Déli Hírlap, 1983. június (15. évfolyam, 129-154. szám)

1983-06-10 / 137. szám

Utazni muszáj! Labilis a vízmérleg ...de mennyire és mennyiért? (Folytatás az 1. oldalról) A nem városi autóbuszok kihasználtsága a tarifaeme­lés után 40 százalékról 32 százalékra csökkent. Ez jó az utasnak, mert nem érzi zsúfoltnak a kocsit. Rossz á cégnek, mert romlik a haté­konyság. Csakhogy: a tö­mre Közlekedés szolgáltatás is. Vagy elsősorban az! Még évekkel ezelőtt, de ki­csit már így is későn, az or­szágos politika elismerte a közlekedés kiemelt és a la­kásépítéssel egj'enrangú vol­tát. Ezt tükrözik a fejleszté­si tervek, s ez igazol min­den, az ügy érdekében har­cos kiállást. Menni, utazni muszáj! A naponta Ingázó borsodiak száma százezerre rúg, s egy miskolci évente ezerszer száll villamosra vagy autóbuszra. A helyvál­toztatás gyakorisága és tá­volsága (5,3 kilométer) ép­pen annyi, mint a főváros­ban. Hagyjuk most figyelmen kívül, hogy egy budapesti autóbuszjegy ötven fillérrel olcsóbb, mint a miskolci. De az tény, hogy egy — ko­rántsem friss, — kimutatás szerint a 2 forintos miskolci autóbuszjegy valójában 4.80 forintba kerül, s az X forin­tos villamosjegy 2.40 forin­tot ér. Ezekből a számokból nemcsak az tűnik ki, hogy a Miskolci Közlekedési Vál­lalat önmagát eltartani, fenntartani nem tudja ... A tömegközlekedes: köz­ügy. ötven évvel ezelőtt Mis­kolcon kedvezményes fürdő­jeggyel, ingyenes újsággal toboroztak utasokat a mis­kolci villamosra. Ma viszont inkább sétára buzdítják azo­kat, akik egy-két megálló- nyi távolság miatt is jármű­re szállnak. Föl jegyezték, hogy 1897. junius 10-én. a villamos mis­kolci premierjén 7615-en fje A miskolci tömegközlekedés legnagyobb erőpróbája a csa- nyiki majális volt. Senki sem panaszkodott... váltottak jegyet. Az utazók száma ma Miskolcon, egyet­len napon, meghaladja a 600 ezret! Az utasok többsé­ge az autóbuszt veszi igény­be. A fejlődés tagadhatatlan. A két közlekedési vállalat korszerű járműparkkal ren­delkezik (csak panorámás Ikarus és csak csuklós vil­lamos ). megújul a miskolci villamos vágányhálózata. s talán a tapolcai troli negy­venéves (!) álma is valóság­gá válik egyszer. Igaz vi­szont. hogy a mostani mis­kolci villamos átlagsebessége alig több egy kényelmes ke­rékpáros tempójánál (órán­ként 14,7 kilométer), s az autóbusz sebessége is alatta marad a húszkilométeres át­lagnak .., (brackó) A korlátozás is ehet tervszerű Száras volt a Medárd lába • Pazarlás átalányban99 • Inkább fizet a vállalat? 99 Rövidesen a városi tanács is megtárgyalja a Miskolc vízellá­tásáról szóló jelentést. Akkor majd részletesen ismertetjük a nem éppen derűs helyzetképet, a várható fejlesztéseket, de most sem kerülhetjük el. hogy egy terv kapcsán ne idézzünk néhány mondatot a végrehajtó bizottság tegnapi .ülésén el­hangzottakból. Tesszük pedig ezt azért, mert a testület jóvá­hagyta a vizkorlátozási tervet, s a két téma — nyilvánvaló módon — összefügg. A város ivóvízszükségle- tének ötven százalékát a karsztforrások, ötven száza­lékát pedig a Hernád és a Sajó kavicsteraszára telepí­tett kutak adják. Átlagosan 120 'ezer köbmétert tudnak adni naponta az emlí­tett víznyerőhelyek, 2000 köbméterrel többet, mint amennyit átlagosan fogyasz­tunk — lakosság, intézmé­nyek, vállalatok együtt —, ám körülbelül tízezer köb­méterrel kevesebbet, mint amennyire a csúcsidősza­kokban szükség lenne. La­bilis tehát Miskolc vízmér­lege, és ■ az egyensúlyi hely­zetet csak további fejlesz­tésekkel lehet megteremte­ni. Addig azonban, amíg ezekre sor kerül, ki vagyunk téve kisebb-nagyobb ellátá­si zavaroknak, illetve víz­korlátozásoknak. Volt ilyen korlátozás ta­valy nyáron is.' Akkor első­sorban a vállalatok fogyasz­tását kellett mérsékelni. Pontosabban: csak kellett volna. A végrehajtó bizott­ság ülésen egy kérdésre vá­Még Brazíliából is jönnek.. Boldogkő ünnepe Ez évben ünnepli 700 éves fennállását Boldogkő. Az ün­nepi eseményt holnap dél­előtt 10 órai Kezdettel kul­turális programok teszik j gazdagabbá. A boldogkővár­aljai varban Borsos Árpád, a megyei tanács művelődé­si osztályának vezetője tart megnyitót. majd előadás hangzik el a var történeté­ről. A rendezvényen ezen kí­vül Vécsey Jenő: Boldogkő vára című szimfonikus köl­teményét hallgathatják meg az érdeklődők, valamint abaúji és kuruc dalok sze­repelnek még a program­ban. Az ünnepség alkalmá­ból a várban a miskolci Herman Ottó Múzeum ré­gészeti anyagából nyílik ki­állítás. Gyógyít a barlang levegője Föld alatti szanatórium Jósvafőn ni « » r ff g jovojerol Az MSZMP Kazincbarci­kai városi Bizottsága és a városi tanács június 14-én, kedden délután két órakor a tanács földszinti tanács­kozótermében értekezletet tart a VI. ötéves terv fej­lesztési eredményeiről és az időszerű várospolitikai kér­désekről. Jósvafő és Aggtelek csodá­latos baríangvilágát többnyi­re a turisták keresik fel. Van­nak azonban, akik gyógyulni jönnek ide. Természetesen nem a népszerű cseppkövek közé. hanem egy jóval kisebb és csendesebb barlangba, amely a jósvafői dombok alatt húzódik. A föld alatti szana­tórium a Béke nevet viseli... A fák közt kellemesen hű­vös van a kánikulai melegben is. Mielőtt a Béke-barlangba lemennénk, pufajkát kapunk, a hőmérséklet ugyanis jóval ketesebb ott, mint idekint: 10—11 Celsius-fok. Nem kell sokat gvaiogolni ahhoz, hogy megpillantsuk a betegeket. Fodor Géza, az üdülő cso­portvezetője kalauzol a két barlangteremben: — Ötvenöt, többnyire lég­zőszervi betegségben szenve­dő bányász tartózkodik itt, s rajtuk kívül néhány nő és gyerek. Ügy látszik azonban, hírünk nemcsak a közeli or­szágokba, de a tengerentúlra’ is eljut, mert még Brazíliából is érkezett vendég ... — Mivel töltik itt idejüket a betegek? — Fél 9-től 11 óráig csen­des pihenő van, ilyenkor csak aludni vagy olvasni szabad. Ezután tízórai következik odakint, majd ismét két és X 1 óra a barlangban. Ekkor már lehet beszélgetni, rádiót hall­gatni és különböző társasjáté­kot játszani. A délutánt a szál­lóban töltjük, pihenéssel vagy sétúlássai. — Meddig tart egy kurzus? — Három hétig. Ezalatt két­szer kirándulást is szervezünk a környékre. A kisebb teremben az egyik asztalnál négyen kártyáznak. Akadnak, akik könyvet olvas­nak, kötnek vagy alszanak. Arra vagyok kíváncsi: kik azok, akik már többször igény­be vették a különleges gyógy­kezelést ? Jósvai Pál, bányásznyugdí­ja* a Miskolci Bányaüzemből: — Eddig hétszer voltam itt; de jövőre is szívesen vissza­jönnék. Sokat jelent ez a né- hány-hetes kúra, hosszú időre szinte megszűnnek a pana­szaim. ' Tóth László, szintén Lyukó- bányáról: — Harminc évet húztam le fronton, illetve elővájáson, s régen bizony nem volt olyan jó a szellőztetés a bányákban, mint most... 1967-ben kezd­tem ide járni, azóta pontosan tízszer voltam itt. A barlang jótékony hatását sokáig ér­zem, nem kell annyi gyógy­szert sem szedni, mint koráb­ban. Kádár Gyula Feketevölgy­ről jött: — Eddig kétszer voltam a Kékesen, háromszor kórház­ban. és nyolcszor itt. Jósvafőn érzem magam a legjobban, és ez a kúra a legeredményesebb is számomra. — Milyen az ellátás, és mennyibe kerül? — Első osztályú — mondják egyszerre. Homonnai Zoltán egészíti ki a többiek véleményét: ■ — Azt hiszem, semmire nem lehet panaszunk, se az étkezésre, se az orvosi ellátás­ra. En egyénileg veszek részt a kurzuson, így csaknem két­ezer forintba kerül, de a bá­nyászoknak ez jóval olcsóbb, 480 forint. Nekem azonban így is megéri. A csoport egészségére dr. Verebélyi Zsuzsanna vigyáz három hétig. Tőle tudjuk meg: — Rendszeresen vizsgáljuk a betegeket, különösén azokat, akiknek panaszuk van. Heten­te egyszer pedig általános vizsgálaton vesznek részt. A barlang kitűnő klímája alkal­mas arra. hogy javítson a be­tegek állapotán, de súlyosabb esetekben természetesen nem válható el teljes gyógyulás. A jósvafői Béke-barlang a Borsodi Szénbányák Vállalat kezelésében fogadja az arra rászorulókat. Évente meny­nyit? — kérdezzük dr. Ador­ján Barnabás üzemi főorvos­tól. — Május közepétől szep­tember végéig hat turnust szervezünk évről évre. Eg - egy alkalommal mindössze 60 beteget fogadhatunk. Nagyon népszerű a barlang határain­kon túl is, ami elsősorban kü­lönleges klímájának köszön­hető. A magas páratartalmú levegőben 'kalcium-, és mag­nézium-ionok is megtalálha­tók. A hat turnus mellett egyébként évente egyszer gyerekcsoportot is fogadunk. TEMES1 LÁSZLÓ laszolva az építési és köz­lekedési osztály vezetője el­mondta: az üzemek csak na­pokkal a II. fokú korláto­zás életbe lépésé után csök­kentették — s akkor sem a kívánt mértékben — az ivóvíz-felhasználásukat. In­kább vállalták a bírságot is. Mielőtt megmagyaráznánk — az ülésen hallottak alap­ján —. miért történt így, érdemes tisztázni a követ­kezőket: a közhiedelemmel ellentétben, az ivóvíznek nem a nagyobbik hányadát használja el az ipar. Része­sedése 26 százalék. Persze ez sem kevés! De tovább vizsgálva a dolgot, kiderül, hogy az ipari vízfogyasztás 70 százaléka szociális célú (gondoljunk például az üze­mi fürdőkre!), kifejezetten a termelésben csak 9000 köb­méter fogy el a 30 ezerből. Ennek is tetemes hányada a tejüzemben, illetve a hús­kombinátban, ahol előírás, a jó minőségű víz. Térjük vissza ezek után a tavalyi korlátozás tanulsá­gaira. A vállalatok egy ré­sze azért nem tudott eleget tenni az előírásnak, mert nincs felkészülve az ilyen rendkívüli helyzetre. Ma­gyarán szólva: nem tudja tervszerűen csökkenteni a felhasználását azon egysze­rű, oknál fogva, mert nem rendelkézik ilyen tervvel. Jf. A tapolcai vízműben. jft Minden korty értéit. Attól lehet tartani, hogy még ma sem rendelkezik, noha a korlátozási program kidolgozására levélben szoJ lított fel minden érdékelt ipari üzemet a városi ta­nács illetékes osztálya. Csapadékban viszonylag szegény volt a tel, ugyan­ezt mondhatjuk el a mögöt- . tünk hagyott hónapról, es ha hinni lehet a népi jós­latnak — Medárdkor sem eseti —. könnyen bekövet­kezhet az idei nyáron is á korlátozás. Nos, ennek a ter­vet hagyta jóvá íegnap á végrehajtó bizottság. A vízhiány .arányában, há-S rom fokozatot állapítottak meg, és bizony az ipari üzemek, közintézmények vízfogyasztása jelentős mér­tékben csökkenthető, ha a szükség úgy hozza. Szigo­rítják az ellenőrzéseket és nem marad el a bírságold#? sem. Érdemes ' tehát elké­szíteni azt a bizonyos ter­vet a gyárkapun belüli te­endőkre! Természetesen nem csűr pán az üzemek kötelessége az egyre drágábban, nehe-' zebben nyerhető ivóvízzé! való takarékoskodás. Magá­nak a vizet szolgáltató vál­lalatnak is jócskán van ten-: nivalója, például a hálózat ti veszteség csökkentésében. Igaz, hogy nem kirívóan ma­gas a miskolci veszteség más nagyvárosokéhoz viszonyít­va. Ám. az mindenképpen, elgondolkodtató, hogy egy. jelentős kapacitású víznye­rőhely teljes termelésével ateonos mennyiségű ivóvíz folyik el a hibás vezetéke­ken keresztül. No, és vo­natkozik a takarékosság ránk is, akik — mert áta-. lánydíjat fizetünk, és „egv a költség” — nem sietünk elzárni a csapot, késleke­dünk kijavíttatni a tömí­tést. (békés) Egyszerre húrom vúgcit Lyukóhányán A Miskolc^ Bányaüzem távlati céljainak megvalósí­tása érdekében a napokban beindították a harmadik gyorsvágatot is. Lyukóbá- nyán eddig még soha nem dolgoztak egyszerre három elővájáson a bányászok. Az üzemnél nagy remé­nyeket fűznek a gyorsított vágatokhoz, amellyel a ha­vi tervhez képest 130 mé­terrel előrébb haladhatnak a brigádok, így júniusban 1 kilométert tesznek meg ösz- szesen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom