Déli Hírlap, 1983. június (15. évfolyam, 129-154. szám)

1983-06-09 / 136. szám

Kettő betegnél, egy a rendelőben Orvosi ü hői végén Mikor jogos a hívás? • Vasárnapig halogatják Elégedettek-e a betegek a ! tavaly januárban átszervezett, megújított központi körzeti orvosi ügyeleti szolgálat mű­ködésével? Elegendő-e az ügyeletes orvosok száma a hét végeken városunkban? Erre a kérdésekre kértünk vá­laszt dr. Juhász Barnabástól, a városi tanács egészségügyi osztályának helyettes vezető­jétől. — Mint ismeretes, az ötna­pos munkahétre való áttérés előtt hét végeken egy-egy or­vos tartott ügyeletet minden kerületben. O rendelt, s ke­reste tel a fekvőbetegeket. Most a központi ügyeleteken, a Csabai kapuban és az Első utcában napközben három orvos tart szolgálatot. Amíg kettő a betegeknél jár, addig egy mindig ügyeletet tart a rendelőben. Éjszaka viszont ketten osztják meg egymás között a benti és a kinti ren­delést. Fontos előírás, hogy a rendelőben mindig kell lenni egy orvosnak! Egyszerre hár­man, illetve ketten csak na­gyon sürgős esetben hagyhat­ják el a posztjukat. Ilyenkor viszont együttműködhetnek a mentőkkel, tehát végső soron nagyon ritka az az eset, ami­kor teljesen orvos nélkül ma­rad az ügyeleti szolgálat. — A betegek ritkán jelzik elégedettségüket a szolgálat működésével kapcsolatban; hamarabb ragadnak tollat vagy nyúlnak a telefon után, ha valamilyen sérelem éri őket. Tapasztalataink szerint íizooban többnyire jónak tart­ják, az új ügyeleti rendszert Az utóbbi egy esztendőben két jogos panaszt vizsgáltunk ki, s figyelmeztettük az ügyben érdekelt egészségügyi dolgo­zókat. A panaszok általában a házhoz hívásokkal kapcso­latosak. Az ügyeleti rend sze­rint a hívás jogosságát a tele­font felvevő ápolónő nem döntheti el. erre egyedül az orvos hivatott. A törvény ér­telmében csaknem minden hí­vás jóhiszeműnek ítélhető, mivel a valós ok csupán a helyszínen állapítható meg; ezért mindegyikre házhoz mennek az ügyeletes orvosok. — Tény. hogy az új ügye­leti rendszer óta alaposan megnőtt az orvosok forgalma, s szombaton és vasárnap a hétköznapi átlagnak megfele­lő számú beteget látnak el. Sajnos, előfordul, hogy egye­sek ilyenkor íratják fel a fo­gamzásgátlót mivel az orvo­sak a békesség kedvéért ezt Időnként tejfehérré válik » csapviz a pohárban, ilyenkor kényszerűen állapítjuk meg: biztosan a szokásosnál szeny- nyezettebbek a források, job­ban klórozzák a vizet. Am ez tévhit — tudtuk meg Piuko- vics Józseftől, a Miskolci Víz­művek, Fürdők és Csatorná­zási Vállalat főmérnökétől. — Ennek a jelenségnek az az oka, hogy a csövekbe szo­sem tagadják meg... És nagyon sok beteg jön olyan panasszal, ami már hét köz­ben jelentkezett, de az utolsó percig halogatták az orvos fel­keresését. Az injekciózássál is volt már vita. ugyanis az ápolónők csak azt adhatják be, amit a körzeti orvos ren­delt, s erre írásban kéri az ügyeletet. — Nincs a városnak olyan területe, ahonnan a járóbete­gek 10-15 percen belül ne jut­nának el az ügyeletre. A ház­hoz járó orvosok URH-rend- szer segítségével dolgoznak, így sürgősségi sorrendben rangsorolhatják a hívásokat, s rövid időn belül felkereshetik a betegeket. Büszkén mond­hatom, hogy más városokhoz hasonlítva, nálunk az átlagos-^ nál jobb s magasabb szintű ügyeleti rendszer működik. (szántó) mit ernyedt levegő kiválik a vizespohárban. A klórozáshoz semmi köze. Egyébként min­dig csak annyi klórt teszünk a vízbe, amennyire feltétlenül szükség van; előírás szerint literenként legfeljebb 0,1—0.2 milligrammot. Ka saennyezet- tebbek a források, természet­szerűen több klórt haszná­lunk. Tavaszi olvadáskor, amikor a karsztvíz opálossá válik, ugyancsak több klórt teszünk az ivóvízbe. A klórt palackban és hordóban kap­juk Budapestről. illetve a Bor­sodi Vegyi Kombináttól. Gaz­daságosabb a féltonnás hordó, mint az 50 kilós palack, ezért most már az előbbit részesít­jük előnyben a vásárlásnál. A klórt különben nem szemre adagoljuk a víznyerő helyek­nél, hanem egy gép pontos keverési arány szerint önti a hálózatba. A nyári ég csillagai Mit figyeljünk a naprend­szerben? címmel az Uránia csillagvizsgáló kiscsillagász- szakkörének tagjai hallhatnak előadást holnap délután 6 órá­tól. Ugyancsak holnapi prog­ram az Urániában az este 8- kor kezdődő, nagyobbaknak szóló, A nyári égbolt csillag­képei című előadás és távcsö­ves bemutató. Ezen a lámpán emberélet múlhat Az északi tehermentesítő úton, a TESZÖV-székház előtt található a zebra. A hozzá tartozó jelzőlámpa saj­nos. hosszabb ideje nem mű­ködik. Holott igen nagy itt a forgalom, s a lakótelepről sok gyerek és idős ember jár át az útón. Jön a nvári va­káció. s ez még növelni fog­ja a veszélyeket. Mellékesen: a régi KRESZ-táblát tartó oszlopot is ottfelejtették a lámpa előtt, hadd zavarja az autósokat. Ne lássák, piros vagy zöld-e amit mutat. Ha majd mutatja... Men feni, ami menthető Egy veretesen szépszavú jelentést olvastam a műemlé­kekről, azok védelméről, illetve védtelenségéről. A példa­tárral is felszerelt dokumentum értékéből mit sem von le az, hogy lokális jellegű, s csak az encsi járásról tudósít... Mint cseppben a tenger, általánosítható jellemzőket tartal­maz ez a Boldogkőváraljáról, Felsővadászról, Rásonysápbe- rencsról, Vizsolyról szóló híradás. Néhány idézet, ízelítőképpen: „... a bölcs előrelátás hiá­nya megfosztotta az utókort a Hernádból kiágaztatott Bár­sonyos vízimalmainak emlékétől”. A telkibányai ipartörté­neti múzeumot megbecsülés övezi, de „a kismesterségek emlékeit sajnos nem tudtuk megmenteni. Pedig egy régi kovács-, kerékgyártó-, kádár-, mézeskalácsos, fazekasmű­helyt ma már szépnek találunk”. De hát mi is az, ami meg­őrzésre érdemes, s aminek mentéséhez bölcs előrelátás szükséges, hogy unokáink is megláthassák? Ma Magyaror­szágon majd’ tízezer műemléket, műemlék jellegű építményt es városképi jelentőségű objektumot tartanak számon. Ebbe a kategóriába éppúgy beletartozik a vizsolyi templom, mint a forrói fogadó, vagy a boldogkői vár. Az ipartörténeti ha­gyományokban és emlékekben gazdag északi táj szerelme­sei nem titkolják, hogy nemcsak várak, kastélyok méltóak a védelemre, hanem a szerszámnyelek is, amelyekről — Váci Mihály szavaival élve — ..még ma is süt, parázslik, fenyesen ragyog sok-sok nemzedék erős, szigorú, kétségbe­esett és biztató kézfogása”. Igaz, a Bársonyosról eltűntek a vízimalmok, romba dőlt a mogyoróskai népi lakóház, az arkai csűr... De Felsőgagy, a régi kúriát mentő társadal­mi munkáért május első napján nemzeti zászlót, s jutal­mul egymillió forintot kapott. A jó gazdára jellemző gondosságot tapasztalták a népi el­lenőrök Krasznokvajdán, Hejcén, Selyeben, Göncön, Sze­merén, Szalaszenden. A városi embernek talán nem sokat mondanak ezek a falunevek. De szoknunk, tanulnunk kell az új helyneveket. Kazinczy Ferencnek mauzóleuma van Széphalmon. Nincs, de lehetne múzeuma is! Mégpedig — a hagyományokra támaszkodó NEB-jelentés alapján — Göncruszkán. Példák, tippek ezek. A bevezetőben védelemről és védte- lenségről írtunk. Az idő fölértékeli, átértékeli emlékeinket. De cselekedni itt és most nekünk kell» Panelből nem lehet várat építeni. Pedig már állnak a lakótelep-falanszterek, a beton irodaházak, a csuoa aszfalt autóoarkolók. Közeli utó­dainknak kevesebb gondja lesz: kisebb szándék és keve­sebb tartósítószer kell a konzerváláshoz. Amit mi megőriz­tünk, az megmarad. Amit lebontottunk, az végképp eltű­nik. Gyenge vigasz, hogy reményteljes utódainknak kisebb feladat iut. A képírók arathatnak Azok. akik köményes fcázat. fára mászó gyereket, az otthoni szerszámokkal jól ^•ó felnőtteket ábrázolnak majd. (brackó) Gép adagolja a klórt Mitől tejfehér a csapvíz? Kép a vezérlőfülkéből... < Forgácsból készíti a gép Acélbrikett kemencébe Aréllorgács-b Tikett áló lé­tesítményt adtak át tegnap délután a Diósgyőri Gépgyár­ban. Egyedülálló ez az üzem a maga nemében. Több mint negyvenmillió forintba került. De nemcsak ezért. Az eszterga-, maró- és gya­lugépeknél. a munkadarab megmunkálása során keletke­ző forgács sok gondot okozott: tetemes helyet foglalt el ez idáig. Nem a súlya volt jelen­tékeny, hanem a térfogata. A Diósgyőri Gépgyárban évente mintegy 10 ezer tonna forgács keletkezett. Ezt a Le­nin Kohászati Művekbe szál­lították, beolvasztásra-, feldol­gozásra. A vállalat illetékesei tudják Csak igazán, hogy eb­ből a hulladékból mily kevés súlyú fért el egy megrakott tehervagonban. Az LKM pe­dig azt tudja, hogy milyen ki­használatlan volt egy kemen­ce, mikor ezt égették. * Korábban a DIGÉP acél- forgács-hulladékát zsugorítot­ták. Ezáltal — mivel ez hőfel- vétellel történt — az égéster­mék szennyezte a levegőt, s alacsonyabb értékű öntöttvas került ki a gyárból. Ezt látva és tudva, az Észak­magyarországi MÉH Nyers­anyag-hasznosító Vállalat a Magyar Nemzeti Bank hitelé­ből acélforgács-brikettáló berendezés építését határozta el. A forgácsot 1000 tonna erő­vel préselik össze — miköz­ben a forgácsolás során hasz­nált emulzió spriccelve távo­zik —, s 20-22 kiló súlyú tömbben, kerül ki a gépből. Ezt a berendezést tegnap ad­ták át. ’ A forgácsbrikettet közvetle­nül lehet adagolni a martin­ba, az ívfényes kemencébe s a konverterbe. * Meglepően rövid Idő alatt valósult meg ez a majd tél­A házasságkötő teremben áhítatos csenő, minden- szem az anyakönyvvezetőre és az if jú párra szegeződik. A halk orgonaiáték méltó aláfestő zene a felemelő pillanathoz. A „boldogító igen”-be egy­szer csak beleszól egy éteri hang: — Az Észak-Kilián ködös, vigyázz, ha arra jársz... A násznép nem tudja mi­re vélni a dolgot, és az ifjú Dar is zavartan várja ismét a kérdést: Kijelenti-e... A Petőfi utcai házasságkö­tő terem dolgozói azonban nem lepődnek meg. hiszen 1 ól tudják: nem rossz tréfá­ról van szó. A technika ör­döge varázsolta a meghitt ceremóniába a hétköznaűi mondatot: az orgona erősí­tőié vette valamelyik CB-s adását. Nemegyszer olv tisz­tán és érthetően veszi, mint­ha a hatalmas teremben szól­na a rádió .. . • • — Miért hallható Bach zenéie közben „időiárásielen- tés?” — kérdeztük Jánosházi Dénestől, a Posta Rádió és Televízió Műszaki Igazga­tósáé zavarvizsgáló üzemé­nek vezetőiétől: — Már hozzánk is telefo­náltak ez ügyben a házas­ságkötő teremből. A hang- frekvenciás berendezések — ilyen az orgona is — azon­ban nem hozzánk tartoznak. A hiba egyébként egyszerű­en megszüntethető, az erő­sítő bemeneteken kell zavar­szűrést. azaz nagyfrekvenci­ás hidegítést végezni. De töb­bet tudhat meg a CB-klubok megyei elnökétől. Felhívtuk Magyar Gyulát. a borsodi CB-klubszervezet elnökét: száz millió forintos beruházás. Pontosan egy évvel ezelőtt adta meg a bank a hitelt, s ma már préseli a briketteket az üzem. A tegnapi átadási ünnepsé­gen elhangzott, hogy a beren­dezés teljesítményét növelhe­tik is. Ehhez mindössze az szükséges, hogy más forgácso­ló cégek hulladékát is itt pré­seljék. I. S. — Űiabban nemcsak a há­zasságkötő teremből, de ze­neiskolákból is érkezik pa­nasz. Az ok egyszerű: az or­gonák. különösen a régebbi típusok nem zavarvédettek, a nagyfrekvenciára érzéke­nyek. és ezért veszik a kü­lönféle rádióadásokat. Nem­csak az elektromos hangsze­rek, de eaves televízió- és rádiómárkák sem zavarszű­rők. Eddig en-e még nem vonatkozik semmilyen nem­zetközi szabvány. Ahogy el­terjedt a rádiózás a világon, úgv vált szükségessé ezek­nek a berendezéseknek a korszerűsítése. Miskolcon á MECHVILL kisszövetkezet­ben — Győri kapu 109. — végzik a CB-berendezések telepítését, javítását, illetve a különböző készülékek, hangszerek zavarszűrését. Tóbiás Attila, a MECH­VILL kisszövetkezet szerelő­je: — Nem is olyan egyszerű j a hibaelhárítás, mint azt töb­ben gondolják, ugvanis meg kell állapítani műszerek se­gítségével. különböző bemé­résekkel, hoav az orgona hi­bás-e vagv csak a CB-adó sugárzása miatt hallatszik be az adás. Hosszadalmas vizs­gálat után tudiuk eldönteni, hogv mit kell tennünk. A kisszövetkezet szívesen kiia- vítia a házasságkötő terem, valamint a zeneiskola orgo­náinál tapasztalt hibákat, de sainos. a kapacitás hiánva miatt eavelőre nem tud több munkát vállalni. (lein esi, !Éu.* Bach és a miskolci köd ÜÍOÍ CB-adás az orgonán

Next

/
Oldalképek
Tartalom