Déli Hírlap, 1983. április (15. évfolyam, 78-102. szám)

1983-04-18 / 91. szám

Bemutató a színházban

Peer Gynt

„Ha ez nem költészet, maja a költészet fogalma idomul hozzá néhány éven belül” — írta Henrik Ibsen 1867-ben, amikor Peer Gynt című drámai költeményét nem fogadta egyértelmű lelkesedéssel a kritika. Neki volt igaza, és nem azért, mert magabiztosságát a zseni mindenkori egoizmusa diktálta. A Peer Gyntben a költészet ragad magával, a minden nép irodalmában fellelhető népmeséi hős Peer-t szeretjük, merész álmaival azonosul az álmodni tüdő ember, vele együtt repülünk a költő gondolatainak szárnyán. Hogy Ibsen kíméletlen realista? Ez a kettősség a Peer Gynt halhatatlanságának biztosítéka, és — mintha Ibsen a rá Jellemző Iróniával figyelné a mű előadására vállalkozókat — ez a megjelenítés első számú értékmérője is.

A Miskolci Nemzeti Színház előadásának rendezője, Csiszár Imre a realitást választotta. Ibsen racionalizmusából kiindulva a saját racionalizmusát juttatja érvényre. mikor a szép álmokra rendeltetett emberből elsősorban az emberi gyengékre figyel. A vízióknak lehet értelmes talaja, de értéke nincs és szánandó bizony az ember, ha szárnyalni csak a fantáziálásaiban tud. A fogalmazás nem véletlen: Csiszár Imre fölfogása ugyanis nem értékeli a fantáziát. Nem hagyja, hogy az előadás ebben az irányban repüljön, hanem gondolatiságában a józan ész alapjaira helyezi. Tudatosan ütköztet álmot és valóságot, egyszersmind érvényes alapigazságot mond: az ember, aki gyenge megharcolni a mindennapok harcát, bizony nem sokat ér. Bizony, nem érünk sokat, de hát Ibsen sem mond tételes alapigazságokat.

A Peer Gynt mostani előadása jó. Csak époen azonosulni kell a rendezői elképzeléssel, azzal, hogv nem az erényekre, hanem a hibákra teszi a .hangsúlyt, amíg. a saját elképzelései szerint,. egy nagy író gondolataival eligazít.. Peer Gynt ebben a felfogásban nem mozdul ki a múlt század második felének norvég falujában felépített kis viskójából. Nem nő túl saját magán, de ep-' 1983-ba illő megfogalmazásban vezeti elénk „a norvég típusú individualizmus népmeséi ihletésű és világméretűvé fokozott karikatúráját”. Peer Ibsennél is bukásra ítéltetett, mert nincs mérhető követel- nivalója az életen annak, aki a játékszabályokat nem tartja be. Ha ezt történelmivé tágítjuk és leegyszerűsítjük, akkor nincs létjogosultsága annak a kornak, hiszen ma már tudhatjuk, hogy letűnt világot reprodukálunk. Csak ezek után azt tudná a néző, hogy miért szereti mégis Peer Gynt-öt?

Az ötfelyonásos művet háromra húzta össze Molnár Gál Péternek Ibsent minden szempontból tiszteletben tartó dramaturgiája. A nagy felkészültségű filosz becsüli a szerzőt, akinek a feladványaival a rendező birkózik. Tiszteletreméltóan és szépen egyébként, mert ha egy aktualizált gondolat jegyében is. de nagyon árnyaltan és szín- padszerűen szólal r... * ez a „gonosz” és „kíméletlen” klasszikus, nem hagy magán erőszakot tenni. A miskolci előadás legszebb jelenetei (Aase halála, vagy amikor Peer Gynt búcsúzik a földi élettől) bizor" a romantikus kategóriába tartoznak. A többi invenció és mesterségbeli tudás.

A Peer Gynt számos színpadi ■ előadása mellett megjelent «z elmúlt száz évben operaként is. és kétszer filmen. A képzelet birodalmát ebben az utóbbi műfajban a legkönnyebb bejárni, a színpad már nehezebben mobilizálható. Szlávik István díszletei gorombák és kiábrándítók, de jól használhatók.. Elválasztják a teret és az időt, a fantáziát és a valóságot,

A címszereplő Blaskó Péter

mint ahogy Majoros István koreográfus is tudja, hogyan mozduljon álomban és valóságban az a népes sereg, amely Peer Gynt-öt körülveszi. Realitáshoz és romantikához öltözteti Szakács Györgyi is az előadás hatalmas társulatát, kíméletesen szólal meg (zenei munkatárs Kalmár Péter) Márta Istvánnak a darab felfogásához illő zenéje. Ugyanis, ha az ember elfogadja, hogy történelmi szinonimáival együtt, vagy éppen azoknak a hang- súlyozásával gorombán realista világ bizony ez, akkor tényleg nem kell hozzá Grieg zenéje. Márta István érti, miről van szó,- és (nem először csodálkozom azon, hogy milyen rugalmas egy mű, ha klasszikus) véletlenül sem üti, hanem felerősíti Áprily Lajos Ibsenhez méltó, csodaszép szövegét.

■ B

Ibsenhez, a Peer Gynt mindenkori színrevi teléhez méltó a címszereplő Blaskó Péter játéka. Hiába húzás, ökonomikus összevonás, az előadás tiszta játékideje mégis négy óra, és Blaskó végig színpadon van. Hatalmas színészi teljesítmény ez, és sokkal nagyobb, ha (némi fáradtságot és az előadás menete által is diktált lassúságot leszámítva) végig dinamikus, és igaz. Blaskó Péter nemcsak érti, hogy a kemencesuton ülve is be lehet járni a világot, hogy a nagyságnak és a kicsiségnek másfajta fokmérője is van, nemcsak képes rá. hogy mindezt felmutassa, de elbírja egy hosszú, a színésznek nagyon fárasztó, egységes gondolati ívre felfűzett előadás minden lépésváltásán-'.- konzekvenciáját is. A színész eddigi pályájának alighanem ez a csúcsa.

A többiektől nem kíván kimagasló teljesítményt, csak fegyelmezettséget a rendező. Tímár Éva (Aase anyó) feladata azért hálás, mert amíg a figura él, addig az írót köpeti az előadás; a szép fantáziájú, gyermekét szerető anya színészi feladatnak most is szép. Solvejg — lgó Éva bájos, egyszerű és okos, a mindenkori szerető szerepében Molnár Zsuzsa játsz(Jármay felv.)

sza el, amit kell. A színpadon megforduló, Peer útját követő számos emberi és embertelen figura a rendező szigorú keze nyomán úgy működik, ahogv az előadást előrehajtó motor működéséhez szükséges. A színpad egy több mint,, száz embert mozgatói meghatározó jellegűnek szánt produkció fegyelmezett eszköze.

MAKAI MARTA

Szeszélyes évszakok és műsorok

Ha az embernek nincs pénze, nem megy ebédlőbe vacsorázni (akkor is meggondolandó, ha tele van a buksza). Mindenki ott takarékoskodik, ahol tud. Érvényes ez a Magyar Televízióra is. Ma már lassan elfelejtjük azt a korszakot, amikor minden hét(végé)re esett egy tévéjáték, vagy más szenzáció. Drága a nyersanyag (importáljuk) , ezért a tévé is ügy tesz, ahogyan az okos háziasszony pénzszűke idején, körülnéz az éléskamrában, abból üti össze a vacsorát, amit otthon talál. Legyen egyszerű, olcsó, de ehető.

Nos, a péntek esti-éjszakai tévé-menü is valahogy így állt össze. A Szeszélyes évszakokhoz adva van Antal Imre, Ha gyengécske a produkció, amit bekonferál, akkor mond egy viccet, amelyen a hálás (stúdióban ülő?) közönség szinte már előre nevet. Néhány kabaréjelenetet, monológot, mit viszonylag olcsón össze lehet hozni a stúdióban is. Nem baj, ha ásatagok, a néző már megszokta a magyar humoripar konzervjeit. (Csak példaként említem itt Csala Zsuzsa fogyókúra-számát. A pocak valóban nem esztétikus, de valóban ez most a legnagyobb gondunk?)

Aztán jött (megint) Vitray Tamás. Már úgy értem, hogy ismét kitalált valamit. Nincs pénz nyersanyagokra, színészgázsira, útiköltségre? Kérem! Ott van a nagy tér a hajdani Tőzsdepalota előtt (ma Szabadság tér). Kölcsön kell kérni két autót, felkérni két művésznőt (Medveczky Ilona és Goór Nagy Mária) és néhány fiút, s máris kezdődhet a KRESZ-vetélkedő. Igen fontosnak tartom, hogy ismerjük a közlekedés szabályait, s valóban ki kellene találni, hogyan lehetne ha-'

111} és Gyula halálára

Elment Ö is. Tudtuk, hogy beteg, olvashattuk a Kháron ladikjában, legújabb versköteteiben is, hogy felkészült a nagy útra, mégis megdöbbenve hallottuk a hírt haláláról. A gyász első óráiban még nem is érzékeljük a veszteség mértékét, súlyát, hiszen szinte tegnap volt, hogy születésnapját ünnepeltük. ‘A nyolcvanadikat. Ez már aggastyánkor, különösen, ha magyar költőről van szó, mert költőink korán halnak.

Illyés Gyulát mégsem tartottuk „öregnek”. Fiatalokat is megszégyenített hallatlan munkabírása, alkotó- és vitatkozókedve: az a műfajbeli sokoldalúság (vers, dráma, regény, publicisztika, esszé), amely minden évre megteremtette a maga kötetét. Illyésre azonban nem ezért, nemcsak ezért figyelt oda az egész magyar szellemi élet, s róla szólva túlzás nélkül mondhatjuk, egész Európa. Ö volt az az írástudónk, akinek a neve már életében fogalommá vált. A folytonosságot jelentette, Petőfi népiességét, elkötelezettségét, Babits igényességét, az avantgárdon iskolázott, de klasszikussá érett európaiságot, az írástudó felelősségtudatát. Párizs és Ozora, európai látókör és a puszták népének vállalása, az a két pólus, amelyen ez a páratlanul gazdag és súlyos életmű áll, immáron az WÖBEN, örökségként, követendő példaként, míg lesznek, akik magyarul beszélnek, és olvasni tudnak.

Irodalmunkat elvitathatatlan tekintéllyel képviselte Európában. Nem volt ez mindenkor hálás szerep, de Illyés jón és rosszon, az emberi és alkotói hiúságokon túl konok következetességgel vállalta. Nem volt soha „irodalmi író”. Mindent tudott a versről (klasszikusról, modernről is), de a poéta doc- tus póza idegen volt tőle. Mestereinek, példaképeinek a szerszámmal bírni tudó, a szorgalmat és tisztességet apáról fiúra örökítő Tolna megyei pásztorokat, iparosokat vallotta és vállalta. Ebben volt páratlan és követendő: bonyolult és súlyos gondolatokat kristálytiszta egyszerűséggel, franciás eleganciával és szellemességgel, de minden népieskedés nélkül is.

Gondja a nyelv volt, s ennek a kis népnek a sorsa, amelyet boldognak és elégedettnek akart látni, amelynek az önismeretét, öntudatát kívánta éleszteni, ébren tartani. Szép kort ért meg, szép pályát futott be. Egy kor búcsúzik vele.

H. &

tékonyabban oktatni a KRESZ-t. De már engedel- met! — Vitray minden igyekezete ellenére is hidegen hagyott, hogy Ilona vagy Mária csapata győz-e. Autóm nem lévén, azt se tudom megítélni, hogy hátramenetben szép teljesítmény-e hibapont nélkül. 2 perc alatt venni az akadályokat. Többször is mondták a műsorban, hogy ez csak játék (az idegeinkkel), de még ilyen komor arcú vetélkedőt nem láttam a tévében. Ja. a közlekedés nem vicc! De az már igen, ahogyan a nyereményeket válogatták a verseny végén. A nézőre miért nem gondolnak ilyenkor? Az sose kap semmit?

Valamit azért mégis: egy közepesen gyenge filmet. Gondolom Jorge Ama'j neve miatt sokan lemondtak az alvásról vagy éppen az olvasásról. A vízordító három halála (nem olvastam) érdekes regény lehet. .. tévéfeldolgozás azon':an csak sejtette ezt. Csak azt tudnám, hogy mi az a vízordító? A többi stimmel.

(horpácsi)

Születésnapi

koncert

Ritkán adódik alkalom arra, hogy a szerző is jelen le. gyen a koncerten ... Horu- sitzky Zoltán 80. születésnapja alkalmából rendeznek hangversenyt holnap este 7 órától a Bartók-teremben. A műsoron szerepel a szerző Dömösön, Poétikus gyakorlatok, a IV. vonósnégyes, a Hegy és az Észak című kom- ■ pozíciója. Közreműködnek: ä Liszt Ferenc Zene- és Ének-: tanárképző Főiskola női ka-. ra (vezényel: Reményi János), Rőczey Ferenc (zongora), az Üj Miskolci Vonósnégyes, a miskolci Bartók Kórus és a Zeneművészeti Szakközépiskola zenekara, Borszeghy Ildikó, s maga a szerző.

Képes

illemtan

Sokszor és nem mindig indokolatlanul vádolják az ifjúságot azzal.'hogy nem tud viselkedni. Az illemtant is tanulni kell; erre kínálkozik alkalom ma délután 5 órátói az úttörőház nagytermében, ahol Balogh Sándor tánctanár ad képes illemtanórát a középiskolás fiataloknak. Közreműködik a Ködmön formációs táncegyüttes.

Műsor

HÉTFŐ

Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.00: Zenei érdekességek az elmúlt hét műsorából.

— 14.29: A táblabíró. — 14.54:

Édes anyanyelvűnk. — 15.00: Hírek. — 15.05: Arturo Toscanini vezényli az NBC szimfonikus zenekarát. — 16.00: Paul Arrna: Bartók Béla emlékére. — 16.30: Világablak. — 17.00: Hírek. — 17.10: Népdalgyűjtőúton Kodály Zoltán nyomában. — 17.31:

Könyvpremier. — 18.15: Hol

volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Komócsin Zoltán. — 20.08: Zenekari operarészletek. — 20.45: Egy rádiós naplójából. — 22.00: Hírek.

— 22.20: Tíz perc külpolitika.—

22.30: Kalandozás az éjszakai látványok világában. — 23.30:

Ifjú szerelmesek elégiája. — 24.00: Hírek.

Petőfi rádió: 12.00: Félóra népzene. — 12.30: Hírek. — 12.35: Kis magyar néprajz. — 12.40:

Tánczenei koktél. — 13.25: Világújság. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől ötig ... — 17.00: Ecomix. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30: Hírek.

— 18.35: Rockhangversenyekből.

— 19.30: Sportvilág. — 20.00:

Múltunk kútjai. — 20.30: Hírek.

— 20.35: Társalgó. — 22.00: Nótaest. — 23.00: Hírek. — 23.20: A mai dzsessz. — 24.00: Hírek.

3. műsor: 12.07: Operarészletek. — 13.00: Hírek. — 13.07: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. — 13.45: A legszebb Mozart- lemezeinkből. — 15.00: Beatrice di Tenda. — 16.00: Sztárok anekdoták nélkül. — 16.30: A hét zeneműve. — 17.00: Joni Mitchell felvételeiből. — 17.30: Balassa

Sándor műveiből. — 18.07: Händel : Herkules választása. — 19.00: Hírek. — 19.05: Háztartásin. 19.40: Dmitrij Alekszejev zongoraestje. — 21.11: A Poptarisznya dalaiból. — 22.00: Operarészletek. — 22.30: Zenélő

nagyvilág. — 23.30: Hírek.

Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. — 17.05: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Telefonügyelet: 35-510. Szerkesztő: G. Tóth Ferenc. (Közben: El szeretném mondani. Gyárfás Imre jegyzete. — Válaszolunk hallgatóink leveleire. Karcsai Nagy Éva ösz- szeállítása. — Sport.) — 18.00: Eszak-magyarországi krónika. (Megnyílt a Borsod megyei munkaügyi szolgáltató iroda. — Nógrádi mezőgazdasági körkép.)

— 18.25: Szemle az Észak-Ma- gyarország, a Déli Hírlap, a Heves megyei Népú*«»ág és a Nóg- rád keddi számába*

Szlovák televízió: 16.40: Üttö- rők magazinja. — 17.10: Katonák műsora. — 18.00: Orvosi tanár- csők. — 18.10: A szocialista országok életéből. — 18.40: A nevelésről. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: A víz íze. — 21.20: Gazdasági magazin. — 22.00: Világhíradó. — 22.15: Zenés szórakoztató műsor.

Kiállítások: Szőnyi István-te- rem (9—18) : Belloni Ákos belsőépítész bútorai. — Fotógaléria (10—18): Fiatal Fotó ’80 után. — József Attila Könyvtár (12—20) : Hetvenhét grafika Bartók és Kodály emlékére.

Filmszínházak: Béke (f4, hn6 és 8) : Hét merész kaszkadőr (mb. szí. amerikai, III. helyár!)

— Béke kamaramozi (4) : Pie- done Egyiptomban (olasz, III. helyár!) — Kossuth (f3, hn5 és 7): Vérszerződés (szí. magyar, 14 éven felülieknek!) — Hevesy Iván Filmklub (f5 és f7) : örökmozi (szí. magyar, 14 éven felülieknek!) — Táncsics (f41 : Tiszta égbolt (szovjet). — (f6 és f8) : óvakodj a törpétől (mb. szí. amerikai, 16 éven felülieknek, II. helyár!) — Táncsics, kamaramozi (6) : Egyszerű eset (szí. francia, 14 éven felülieknek !) — Szikra (hn3, 5 és n8) : A banda fogságában (szí. szovjet). — Petőfi (4): Adj király katonát! (magyar, IS évén felülieknek!) — Petőfi Filmklub (6): A Hold I—II. (szí. olasz, dupla és II. helyár. 18 éven felülieknek!) — Fáklya, kamaramozi (f5) : Hahó, öcsi! (szí. magyar).

— Tokaj, vendéglátóház (f8) : Bombanő (mb. szí. amerikai, 16 éven felülieknek!) — Ady (7): Egymásra nézve „ (szí. magyar, 18 éven felülieknek, II. helyár!)

— Hámor (f6): A hét mesterlövész (amerikai, III. helyár!) — Pereces (6) : Bombanő (mb. szí. amerikai, 16 éven felülieknek,

III. helyár!).

KEDD

Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: Mai kulturális programok. — 8.27: Múltunk kútjai. — 8.57: Perényi Miklós gordonkázik, Szűcs Lóránt zongorázik. — 9.44: Találkozás a Hang-villában.

— 10.00: Hírek. — 10.05: MR

10—14. — 10.35: Népdalok. — 11.00: Zenekari muzsika. — 11.40: A kápolna titka.

Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Fúvósátiratok. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek.

— 8.35: Társalgó. — 10.00: Ze- nedélelőtt.

3. műsor: 9.00: Iskolarádió. — 9.30: Szimfonikus zene. — 10.28: Az ABBA együttes felvételeiből.

— 11.00: Hírek. — 11.05: Magyar művészek operafelvételeiből. — 11.46: Tusa Erzsébet

(zongora) hangversenye.