Déli Hírlap, 1983. június (15. évfolyam, 129-154. szám)

1983-06-28 / 152. szám

Előzze me:* egy lépéssel az általános morált (2.) Beszélgetés dr. Berkő Péterrel, az egészségügyi pártbizottság titkárával elítélik, s szívük szerint ma­guk közül is kiközösítenék őket... A sárból sajnos rá­juk is fröccsen. A gyakorlat realitásai — Az egészségügyi párt­bizottság 1981-es Állásfogla­lásában részletezte, mit kell tenni az etikai helyzet ja­vításáért Miskolc egészség- ügyi intézményeiben. Miért volt erre szükség? — Legkivált azért, mert nem hunyhatjuk be a sze­münket a realitások előtt. Az előtt, hogy léteznek olyan tényezők, amelyek a szocia­lista orvosetikai magatartás általánossá válását hátrál­tatják. Az orvosi etikát ugyanis nem lehet a társa­dalom egészének etikájából kiragadva, s alapvetően más mércét használva vizsgálni. Nem elég meggyőző csak a diplomával „kapott” hiva­tástudatra apellálni, ha a társadalmi környezetben olyan jelenségeket lát ma­ga körül megtűrt dologként az orvos, amelyeket neki felhánytorgatnak. Ráadásul szembe kellett néznünk az­zal a ténnyel, hogy óriást egészségügyi vívmányaink és erőfeszítéseink ellenére saj­nos még nem tartunk ott, hogy a progresszív betegel­látás minden szintjén, min­dig és mindenhol az álla­potának megfelelő, azonosan magas szintű ellátást kap­jon a beteg. Ehhez jelen­leg sem az anyagi, sem a személyi feltételek nincsenek teljes mértékig biztosítva. Aagy a csábítás — A betegellátás színvo­nalának különbözősége te­remti meg tehát az etikai vétségekhez a tényleges ala­pót? — Ez köztudott. Mint sok más szolgáltatásban, az egészségügyben is jelentke­zik a választás igénye. A betegek egy része meg akar­ja választani az orvosát, esetleg egészségügyi ellátá­sának „túlbiztosítására”, jog­talan ellátásbeli előnyszer­zésre törekszik. S miután nincsen legalizált, államilag ellenőrzött orvosválasztási rendszer, a beteg „üzleti” kapcsolatot kezdeményez. A csábítás nagy. Az orvosok egy része — anyagi érde­keltségből — kiszolgálja a túlzott igényeket is. A dön­tő többség azonban méltat­lannak tartja az egész ,,ha- lapenz-rendszert”, s a tár­sadalom oldaláról varja a megoldást. Mert ez legalább annyira a társadálorp ügyé, mint az orvosoké. S hiszem, hogy a társadalom meg fog­ja oldani: nem rendeletek- Kel, hanem az egységesen magas színvonalú betegellá­tás feltételeinek megterem­tésével, s a kölcsönös biza­lom összehangolásával. 9 Érvényt szerezni a törvénynek — Ez nyilván idő kérdé­se. Annak, aki ma beteg, sovány vigasz. S azoknak az orvosoknak is, akik már ma keresik a kiutat. Mit lehet tenni addig is, míg kialá- kulnak a mindkét felet ki­elégítő feltételek? — Az orvosok, egészség- ügyi dolgozók, de a betegek és hozzátartozók is igen so­kat tehetnek azért, hogy meggyorsítsák ezt a folya­matot, s hogy apránként, közösen (!) lenyesegessük a vadhajtásokat. Az orvosetika követelményrendszerét az 1972. évi II. törvényben ha­tározták meg, amely ki­mondja: a törvény őrködik az orvosok és egészségügyi szakdolgozók hivatásának tisztasága fölött, elmarasz­talja azokat, akik a szocia­lista erkölcs szabályait, vagy esküjüket megszegik. Védelmezi viszont a hivatá­suknak megfelelő magatar­tást tanúsító orvosokat es szakdolgozókat. Az orvosi kar döntő többségének ér­deke tehát egybeesik a be­tegek, az állampolgárok ér­dekével : érvényt kell sze­rezni a törvénynek, s az eti­kátlan, Különösen pedig a kirívóan etikátlan magatar­tással szemben fel kell lép­ni. S hadd tegyem hozzá: idejében.' Amikor még meg­előzhető, hogy a vétő túl­lépjen minden etikai ha­tárt ... (Következik: Kirívó orvosetikai vétkek) RADVÄNYI ÉVA Tanácstagok fogadóórái Ma tartja, tanácstagi foga­dóóráját Szűcs Sándor, a Szikra mozi HNF-helyiségé- ben, 17 órakor. Csütörtökön tartja tanács­tagi fogadóóráját Szuchy Ró­bert, Kondor Béla u. 16., fszt. 1. sz. 16 órakor. Elviszik a szemetet Város és környéke Hogy az öt város környé­ki községben mi történik a szeméttel, a miskolciak szá­mára ugyanolyan fontos kérdés, mint a belváros tisz­tasága. A kijelentés egy cseppet sem túloz, hiszen, ha elszemetesedik a város környezete, veszélybe kerül­hetnek a könnyen elszeny- nyeződő, forrásul szolgáló felszín alatti vizek is. A karsztforrások bükki víz­gyűjtő területén lévő tele­püléseken — Bükkszentke- reszt. Hollóstető—Rókafarm és Répáshuta — a környe­zetvédelmi alap segítségével már megoldották a szemét­összegyűjtést és -elszállítást. Az öt város környéki köz­ség szemetét is a Miskolci Köztisztasági' Vállalat fogja elszállítani és rendezetten le­rakni. Ez a jelenleg begyűj­tendő napi szemétmennyi­ség 10 százalékos növekedé­sét jelenti, a becsült ada­tok alapján. „Az „ orvosi kar . . . elsimítá­sokra és egyesek ielketlenségé- nek el palás tolására nem szorul: elég munkát végtez, elég fárad­ságot visel, s tagjainak túlnyo­mó része elég sok jó szolgálatot tesz ahhoz, hogy a mulasztások és az elkövetett gyér hibák szi­gorú, de alapos letárgyalása ne legyen rá nézve félelmes.” (Prof. id. ár. Imre József.)-- Beszélgetésünkben ott tartottunk, hogy az orvosok­kal, egészségügyi dolgozók­kal szemben a társadalom magasra teszi az erkölcsi mércét, hogy korunkban fel­erősödött a társadalmi igény: az orvos erkölcsi felfogasa és magatartása egy lépéssel az általános morál előtt jár­jon. De hát van-e olyan or­vos, aki az összes követel­ménynek eleget tud tenni? — Van, magam is több ilyet ismerek és tisztelek. Azt pedig határozottan tu­dom, hogy a túlnyomó több­ség alapvetően megfelel a szocialista egészségügy er­kölcsi normáinak, az etikus magatartást meghatározó írott és íratlan szabályok­nak. Erről a túlnyomó több­ségről azonban ritkán szól a fáma. A tisztességgel vég­zett munka nem nyújt iz­galmas témát a csevegések­hez. Ebből következik, hogy a közvélemény hajlamos „egy kosárba” tenni a gyó­gyító munkát becsülettel és áldozatkészen végzőket az etika ellen bűnösen vétők­kel. S többnyire éppen a tisztességes többségen csat­tan az ostor. Azokon, akik pedig mélységesen elhatárol­ják magukat a kirívóan eti­kátlanoktól, a legmélyebben Hogy miért éppen a revizort tapsolták meg a legjobban? Hiszen munkája korántsem olyan látványos, mint házat és gyárat építő kollégái tevékenysége, s mi tagadás, a közhit szerint még az sem szereti az ellenőröket, akinek nincs vaj a fején . .. Mindezeket cáfolva, az építők napján az ÉÁÉV sok kitüntetettje közül, az ünnepségen a legzajosabb sikert a vállalatnál 35 éve dolgozó Galántai Gábor revizor aratta. A miértre közeli ismerőséitől kaptam választ: Galántai hű­ségére és megbízhatóságára mindig lehet számítani, az épí­tők nagy családjában ő amolyan íiúzó embernek számít. Olyasfajta szakmai-emberi magatartásforma ez, amely­nek büszke birtokosa akár cím, rang, magasabb beosztás nélkül is vezéregyéniséggé válik, hangulatot teremt, köz­hangulatot befolyásol. Az ilyen ember úgy teszi a dolgát, hogy az másnak is példaként szolgálhat. Sokan vannak ilyenek, én is ismerek néhányat. Kicsit félve írom le a nevüket, hiszen nem hősi pózba merevedett szobrok ők, s legkevésbé éppen ők igénylik a reflektorfényt. A drótgyári Nemesik Mária a Besenyői úti üzem egyik leghíresebb munkásnője, számos magas kitüntetése alkalmából már mi­niszterekkel is parolázott: mégis, amikor a közelmúltban egy ünnepségen az elnökségbe ültették, kissé kéhyelmetle- nül érezte magát. Vagy ott van a csupaides csupaizom Lo- patovszki Pál. Naphosszat szavát se venni, de alighanem ő az ország leghíresebb fakitermelő brigádjának a vezetője. Lopatovszki remekül teszi a dolgát és a fákkal beszélget... Nem való a beszédes fajtából az üveggyári Mátyus Miklós sem, de hamar barátkozik, a kis gyárban mindenkit névről ismer és őt is ismeri mindenki. A Mátyus család törté­nete: az üveggvár története. Filmbe illő hősi tetteket egyikük sem tud elősorolni, ök maguk csodálkoznak, szabadkoznak a leg'óbban, amikor a fiatalok előtt velük példálóznak. Hiszen ők nem csinálnak semmi rendkívülit, „csak” legjobb tudásuk szerint végzik azt. ami rájuk méretett, amihez igazán értenek és amit mázán szeretnek. Tetteikkel bizpnvítják. kimondatlanul is, hogy van költészete a drótgyártásnak, s lehet művészi fokon művelni a fadöntést is. (brackó) Nvereménvbetétkönyvek sorsolása Az Országos Takarékpénz­tár július 1-én, pénteken Gyulán rendezi meg a nye­reménybetétkönyvek 1983. II negyedévi .— eddigi 128-ik — sorsolását. A húzáson a június 29-ig váltott, és a sor­solás napján még forgalom­ban levő nyereménybetét-. könyvek vesznek részt. A nyereményeket július 18-tól fizetik ki a betétkönyvet ki­állító ÖTP-fiókok, postahi­vatalok, takarékszövetkeze­tek. Szabadkai Béla köszöntése Hetvenedik születésnapja al­kalmából tegnap Dudla Jó­zsef, az MSZMP Miskolc vá­rosi Bizottságának első titkára köszöntötte Szabadkai Belát. Szabadkai Béla már fia­talon megismerkedett a szervezett munkásság életé­vel: 1928-ban egy szavaló­kórus tagjaként bekapcsoló­dott az ifjúmunkás-mozga­lomba. Innen egyenes út ve­zetett a Szociáldemokrata Pártba, melynek tagjai kö­zé 1931-ben vették fel. Ugyancsak tagja az Építő­munkások Szakszervezeté­nek, melynek több évig ve­zetőségi tagjává is választ­ják. A Munkás Testedző Egye­sület alapító tagjai között is megtaláljuk: a testedzés mellett az ide csoportosuló fiatalok között agitációs, po­litikai munkát is végez. A megszállás alatt tagja a MOKAN-komitének, kiveszi részét az ellenállási mozga­lomból. A felszabadulás után azon­nal belép a kommunista párt tagjai közé, mint népfront­aktíva dolgozik a tsz-ek szervezésén. Életútját a Fegyverrel a Hazáért és a Szocialista Hazáért Érdem­rend kitüntetések jelzik. Ár Az autókat védő sátrak ma már meghatározó elemévé váltak a lakótelepi környe­zetnek. Hogyan és hol? Vita a sátorgarázsok körül Egy mai hazai lakótelep képéhez most már a csőből hegesztett játszóterek és a sorakozó autók mellett elvá­laszthatatlanul hozzátartoz­nak a „sátorgarázsok”, vagy ahogy a szakértők nevezik: autóvédő-sátrak is. Nemcsak az elnevezés körül van némi vita, a védősátrak elhelyezé­se. használata is időről időre vihart kavar hol az autósok, hol az építésügyi szakembe­rek körében. Már régebben tárgyaltak a városi tanács végrehajtó bi­zottságának ülésén Miskolc garázs- és parkolási helyze­téről. Ez év második felében Újra a testület elé kerül a jelentés, amelyben nemcsak az eddig történteket foglal­ják össze, hanem a szakem­berek javaslatot tesznek ar­ra is, hogy rendeződjenek a védősátrak körüli tisztázat­lan szabályok. A sátrakból ma már any- nyi van, hogy meghatározó ' városképi elemként kell szá­molni létükkel, ezért feltét­lenül el kell érni, hogy a sátrak takaros külsőt öltse- nek: ne lógjon foszlányok­ban rajtuk a vászon, ne le­gyen folt hátán folt, vagy, éppenséggel kövekkel rögzí­tett fólia. Szó esik majd ar­ról is. hogy a város nagy forgalmú főútvonalai mellett korlátozzák a sátrak haszná­latát: inkább a lakótelepek belsejében találkozzunk ve­lük. Talán nem mindenki szá­mára közismert, hogy a la­kótelepek autóparkolói köz­területek, s ha valaki egy darabjukat védősátorral fog­lalja el, valamit fizetnie is illene. Egyébként a sátrak használata is sok vitára ad okot, hiszen elvileg össze kellene csukni a szerkezetet, ha nem áll benne az autó. Ezzel szemben a tulajdono­sok nagy része napközben helyfoglalásra használja a sátrat, sőt akad aki még lánckorlátot is telepít, lakat­tal. zárral biztosítva. Reméljük, hogy a tanácsi szakembereknek sikerül olvan megnyugtató megoldást ta­lálniuk, ami nem sérti sem az autósok, sem a többi vá­roslakó érdekeit. Húzó emberek Van-e olyan orvos...?

Next

/
Oldalképek
Tartalom