Déli Hírlap, 1983. május (15. évfolyam, 103-128. szám)

1983-05-06 / 107. szám

7 eher mentesítő út a Szinva fölött Lebontják a Rákóczi utcai hidat Végnapjait éli a Rákóczi utcai Szinva-híd. A jövő hét első felében lebontják. Utód­ját — amely ideiglenes lesz — már ácsolják. Az elmúlt napokban mű­szakilag átadták a drótgyár új üzemcsarnokát. A Rudas László utcában, a déli te­hermentesítő út építésénél meggyorsult a munka. Hogy a kettő miképp kapcsolódik egymáshoz? Nos, a kivite­lező itt is, ott is az ÉÁÉV. Az út építésének irányítását a közelmúltban Boncsér László építésvezetőre bíz­ták. Ö mondja: — A drótgyári építkezés­ről ide csoportosítottuk a munkások egy részét, így megerősített létszámmal folytathatjuk a városi rend­őrkapitányság és a Szabad­ság tér közötti leendő út­szakasz munkálatait. Az új út a rendőrségig, illetve a Szabadág tértől a Petőfi utcáig már korábban elkészült. Ám ott, ahol a Szinva kanyarodik, még igencsak akad tennivaló. — Támfalat kell készíte­nünk, a medret le kell fed­nünk, aszfaltozni kell — folytatja az építésvezető. — A határidő meg közel. No­vember 30. után a Szinva Jjc Előkészítik a Szinva-medret a támfal építéséhez (Sólymos felv.) A városi tanács végrehajtó bizottsága előtt A színház négy éve Utoljára 1979-ben tárgyalta a városi tanács végrehajtó bizottsága a Miskolci Nemzeti Színház helyzetét és tevé­kenységét, négy esztendő elteltével tűzte újra napirendre a testület a város vezető művészeti intézményének munká­ját. Négy év már olyan idő. amely alatt mérhetővé vált 1979-ben kinevezett új vezetőinek a tevékenysége, ellent­mondásaival együtt mérhető változás és teljesítmény. fölött közlekedni kell. Tart­juk magunkat a határidő­höz. Nyáron várhatóan nyolcvan építőtáboros egye­temista segédkezik nekünk. Tudjuk és megértjük, hogy milyen fontos munka ez a városnak. A múzeum Papszer utcai épülete előtt elkészült az új meder egy része, s e hét keddjén, szerdáján 32 be­tongerendával le is fedték. A mélyben, a Szinvában Búcsú egy jóízű kenyértől? Szőke van, csak barna nincs Kezdetben esak átmeneti hiányra gyanakodtak az egy­szerű barna kenyeret kedve­lő miskolciak. Sokan napon­ta többször is ellátogattak a Pátria ABC-ben, hátha meg­hozták... Ezentúl tudomásul kell venniük, hogy egy rég­óta megszokott, nagyon egész­séges kenyérfajtával szegé­nyebb a választék. — Néhány hónappal ezelőtt határoztuk el, hogy megszün­tetjük a hatforintos barna- kenyér gyártását. Ez kézi technológiával készült — s emiatt jobb is volt a szoká­sosnál —, ugyanakkor szá­munkra gazdaságtalanná vált E kétkilós kenyérfajtából ke­veset rendeltek. Ezt szállítot­tuk az egyetemi konyhára, valamint néhány kisebb boltba, vidéki üzletbe. Sok helyen, mint mondották, ol­csóságuk miatt sertéshizlalás­ra is használták — mondot­ta dr. Detzky Irénné, a Mis­kolci Sütőipari Vállalat áru­forgalmi vezetője. — Az az 5—io mázsa, amit ebből sü­töttünk, nem hiányzik majd a választékból, mivel helyet­te ott az alföldi barna ke­nyér. Ez vekni formájú, s még barnább is, mint a ko­rábbi kétkilós volt. A hozzánk érkezett telefo­nok, valamint a boltvezetők­től kapott információk alap­ján állítjuk, hogy sok ember számára hiányzik « kézi technológiával készült, egy­szerű barna kenyér. Nemcsak a minősége, s olcsósága mi­att. hanem azért is, mert en­nek a lisztkeveréke, illetve az ebből sütött kenyér a szó. kásosnál jobb ízű volt. (szántó) A jubileum alkalmából Rádiós kollégáink kitüntetése Rövid tudósításban, hírt adtunk róla, hogy kedves, családias ünnepségen emlé­keztek meg a Magyar Rádió Miskolc Körzeti és Nemzeti­ségi Szerkesztőségében a miskolci rádió 30 éves jubi- , leumáról. Adósok vagyunk azonban még azzal, hogy a meleg szavak mellett kitün­tetést is kaptak tisztelt rá­diós kollégáink munkáju­kért. v A rádió egész kollektíváját Ki­váló Határőr jelvénnyel tüntették ki, amit dr. Ábel László vezérőr­nagy, országos parancsnokhelyet­tes adott át. A Belügyminiszté­rium Kiváló Határőr jelvénnyel tüntette ki Nagy Istvánt és Do­bog Bélát. A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának oklevelét kap­ta a Szakszervezetek Borsod me­gyei Tanácsától Antal Magda. A meglehetősen mostoha kö­rülmények között dolgoznak a munkások. Az utóbbi na­pok esőzései megduzzasztot- ták a patak vízszintjét, a töltések, a homokzsákok át- átszivárognak. Van, ahol térdig kell gázolni — mond­juk ki — a szennylében. A 32 betongerendára fa­ludat ácsolnak. Hogy miért, arra is az építésvezető vá­laszol : —- A támfalépítés folya­matossága megkívánja, hogy lebontsuk a Rákóczi utcai Szinva-hidat. Helyette — hogy az MHSZ-székház, a Béke mozi, a halászcsárda, a lakóházak gépkocsival is megközelithetők legyenek — lesz ez az ideiglenes hírd. Mivel a Rákóczi utca a jö­vő héttől zsákutcává válik, erre a hídra a múzeum és a Zrínyi Gimnázium közöt­ti kis utcácskából lehet fel­hajtani. Miskolc tehát ismét sze­gényebb lesz egy régi híd­dal. Ám a tehermentesítő út megköveteli a változást. En­nek elkészülte után követ­kezik a belváros rekonst­rukciója. De majd csak 1984-től... I. S. A tegnap a testület elé ke­rült terjedelmes írásos anyag készítője, Gyarmati Béla, a színház igazgatója részlete­sen elemzi az elmúlt négy esztendő. A végrehajtó bi­zottság megállapítását idéz­ve utal rá, hogy Csiszár Im­re, a színház művészeti ve­zetője 1979 nyarán olyan kö­rülmények között kezdte a munkát, amikor „egyre ke­vésbé volt képes a színház országosan is jelentős be­mutatók létrehozására. Az 1977—78-as évadban a mű­vészi fejlődés lelassult... Eleinte csak a fiatalok, 1978- ban már a rangos idősebb színészek is eltávoztak Mis­kolcról.” Stabil a társulat Az elmúlt négy évben a művészi erőket tekintve ma­gas színvonalon dolgozó, sta­bil társulat jött létre, orszá­gosan is elismert produkciók születtek. A színház igazga­tója szóbeli kiegészítőjében is visszatért rá, hogy ezt a munkát elismerik a városban, művészeti díjak sorával ho­norálta a minisztérium, amennyire az anyagi erők engedték, nem hiányzott a színészek letelepedését segítő szociális támogatás sem. Sze­szélyesen változó színházi, vi­lágunkban feltétlenül figye­lemre méltó, hogy a kora ta­vaszi szerződtetésekkor csak öten köszöntek el Miskolctól. Munkahelynek pediá nem könnyű színház ez: egy má­sik városban. Egerben is helyt kell állniuk, Borsod megye több tájelőadást vár. Ez fizikai megterhelésnek sem kicsi, és-feltétlen nagy tehertétel, ha elsőszámú gond, hogy a társulaton belüli fe­szültségek mérséklődjenek. Elsősorban egységes érték­rendet kellett kialakítani. Dr. Környey László, a vá­rosi -tanács művelődésügyi osztályának vezetője a mű­sorpolitika meghatározó sze­repére hívta fel ismételten a figyelmet. Olyan praktikus okokból is, hogy Miskolcon a nagyszínház mellett műkö­dő Játékszín és Kamaraszín­ház, a másik két játszóhely is azonnal megmutatja a da­rabválasztás helyességét, de azt is, hogy teljesen felesle­ges havi 72 előadást tartani, mint erre az idén március­ban volt példa. Közelebb a közönséghez Dr. Kovács László, a váro­si pártbizottság titkára nem látványos, de elvitathatatlan fejlődésnek értékelte az el­múlt négy esztendőt. Aho­gyan mondta: a végrehajtó bizottság által megjelölt fel­adatok megvalósítása azt bi­zonyítja, hogy a színház ve­zetése szakmailag, politikai­lag, emberileg jó kezekben van. Elkötelezett Színház ez akkor is, ha a színházi élet­nek természetes, bár nem szükségszerű velejárója, hogy a sikerek mellett jócskán le­gyenek bukások is. Nem jó viszont, hogy az erős, több­nyire pozitív szakmai vissz­hang és a közönség érdeklő­dése között gyakran jelentős, tapintható a különbség. To­vább kell javulnia a belső­légkörnek is; a dolog termé­szetéből adódó koccanásokat nem terhelhetik személyi el­len tétek. Lamp Lajos, a Színházi Dolgozók Szakszervezetének titkára elmondta, hogy a szakszervezet a közelmúltban értékelte, és szintén jónak tartja a színház munkáját. A társulalépitéshez hasonló figyelmet kell azonban fordí­tani arra is, hogy a színpa­dot kiszolgáló műhelyek és a színház nagy tudású mű­szaki gárdája is jobb körül­mények közé kerüljenek. A feszített tempót a műszak ta­lán még a társulatnál is job­ban érzi. Dr. Ábel László vezérőrnagy és a rádió munkatársainak, illetve az ünnepség vendégeinek egy csoportja (Ádám István felvétele) Miskolc városért emlékplakettet Horváth Kálmánnak ítélte a Mis­kolc városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Heves megye tanácsa dr. Borsodi Gyulát tüntette ki a Kiváló társadalmi munkáért lei- vénnyel. Nógrád megye tanácsa ugyanezt a jelvényt adományoz­ta Tolnai Attilának. A Belügy­minisztérium. illetve a Borsod megyei Rendőr-főkapitányság Ki­váló ifjú vezető jelvényei a tílBZ Borsod megyei Bizottsága Obulá- nyi Jánosncnak adományozta. A KISZ Központi Bizottsága arany- koszorús KISZ-jel vény ét a KISZ Borsod megyei Bizottsága Káló Istvánnak ítélte. A Hazafias Nép­front Nógrád megyei Bizottsága a nemzetiségi műsorok készítéséért dicsérő oklevelet adományozott Mács Ildikónak. A Szakszerveze­tek Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei Tanacsa tárgyjutalomban részesítette Kertész Pétert. A Ma­gyar Rádió elnöke Kiváló Munká­ért kitüntetést adományozott Sza­bó Sándornénak. A Körzeti és Nemzetiségi Adások Főszerlctsz- lősége a jubileum alkalmából pénzjutalomban részesítette a kö­vetkezőket: Pauiovits Ágoston. Antal Magda, Fórisch Pál, Jakab Mária, Kertész Péter. Nagy Éta, Pongrác* Judit, G. Tóth Ferenc, Zakar János. Bőgel József, a Művelődési Minisztérium főelőadója, ar­ról szólt, hogy megítélésük szerint az ország egyik leg­jobban felépített prózai tár­sulata a miskolci. Biztos pro­filú színház, amelynek életét nyilván megnehezíti az a gyakorlat, amely szerint nem egy városban, de egy régió­ban tartanak igényt az elő­adásokra. Ehhez is kapcso­lódott Porkoláb Albert, a megyei tanács elnökhelyette­se, aki keményen hiányolta a borsodi tájelőadásokat, és hiányérzetének adott hangot Búzás Lajos, a Heves megyei Tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetője is. Most, ugyan éppen felújítják a Gárdonyi Géza Színházat, de Eger elégedetlen volt a ko­rábbi években is. A rossz kedvet az előadások látoga­tottsága mutatta. Eqer túl nagy teher Rozs« Kálmán tanácselnök foglalta össze az egymást fel­erősítő hozzászólásokat és a testület megállapításait. Szí­vesen nyugtázta, hogy az 197fl-es határozat nagyobb­részt végrehajtatott, hogy ja­vult a színházban a műhely­munka. Csótai János tanács­elnök-helyettes véleményét is megerősítve azonban ha­tározott kívánságokat fogal­mazott meg. A zenés színházi előadások számát és színvo­nalát növelni kell, a zenés színház igényeire is figyeljen a társulatépítés. A gyerme­keknek és a fiatal korosz­tálynak szóló előadásokat ne a műsorterv tehertételeként kezeljék, hiszen nem is az: nem kell külön színház, jó színház kell. Ezúttal a szó­nak abbán az értelmében, hogy ha nagyobb teret kap a klasszikus és a mai ma­gyar dráma, akkor nemcsak az irodalomtanítás lesz köny- nyebb. A 18 éve kísérletként lét­rejött összevonás régen tart­hatatlan; a végrehajtó bizott­ság ismételten kéri és kezde­ményezi (Heves megyével és Egerrel egyetértésben) a két intézmény szétválasztását. Erre talán a következő öt­éves tervidőszakban van re­mény; most arra született határozat, hogy a három ta­nács illetékes osztályai egyez­zenek meg: hány előadást kell tartani Borsodban, Eger­ben és Miskolcon. A korrekt megállapodás könnyít a szín­ház terhein, és garantálja a magasabb művészi színvona­lat is. M— Kiállítás a megyei könyvtárban Miskolc fejlődése Miskolc fejlődése címmel kiállítás nyílt a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban. Színes fényképeken, rajzokon mutatják be városunk fejlő­dését, a felszabadulástól nap­jainkig. Elsősorban a film- fesztivál vendégeit hívja, vár­ja a kiállításra a városi ta­nács, de szívesen látnak min­den érdeklődőt a könyvtár nyitvatartási idejében. A filmfesztivál helyszínén szó­rólapok segítségével népsze­rűsítik a bemutatót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom