Déli Hírlap, 1983. május (15. évfolyam, 103-128. szám)
1983-05-06 / 107. szám
7 eher mentesítő út a Szinva fölött Lebontják a Rákóczi utcai hidat Végnapjait éli a Rákóczi utcai Szinva-híd. A jövő hét első felében lebontják. Utódját — amely ideiglenes lesz — már ácsolják. Az elmúlt napokban műszakilag átadták a drótgyár új üzemcsarnokát. A Rudas László utcában, a déli tehermentesítő út építésénél meggyorsult a munka. Hogy a kettő miképp kapcsolódik egymáshoz? Nos, a kivitelező itt is, ott is az ÉÁÉV. Az út építésének irányítását a közelmúltban Boncsér László építésvezetőre bízták. Ö mondja: — A drótgyári építkezésről ide csoportosítottuk a munkások egy részét, így megerősített létszámmal folytathatjuk a városi rendőrkapitányság és a Szabadság tér közötti leendő útszakasz munkálatait. Az új út a rendőrségig, illetve a Szabadág tértől a Petőfi utcáig már korábban elkészült. Ám ott, ahol a Szinva kanyarodik, még igencsak akad tennivaló. — Támfalat kell készítenünk, a medret le kell fednünk, aszfaltozni kell — folytatja az építésvezető. — A határidő meg közel. November 30. után a Szinva Jjc Előkészítik a Szinva-medret a támfal építéséhez (Sólymos felv.) A városi tanács végrehajtó bizottsága előtt A színház négy éve Utoljára 1979-ben tárgyalta a városi tanács végrehajtó bizottsága a Miskolci Nemzeti Színház helyzetét és tevékenységét, négy esztendő elteltével tűzte újra napirendre a testület a város vezető művészeti intézményének munkáját. Négy év már olyan idő. amely alatt mérhetővé vált 1979-ben kinevezett új vezetőinek a tevékenysége, ellentmondásaival együtt mérhető változás és teljesítmény. fölött közlekedni kell. Tartjuk magunkat a határidőhöz. Nyáron várhatóan nyolcvan építőtáboros egyetemista segédkezik nekünk. Tudjuk és megértjük, hogy milyen fontos munka ez a városnak. A múzeum Papszer utcai épülete előtt elkészült az új meder egy része, s e hét keddjén, szerdáján 32 betongerendával le is fedték. A mélyben, a Szinvában Búcsú egy jóízű kenyértől? Szőke van, csak barna nincs Kezdetben esak átmeneti hiányra gyanakodtak az egyszerű barna kenyeret kedvelő miskolciak. Sokan naponta többször is ellátogattak a Pátria ABC-ben, hátha meghozták... Ezentúl tudomásul kell venniük, hogy egy régóta megszokott, nagyon egészséges kenyérfajtával szegényebb a választék. — Néhány hónappal ezelőtt határoztuk el, hogy megszüntetjük a hatforintos barna- kenyér gyártását. Ez kézi technológiával készült — s emiatt jobb is volt a szokásosnál —, ugyanakkor számunkra gazdaságtalanná vált E kétkilós kenyérfajtából keveset rendeltek. Ezt szállítottuk az egyetemi konyhára, valamint néhány kisebb boltba, vidéki üzletbe. Sok helyen, mint mondották, olcsóságuk miatt sertéshizlalásra is használták — mondotta dr. Detzky Irénné, a Miskolci Sütőipari Vállalat áruforgalmi vezetője. — Az az 5—io mázsa, amit ebből sütöttünk, nem hiányzik majd a választékból, mivel helyette ott az alföldi barna kenyér. Ez vekni formájú, s még barnább is, mint a korábbi kétkilós volt. A hozzánk érkezett telefonok, valamint a boltvezetőktől kapott információk alapján állítjuk, hogy sok ember számára hiányzik « kézi technológiával készült, egyszerű barna kenyér. Nemcsak a minősége, s olcsósága miatt. hanem azért is, mert ennek a lisztkeveréke, illetve az ebből sütött kenyér a szó. kásosnál jobb ízű volt. (szántó) A jubileum alkalmából Rádiós kollégáink kitüntetése Rövid tudósításban, hírt adtunk róla, hogy kedves, családias ünnepségen emlékeztek meg a Magyar Rádió Miskolc Körzeti és Nemzetiségi Szerkesztőségében a miskolci rádió 30 éves jubi- , leumáról. Adósok vagyunk azonban még azzal, hogy a meleg szavak mellett kitüntetést is kaptak tisztelt rádiós kollégáink munkájukért. v A rádió egész kollektíváját Kiváló Határőr jelvénnyel tüntették ki, amit dr. Ábel László vezérőrnagy, országos parancsnokhelyettes adott át. A Belügyminisztérium Kiváló Határőr jelvénnyel tüntette ki Nagy Istvánt és Dobog Bélát. A Szakszervezetek Országos Tanácsának oklevelét kapta a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsától Antal Magda. A meglehetősen mostoha körülmények között dolgoznak a munkások. Az utóbbi napok esőzései megduzzasztot- ták a patak vízszintjét, a töltések, a homokzsákok át- átszivárognak. Van, ahol térdig kell gázolni — mondjuk ki — a szennylében. A 32 betongerendára faludat ácsolnak. Hogy miért, arra is az építésvezető válaszol : —- A támfalépítés folyamatossága megkívánja, hogy lebontsuk a Rákóczi utcai Szinva-hidat. Helyette — hogy az MHSZ-székház, a Béke mozi, a halászcsárda, a lakóházak gépkocsival is megközelithetők legyenek — lesz ez az ideiglenes hírd. Mivel a Rákóczi utca a jövő héttől zsákutcává válik, erre a hídra a múzeum és a Zrínyi Gimnázium közötti kis utcácskából lehet felhajtani. Miskolc tehát ismét szegényebb lesz egy régi híddal. Ám a tehermentesítő út megköveteli a változást. Ennek elkészülte után következik a belváros rekonstrukciója. De majd csak 1984-től... I. S. A tegnap a testület elé került terjedelmes írásos anyag készítője, Gyarmati Béla, a színház igazgatója részletesen elemzi az elmúlt négy esztendő. A végrehajtó bizottság megállapítását idézve utal rá, hogy Csiszár Imre, a színház művészeti vezetője 1979 nyarán olyan körülmények között kezdte a munkát, amikor „egyre kevésbé volt képes a színház országosan is jelentős bemutatók létrehozására. Az 1977—78-as évadban a művészi fejlődés lelassult... Eleinte csak a fiatalok, 1978- ban már a rangos idősebb színészek is eltávoztak Miskolcról.” Stabil a társulat Az elmúlt négy évben a művészi erőket tekintve magas színvonalon dolgozó, stabil társulat jött létre, országosan is elismert produkciók születtek. A színház igazgatója szóbeli kiegészítőjében is visszatért rá, hogy ezt a munkát elismerik a városban, művészeti díjak sorával honorálta a minisztérium, amennyire az anyagi erők engedték, nem hiányzott a színészek letelepedését segítő szociális támogatás sem. Szeszélyesen változó színházi, világunkban feltétlenül figyelemre méltó, hogy a kora tavaszi szerződtetésekkor csak öten köszöntek el Miskolctól. Munkahelynek pediá nem könnyű színház ez: egy másik városban. Egerben is helyt kell állniuk, Borsod megye több tájelőadást vár. Ez fizikai megterhelésnek sem kicsi, és-feltétlen nagy tehertétel, ha elsőszámú gond, hogy a társulaton belüli feszültségek mérséklődjenek. Elsősorban egységes értékrendet kellett kialakítani. Dr. Környey László, a városi -tanács művelődésügyi osztályának vezetője a műsorpolitika meghatározó szerepére hívta fel ismételten a figyelmet. Olyan praktikus okokból is, hogy Miskolcon a nagyszínház mellett működő Játékszín és Kamaraszínház, a másik két játszóhely is azonnal megmutatja a darabválasztás helyességét, de azt is, hogy teljesen felesleges havi 72 előadást tartani, mint erre az idén márciusban volt példa. Közelebb a közönséghez Dr. Kovács László, a városi pártbizottság titkára nem látványos, de elvitathatatlan fejlődésnek értékelte az elmúlt négy esztendőt. Ahogyan mondta: a végrehajtó bizottság által megjelölt feladatok megvalósítása azt bizonyítja, hogy a színház vezetése szakmailag, politikailag, emberileg jó kezekben van. Elkötelezett Színház ez akkor is, ha a színházi életnek természetes, bár nem szükségszerű velejárója, hogy a sikerek mellett jócskán legyenek bukások is. Nem jó viszont, hogy az erős, többnyire pozitív szakmai visszhang és a közönség érdeklődése között gyakran jelentős, tapintható a különbség. Tovább kell javulnia a belsőlégkörnek is; a dolog természetéből adódó koccanásokat nem terhelhetik személyi ellen tétek. Lamp Lajos, a Színházi Dolgozók Szakszervezetének titkára elmondta, hogy a szakszervezet a közelmúltban értékelte, és szintén jónak tartja a színház munkáját. A társulalépitéshez hasonló figyelmet kell azonban fordítani arra is, hogy a színpadot kiszolgáló műhelyek és a színház nagy tudású műszaki gárdája is jobb körülmények közé kerüljenek. A feszített tempót a műszak talán még a társulatnál is jobban érzi. Dr. Ábel László vezérőrnagy és a rádió munkatársainak, illetve az ünnepség vendégeinek egy csoportja (Ádám István felvétele) Miskolc városért emlékplakettet Horváth Kálmánnak ítélte a Miskolc városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Heves megye tanácsa dr. Borsodi Gyulát tüntette ki a Kiváló társadalmi munkáért lei- vénnyel. Nógrád megye tanácsa ugyanezt a jelvényt adományozta Tolnai Attilának. A Belügyminisztérium. illetve a Borsod megyei Rendőr-főkapitányság Kiváló ifjú vezető jelvényei a tílBZ Borsod megyei Bizottsága Obulá- nyi Jánosncnak adományozta. A KISZ Központi Bizottsága arany- koszorús KISZ-jel vény ét a KISZ Borsod megyei Bizottsága Káló Istvánnak ítélte. A Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottsága a nemzetiségi műsorok készítéséért dicsérő oklevelet adományozott Mács Ildikónak. A Szakszervezetek Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanacsa tárgyjutalomban részesítette Kertész Pétert. A Magyar Rádió elnöke Kiváló Munkáért kitüntetést adományozott Szabó Sándornénak. A Körzeti és Nemzetiségi Adások Főszerlctsz- lősége a jubileum alkalmából pénzjutalomban részesítette a következőket: Pauiovits Ágoston. Antal Magda, Fórisch Pál, Jakab Mária, Kertész Péter. Nagy Éta, Pongrác* Judit, G. Tóth Ferenc, Zakar János. Bőgel József, a Művelődési Minisztérium főelőadója, arról szólt, hogy megítélésük szerint az ország egyik legjobban felépített prózai társulata a miskolci. Biztos profilú színház, amelynek életét nyilván megnehezíti az a gyakorlat, amely szerint nem egy városban, de egy régióban tartanak igényt az előadásokra. Ehhez is kapcsolódott Porkoláb Albert, a megyei tanács elnökhelyettese, aki keményen hiányolta a borsodi tájelőadásokat, és hiányérzetének adott hangot Búzás Lajos, a Heves megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője is. Most, ugyan éppen felújítják a Gárdonyi Géza Színházat, de Eger elégedetlen volt a korábbi években is. A rossz kedvet az előadások látogatottsága mutatta. Eqer túl nagy teher Rozs« Kálmán tanácselnök foglalta össze az egymást felerősítő hozzászólásokat és a testület megállapításait. Szívesen nyugtázta, hogy az 197fl-es határozat nagyobbrészt végrehajtatott, hogy javult a színházban a műhelymunka. Csótai János tanácselnök-helyettes véleményét is megerősítve azonban határozott kívánságokat fogalmazott meg. A zenés színházi előadások számát és színvonalát növelni kell, a zenés színház igényeire is figyeljen a társulatépítés. A gyermekeknek és a fiatal korosztálynak szóló előadásokat ne a műsorterv tehertételeként kezeljék, hiszen nem is az: nem kell külön színház, jó színház kell. Ezúttal a szónak abbán az értelmében, hogy ha nagyobb teret kap a klasszikus és a mai magyar dráma, akkor nemcsak az irodalomtanítás lesz köny- nyebb. A 18 éve kísérletként létrejött összevonás régen tarthatatlan; a végrehajtó bizottság ismételten kéri és kezdeményezi (Heves megyével és Egerrel egyetértésben) a két intézmény szétválasztását. Erre talán a következő ötéves tervidőszakban van remény; most arra született határozat, hogy a három tanács illetékes osztályai egyezzenek meg: hány előadást kell tartani Borsodban, Egerben és Miskolcon. A korrekt megállapodás könnyít a színház terhein, és garantálja a magasabb művészi színvonalat is. M— Kiállítás a megyei könyvtárban Miskolc fejlődése Miskolc fejlődése címmel kiállítás nyílt a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban. Színes fényképeken, rajzokon mutatják be városunk fejlődését, a felszabadulástól napjainkig. Elsősorban a film- fesztivál vendégeit hívja, várja a kiállításra a városi tanács, de szívesen látnak minden érdeklődőt a könyvtár nyitvatartási idejében. A filmfesztivál helyszínén szórólapok segítségével népszerűsítik a bemutatót.
