Déli Hírlap, 1983. június (15. évfolyam, 129-154. szám)

1983-06-13 / 139. szám

A pedagógusokon nem múlik Nyári napközi Alsózsolcán Ha asztal nincs, ló is jó Mesterek és mesterségek Elég egy pillantás a családi hazakra, a látképre, hogy fel­mérje az ember: Alsózsolca jómódú emberek rendezett la­kóhelye. Ahol a közelben ipar, munkát adó gyár van (már­pedig ezen a vidéken hol nincs), Borsod minden tele­pülésére jellemző ez. de a Miskolchoz néhány kilomé­terre levő nagyközség mégis úgy lep meg, mint például az Özd környéki falvak: közel a város, és mégis messze, más az élet vitele. • TÖBB GENERÁCIÓ - EGY FEDÉL ALATT A családi házakban több generáció él egy fedél alatt, mindenki ismer mindenkit, nem jellemző a tipikus városi gond, hogy ha a szülő elfog­lalt, senki nem néz a gyerek­re. Vagyis nem olyan tipikus ez a gond, mint a nagyváros­ban. és ez lehet az ok is, hogy a Miskolcon sok-sok éve ál­talános gyakorlat, a nyári napközi itt másképpen szüle­tett meg. Július 1-től augusz­tus 15-ig vigyáznak az alsó- •zsoicai gyerekekre az 1-es számú iskolában, és igaza van, aki megkérdezi: mi érdemel újságcikket abban, ami ter­mészetes? A szerkesztőségbe érkezett (egyébként aláírt) levél sze­rint: „Nem virágos a helyzet Miskolcon sem, de Alsózsol­cán megoldatlan. Az elmúlt évben azért nem oldódott meg, mert 25—30 gyereknél több nem jelentkezett (nem is volt hol, senki nem szer­vezte), ennyire nem érdemes főzni, mondták az 1-es iskola napközijében. Ma már szülői összefogással megy a szerve­zés, 80—90 gyermek szülője igényli az egy hónapra szóló A város­kapuktól a kapu- aljakig Nemrég kezdték meg vá­rosunkban a városüzemelte­tési aktívaértekezletet, ahol többek között az illetékesek beszámoltak arról, hogy a „városüzemeltetés évének” első pár hónapjában milyen feladatokat sikerült már el­végezni, s mi várható még a közeli hetekben, hónapokban. A Széchenyi úti lom- és törmelékeltakarítási akció­ról, a Vándor Sándor utcai parképítésről, az új hulladék- gyűjtők telepítéséről, a „Min­denki hirdetőtábláinak” el­helyezéséről már hallottak a miskolciak. Talán keveseb­ben tudják, hogy kijavították Lillafüreden a függőterasz lépcsősorait, s hogy nekikezd- tek az avasi sétányokhoz ve­zető lépcsők, utak. a hegy­oldalban levő surrantó rend­betételéhez. Ugyancsak sür­gős feladat volt az avasi lakótelep lépcsőinek reno­válása, a korlátok pótlása, el­helyezése: ehhez is hozzálát­tak az építők. A felmérések szerint 18 i >0 kátyú van a város közútja­in, s ezt máról holnapra le­hetetlenség kijavítani. De a kátyúzás az eddiginél jóval gyorsabban megy, hiszen .újabb vállalat, a Miskolci elhelyezést... Most viszont újabb akadály merült fel... nincs pedagógus, aki vállalja a felügyeletet, pedig a tan­évitől könnyebb, játékosabb a nyári munka. Foglalkozik ez­zel a gyár, az szb, a KISZ, a szülők vállalják az anyagi terheket, de a tanárok pén­zért sem vállalják ...” • SEGÍT A KISZ Eddig a levél lényeges ré­sze, amelyet azért közlünk, hogy elmondhassuk: Miskol- cért sem kell aggódni, ezen a nyáron is több napközis tábor működik Perecestől Tapolcá­ig, 170 pedagógust foglalkoz­tatnak. Az ugyanis nem kér­dés, hogy bármerre az or­szágban vállalják-e a pedagó­gusok a nyári napközit, mert vállalni kell. Még akkor is, ha szó sincs „játékos nyári munkáról”, mert nyáron ugyan nem tanítanak, de az iskolapadból kiszabadult kis­gyerek, ha lehet, még foko­zottabb felügyeletet igényel, és azt a tíz hónapot végigta­nította bizony az aktív peda­gógus. Frissen végzett fiata­lok, kötelező gyakorlatot vég­ző egyetemisták, nyugdíjasok szoktak tehát segíteni, de el­vállalják ezt a munkát azok is, akik tanév közben dolgoz­nak. Az altózsolcai pedagógu­sok megérdemlik, hogy leír­juk: szó nincs róla, hogy nem vállalják a nyári napközit. Másról volt szó. Az 1-es iskolának jó kap­csolatai vannak az üzemek­kel, köztük elsősorban a Be­ton- és Vasbetonipari Művek zsolcai gyárával. Az üzem KISZ-bizottsága elhatározta, hogy segítségükre siet, és még április közepén közhírré tet­Közúti Építő is bekapcsoló­dott a munkába. Megkezdték a Széchenyi úton az új sze­méttároló edények átfesté­sét narancsszínűre. Még a köztisztaság szakterületéhez tartozik az is, hogy hamaro­san megkezdődik a Széchenyi úton az állandó gépesített járdaseprés. Az azonnal végrehajtandó, kisebb intézkedések mellett vannak hosszabb távra szóló feladatok is. Az alapos, s hosszúra nyúló felsorolásból érdemes kiemelni a városka­puk ügyét. Az elkövetkezen­dő időszakban a városkapuk, a városba vezető útvonalak környékét rendbeteszik. Ha­sonlóan kiemelt fontosságú. ték a gyárban, hogy azok a szülök, akik a nyári szünet­ben nem tudják gyermekei­ket elhelyezni, jelentkezze­nek, hogy megszervezhessék a nyári foglalkoztatást. Fel­mérte az igényeket az iskola is. Az adatok egybeestek, a végleges létszám mostanra alakult ki. Talán a szülők (akiknek nevében levélírónk tollat ragadott), is kés-edel- meskedtek, mert kiderült: a világon semmi akadálya nincs, hogy nyári napközi le­gyen Alsózsolcán. • „KÖZVÉLEMÉNY- KUTATÁS” A GYÁRBAN A nagyközségi tanács (gaz­daságilag ide tartoznak az it­teni iskolák) biztosítja az anyagi fedezetet, és hozzájá­rul a Beton- és Vasbetonipa­ri Művek, hiszen nem vélet­lenül volt „közvéleménykuta­tás” a gyárban; zsolcai lakos az itt dolgozók jelentős része. Természetesen a szülőknek is vállalni kell a levélben emlí­tett „anyagi terheket”; a gyer­mekek étkeztetéséért ugyan­annyit kell fizetni, mint tan­év közben. Végezetül hadd ismételjük meg: az iskola és a tanács, mint mindenhol, Alsózsolcán is természetesnek tartja a nyári napközit, az üzemtől szép gesztus, hogy anyagilag is támogatja. Talán a csalá­doknak kell majd a jövőben hamarabb dönteni, és a dön­tésüknél meg kell maradni. Nyolc-tíz kicsi kedvéért nem lehet nyári napközit szervez­ni, ha húszán vannak, akkor már kelL . (makai) * Az eddig elvégzett munkák közé tartozik a tapolcai csóna­kázótó rendezése is. rendezésre váró terület, a Bú­za tér. a Centrum Áruház Környéke, a belváros egésze, s az avasi lakótelep I—II. üteme közötti térség. Ahhoz azonban, hogy belátható időn belül szebb, rendezettebb vá­rosunk legyen, nem elég a vállalatok, tanácsi szervek alapos munkája; óriási szük­ség van a lakosság támogatá­sára is. Kevesebbet kell sze­metelni, az otthoni rendsze- retetet kell megunkkal vinni az utcára, a terekre is. A szemléletformálásban talán segít az az átfogó reklám- kampány is, amit a Magyar Hirdető indít július 1-én Mis­kolcon. (k-d) Mesterek és mesterségek címmel indított sorozatot a Herman Ottó Múzeum ta­valy: az érdeklődök szeme előtt készülnek az ősi — részben már elfelejtett — mesterségek remekei. Lát­hattunk szövő, fafaragó, fa­zekas és gyékényfonó mes­tereket míunka közben, a múzeum Papszer utcai épü­letében. Az idén folytatódik a so­rozat: május végén ikebana- bemutatót tartottak, nagy ér­deklődés mellett. Legutóbb Vidák István népi iparmű­vész mutatta be a nemezké­szítés rejtelmeit az érdeklő­dőknek. A nemez birkagyapiűból készül: a kimosott, kártolt gyapjún kívül nem is kell hozzá más. mint szappanos víz. valamint, némi kézügyes­ség és kitartás. Az asztalra fektetett, pászmákra tépke­dett gyapjú a szappanos víz hatosára egyre inkább ho­mogén anyaggá válik, köz­ben puszta kézzel ütögetve. tömörítve alakul ki végső formája és nagysága. . Többféle színre festett gyapjúból mintás nemez is készíthető, bármilyen méret­ben. A nemezkészítésnek az évszázadok során kétféle technológiája alakult ki: az egyik a végtelen ázsiai pusz­tákon, a másik nedig Euró­pában. Ázsiában nem ütöge- téssel tömörítik a készülő nemezt, hanem gyékényre terítik, majd összeteker 'e bejgli-forma hengert készíte­nek. melyet aztán lóval hu­zatnak. míg megfelelően nem tömörödik az anyag. Ezt a technológiát a szükség ala­kította ki: ezeken a terüle­teken ismeretlen volt az asz­tal. ló viszont korlátlan mennyiségben állt rendelke­zésre ... Hogy mire ió a nemez? Úgyszólván mindenre: a pász- tornépek egyetlen nyers-, anyagforrása a birka volt, melynek gyapjából felruház ták önmagukat tetőtől talpig,., sőt a jurták borítása is ebből készült. A nemez megőrzi a gvapjú csodálatos tulajdon­ságait: a iurták nem áztak, be. holott a nemez átereszti a vizet, de le is vezeti a nád­tetőhöz hasonló módon. A ma embere természete­sen nincs rászorulva, hogv. így öltöztesse családját, a ne­mezkészítés ennek ellenére már fényes karriert futott be külföldön, kiszorította még a sok helyen hobbi-lis­tavezető makramét is. * A Mesterek és mestersé­gek című sorozat következő, bemutatója a kovácsmester- séa rejtelmeibe avatja be az érdeklődőket: megtanulhat­juk, hogyan lehet rézből ju­hászcsenaőt készíteni. KISS JÓZSEF Érdeklődőkben ezúttal sem volt hiány Transzparenst az é!etért A mentősök a megmondhatói, hogy városunknak több kri- i tikus pontja van, ahol gyakoriak a közlekedési balesetek. | Az utóbbi .időben ezek közé tartozik a Győri kapu, ahol már csaknem rendszeresek a gázolások. Újabban élre tör a fekete statisztikában a tapolcai út egyetemvárosi kereszte­ződése. Mivel itt nincsen rcndőrlánipa, ráadásul semmilyen sebességkorlátozás sem akadályozza a sűrű forgalmat, szinte mindennapos a koccanásos karambol. A vasúti aluljáró fe­lől, a lejtőn lefelé nagy sebességgel érkező járművek las­sítás nélkül érik el a kereszteződést. Ugyanakkor a balról és jobbról egyaránt feltorlódó kocsisor gyakran okoz meg­lepetést: mindig akad egy-két meggondolatlan gépjárműve­zető, aki körültekintés nélkül kivág a főútvonalra. Tudjuk, hogy nem jut mindenhová rendőrlámpa. Mégis, valamilyen módon jó lenne a KRESZ-táblákon túl hatékony figyelmeztetést adni az arra járóknak. Ezt szolgálná, ha olyan nagy transzparenseket helyeznének el minden irányból, amilyet nemrégiben az Alföldön, a jászberényi főúton lát­tunk, Ezen az olvasható, hogy „Ebben a kereszteződésben a figyelmetlenség következményeként eddig 7-en vesztették életüket és 23-an sérültek meg.” Az ehhez hasonló szövegű táblák valóban nem szerepelnek a KRESZ-könyvekben, ám a rendelkezések nem tiltják a kitételüket. Ilyen elgondolkodtató, fokozottabb figyelemre serkentő ki­írások ebben a kereszteződésben is nagyobb óvatosságra késztetnék a közlekedőket. S talán a mostani statisztikát nem is kellene újraírni. (szántó) I A szamovár ti* ka A szamovárban főtt teá­nak nagyon jó ize van. Megfigyelték, bogy benne a víz háromszor forr fel. és kiderült, hogy a tea- készítéshez a legcélsze­rűbb akkor vizet venni, amikor másodszor forr a víz, tehát az úgynevezett „fehér forrás” stádiumá­ban. Ez a stádium na­gyon rövid ideig tart és igen gyorsan átmegy a harmadik stádiusnba, a heves forrásba. Ekkor már a víz túlfő és túl sok oxi­gént veszített ahhoz, hogy jó ízt adhatna a teának. Nagyon nehéz az alkal­mas pillanat kiválasztása, és csak azért oldható meg, mert a szamovár a forrás mindegyik stá­diumában más-más han­got ad ki. Elsősorban ez az a tulajdonság, amiért szívesen alkalmazzák a szamovárt. Formája ugyanis olyan, hogy ben­ne felerősödnek a rezgé­sek, annyira, hogy a szamovár hallható hango­kat ad ki, A vízforrás első stádiumában a sza­movár „énekel”, a má­sodik stádiumban „züm­mög”, a harmadikban „fortvog”. így tehát a tea­készítés alkalmas oillana- tára a szamovár zümmö­gése hívja fel a figyelmet. Gép söpri majd a járdát a Széchenyin \ A nyers gyapjúból fél óra alatt erős anyag készíthető

Next

/
Oldalképek
Tartalom