Déli Hírlap, 1983. június (15. évfolyam, 129-154. szám)

1983-06-09 / 136. szám

a miskolciaké a szó Rovatvezető: Nyikes Imre. — Postacím: Déli Hírlap, Miskolc. 3501. Pf. 39. — Tel.: 18-225 *» A népkerti játszótér árnyoldalai Alig egyéves kislányommal március óta vagyunk a népkerti játszó­tér mindennapos látogatói: az átlagosnál gyengébb felszereltsége elle­nére, fekvése miatt igen vonzó. Az óriási iák, a napszaktól függően, hol nüs árnyat adnak, hol pedig kévékben engedik at a nap sugarait fcz aprócska hátakra. A játszótéren uralkodó állapotokra kénytelen voltam tüzetesebben odafigyelni, mert kislányom tóidról garmadával felszedett üvegzáró kupakok után a joghurtom dobozokkal, Túró Kudis papírokkal, tejes­zacskókkal, elhajított, bűzló szemét formájában kezdett megismer­kedni. Eleinte csendesen morogtam magamban: micsoda emberek vannak, miért éppen a játszótéren törik szét az üdítős üvegeket, mely­nek szilánkjait egy óvatlan pillanatban bármelyik tudatlan kicsi le­nyelheti; miért éppen a homokba hajítják el a használhatatlan, szálkás lccdarábokat; miért éppen a nagyon kedvelt és ötletes gömb alakú mászóka környéke a fő gyűjtőhelye az elhasznált papírzsebkendök- nek? Szóval indulatosan szidtam a játszótér hívatlan és kultúrálatlan látogatóit, közben persze kilátástalan munkával hordtam — és hordom — a teli szemetesládák közelébe (beléjük ugyanis már régen riTm fér) a kislányom által lépten-nyomon felkapkodott hulladékot. Ily módon igen közeli kapcsolatba kerültem a szemét különböző válfajaival, és elszomorító következtetésre jutottam, a homokozóba éles, kemény já- tékautó- és vödördarabokat, zsíros papirszalvétafoszlányokat (melyek­kel előzőleg gondosan megtörültük a tízórai után gyermekünk száját), negrós zacskókat, nápolyis papírokat és orvosságos pirulákat (!) „ott­felejtő” játszótéri látogatók — sajnos, mi szülők vagyunk. (Hiszen a park esti látogatói — ha vannak — nem karameliástej és kajszibarackos türókrém mellett diskurálnak.) Sajnos, azok a szülők is mi vagyunk, akik gyermekünk önfeledt Hintázásának csak cigarettával a szánkban tudunk örülni — amiről a hinták környékén eidobott hihetetlen mennyiségű cigarettacsikk ta­núskodik. Vele csak a padok körül felgyűlt csikkhalmaz vetekedik. Sajnos, az itt vázolt állapotok még nem is a legijesztőbbek. Az •lső tavaszi napsütés óta a népkerti játszótéren eldobált hulladék mennyisége állandóan nő. Megrémülök a gondolattól: mi lesz a nyár, vagy a hosszan tartó, meleg ősz végeztével? Vajon a hintákat, csúsz­dákat teljesen ellepik majd játszótéri kirándulásaink rekvizitumai? Kém félünk attól, hogy gyermekeink számára ez a gusztustalan, fer­tőző, szemetes környezet lesz a természetes, és az otthoni tiszta a ter­mészetellenes? Feltehetőleg nyugodtak vagyunk, . hiszen a népkerti játszótér hű tükörképe a népkerti parknak. Ezen á zöldterületen most, június elején annyi a bűzlő Szemét, amennyi tavaly ősz végén is el­képzelhetetlen volt. Elszomorító, de ijesztő is ez az állapot. Vajon a tér kultúrálatlan használata miatt nem érdemli az aprócs­ka társadalom, hogy legalább egyetlen vízcsapot felállítsanak szutykos kezük lemosásához, vagy hogy szomjukat olthassák? És még egy na­gyon fontos dolog: a „nagyok parkjában” (mint a Népkert elején is) szinte hazánk minden városában van nyilvános W. C., miért ne lehetne Byen a kicsinyekében is? a nagyobbacska gyermekek számára ez lét- szükséglet, nem kellene szégyenkezve a fa mögé bújva végezni a dol­gukat. A kisebb, pelenkát elhagyni készülő kicsik számára pedig di­daktikai célzatú is lenne. Talán így, szemét nélkül, még néhány ötletes játszóalkalmatosság, kizesap és W. C. létesítésével lehetne a Népkert környékén lakó gyer­mekeknek egy szép fekvésű, jó kis játszóterük. Dr. N. M. Miskolc Maszek tehertaxisok furcsa árai öt mázsa darabos me- szet szerettem volna el­vitetni zsákban csotna- golva a Sajó-parti TÜ- ZÉP-telepröl. A telep előtt várakozó magán­teherfuvarozók egyike nem kevesebb, mint há­romszázötven forintért lett volna hajlandó a rendelkezésemre állni. A Centrum Áruház mel­letti parkolóban pedig szóba sem állt velem az egyik „maszek”, mond­ván: ő ilyen fuvart nem vállal. Végre egy má­sik tehertaxist sikerült kifognom, aki 150 fo­rintért hazavitte a ros­szét. Kérdezem: hogyan lehet két magánteher- taxis árajánlatában ilyen nagy különbség? Ki ellenőrzi ezeket a fuvarozókat, akik — mivel legtöbbjük kocsi­jában nincs óra — jó­formán annyit kérnek, amennyit akarnak, vagy el sem vállalják a fu­vart? M. P. Miskolc Városcsúfító auf ógarázsok Nincs autóm, nem is irigye­lem senkitől. Ám szépérzékem van, s ez tiltakozik néhány autós ténykedése ell'en. A vá­rosképet csúfító poriyvagará- zsokról van szó. A Tízes hon­véd utca 2. számtól fölfelé se­regnyi áll már belőlük, ha ki­nézünk a szemközti bérházak ablakain, csak azokat látjuk. Sőt, most már kerítkeznek is az autósok. Vascövekeket ver­nek le a földbe, lánccal, ezzel- azzal elkerítik autójuk „gará­zsának” helyét. Nem hinném, hogy ezekre a „karámokra” építési engedélyeket osztogat­tak volna. Ne hagyjuk váro­sunkat ilyesmivel csúfítani! N. N. Miskolc Nincsen film a röntgenhez? Cs. B., miskolci olvasónk elmondása szerint nem le­het fogat röntgeneztetni az ütemesebben, s a megren­delt mennyiségben szállítana röntgenfilmet. Homyik Imréné (Miskolc, Ba­ross Gábor ,u. 14.): A szóban forgó üzlet, noha szerződéses, továbbra is a ven­déglátó vállalathoz tartozik. Mivel mi hérrtígen 'túdhink'“ bi­zonyítani a történteket, levelét megküldjük a vállalatnak, ahol majd kivizsgáltatják az ügyet, ön ezenkívül tehet feljelentést a városi tanács kereskedelmi osztályánál, vagy az Állami Ke­reskedelmi Felügyelőség helyi szervezeténél is. Béres S.-né (Miskolc): Akkor járt volna el helyesen, ha szól a buszvezetőnek. Ilyen esetben a gépjármű vezetője azt is megteheti, hogy meg sem áll az első rendőrig, vagy rendőri- őrsig ... Sajnos, valóban gya­koriak a — különösen a késő esti órákban viszonylag üresen futó — tömegközlekedési jármű­veken az elítélendő magatartású utasok .magánszámai”. Csorba Tibor (Szuhakálló): Saj­nos. a levelében leírtaikkal — mi­vel úgy tűnik, a témát a magunk részéről kimerítettük — már nem tudunk foglalkozni. SZTK-rendelőben, mert nincs film. Valóban így van-e, s ha igen, mi az oka a film­hiánynak? — kérdeztük Ján- váry Annától, a Semmelweis Kórház igazgató-főorvosától. —- Sajnos, olvasójuknak igaza van, valóban igen nagy- gondot okoz a filmhiány. Még nem is annyira a fog­röntgennél, noha akinek a foga fáj, s nem lehet meg­röntgenezni. jogosan hábo- rog. Ám, képzeljük el, ami­kor egy komolyabb sérülés esetén sem tudunk röntgen- felvételt készíteni I... A fil­met az OFOTÉRT-től kap­juk, s természetesen megfe­Ballagás az óvodában lelő mennyiséget rendeltünk tőlük. Sajnos, az évi meg­rendelés alig 80 százalékát tudják biztosítani, azt is bi­zonytalan szállítási üteme­zésben. Mi szeretnénk a leg­jobban, ha az OFOTÉRT — amely ugyancsak objektív körülményekre hivatkozik — A Kilián György utcai 1. sz. gyakorló óvoda középsös csoportja a napokban igen színvonalas, megható műsort adott évzáró ünnepségük keretében a szülőknek, öröm volt nézni a kipirult arcú, némi lámpalázzal küszködő csöpp­ségeket. hallgatni éneklésüket, verselésüket. A szülők ne­vében rzúton mondok köszönetét a gyerekekkel foglalkozó ivónőknek, áadusoknak, s rajtuk keresztül a többi miskol­ci óvoda dolgozóinak is faradságot nem ismerő nevelömun- kájukért. A fotón az óvoda középsös csoportját és a velük foglalkozókat örökítettem meg. Molnár István ' Miskolc Lassú útjavítás Javítanak egy vízlefolyót a Szentpéteri kapuban. A mun­ka üteme, azonban nagyon lassú. így nemegyszer megtörté­nik) ■ hogy--n, lezárt útszakaszon (a Katoivice étterem kör­nyékén) tumultus keletkezik! Nem beszélve azokról az autó­buszokról, amelyek a lassú forgalom miatt sokszor késnek, kiváltva ezzel a jogosan türelmetlen utasok haragját... K. J. Miskolc Sátortáborok létesítése P. S. miskolci olvasónk a nyár folyamán sátortáborban kivon nyaralni, ezért arra kér választ, hogy kik és hogyan létesíthetnek sátortábort? A sátortáborok létesítésé­nek feltételeiről szóló ko­rábbi, 1963. évben kiadott KPM számú rendeletet ha­tálytalanították. A belkeres­kedelmi miniszternek a kö­zelmúltban megjelent rende­leté szerint sátortábort a ki­jelölt helyen jogi személyek (vállalatok, szövetkezetek, intézmények stb.) létesíthet­nek az üdülővendégek, illet­ve saját alkalmazottaik, vagy tagjaik üdültetésének céljára. A sátortábor céljára csak olyan terület jelölhető ki, amely legalább 100 m3 nagyságú; amelyről a csa­padékvíz elvezetése megold­ható; ahol a talaj lejtése a 15 százalékot nem haladja meg. A sátortáborban gon­doskodni kell a szemét fe­dett tárolásáról és rendsze­res elszállításáról, kijelölt tűzrakási helyről, továbbá a sátortáborban, vagy annak 200 méteres körzetében ivó­vízvételi lehetőségről és 50 méteres körzeten belül ár­nyékszékről. A sátortábor használatáért díjat lehet kérni. A díj sza­bad árformába tartozik, es az üzemeltető állapítja meg. A sátortáborban jól látható helyen fel kell tüntetni az -üzemeltető nevét és címét, a nyitvatartáS: idejét, az al­kalmazott díjat. A sátortá­bor határait jelezni kell. Dr. Sass Tibor ...nem lelik az állítólagos nászajándékot Szegedi Ferenc, Miskolc, Ba­csó Béla u. 75. sz. alatti la­kos azzal a panasszal kere­sett meg bennünket, hogy a Vörösmarty Művelődési Házban rendezett esküvőjükön a nász­ajándékok eltűntek. Olvasónk levelét továbbítottuk a Vasuta­sok Szakszervezete Területi Szervezetéhez, ahol kivizsgáltat­ták a történteket. Varga Ist­ván, a művelődési ház igazga­tója az alábbi tájékoztatást küldte a területi szakszervezet­hez a vizsgálat eredményéről: „Nevezett március 15-én fel­kereste a művelődési tiázat és segítséget kért esküvői vacsorá­juk máréius 19-i megrendezésé­hez. A- B épület kultúrtermét 2000 forintért adtuk bérbe, azzal a kikötéssel, hogy az edények elszállításáról 20-án 10 óráig gondoskodnak. Az A épületben is esküvői vacsorát rendeztek egy MÁV-dolgozó részére. Ez a rendezvény 24 óráig tartott, problémamentesen lezajlott. A B épületből 20-án 03 órakor tá­vozták a vendégek. Az ügyeletes portással nem közölték, hogy nászajándékot itthagytak volna. A portás bezárta az ajtókat, a kulcsokat leadta a gondnoknak és ő is eltávozott. Március 20-án a két takarítónő 7 órára jött dolgozni. Először az A épületet takarították ki. A rendezvény itt maradt tárgyait a reggeli órák_ ban hiánytalanul el is szállítot­ták. A takarítónők a gondnok­kal együtt átmentek a B épü­letbe, hogy rendbe tegyék a magányosok klubjának aznapi rendezvényére. Leszedték az asz­talokon hagyott térítőkét, evő­eszközöket és a büfé pultjára helyezték, ide rakták az aszta­lon talált kenyér- és uborka- Aiaradékokat is. Ezután a mos­dók takarításához kezdtek. Idő­közben megérkezett az ifjú há­zaspár az ott hagyott holmikért, majd közölték, hogy az öltöző­ben hagyott nászajándékuk hi­ányzik. Hogy az mi volt, nem tudták megmondani. A gondnok közölte, hogy a hiányzó aján­dékot nem is látták, és hogy az öltözőben még nem is voltak takarítani. Ekkor nem közölték más tárgyak hiányát, össze­szedték a maradékokat, térítő­két, evőeszközöket, ételeket és gépkocsival távoztak. A két ta­karítónő, miután munkájukat befejezték, 12 órakor eltávoztak. Aznap délután a házaspár is­mét megjelent, és a portással már azt közölték, hogy a aján­dékba kapott boroskészlet, amit az öltözőben hagytak, elveszett. A portás nem tudott róla, hogy értéktárgyat hagytak itt, mivel se nem említették, se nem mu­tatták meg. Majd felsorolták, hogy az ajándékon kívül más is hiányzott. Szegedi Ferencné telefonon közölte panaszát a művelődési ház igazgatójával, de nem mondta meg, hogy mi volt az ajándék. Az igazgató közöl­te : ha otthagyták az ajándé­kot, azt a portásnak meg kel­lett volna mutatni. Megbeszél­ték, hogy panaszukkal március 28-án személyesen felkeresik az igazgatót, de a házaspár nem jött el a művelődési házba. Az igazgatót a rendőrkapitányság munkatársa is felkereste, és tá­jékozódott. a takarítónőktől és a gondnoktól, hogy mi történt március 20-án a rendezvény után? Mindhárman a már előbb leírtakat mondták el. A már­cius 27-én kelt panaszos levél­hez mellékelt kimutatás egy nászajándék helyett kettőt em­lít, ezenfelül evőeszközök, leve- sestányérok, nagyobb mennyi­ségű étel, ital hiányát. Hogy a vacsora végeztével a násznép az ilyenkor szokásos vendégcso­maggal távozott-e, azt a vacso­rán részt vettek és a házaspár tudják. A fiatal párnak első­sorban a művelődési házat kel­lett volna írásos panaszával fel­keresni. Az intézmény dolgozói jóindulattal a fiatalok helyiség­gondján kívántak segíteni, mi­vel az esküvő előtt még termük sem volt, és három nappal az esküvő előtt, még azt sem tud­ták, hogy az ünnepi vacsorát hol főzik majd részükre. Ennek a gondnak megoldása, s egy­szerre két esküvő lebonyolítása rendkívül nagy munkát igényelt az intézmény technikai dolgo­zóitól. A művelődési házban különböző rendezvényeket, így esküvői vacsorákat is gyakran tartottak, de mind ez ideig ilyen panasz még nem fordult elő.” Méltánytalan... Az udvarban, ahol lakom, három magánlakás és az én MIK-lakásom van. A kapu- bejárat kulcsa mind a négy lakáshoz azonos. Saját ma­gunk csináltatta kulccsal rendelkezünk. Házmester a lakásban nincs. Az új lak­bérrendelet kapcsán végzett felméréskor mégis azt közöl­ték velem, hogy ezentúl 5 forint kapupénzt kell fizet­nem. Miért, kinek? Hiszen a 3 magánlakás-tulajdonos ugyanazt a zárat használja — ezek szerint ingyen. Rá­adásul a zár és a kulcs az enyém. Nem az összeg miatt teszem szóvá, hanem csak azért, mért méltánytalannak tartom­Deák Béla Miskolc, Rákóczi u. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom