Déli Hírlap, 1983. április (15. évfolyam, 78-102. szám)
1983-04-18 / 91. szám
A kezdet kezdete Számon kérik a tisztaságot (Folytatás az 1. oldalról) A Széchenyi úti kapualjakban az is feltűnt városunk vezetőinek, hogy a közületek is gátlástalanul szemetelnek, nem vásárolnak szeméttároló edényeket, nem szállíttatják el az összegyűlt hulladékot. Ma is örök vita, hogy kire mi tartozik: a lakók, a házmesterek, s a közületek dolgozói takarítás helyett, egymásra mutogatnak, holott a tanácsrendelet egyértelműen rögzíti, ki, miért felelős. ♦ HASZNAVEHETETLEN TERÜLETEK Üj lakótelep, Avas-dél: a belvárostól teljesen különbőz ző problémák. Nagyon sok a fenntarthatatlan, kezelhetetlen zöldterület. Az út menti néhány centis gyepsávokban, a házak tövében levő szigetecskékben nem él meg egyetlen növény sem, a szél viszont messzire hordja innen a szemetet és a port. A jövőben ezeket a „fecniket” felszámolják, ahol lehet, burkolják a felületeket Persze minden tervezőnek tudnia kellene, hogy a rossz helyen levő zöldterületek sorsa a pusztulás... A szorgalom és a rendszeretet itt is csodát művelhet: az Avas-délen is láthattunk nagy műgonddal rendben tartott virágos, közös kerteket. Sajnos, a jó példa nem elég ragadós. ♦ MOST ÉS KÉSŐBB A város tisztább, mint tegnap volt — állapították meg vezetőink a séta végeztével, de azt is hozzátették: Válaszol az Állami Biztosító megyei igazgatója Ismét a Hajos utcai „úszó lakások” ügyében A melegvíz-vezeték automata légtelenítő szelepének meghibásodása miatt március 29- én a 70 fokos víz elöntötte a Hajós István utca 14. sz. alatti 1-es ajtószámmal jelölt lakássort, Az ötszintes ház lakói, akiket a vízáradat érintett. megkeresték az illetékeseket — többnyire telefonon -■"T, segítséget kérve. A segítség azonban csak napok múltán érkezett. Lapunkban Hajós utca: „úszó lakások” címmel foglalkoztunk az esettel. A többi között megírtuk azt is, hogy a lakástulajdonosok hiába maradtak otthon, az Állami Biztosítótól sem kaptak „vendéget”. Legalábbis áz első napokban. Cikkünkre az Államj Biztosító Borsod megyei igazgatója, Föveny es- sy József, az alábbi levélben válaszolt: „A Déli Hírlap f. hó 5-i számában közlemény jelent meg a Hajós utcai lakások vízkáráról és egyebek között a cikkben rögzítést nyert, hogy az Állami Biztosító nem tartotta be ígéretét és elkésve mérte fel a károkat. A szóban levő kár időpontja március 29-én volt, a kárbejelentést másnap tették a lakók, nem együttesen, hanem különít ülőn, telefonon, vagy személyesen. Megállapításom szerint a Biztosító részéről nem hangzott el olyan ígéret, hogy a kárbecslési munka azonnal megkezdősjc Aranyesö (Sólymos felv.) dik, annál is inkább, mert a kár után legjobb esetben is egykét nappal lehet megállapítani, hogy mi a maradandó sérülés a különböző tárgyakban. A Miskolc I—II. kerületi fiókunk intézkedésére április l-én a helyszínen megjelent egy munkatársunk, aki a károkat felmérte és a jegyzőköny veket a károsultakkal aláíratta. Az Állami Biztosit« nincs kimnyú helyzetben, amikor a károk megállapítása történik, mert az ilyen alkalmakkor az idegileg joggal felzaklatott lakástulajdonosok nem tudják tárgyilagosan megítélni a tényleges kárukat és azt szeretnék, ba a Biztosító padlószőnyeg- stb. cserét állapítana meg, ágyszólván minden esetben. Ez azonban nem indokolt általánosságban. A biztosítási feltételek sem teszik ezt lehetővé, illetve teljes felületet csak akkor cseréltetünk ki, ha legalább SS százalékos a sérülés. Megjegyzem azt is, hogy a legújabb típusú lakásbiztosításoknál nem avnlt, hanem tényleges értéket térítünk, és különösen a régebbi használat folytán elkopott szőnyegeknél ily módon szeretnék a felújítást egyesek — ez azonban kirívó kivételes eset lehet — megoldani. Ezt a megállapítást a Hajós utcai kártól függetlenül tettem. Könnyítené a Biztosító munkáját, ha a csoportos károkat egy közös képviselő jelentené be, mért az ügyintéző éppen a nagyszámú károk miatt is nem figyel fel mindig arra, hogy a különböző időben és módon bejelentett károk valójában egy épületben fordultak elő.” ez csak a kezdet kezdete. A jövőben meg kell ragadni minden lehető eszközt, hogy városunk tisztább legyen, rendezettebb külsőt öltsön. Van, ahol néhány azonnali, s gyorsan végrehajtható intézkedés is javít a helyzeten, s ez a munka elsősorban a város üzemeltetéséért felelős vállalatokra vár. Az elavult, lepusztult tömbbelsők, belvárosi sikátorok ügye máról holnapra nem oldódik meg, de a hamarosan meginduló rekonstrukció lépésről lépésre felszámolhatja túlnyomó többségüket. Természetesen az, hogy a szemetet nem a kukába vagy konténerbe teszik az ott lakók, vagy az üzletekben, butikokban dolgozók, nem városrendezési kérdés... + MINDENKIRE VONATKOZIK! Városunk vezetőinek eltökélt szándéka, hogy az elkövetkezendőkben jelentősen megszigorítják a számonkérést s az ellenőrzést. Ez nemcsak a várost üzemeltető vállalatokra vonatkozik, hanem minden miskolci polgárra, közületre, vállalatra is. A szigorítás elsődleges célja az. hogy megváltozzon mind. annyiunk magatartása, jobban vigyázzunk a rendre és a tisztaságra. A változás egyik jele, hogy megalakul a Városgondnokság közterületfelügyeleti csoportja, s hasonló feladatkörrel tevékenykednek majd önkéntes rendőrök is. A tisztaságot szá- monkérők nem a legnépszerűbb feladatra vállalkoznak, óm munkájuk a városlakók elsöprő többségének egyetértésével, s reméljük, aktív támogatásával is találkozik. KISS LÁSZLÓ A város és vidéke Milyen a közérzete a városkörnyéki községek lakóinak? Ez volt fő kérdése a Hazafias Népfront megyei elnöksége tegnapi ülésének. Három borsodi város (Miskolc, Kazincbarcika és Ózd) húsz községéről, s 36 ezer emberről volt szó a népfrontnál tartott tájékoztatón. Nem titok, hogy a közigazgatási átszervezésnek még csak a félidejében tartunk. A szándékok a kölcsönös kapcsolatok javulásának jegyében szerveződnek; abból a felismerésből kiindulva, hogy a város jövője a városkörnyék fejlődésétől is függ. Kisvállalkozók a kohászatban 1. Jobb, mint a túlóra í|c Pisztró János művezető: — Nem tartunk reggeliszünetet, a nyolc órát hét óra alatt teljesítjük ... — Az az igazság, hogy a Vállalat néhány gyáregysége nélkülük nemigen tudná teljesíteni a tervét. Az emberekben él a vállalkozói kedv, tekintettel kell lenni erre, ki kell használni ezt. Hasznosnak tartjuk és támogatjuk a kisvállalkozásokat. Jó ez a munkásoknak, hisz szépen kereshetnek vele, jó nekünk is, hiszen nő a gépek kihasználtsága, s célkitűzéseink teljesülnek, és jó a népgazdaságnak is. A fenti vélemény Rábai Istvántól, az LKM nagyüzemi pártbizottsága titkárától való. Több munka, több pénz Tavaly júniusban a kohászati gépgyártó és -szerelő gyáregységében tízen — műszakiak és fizikaiak —, gazdasági munkaközösséget alakítottak. Gépi formázáshoz alkalmas formaszekrény gyártására vállalkoztak. Hetvennyolcat készítettek el belőle. Fizetésük havonta 4100 forinttal nőtt. Az energia gyáregység tizennyolc dolgozója 1982 szeptemberében a 3-as számú KSG-kazán főjavítását kisvállalkozásban vállalta fel. Munkájuk minőségére jellemző, hogy a kész kazán garanciális idejét három évben állapították meg. Rábai István mondja: — A vállalatvezetés véleményét is tolmácsolhatom: azokon a területeken — nél- dául a nagyjavításoknál, az alkatrészek, szerelvények gyártásánál —, ahol munkaerőgondokkal küzdünk, ahol Épületfelújítás ' •• Ot Itt nézőben északon Valaha a mesterlegények világjáró körútra indultak, hogy az idegenben szerzett tapasztalatokkal gazdagodva, igazi mesterré válva kezdjenek majd munkához itthon. Néhány építész és ingatlankezeléssel foglalkozó szakember, ha nem is járta be az egész világot, de elutazott Svédországba és Svájcba tanulmányozni, miként végzik az épületfelújításokat ebben a két országban. Itthon az épületfelúiftásban a „mester” címre egyelőre még nemigen tarthatunk igényt, ezért az érdekelteknek érdemes volt odafigyelni Pirityi Attila építész előadására, aki az MTES2-ben az út tapasztalatait összegezte, dióhéjban. Jönköping 80 ezer lakosú kisváros Svédországban, a renoválás még nagy gondjuk, hiszen az épületek túlnyomó része fából készült. Az ottani gyakorlat szerint egész tömböket újítanak fel nagyon pontos, gondos munkával. Lakó természetesen nem maradhat a munkálatok idején az épületekben. Svájcban sem láttak csodát az utazó szakemberek: az extra, indokolatlanul költséges megoldásokat ott sem kedvelik, inkább a precíz kivitelezésen van a hangsúly. Igazságtalanok lennénk, ha a hazai épületfelújítók munkájából hiányzó, részletekre is ügyelő gondosságot kizárólag építőink számlájára írnánk. Az utazók részt vettek egy épületíelújítási szakvásáron, ahol megláthatták, mekkora arzenálja van a kisebb-nagyobb szakipari munkáknak a kisgépekből, ötletes szerkentyűkből, köny- nyen feldolgozható anyagokból. Nálunk az épületfelújítás háttéripara még nem alakult ki kellőképpen, külföldről pedig igen drága miL latság beszerezni a munkát gyorsító, könnyítő kisgépeket. Jó jel azonban, hogy nemcsak külföldön, itthon is rendeznek már szakmai találkozót, kiállítást az épület- felújítóknak: legutóbb Debrecenben. A miskolci előadás csak amolyan „minikonferencia” volt, mégis részt vett rajta jó néhány szakember a BÁÉV-től, a Miskolci Ingatlankezelő Vál-> lalattól, az ÉSZAKTERV-től, a BORSODTERV-től, s az Építésügyi Minőségellenőrző Intézettől. Ha a látottakból, hallottakból csak egy-két ötlet hasznosulhat valamilyen formában városunkban a jövőben, akkor nem volt felesleges sem az út, sem az eszmecserével eltöltött néhány óra. (k-6) a túlórákkal vagy a rádol- gozásokkal sem tudtuk megoldani problémáinkat, nagyon jól jött ez a rendszer. Megrendelőink nem csalódnak bennünk, pontosan tudunk szállítani... Három férfi, liet nő A csavar- és húzott áru gyáregység csavarüzemében az első gazdasági közösség 1982. július 17-én alakult. Bányatámkötő-elemeket, úgynevezett U-csavárokat, pipacsavarokat és kengyelt, M 30- as anyát gyártanak. Pisztró János művezető így emlékszik vissza az indulásra: — Tizen vágtunk bele. Három férfi és hét nő. Szabadnapjainkon jövünk be dolgozni. Eleinte még akadozott a kerék, most már szépen beindult. Nagy Búza József üzemvezető-helyettes : — Emlékszem, tavaly nagyon megnőtt az igény a bányászati kötőelemek iránt. Túlórakeretünket felhasználtuk, de ez sem volt elég ... — Jobb a kisvállalkozás, mint a túlóra — mondja Pisztró. — Túlórával 300—• 350 forintot kerestünk meg naponta, így viszont az ötszáz is megvan ... Szerepelnek a tervben Tizen tehát összeálltak. „Kisvállalkoztak”. A művezető így foglalja össze a lényeget: — Kötetlenebb a munkaidő, a munkatársakat szabadabban választhatjuk meg, a díjazás a munkanormára épített megállapodás formájában jön létre, s bizonyos idő alatt több pénzt lehet keresni, mint mellékfoglalkozásban, vagy túlórában ... A csavarüzemben 217-en dolgoznak. Most már hat kisvállalkozói csoport van, három a hideg, három a meleg részlegben. Nyolcvanötén ténykednek bennük. Az üzem idei terve 20 600 tonna. Ezt már eleve úgy állapították meg, hogy számítottak a kisvállalkozókra. Rájuk 2500 tonna csavarkészítmény gyártása vár... (Folytatjuk) (illésy) Régi üzletek, új gazdálkodási renddel Az idén április elsejétől a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat öt üzletében tértek át a jövedelemérdekeltségű üzleti önelszámolási rendszerre. A listán szerepel a miskolci üzletek közül az Ifjúsági Áruház, a Gólya Áruház és a Tip-top cipőbolt. A megyében két helyen, a kazincbarcikai és a leninvárosi áruházban vezették be az új gazdálkodási rendet. Tanácstag fogadóórája Ma tartja tanácstagi fogadóóráját dr. Tóth István (3., számú választókerület), az 1/6. számú pártalapszervezet- ben (Tanácsház tér 2. szám), 16 órakor. A Volán 3. sz. Vállalat TPA-1140 típusú számítógéphez felsőfokú végzettséggel rendelkező ♦ rendszerszervezőket ♦ folyamatszervezőket ♦ programtervezőket ♦ programozókat alkalmaz Jelentkezés: írásban, részletes önéletrajzzal, a vállalat személyzeti osztályán. Vidéki munkavállalók részére munkába járáshoz a vállalat autóbuszra díjtalan utazási jegyet biztosit. I
