Déli Hírlap, 1983. április (15. évfolyam, 78-102. szám)
1983-04-20 / 93. szám
'aw****<***f<Irt, A kiegészítő gazdasási Miskolc ellátásáért 2, A A tavalyi év végén a város kiskereskedelmi bolthálózatának 7,7 százaléka, a vendéglátóipari egységeknek 23,8 százaléka üzemelt szerződéses rendszerben, az általuk lebonyolított forgalom meghaladta a 280 millió forintot. A vállalkozói kedv Miskolcon élénkebb volt a vidéki átlagnál, s elsősorban a szabadabb üzletvezetői mozgásteret és nagyobb jövedelmet nyújtó vendéglátásban és vegyesiparcikk-ke- reskedelemben erőteljesebb, de az év végétől örvendetesen szaporodik a szerződéses élelmiszer- és zöldségboltok száma is. A gazdálkodási tapasztalatok és a Kereskedelmi Felügyelőség ellenőrzései alapján az eddigi eredmények biztatóak: nőtt a munkatermelékenység, rugalmasabbá váll a nyitvatartási idő, a legtöbb helyen javult az áruválaszték, nőtt a kiszolgálás kulturáltsága. Az üzletek vállalati eredményhez való hozzájárulásának hányada mesZ- sze meghaladja az árbevételi részesedést. A fogyasztókat a szerződéses üzletekben az átlagosnál ritkábban károsítják meg, figyelmeztető jel azonban a beszerzési bizonylatok hiányossága, hiánycikkek ese tén időnként a magasabb árszínvonal. Néhány bazárárudában növekedett a közízlést nem éppen kedvező irányban befolyásoló termékek száma. • MINDENKINEK ELŐNYÖS A leginkább ellentmondásos és a legtöbb vitát váltja ki a vállalati munkaközösségek gyakorlata. Általános megállapítás, hogy a gazdálkodó szervek a vártnál és indokoltnál szűkebb körben élnek a lehetőségekkel, a megalakult vállalati gazdasági munkaközösségek 60 százaléka hét vállalatnál koncentrálódik. Zömében háttéripari, tmk-munkákat, alkatrész- gyártást, tervezést végeznek, s néhány kivételtől eltekintve, csak saját vállalatuknak dolgoznak, a vállalat eszközeivel. Hasznosságukat mutatja, hogy nélkülük 1982-ben mintegy 90 millió forint termelési-szolgáltatási értékkel kevesebb lett volna, több hiánycikkre panaszkodnának közületek és magánemberek. A végleges névjegyzék OTP-társasházi lakások Az elmúlt héten kezdtük meg a végleges lakáselosztási névsor közlését lapunkban. Eddig sorra vettük, hogy kik juthatnak az idén tanácsi bérlakáshoz és tanácsi értékesí- tésű lakáshoz, valamint megkezdtük az OTP-társasházi lakások listájának közzétételét is. Ma ezt folytatjuk. 96. ‘ Hajkó Imre, Zsolcai kapu 17. sz. 00781 97. Halász Istvánné, Madarász V. u. 1. sz. 02987 98. Harkácsi Gáborné, Győri kapu 69. sz. 03474 90. Hazadi Gyula, Szentpéteri kapu 81. sz. 00578 100. Hegyi Agnes, Kassai u. 60. sz. 00864 101. Hegyi Miklós, Szervezet u. 26. sz. 01946 102. Hegedűs József, Elek T. u. 26. sz. 03582 103. rfojnyák Zoltán, Kandó K. u. 26. sz. 07727 104. Homovics Ferenc, Irinyi u. 13. sz. 03915 105. Horváth Ernőné, Árpád u. 80. sz. 00818 106. Horváth János, Szinyei M. P. u. 10. 01947 107. Horváth Jánosné, Izsó M. u. 17. sz. 09708 108. Horváth László, Engels u. 72. sz. 07983 109. Horváth Zoltánné, Iván u. 6. sz. 04669 110. - Hriczó János, Testvérvárosok u. 8. sz. 03817 11L Hubicska József, Gőzön L. u. 14. sz. 03746 112. Hudik József, Szikla u. 13. sz. 00770 113. ' Huszti István, Pacsirta u. 28. sz. 03042 114. Illés Zoltánné, Arany J. u. 29. sz. 70029 115. Ipacs László, Beloiannisz u. 51. sz. 02878 116. Jacsman László, Árpád u. 22. sz. 00997 117. Jakab Jánosné, Damjanich u. 10/b. 02431 118. Jakó Gyula, Széchensű út 8. sz. 04349 119. Jobbágy Zoltán, Víkendtelep 20. sz. 04913 120. Juhász János, Csabai kapu 2. sz. 02010 121. Juhász László, Debreceni M. tér 28. sz. 04670 leit. Juhász László, Rácz A. u. 32. sz. 06849 t23. Juhász Lászlóné, Nemzetőr u. 9. sz. 05095 124. Juhász Zsuzsanna, Chlepltó E. u. 5. sz. 03768 125. Jurácsik Erzsébet, Bársony J. u. 45. sz. 00380 126Í Dr. Kacsir Géza, Bokréta u. 4. sz. 05952 127. Kacsmarik István, Geró u. 2. sz. 02889 128. Kalász Jánosné, Vászonfehérítő u. 24. sz. 03026 129. Kapocsi Imre, Temes u. 26. sz. 04976 130. Kardos Imre, Szűcs S. u. 1/b. 17586 131. Kassay Ferenc, Dugonics u. 13. sz. 00622 132. Kató István, Testvérvárosok u. 34. sz. 02426 133. Kádámé Hubai Etelka, Erdő sor 20. sz. • 02228 114. Kánya Béla, Báthori sor 81. sz. 03604 135. Kármán Imréné, Károlyi a. 25. se. <*0*9 136. Kárpáti Ferenc, Tízes honvéd n. 16. s*. 02549 137. Kecskés Gábor, Vécsey u. 1. sz. 08136 138. Kecskés Ferencné, Vándor S. u. 5. s*. 06001 139. Kecskés László, Losonczy u. 40. sz. 04813 140. Kelemen István, Előhegy 90/2. sz. 00588 141. Kertész Sándor, Báthori u. 4. sz. 11485 142. Kérészi Ferencné, Csaba vezér u. 4«. sz. 02433 143. Király Irén, Clara Zetkin u. 5. sz. 04119 144. Kiss Barnabás, Dankó P. u. 9. sz. 02458 145. Kiss Gyula, Bársony J. u. 37. sz. 07995 146. Kiss Józsefné, Fazola H. u. 20. sz. 06619 147. Kiss József, Irinyi u. 19. sz. 02424 148. Kiss Tiborné, Huszár u. 17. sz. 04104 149. Kiss Zoltán, Kun B. út 13. sz. 02315 150. Knyaskó Lajos, Második u. 1. sz. 00499 151. Kobzos János, Klapka Gy. u. 3. sz. 05053 152. Kocsis Sándor, Rácz Á. u. 9. sz. 01918 153. Kolyankovszki László, Bertalan u. 2. sz. 07036 154. Koczka Mihály, Kassai u. 70. sz. 01134 155. Kolozsvári Zoltán, Móricz Zs. u. 36. sz. 02064 156. Kondrátné Nagy Ilona, Hamburger J. u. 19. sz. 02955 157. Konarik Imréné, Bajcsy-Zs. út 18. sz. 00981 158. Kopasz Sándorné, Horváth L. u. 6. sz. 02637 159. Korbulecz Pálné, Orgona u. 1. sz. 03140 160. Kóródi Andrásné, Tetemvár 208. sz. 02162 161. Kovács Gyula, Rácz Ä. u. 2. sz. 03988 162. Kristóf Imre, Középszer u. 72. sz. 03153 163. Kristóf László, Bellervölgy 12. sz. 00161 164. Korbacska Ferenc, Győri kapu 69. sr. 04946 165. Kovács Dezső, Topiczer J. u. 42. sz. 02012 166. Kovács György. Nagyszalonta u. 5. sz. 06093 167. Kovács Ilona, Ernyebán u. 30. sz. 07530 168. Kovács Károly, Bokréta u. 8. sz. 02273 169. Kovács László, Schönherz Z. u. 9. s«. 01458 170. Kovács Tibor, Elek T. u. 3. sz. 04526 171. Kozák József, Hegy alja u. 17. sz. 03592 172. Köpeczi Istvánné, Nyár u. 43. sz. 01921 173. Köpfner János, Braun É. u. 3. sz. isoM 174. Kőműves Jánosné, Kazinczy u. 22. sz. 07053 175. Köteles Istvánné, László J. u. 126. sz. 00443 176. Kulcsár János, Koboz, u. 39. sz. 06514 177. Kulcsár Károly, Bollóalja 142. sz. 08385 178. Kulcsár Károly, Testvérvárosok u. 36. sz. 02102 179. Kunfalvi Lászlóné. Kondor B. u. 27. sz. 02469 180. Kupcsik István, Rét u. 14. sz. 03977 181. Kupcsik Tiborné, Futó u. 11. sz. 01S90 182. Kutas József, Régiposta u. 6. sz. 03593 183. Kutranyik István, Zielinszki u. 5. sz. 00249 184. Lakatos József, Kulich Gy. u. 8. sz. * 03532 185. Lakatos Lászlóné, Testvérvárosok u. 30. sz. 04034 186. Lánczos Ágnes, Pozsonvi u. 74. sz. 05055 187. László Imre. Előhegv 90 l. sz. 00774 188..László Zoltán, Majláth u. 14. sz. 01294 189. Lázár József. Komlóstető 34. sz. 00273 190. Leányvári Lászlóné, Beloiannisz u. 30. sz. 03644 191. Lehóczki Győző, Munkácsy u. 1. sz. 00420 192. Leib Oyörgvné. Chlepkó E. u. 23. sz. 01889 193. Lenkei Endre, Örs u. 2/'a. sz. 01420 * A levél mellé fénykép is érkezett: munkálkodnak a favágók. Búcsú a nyárfáktól Sajnos, egyre gyakrabban érkeznek szerkesztőségünkbe olvasói levelek, amelyekben kivágott fákról kapunk hírt. Legutóbb a Lévay József és a Kinizsi utca sarkán bőgtek fel a motoros fűrészek, április 18-án reggel. Két termetes nyárfa dőlt a földre — írja olvasónk, aki meg is kérdezte a favágóktól: miért kell elbúcsúzniuk a környékbelieknek a nyárfáktól? A válasz rövid volt: építkezés miatt. A fák egyébként egy ját. szóiéi' szélén álltak, de már a kerítés vonalában, a túloldali vasúti területen. Nem vagyunk építőipari szakemberek, de azt azért mindannyian tudjuk, hogy kevés olyan építkezés van, ahol egy kis jóakarattal gondossággal, munkával ne lehetne megmenteni a területen álló fák többségét. Szerencsére erre ma már nemcsak külföldön, hanem városunkban is láthatunk jó példákat, de úgy látszik, hűen a mondáshoz; csak a rossz példa a ragadós. (k—o) szerepe Az eddigi tapasztalaink alapján a közösségek segítettek a munkaerő megtartásában, jelentős kapacitáshiányt pótoltak, hozzájárultak a vállalati nyereség képzéséhez. Áraik általában 10—40 százalékkal alacsonyabbak az idegen kivitelezőkénél. Az egy főre jutó nettó jövedelem jelentősen szóródik, de a pihenőnapi túlórapótlékokat, valamint a munkaintenzitás 10—15 százalékos növekedését is figyelembe véve, a teljesítményhez képest túlzottan aránytalan jövedelmek nem keletkeztek — állapították meg az LKM- ben végzett témavizsgálat során. Természetesen ehhez jó előkészítés, elkülönített munkafázisok, megfelelő munka- normázás és követelmény- rendszer szükséges. • ZÖMMEL VÁLLALATOKNAK Kedvezőtlenebb jelenség a lakosság szemszögéből, hogy a magári gazdasági munka- közösségeknek is körülbelül egyharmada ipari-építőipari, szerelő-karbantartó tevékenységre — de nem lakossági szolgáltatásra (!) — szerveződött, 50 százalékuk pedig szellemi munkát, vállalatoknak tervező-szervező-ügyvi- telgépesítési tevékenységet végez. Eddig elsősorban a jövedelemkiegészítő funkció dominál, hiszen 93,2 százalékuk megtartotta munkahelyét és jelentéktelen a közös anyagi hozzájárulás mértéke is. Mindegyik tevékenységre jellemző azonban, hogy társadalmilag hasznos hiánytevékenységet pótolt, s az alkalmazóknak jelentős költségmegtakarítást eredményez. Sok gondot jelent a hosszadalmas ügyintézés, a bonyolult — és sokszor hiányosan, vagy túlszabályozott — árképzési és elszámolási rendszer, s egyelőre nincs megoldva az új kapacitásokról az információáramlás; a munka- > vállalás döntően személyes kapcsolatokon alapul. • A FEJLŐDÉS ÚTJAI A tapasztalatok még kezdetiek, összegzésük, folyamatos figyelemmel kisérésük azonban jó iránytű lehet az irányító, jogszabályt alkotó szervek, politikai testületek számára a szükséges beavatkozások, változások megtételéhez. A Miskolc városi Pártbizottság megállapította, hogy a kiegészítő gazdaság jelentősége az elmúlt években fokozatosan tovább növekedett, s a formai és tartalmi gazdagodást követte a társadalmi megítélés kedvező irányú változása is. A továbbíejleszles útjaként a kisvállalkozások és a nagyüzemek szorosabb integrációját, a „kiegészítő’’ szerepkör erősítését, a lakossági szolgáltatások, a magán." erős lakásépítés irányába történő orientációt, az adópolitikai, helyiséggazdálkodási és hatósági szankcionálási lehetőségek differenciált alkalmazását, a jó gyakorlat népszerűsítését, a visszaélések erőteljesebb társadalmi elítélését jelölhetjük meg. DR. SZEPESY EDIT az MSZMP Miskolc városi Bizottságának munkatársa munkaközösségek A Tiszamente Tsz néhány hónapja elektronikai üzemet nyitott Taktakenézen. A környékbeli lányok és asszonyok most próbálgatják a csipesz és a forrasztópáka kezelésének fortélyait. (Herényi felv.) Hitel kellene Lemezjátszógyár ■ iA prügyi Tiszamente Tsz »z idén elektronikai üzemet szeretne létesíteni Miskolcon.-••Az elképzeléseiket pályázati formában nyújtották be az^ illetékeseknek, s a városi tanács vb és a megyei tanács vb már megvizsgálta és jóváhagyta azt. Ezzel új munkalehetőségeket térem- tenének Miskolcon; elsősorban hők, érettségizett lányok és-asszonyok jutnának lakóhelyükhöz közeli munkához. Áz üzem helyét kijelölték, az 'építést munkák' már e-T is’r^íézdődtek. 'A Beke-szóíló egyik romos épületét fogják átglaHíiam. bővíteni. Terveik valóra váltásához azonban pénz is kell, elindulni csak nagyobb összegű kölcsönnel tudnak. A hitel biztosítása pedig attól függ, mennyire lesznek nyereségesek a jövendő gyártmányok. Egyelőre a már most is nagyon keresett elektromos alkoholszondával kezdenék a termelést. Szerepel még a listájukon egy hazai tervezésű amatőr mű- szércsalád két tagja. Ezeket a * TEXO Híradástechnikai Gazdasági Munkaközösség fejlesztette ki, s mivel már szerepeltek velük külföldi kiállításon, úgy vélik, exportra is van lehetőség. Ha kölcsönkérelmükre kedvező választ kapnának, akkor nagyobb lehetőség nyílna meg előttük: a CEC japán— NSZK érdekeltségű cég lemezjátszók gyártására kínál 1 Olasz botanikusok a|z Etna lejtőjén 550 méter magasságban felfedezték a világ egyik valószínűleg legrégibb fáját, egy gesztenyefát, amelyet a régi krónikák „a száz ló fájának” neveznek. A fa főtörzsét már régebben villámcsapás puszította el, de a £4,2 méter kerületű fatönkből három új hatalmas törzs nőtt ki, amelyeknek lombteteje 1000 méternél magasabb átmérőjű óriási ernyőt képez. Mivel a fa erősen korhadt, együttműködést. Terveket, alkatrészeket a külföldi partner küldene, az árusítás is az ő gondjuk volna. Mindehhez körülbelül 40 millió forint kölcsönre lenne szükségük. A szereléshez szükséges, 220 millió forint értékű gépsort a japánok adnák, s ezért termékkel le- 1 hetne fizetni. kora az évgyűrűkből nem állapítható meg. A botanikusok a fa kerülete alapján korát mintegy 3600—4000 évre becsülik. A „száz ló fája” elnevezés a középkorból származik. A hagyomány szerint II. Johanna nápolyi királynőt egyszer egy utazás alkalmával zivatar lepte meg, és az uralkodó száz lovagból álló kíséretével együtt a fa alatt talált menedéketA világ legrégibb fája
