Déli Hírlap, 1983. június (15. évfolyam, 129-154. szám)
1983-06-06 / 133. szám
Veszélyeztette a lakókat Az Expressz-ház sorsa Lassan két és fél éve már, hogy a Széchenyi utcai rekonstrukció kezdő lépéseként megkezdték a tervezők a Széchenyi utca 107. sz. lakóépület, az Expressz-ház felújítási terveinek elkészítései. Közhely, hogy az első lépések mindig a legnehezebbek, de ezúttal mégis igaz, hiszen a tervek elkészülte után a tervezők, a beruházók és a kivitelezők hosszasan vitatkoztak a felújítás költségein, s végül több mint 34 millió forintban egyeztek ki. Az Expressz-házban azóta munkához fogtak a kivitelezők, ám egy ideje mintha megtorpant volna az építkezés. A lakókat már több, mint egy évvel ezelőtt kiköltöztettek, legtovább az Expressz Piaci napokon hosszú percekig kell várni a bejutásra, a szabad vásárlókosárra a Búza téri Kertész Áruházban. A megyeszerte jóhírű áruház vezetői mindent megtesznek a forgalom növeléséért, a hiánycikkek számának csökkentéséért. Ezt bizonyítja az is, hogy még a nem szezonális hónapokban is 10 millió forinton felüli forgalmat érnek el. MI az, amit most hiába keresnek a kertészkedók? — érdeklődtünk Kuttalek Ágnestől, az áruház helyettes vezetőjétől. — A kis kézi szerszámok közül csupán a kasza nem kapható, ez sajnos, országosan hiánycikk. A kisgépellátásra nem panaszkodhatunk, időnként még a kirakatba is kitehetjük a Jugoszláviából importált Honda 400-as és 600-as kerti traktorokat. Ezeket előjegyzésre, 1—2 héten belül szállítjuk megrendelőinknek. Van motoros és 5 literes kézi vagy szobanövény étterem maradt, de az év eleién a vendéglátósok is eltávoztak az öreg épületből. Szinte mindent át kell építeni a házban: megerősítik az alapokat, a födémeket, s rekonstruálják a tetőszerkezetet is. A feladatot a Miskolci Építőipari Vállalat vállalta, s néhány hét alatt elbontották a belső közfalakat, felépítettek a szűk udvaron a darupályát, összerakták a hatalmas darut. Ekkor derült ki, hogy a szomszédos ház. a 105. számban lakók veszélyeztetése nélkül nem lehet tovább folytatni a munkát: a tetőszerkezet bontásakor félő, hogy megsérülnek a kémények. Megkezdődött a kiköltöztetés, s nemrégen távozott az utolsó lakó is a házból. permetezőnk, középkategóriájú azonban nincs. Most várjuk. Sajnos, hiányzik a morzsoló és a daráló, s nem kapunk a Robi típusú rotációs kapából sem. Láttunk a mostani BNV-n egy 4 lóerős, hazai gyártmányú rotációs kapát, amit a közeljövőben a Skála értékesít. Reméljük, hogy hamarosan kapható lesz nálunk is. Növényvédő szerekből jó az ellátás. Nincs olyan átmenetileg hiányzó permetezőszer, ami helyett ne tudnánk hasonló minőségűt ajánlani, így aztán az sem gond, hogy nem kapható Fiiból burgonyabogár ölőszer. mert van helyettesítő anyag. Csupán a csigaölő és a lótetűirtószer hiánya jelent problémát. Valószínű, hogy az utóbbi szerből most kapunk nagyobb mennyiséget. A hétvégi házak tulajdonosai reklamálják, hogy nincs szúnyogháló. Nem tudjuk, miért, de nagyon keveset kapunk ebből is... fszántó) A Miskolci Építőipari Vállalat főmérnöke szerint a napokban teljes erővel újra indulhat az építkezés, s a gyorsítás érdekében szombati műszakokat is tartanak. A Miskolci Ingatlankezelő Vállalatnál megtudtuk, hogy a Széchenyi utca 105. szám is sorra kerül: ezt is felújítják az építőipari vállalat szakemberei. Az épületben levő Expressz-iroda is kiköltözik néhánv héten belül. Amikor úgy döntöttek a városatyák, hogy meg kei! őrizni a Széchenyi 107-et, a századforduló táján épült, a belvárosi utcaképben nélkülözhetetlen elemet jelentő házat, tudták, hogy nem lesz zökkenőmentes munka a felújítás. Az első ilyen átfogó, alapoktól a tetőig terjedő rekonstrukciós munka tapasztalatai, tanulságai azonban messzebbre mutatnak, hiszen az elkövetkezendő években az egész belváros megújul, tömbönként. házanként. Reméljük, hogy az Expressz-ház újjáépítése arról lesz emlékezetes számunkra, hogy „expressz” gyorsasággal végeznek a munkával az építők. fh—ö) Országjáró diákok találkozója Az ópusztaszeri nemzeti emlékparkban tegnap véget ért az országjáró diákok háromnapos találkozója. A hon- foglalásion első országgyűlés, majd a földosztás történelmi emlékhelyén összegyűlt félezer középiskolás környezetvédelmi vetélkedő, könnyűzenei koncert, főzőverseny és egyéb szórakoztató program után vasárnap néhány órát társadalmi munkában töltötte el: az emlékpark, a szeri monostor feltárása, a skanzen végleges kialakítása körüli munkákban, tereprendezésben, parkosításban segítettek. Csupán a csigaolö és a lótetüsser hiányaik Színe és lp;-apacs, nem ér a nevem! Talán az öregedés jele. de mostanában már-már elfeledett gyermekkori játékok ötlenek az eszembe. És milyen furcsa ö6szefüggésbn! A múltkorában egy jeles fórumon a káder-, illetve személyzeti munkáról is eszmét cseréltek. Az egyik hozzászóló kertelés nélkül tárta fel. hogy vállalatánál az adott időszakban csökkent a fizikai munkások létszáma, ugyanakkor nőtt az adminisztratívoké. Ez az arányeltolódás természetesen nem válik dicséretére azoknak, akik a szóban forgó vállalatnál — beosztásuknál fogva — beleszólhatnak a létszám- kérdésbe. Az őszinte szó. nyílt kritika fölött érzett örömömet — örömünket — némiképpen csökkentette, hog" a felszólaló azok közé tartozik, akik döntési iog- gol felruházott alakítói a létszámnak. Ha lett volna valaki a teremben, aki ezt nem tudia. bizonyára azt hiszi, hogv egv obiektiv kívülállót hallott. Nos. ilvenkor iut nekt-.'! i szembe az a iáték pn bt; iá’ékos mondóka hogy : anacs nem ér 3. /le.:Vűii • A . — ak; nem — véd-.fsriet élvez k; c .i .-ndókát e'hadaria és ,lekopogja fán. falon, vagv éppen a játszótárs hátán 1eg- alább háromszor. Ha sikerül neki. nem lesz fogó. nem lesz hunyó, azaz kellemesebb pozícióból rajtolva folytathatja a játékot. Sokáig beszédtéma volt városszerte egv helyszíni rádióadás, melyben többen nyilvánították véleményt a városfejlesztésről, városszépí- tészetről. Megnyilatkozott többek között egy olyan vezető beosztású szakember is, akinek — ugyancsak hivatalánál fogva — alapos beleszólása volt a városépítő munkába. Ö sem vállalta a „hunyó”. illetve ..fogó*’ szerepét, men nyíltan kritizálta mindazt, ami tíz-ti zenöt év alatt lezailott. azaz a paneles építkezés egyhangúságát, lakótelepeink nem éppen ékes arculatát. Tévedés ne essék, nem a mundér becsületét, védelmét kérem én számon! És azt is tudom, hogv a döntések általában nem egv személv nevéhez fűződnek, akár létszámügyekről. akár városfejlesztésről van szó. De ha kritikával illeti bárki is salát vállalatának testületénél munkáját, noha maga is döntési joggal bír. akkor az elmarasztalást illene így kezdeni: Mi tagadás, én sem tettem meg mindent.., Miután saját portánkon már söprögettem. elmondhatom, hogy a magyar labdarúgás házatáján is divatos ez az ipiapacs-játék. A közvélemény a mindenkori kapitányt hibáztatja, a kapitány az egyesületeket, az egyesületek a játékosokat, a játékosok egymást, és igy tovább. Nyílt, kritikában, sőt már-már durvaságig menő vádaskodásban nincs hiány. A labdarúgás egyre fogyatkozó. de még mindig népes tábora kapkodja a fejét, mert bármennyire is fi.gyeL képtelen eldönteni, ki a „hunyó”, ki a „fogó”. A példákat még hosszan sorolhatnám. De talán ennyi is elég annak a bizonyítására. hogy kezd össznépi játékká válni, amivel gyermekkorunkban múlattuk az időt. Csakhogy közben felnőttünk — ha igaz —, és most már nem hangzik olvan iól a szánkból a csacska mondóka. Hogy tetszik mondani? Én magam hogy állok ezzel a játékkal? Én kérem, nem búiócskázom. nem kezgetó- zöm. Tessenek engem békén hagyni, mert ha még nem mondtam volna: ipi-apacs nem ér a nevem! flKkes) ^ Mozdonyjavítók. Húsz éve kezdték... (Kerényi László felvételei) Vontatási főnökség. A kör- fűtőház mellett néhány „fo- gahullott” gőzmozdony, tűz- terük nem látott már szenet hónapok óta. Kicsit arrébb dízel- és villamos mozdonyok. Hétköznap, délelőtt. A nap tűz. a fővágányon a budapesti gyors húz ki. a mozdonyvezető — látszik — a javítók felé int: — Minden rendben, jól megy a gép ... — Tegnap adtuk ki — nyugtázza a jelzést az egyik brigádtag, Kavecsánszki István. Tizenhét ember, egy brigád, a legjobbak között az első, az ország kiválói. Idáig jutottak, de honnan Indultak? Az egy nőn — Megyeri Katalin — kívül valamennyien alapítók. A kezdésről beszélnek: — Öt éve volt mindössze brigádmozgalom az országban. amikor összeálltunk. 1962-t írtak, s az első villanygépet akkor kapta Miskolc. Többen közülünk gőzösöket reparáltak akkoriban. de kellett az ember az újra. Nvolcan Pesten tanulták a villamos mozdonyt, a többiek itthon jártak tanfolyamokra Nem tudom, hogy valaki egyáltalán megszámolta-e már. hogy egy ilyen 3 ezer lóerős. V 43-as „szili” hány alkatrészből, csavarból áll. Több ezerből, annyi biztos. — A fontos az. hogy menjen. biztonságosan, hiba nélkül — vallják a bláthysok. — Ügy ismerjük. már ezeket a masinákat, mint a tenyerünket. Tudiuk, hogy melyik hogyan szokott rakoncátlan- kodni. A mi feladatunk elsősorban a motor, s az úgynevezett kefetartó javítása. Eredmények. Bronz-, ezüst-, aranvkoszorú, a MÁV Kiváló Brigádja, háromszor is. s most ez, a legnagyobb. — A közlekedés területén dolgozók közül, egvedü] csak mi kaptunk ilyen kitüntetést — említik, nem kis büszkeséggel. Az ilyen cím elnyeréséért nem elég csupán egy esztendőt kiváló produktummal zárni. Évek hosszú során át kell kiemelkedően dolgozni. A sok kitüntetés bizonyság rá. Sorolják, hogy mit is csináltak: — A m?*r?kánkra nem volt panasz. Akadt olyan, hogy egy selejtezésre ítélt mozdonyt újítottunk fel. még ma is fut. Minden társadalmi munkán ott vagyunk: Zsó- rin. a MÁV-üdülőben. a kerítés a mi munkánk. A Lé- vay utcában, a Martintelepen játszóterek építkezéseinél segédkeztünk, patronálunk egy rokkant vasutast, egy nevelőotthonban felnövő fiúcskát... Ott az újítómozgalom is. Húsz év alatt majd 300 újítást adtak be a brigádtagok. Ványai Miklós egymaga hatvanhármat... Két évtized egy brigádban, egy munkahelyen. Senki el nem ment. s az egy hölgy- tagon kívül úi tagot nem vettek fel. A magyarázat: — Jó cég a MÁV. Szeretünk 'itt lenni, szeretjük azt, amit csinálunk, s úgy van vele az ember, hogy néhány száz forintért nem érdemes hosszú éveket feladni. Tizenheten vagyunk. Ha többen lennénk, nehezebb lenne ösz- sze tartani a csapatot... Akinek neve még nem szeretteit: Bata Zoltán. Horváth Gábor. Veres Gergely, Tri- zsi József. Harsányi Géza, Bóda Béla, Tokaji László, Telerti László. Kovács László. Garics László. Nagy Dezső. Palczer József. Róluk mondia a Miskolci Körzeti Üzemfőnökség vezetője. Gáttá« Pál: — Nagyon megérdemelték ezt a magas elismerést. Nens öncélú brisád, sokat tesznek a közért, állandóan ott vannak az élvonalban. Én ia csak gratulálhatok nekik..; I. S. 1 tje Kavecsánszki István és tanítványai.., Ás ország kiválói Május 27-e sokáig emlékezetes marad a MÁV Miskolci Körzeti Üzemfőnökség Bláthy Ottó szocialista brigádjának. Egy orszák ismerhette meg ekkor nevüket, s tevékenységüket: mozdonyjavítók. E napon vehette át a brigádvezető. Tóth József a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja kitüntetést Faluvégi Lajostól, a Minisztertanács elnökhelyettesétől. — Mit szóltak a kollégák? — Gratuláltak. Tényleg, szívből. Nem volt irigység. Hallottam olyan megjegyzést, hogyha ők is úgy dolgoztak volna, akkor ők is ünnepelnének. No, de majd legközelebb. — Volt ünnepség? — Egy pillanatnyi megállás csupán. Az igazgató elvtárs köszöntött bennünket — mondja Garancz Ferenc brigádvezet ő-helyettes. Brigád a mozdonyok mellől
