Déli Hírlap, 1983. június (15. évfolyam, 129-154. szám)

1983-06-22 / 147. szám

Aszfaltozták ♦ LAKÓI ELLENÉRE ... az utat Pénleken visszatérnek az autótok Üj borítást Kapott a Baj­csy-Zsilinszky út az Ady-híd és a Kun Béla út között. A Miskolci Közúti Építő Vál­lalat gépsora aszfaltszőnyeg­gel terítette be az alaposan elhasználódott úttestet. Ezzel befejeződött a február 16-án elkezdett munka, a vilamos- vágányok kicserélése. Az építők jól dolgoztak, ténykedésükkel mindenki elégedett. Remélhetőleg azok­nak a lakóknak a mérge is elpárolgott már, akiket éjsza­kánként a légkompresszor hangja nem hagyott aludni. Az úttest és a vágányok mű­szaki átadását holnap dél­előtt tartják. Minden bizony­nyal már akkor sok gépko­csivezető bemerészkedik jár­müvével a még lezárt útra. kipróbálni a pályát, lerövidí­teni a távolságot; de hivata­losan csak péntek hajnaltól lehet használni ezt a szakaszt. A Miskolci Közlekedési Vál­lalat is e naptól állítja visz- sza az l'-es, 1/D-s, a 101-es és a 101/B-s jelzésű autóbu­szait régi útvonalukra. Ám július első felétől újabb utazási kellemetlenség vár a miskolciakra, s az ide érkezőkre. Az építők meg­kezdik a Baross Gábor ut­cában a villamosvágányok kicserélését. Az elképzelések szerint a Tiszai pályaudvar és az Augusztus 20. strand között egyvágányú villamos- forgalom lesz. Az autóbuszo­kat is el kell terelni, s azok a Tiszai pályaudvarról a Szon- dy György utca és az Üteg utca érintésével érnének ki a Bajcsy-Zsilinszky út—Ba­ross Gábor utca keresztező­déséhez. Ssép szakma Az LKM négyszeres kiváló gyáregysége: az öntöde Az LKM öntöde gyáregysé­gének három üzemében (acél­öntődé és kikészítő, vasöntö­de, minta készítő) 750 ember dolgozik. Az ország legnagyobb súlyú, méretű és legbonyolul­tabb öntvényeit (hengerek, sa­laktálak, turbinaalkatrészek stb.) itt készítik. Az öntöde 1980 óta minden évben kiváló gyár­egység. A folyamat az idén sem szakadt meg, negyedszer is kiválók lettek. — Mi a sikersorozat tit­ka, mit jelez a kitüntető cím? — ezt kérdeztük a gyáregység vezetőitől. Csótay Jenő, a gyáregység párt-titkára: — Nincs itt semmiféle „titok”. Nálunk nincsenek úgynevezett konf­liktushelyzetek. Nyugodt, al­kotó légkörben dolgoznak az emberek, és célirányosan húzzák a szekeret. A párt­vezetés, a társadalmi szer­vek és a gazdasági vezetés együttműködése alapvetően jó. Tóth József, gyáregysegve- zető: — Vasöntödénk ta­valy a tervhez képest 1000 tonnával termelt többet, s ez 27 ezer tonnányi öntvényt jelent. Acélöntvényekből csaknem tízezer tonna volt a termelésünk. A kiemelt gyártmányokból a tervünket 200 százalékra teljesítettük, erre volt igény. Sípos István, gyáregységi főmérnök: — Az elmúlt év­ben 73 milliós nyereséget értünk el, ebből gazdálkodá­si intézkedéseink, a külön­böző megtakarítások ered­ményei összességükben meg­haladták a 24 millió forin­tot. ’ , Egyre korszerűbben íme néhány tétel a meg­takarítások listájáról... Az újításokból származó megta­karítás 4 millió Ft. Az alu­míniumporlasztás korszerű­sítése: 1,8 millió Ft. Seléjt- csökkentés az acél- és a vasöntödében: 2,6 millió Ft. Formázó segédanyagok im­portkiváltása: 5,5 millió Ft. Eddig nem gyártott, öntvé­nyek előállítása (tőkés im- portkiváltás): több mint 10 millió Ft. A termelés minőségének, a munka hatékonyságának fo­kozása mellett sok fejleszté­si témát is megvalósítottak. Befejezték a nyírjesi minta­készítő műhely alapvető kor­szerűsítését, az új I-es min­takészítő kialakítását. Az alapvető biztonsági munka- feltételek biztosítása jegyé­ben elvégezték a termoxid- műhely korszerűsítését. Az acélöntődé üzemcsarnokának tetőszerkezetét felújították, s ugyanakkor folytatódott a szociális épület felújítása. A vasöntödében sor került az oldalvilágítás teljes felújítá­sára. Hozzákezdtek számos táv­lati téma megvalósításához is. Az SM-acélműben meg­kezdték a vas- és acélöntő­dé kialakításának előkészü­leteit. Hozzáfogtak a kokil- lagyártás gépesítéséhez. Mindkét öntödében a gépe­síthető (önkötő) formázási technológia bevezetésén mun­kálkodnak. Az ergonómiai viszonyok megteremtésere olyan elszívó rendszerek megépítésébe kezdenek, ame­lyek csökkentik a porártal­makat. Iskolában nem tanítják — Milyen az utánpótlás? Van-e elég fiatal, aki átve­szi a stabétabotot? — kér­deztük Sípos István főmér­nöktől. — Bár pillanatnyilag nincs munkaerőhiányunk, létszá­munk az utóbbi években nem csökkent jelentősen, gondot okoz az utánpótlás. Vannak próbálkozásaink a szakmunkásképzésre, de ezek kevésbé sikeresek. Tavaly mindössze,, tizennyolcán vé­geztek öntő tanfolyamot munkásaink közül. Az intéz­ményes, iskolai szakmun­kásképzés lenne számunkra a legjobb megoldás, de ilyen egyelőre nincs. Az öntészet szépségeinek. a munkát könnyítő korszerűsítések szé­lesebb körű megismertetése, a társadalmi megbecsülés fo­kozódása bizonyára serkent­heti a szakma iránti érdek­lődést. (pataky) afc A látvány önmagáért beszi nyörködtetőbb környezetet kell dó években. Ahhoz, hogy egy öreg házat műgonddal, igényesen újítsanak fel a kivitelezők, az is kell, hogy tisztában legyenek vele, milyen érté­keket, kincseket jelentenek a városlakóknak az ódon fa­lak. kében fejt ki nyomást. Ah­hoz. hogy szebb környezetben éljünk, nyílt várospolitika kell, hiszen lakói ellenére nem lehet egy várost sem építeni... ♦ ÓVODÁTÓL AZ EGYETEMIG Az igényesebb környezet formálásához közös nyelv szükséges — írják a cselek­vési programban —, az épí­tész, a megrendelő, a kivite­lező, a városlakó magasabb, s egységes építészeti kultu­ráltsága. A cselekvési prog­él: változatosabb, szemet gyö- létrehoznunk az elkgvetkezen-, ram már kétéves, s lassan mutatkoznak az első ered­mények is. A legfontosabb, hogy megkezdődött a környe­zetkultúra iskolai oktatásá­nak előkészítése, s a jövőben egyre több helyet kap az órákon ez a tartós ismeret- anyag. A cél, hogy az óvoT dától az egyetemig, s azután is mindenki folyamatosan is-, merkedhessen az építészeti- környezeti kultúra elemeivel- A legnagyobb feladat a szak-, mára, az építészekre hárul. Nehéz lenne most felsorol­ni, mi mindent tettek és tesznek a program keretében a szebb magyar városokért,, falvakért Csak egy a sok közül: az utóbbi időben egy­re több magánház épül esz­tétikus, igényes ajánlott ter­vek alapján. + ÉS MISKOLCON? A programban szó esik a városszépítő egyesületekről is. Miskolcon is megalakult a városért tenni akarók kö­zössége, s nem vagyunk túl’ rosszmájúak, ha azt állítjuk, hogy nekik s a cselekvési programban érintetteknek lesz bőven tennivalójuk, hi­szen' városunk élen járt az utóbbi években az igényte­lenségben, a szürke, jelleg­telen környezetformálásban. Most sok ígéretes intézke­dés. terv született: megkez­dődik a városközpont reha­bilitációja, a régi épületek felújítása, többet törődnek a városüzemeltetéssel, megépül a vadaspark. A városrende­zési terveket, elképzeléseket idejekorán a közvéleményeié tárják vitára, s arra is volt már nem egy példa, hogy bizony változtatni kellett.. J Sokat várunk az elkövetke­zendő évektől, elsősorban szebb, otthonosabb, kulturál­tabb környezetet. Talán a központi cselekvési program is egyik biztosítéka annak, hogy ezúttal nem kell csa­lódnunk ... KISS LÁSZLÓ A Vögele 1500-as gép aszfaltot terít az úttestre i — Sok jogos kritika érte az utóbbi időben épített kör­nyezetünket, s a gyengébb minőség egyik alapvető oka az építészeti műveltség ala­csony színvonalában keresen­dő — mondotta Janin er An­tal építésügyi és városfejlesz­tési miniszterhelyettes. — A megrendelő nem tudja meg­fogalmazni a feladatot, nem támaszt igényeket, az • építő nem érzi, hogy nemcsak fa­lat, épületet emel, hanem al­kot is, az építész pedig nem eléggé meggyőzően érvel el­képzelései mellett. Nemcsak a szakmában dolgozókról van szó: a közvélemény ereje is óriási lehet, ha átgondoltan, megalapozottan, jó cél érdé­it oulárkodás, csendliáborílás, bolti lopások Szabálysértések Miskolc megyei város Ta­nácsa igazgatási osztályának szabálysértési csoportjához szinte naponta érkezik beje­lentés. Évente hány szabály­sértési esettel foglalkoznak? Deák Istvánné ügyintéző: — Sajnos, emelkedik a szá­muk. Üt évvel ezelőtt 36Ö0 bejelentés érkezett hozzánk, a következő évben pedig pontosan ezerrel több. 1981- ben már 6300 esetet vizsgál­tunk ki. Az idén körülbelül a 2500-nál tartunk ... Bodó Mária ügyintéző: — Maradjunk még egy kicsit a számoknál! A bírságok álta­lában 3000 forintig terjed­nek, de nem egy esetben el­énk az 5—10 ezer forintot is. Üjabban már a Borsod me­gyei Tüdőszűrő Állomás is feljelenti azokat, akik nem jelennek meg a kötelező vizs­gálaton. — Melyek a leggyakrab­ban visszatérő ügyek? Deák Istvánné: — Az ál­talános iskolák évente csak­nem ezer szülőt jelentenek fel, mert gyermekük iskola­kerülő. A bolti lopások szá­ma is hasonló nagyságrendű. Az utcán történő, engedély nélküli kereskedés is nagy divat napjainkban, különösen a kvarcóra- és a virágárusítás. Bodó Mária: — Szép . záró­ban előfordul, hogy szakmá­val nem rendelkezők is vál­lalnak különféle javításokat, vágj' szakmával rendelkezik ugyan az illető, de iparenge­déllyel nem, és úgy jár ház­ról házra. Egy kőművest pél­dául azért jelentettek fel, mert sírköveket készített. Be- csületsértási és csendháborí- tási ügyek Miskolcon évente körülbelül száz esetben for­dulnak elő. — Általában hogyan visel­kednek kivizsgáláskor az ügyfelek? Deák Istvánné: — Többen elismerik, hogy hibáztak, törvényellenesen viselked­tek, de nem ritka a hangos­kodó, kiabáló ügyfél sem. A tárgyaláson nemegyszer haj­ba kap elkövető és feljelentő. Egyébként ezért a viselke­désért is bírság szabható ki. Persze, figyelmeztetésünk ha­tására általában lecsillapod­nak a kedélyek. Bodó Mária: — Nemrég fordult elő. hogy egy hölgyet 500 forintra bírságoltunk meg, és tőlem akart köl­csönt kérni, hogy kifizethes­se a büntetést. .. (temesi) Mibe kerül a bölcsőde? A gyesen lévő szülők nevelte és a bölcsődébe járó gyermekekkel együtt jelenleg 3 éves korig a gyermekek több, mint négyötödének el­látása társadalmilag szervezett keretekben történik hazánkban. A bölcsödé — munkaerő- igényessége miatt — nagyon költséges: min­den hat gyermek leköt egy szakképzett gondo­zónőt, akik mellett szakképzetlenek, tó­vá bbá szakácsnők, fű­tők, takarítók, ellenörök is dolgoznak. Végső so­ron az egy gyermekre jutó társadalmi juttatás összege 1981-ben ha­vonta körülbelül 1890 forint volt, ezt egészí­tette ki az átlagosan 370 forintnyi havi böl­csődei díj, amit a szü­lök fizettek. A OH várospolitikai fóruma A szebb környezetért t Hiányok az építészeti műveltségben ♦ Közös nyelv kell! ♦ Hogy ne csalódjunk később Az építészethez, városren­dezéshez mindenki ért — vagy legalábbis ügy gondolja. Tény, hogy véleményt ez ügyben mindenki szívesen nyilvánít, egy-egy új város­rész. középület százezreket késztet állásfogalásra. De va­lóban értünk-e az épített környezet formálásához? Ter­mészetesen ezt elsőként azoktól kell számonkérni, akik kivitelezőként, tervező­ként. megrendelőként részt vesznek az építés folyama­tában, s kezük nyomán ala­kul a város. Ám a lakókör­nyezet kialakítása nemcsak rajtuk múlik. Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium cselek­vési programot készített az építészeti kultúra fejlesztése­re és terjesztésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom