünk a be­utalóval. Persze nem bankje­gyekben, hanem egyenként 30 forintot érő zsetonban. Ezek­kel fizethetünk Tapolcán és Miskolcon minden olyan ven­déglátóhelyen. amely a Mis­kolci Vendéglálóipari Válla­laté, s kék táblával van meg­jelölje. Tapolcán ilyen a Kis­vadász, az Anna étterem, a Strand büfé és étterem, no meg a Tejivó. Miskolcon az ínyencbolt es a Gaatrolol ételbár. Csakhogy már az első napokban kidet ült:-különösen Tapolcán kezelik furcsán eze­ket a zsetonokat. Mintha nem is volna pénzfedezetük, o ítVASÁROLNr ": --,'c KŐTELEZŐ? A Vácról érkezett Bollog há­zaspár, Cseri Mihályné es Bucsa- nyi Mária segített kikerekítem a zseton történetét. Hadd tegyem hoz/.a; mindennapos történetét. Kezdv*» onnan, hogy úgy érzik; a vendéglátóhelyeken „lesajnál­ják*’ a zsetonos vendégeket. Va- lamu'cic kódisfillérnek tekintik a 30 forintot érő nyolcszögletű alu­mínium bilétát. Aki zsetonnal van, az ráér, s a kápésekkel elő­zékenyek a rovásukra. S ha csak ennyi volna! — Ván, ahol nem is akarnak viss/.iikdni belőle. Péídául a Tej- ivóban. Idén olyan szegényes ott a kínálat, hogy jószerével csak a tejet, kenyerei, péksüteményt, esetleg sajtot; kaphatjuk meg on­nan. Emiatt persze előfordul, hogy ;* ‘io forintot is a!i<? éri, vagy haladja meg a fizetendő végösz- szeg. Es akkor következik a vi­ta: vegyünk még valamit, külön-* he;: nem' lud-visseaadnf *a boltos. Mert mit képzelünk, ez a zseton nem arra van, hogy cigarettát vegyünk rajta, tessék levásárol­ni. Élelmiszerben. Még is ten­nénk. ha volná legalább kon­zerv bői választék, esetleg felvá­gott, parizer. De nincs. Legfel­jebb cukrászsütemény, de az minden mennyiségben. Már aki­nek kell. Aztán ott vannak a vendéglők, éttermek. Ha igénybe veszik, egy hét alatt kiürül a zsetonos ta- risznya. Szívesen főznének ma­guknak — legalább alkalman­ként — az üdülő konvháján, ha zsetonjaikat beválthatnák a bol­tokban, s húsfélét, főzeléket, zöMsésret, gyümölcsöt vehetné­nek rajta. Erre azonban nincs le­hetőség, mert a tiketteket «akis a vendéglátó áltál üzemelteted' helyeken „költhetik” el. Ennek pedig „eszi, nem eszi, nincs más” a gyakorlata. • EZERÉRT NYOLCSZÁZAT ADNAK — Ha az ember változatos- sá akarja tenni a családja él-, kezését, s egy kis gyümölcsöt^ paprikát, paradicsomot kíná-U ni gyermekeinek, akkor oi.- zony a készpénzhez kell nyúl­nia. A zseton meg megmarad! Mit kezdjünk velük az ország más vidékén? Vegyünk rajta palackos italokat? Mert azt miriden mennyiségben kapha­tunk értük itt. Vigyünk Müá,, szaiámti,« kolbászt -tt.,arait,.a szojtáii&Jös *at($sköTÍpingban; - valóban adnak • érte? De- h-ái— szalámin sem lehet élni na­ponta. Persze mutyiban be is lehet-váltani: vannak pincé­rek, akik ezer forint ára zse­tonért nyolcszáz forint képét adnak. Akkor inkább szétszó­rom a gyerekek között1 játsza­ni. Én kétszáz forintért igen keményen végigdolgozok egy ’ egész műszakot... Sinkó Ferenc targoncaveze­tő hangulatát kiváltképp az paprikázza, hogy tudja: a Cer ment- és Mészművek évről évre sok százezer forinttal előlegezi le dolgozóinak nyu­godt és jól ellátott üdülését a miskolci vendéglátónál. S a ’ boldogan érkező családok mérgüket nyelve mennek egyik vendéglátóhelytől a máV'.. síkig. Megkeseríti mézüket ez a tikett... ; S hogy mit lehetne tenni? ’ Az üdülő családoknak több­féle javaslata is van: — vagy biztosítson a Miskolci Vendégiátóipari Vállalat tapolcai egysegeiben olyan választékot és olyan tehetőségeket a zsetonnal érkezőknek, hogy ne kénysze­rüljenek másutt a készpénzüket költeni az élelmezésre: — vagy tegyék lehetővé, hogy a fűszer-, hús- és zöldségboltok­ban Is használhassák ezt a fize--— tési eszközt; — vagy adják ki készpénzben, -- tartsák annyira felnőttnek őket. é.~ hogy elhiszik, az üdülőben leg­alább oly felelősséggel megszer ­vezik családjuk ellátását, aho- \ gyan otthon. Csupán egy valamitől tar­tanak: nehogy olyan megol­dás szülessék, amely arra kényszeríti őket, hogy vala­melyik vendéglőben óramű- pontosságot Igénylő étkezési ’ renddel üzemi kosztat fo­gyasszanak ... ­* Ez alkalommal az üdülőle, mint a legilletékesebbek, mondták el nagyjából véle­ményüket a zsetonos vendég­látásukkal kapcsolatos tapas?- talátaikról. Rövidesen felke­ressük kérdéseikkel és javas­lataikkal az érdekelteket, hogy ők is elmondhassák, ho­gyan lehetne Változtatni,- ja1 vítáni a helyzeten ..... ­R. fi. ' « l jf: A pingpong a serdülők erőpróbája

Next

/
Oldalképek
Tartalom