Déli Hírlap, 1983. június (15. évfolyam, 129-154. szám)

1983-06-20 / 145. szám

A cigánylakosság helyzetéről L HShta lenn# általánasitani Kevés a szakképzett Lépcsőzetes lakásjuttatás ♦ És mi van Zsolcán? +: A három Bolyai. Balról Bolyai Farkas, jobbról a legifjabb Bolyai János. Középen az 1971- ben elhunyt idősebb Bolyai Jgnos. Különösen az édesapán figyelhető meg a hasonlóság kört* és a nagy tudós között. Edeíényben él A legifjabb Bolyai János m Együtt a család az edelényi lakásban. Bolyai János, kezé­ben az ősöktől örökölt emléktárggyal — a bőrtáskával. A cigánylakosság helyzeté­ről szóló jelentés rövidesen a városi tanács elé kerül. Ké­szítői már a bevezetőben fel­hívják rá a figyelmet, hogy — a sommás cím ellenére — nem lehet egy kalap alá ven­ni a város cigány származá­st. lakosságát, hiszen csopor­tonként, családonként a tu­dati fejlődés különböző fo­kain állnak, képzettségük, anyagi helyzetük, életmódjuk is nagy mértékben eltér. Azokat, akiknek a család­ja több generációra vissza­tekintve dolgos, környezetük­be tökéletesen beilleszkedő emberekből áll, csakis szár­mazási alapon lehetne a töb­biek közé sorolni. Az ilyen általánosítás pedig semmitől sem áll távolabb, mint társa­dalmunk szellemétől, s azok­tól a párt. és kormányhatá­rozatoktól, melyek a cigány­ság társadalmi beilleszkedé­sének járható útját kijelö­lik. Mindezt előre kellett bo­csátani, hogy helyesen, sekit sem sértő módon értelmez­zük a jelentés néhány meg­állapítását. Miskolcon a cigánylakosság aránya 8 százalékra tehető, jóval magasabb tehát a 3,3 százalékos országosnál. Az elmúlt években igen sokan költöztek be vidékről, a mun­kához és a lakáshoz jutás reményében. Sajnos nem ke­vés azoknak a száma sem, akik a nagyvárosi élettől kedvező bűnözési feltételeket, elrejtőzési lehetőséget remél­tek. • Környezetvédelmi okokból nem közömbös, hogy a nagy- vállalatok milyen megoldást találnak a gyártás során ke­letkezett veszélyes hulladé­kok elhelyezésére. A Lenin Kohászati Müveknél érdek­lődtünk: hogyan oldják meg ezt a problémát? — Minden gyáregységben kijelöltünk egy felelőst, aki a veszélyes hulladékok elhe­lyezésével foglalkozik — vá­laszolta Bárkái Barnabás, az LKM főenergetikusa, aki környezetvédelmi feladatokat is ellát. — A közelmúltban szemlét tartottunk a válla­latnál az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Felügyelőség segítségével. A legnagyobb tételben a C te­lepi zagy található, amely 2 százalékos olajtartalma miatt veszélyes hulladéknak szá­mít. Eddig ezt a Nádasréten helyeztük el, ezentúl meg­próbáljuk újrahasznosítani. A fáradt olajat pedig össze­gyűjtjük és eladjuk az Áfor- nak. A tárolókban lerakodott olajsár megsemmisítésére vonatkozóan felvettük a kap­csolatot a TIFO-val. A jö­vőben az évi 20—30 tonna hulladékot Leninvárosba szeretnénk szállítani. Ezeken kívül még savas vizek, fúró­csiszoló emulziók, savak, lú­gok, zsírhulladékok és szennyvíztisztítási iszapok tá­rolásáról kell gondoskodnunk. Azt azonban nem árt tudni, hogy a felsorolt anyagok ja­varészét a Borsodi Ércelőké­szítő Műbe szállítjuk, csupán kis százalékát tároljuk, illet­ve hasznosítjuk újra. A leg­főbb törekvésünk egyébként, A férfiak 80—85 százaléka, a munkaképes korú nőknek pedig 30—35 százaléka dol­gozik állandó, vagy alkalmi munkásként. Elenyésző há­nyaduk rendelkezik szakké­pesítéssel, ennek megfelelő­en szinte kivétel nélkül fizi­kai munkaterületeken tevé­kenykednek, segéd-, illetve betanított munkásként. Jóval több a gond azokkal, akik időnként vállalnak csak munkát, vagy guberálással próbálják megteremteni a létfenntartás minimumához is alig elegendő anyagiakat. A jelentés készítőinek szinte valamennyi vállalatnál ked­vezőtlenül nyilatkoztak a ci­gány dolgozók munkafegyel­méről; sokat hiányoznak, ma­gas a fluktuáció körükben, és bizony a munka közbeni italozás is gyakorta előfor­dul. Több vállalatnál (MIK, BÁÉV, MÁV stb.) sokat tet­tek annak érdekében, hogy dolgozóik megszerezzék a hi­ányzó általános iskolai, illet­ve szakmai végzettséget. Ci­gány munkavállalóik köré­ben mégsem nőtt az általá­nos, illetve a szakmai mű­veltség szintje. Nem éltek a tálcán kínált lehetőséggel. Az elavult lakótelepen élő családok jelentős hányada szintén cigány. E telepek fel­számolása viszont — főleg anyagi okok miatt — megle­hetősen lassan halad. A ta­pasztalatok szerint a legtöbb cigánycsalád kizárólag álla­hogy minél nagyobb mérték­ben visszanyerjük a gyártási folyamatokba ezeket a hul­ladékokat. Vasbeton Épül a tűzi víz­tároló Megelőzni a tragédiákat Néhány, hazánkban történt tragikus eset bizonyítja, mennyire veszélyesek lehet­nek a lakótelepi háztüzek. Előfordulhat, hogy amikor lángol az épület, gyenge a víz­nyomás, s csupán szárazon hörögnek a csapok. Hiába sze­relik fel vízágyúkkal a kor­szerű tűzoltóautókat, ha nincs elegendő víz az oltáshoz. Ezért egy ésszerű rendel­kezés előírja, hogy minden nagyobb lakótelepen tűzivíz- tárolót kell építeni. Váro­sunkban a Miskolci Mélyépí­tő Vállalat gondoskodik ezeknek a tűzvédelmi létesít­ményeknek a megépítéséről. Hol és milyen víztárolókat lé­tesítenek ? — érdeklődtünk Darvas Lászlótól, a vállalat termelési osztályvezetőjétől. — Korábban már megépí­tettük a tűzivíztárolót a Má­tyás király utcában, a diós­győri lakótelepen, a Patyolat mi lakásjuttatással képzeli el helyzetének megoldását. Anyagi áldozatot nem szíve­sen vállalnak. Tegyük utá­na mindjárt: a fentebb el­mondottak miatt (nagy lét­számú családok, viszonylag kevés keresővel) nem is vál­lalhatnak. A város VI. öt­éves tervében 25 úgyneve­zett „CS”-lakás felépítése szerepel. Az új lakáspolitikai elvek­nek megfelelően, kívánatos lenne a lépcsőzetes lakáshoz juttatás: az elavult telepek­ről kiköltözőknek előbb kom­fort nélküli vagy félkomfor­tos otthont utalnának ki. A komfortos új lakások fenn­tartása ugyanis tetemes re­zsivel jár, s meghaladja a legtöbb cigánycsalád anyagi teherbírását. Ennek nem sok értelme van, hogy valamiféle álhumánus szempontoktól ve­zéreltetve, vadonatúj kom­fortos lakást utaljanak ki egy olyan családnak, mely kényszerűségből, vagy nye­részkedési vágytól hajtva, rö­videsen áruba bocsátja. A közelmúltban Alsózsol- cán személyesen is meggyő­ződhettünk róla, hogy itt az utóbbi egy-két évben sokat javultak a cigánylakosság lakáskörülményei. 1981-ben 16, 1982-ben pedig 10 család költözött ki a putriból. Már csak 19 család él ilyen em­bertelen körülmények között Felsőzsolcán 1982-ben három lakás épült a „CS”-akció ke­retében, s az idei évre te több elavult lakás felszámo­lását tervezik. A lakás azon­ban bármilyen fontos te, csak az egyik feltétele — más ol­dalról nézve: következménye — a társadalmi beilleszke­désnek. (Folytatjuk?) Cbekes) Vállalat új, Sajószigeti úti épülete mellett és a Vasas Művelődési Központ szom­szédságában. Ezeket vasbe­tonból készítettük, most azon­ban technológiát váltottunk. Mint ismeretes, a betonme­dencék létesítéséhez' sok ács­ra'és faanyagra van szükség, jelenleg mindkettőben szű­kölködünk. Ezért a Tanács- köztársaság városrészben, a Krausz György és a Dankó Pista utca sarkán egy hatal­mas gödröt ástunk, amit vi­szont nem betonoztunk ki tel­jesen. A gödörben vasalt le­mezaljat készítünk, és ezen Egyszer Bolyai Farkas, a vi­lághírű matematikus, amikor a maros vásárhelyi kollégium pro­fesszora volt, beteg lett és fiát küldte el, hogy helyette meg­tartsa a maternatikaórát. A kis Bolyai János akkor mindössze 11 éves volt. A jóval idősebb tanulók azt kérdezték tőle: — A professzor úr lebetege­dett? — Igen — válaszolta. — Elmarad az óra? — Nem. Én tartom meg he­lyette — mondta, s erre kitört a nevetés. János nem zavartat­ta magát, és hozzákezdett. Pár pere múlva síri csend támadt, és mindenki a kis matematikust figyelte. Az óra végén a „vén­diákok” úgy nyilatkoztak, hogy jobban magyarázott, mint az apja... A történetet magától Bo­lyai Jánostól hallottam. A legifjabbtól, aki Edeíényben éL A matematikához csak annyi köze van, hogy ő a nagy tudós, Bolyai János dédunokája. A 37 éves bá­nyász — két évtizede az ede­lényi akna dolgozója — ener­gikus, határozott fiatalember benyomását kelti. — Sokan kérdezik tőlem, van-e valami közöm a világ­hírű matematikushoz. Ilyen­kor mindig nagy örömmel válaszolom, hogy: igen. Nem tagadom, büszke vagyok a nevemre. Jól ismerem mind­két Bolyai munkásságát és életét, hiszen sokat olvastam helyezzük el azt az ötven köb­méteres műanyag tartályt, amit a Fővárosi Műanyagipa­ri Vállalattól vásároltunk 270 ezer forintért. E megoldással nemcsak gyorsabban és egy­szerűbben, hanem olcsóbban is kivitelezhetjük a tűzivíz­tárolót. Körülbelül három hét múlva leszünk készen ezzel a munkával, s a beruházás tel­jes költsége alig éri el a fél­millió forintot. Itt említem meg, hogy eredetileg ezt a tá­rolót a faházas napközi he­lyére tervezték. Nem volt egy­szerű új területet találni er- 1 re a célra, előírás ugyanis, róluk, és sokat mesélt apám is. Igaz, a matematika soha­sem vonzott, de tisztelem, becsülöm a munkájukat. Tu­dom, hogy nélkülük sokkal szegényebb volna a világ. A legifjabb Bolyai János a magyar irodalmat és a tör­(Kerényi felvétele) hogy a tűzivíztárolók beton­aknái bármikor könnyen megközelíthetők legyenek; szükség esetén könnyen par­kolhassanak a közelükben a tűzoltóautók. Ezekben a tar­tályokban mindig elegendő víz van; ilyen nagy mennyi­ségű oltóanyagot egyszerre és egyidőben aligha tudnának bárhonnan is szerezni a tűz­oltók. Természetesen nincs olyan erős nyomása, mintha csapból jönne, erre azonban nincs is szükség, mive a tűz­oltóautók szivattyúi ezt köny- nyen pótolják. (szántó) ténelmet kedveli jobban. Tía éve érettségizett, majd elvé­gezte a marxizmus—leniniz- mus esti egyetemet, két éve pedig filozófiából államvizs­gázott, jó eredménnyel. Nem hagyja abba az önképzést, a történelemmel szeretne be­hatóbban foglalkozni. Cso­dálkozásomra így reagál: — A nagy Bolyaiék is sokoldalúak voltak. Farkas például színdarabokat, ver­seket írt, zenélt és rajzolt, de szeretett barkácsolni is. Barátságos típus volt. János viszont zárkózott és mogorva ember hírében állt, csak a matematikának és a komoly zenének élt.. Nagyapám, Bo­lyai Dénes is humán érdek­lődésű volt, apám pedig szintén széles látókörűségé­ről volt ismert. Szerette az irodalmat és a művészetet, A matematikát már nem kedvelte annyira, de leg­alább tudta, értette. Nem úgy, mint én... 1971-ben halt meg, 63 éves korában. — Mit örökölt a híres elődöktől? — Egy kis bőrtáskát, sem­mi mást. A két Bolyai kap­csolatát egyébként az állan­dó harc és a nézeteltérés jel­lemezte. A másik örökségem tőlük, hogy én is elég hirte­len természetű vagyok. * Bolyai János három gye­reke közül egyik sem készül matematikusnak... TEMESI LÁSZLÓ A Dzsungel a dzsess?pincében Az Aranycsillag vendéglá­tóház dzsesszpincéjében ma a Mini együttes koncertezik. Itt mutatják be a Dzsungel című nagylemezük zenei anyagát. A koncert este 8 órakor kezdődik. Veszélyes hulladékok helyett műanyag tartály sjc Beépítésre vár a műanyag tartály

Next

/
Oldalképek
Tartalom