Déli Hírlap, 1983. április (15. évfolyam, 78-102. szám)
1983-04-02 / 79. szám
A Bükkvidéki Vendéglátó húsvéti ajándéka Csokinyuszi cukorbeteg gyerekeknek Több ezer kisgyerek él hazánkban, aki a nagy ünnepeken rendre kimarad abból a jóból, hogy édességet ehessen. Cukorbetegek. Most, húsvétkor először adatik meg a lehetőség, hogy ők is kapjanak — az egészségüket nem károsító — ínyencséget a nyuszitól. A meglepetés készítőiről szóltak már a tévé Ablak című műsorában is, s nem kis büszkeséggel konstatáltuk, hogy a gyártók és a forgalmazók miskolci illetőségűek. A nyuszifigurás diabetikus csokoládét a Szerencsi Édesipari Vállalat Diósgyőri Édesipari Gyára készíti, az értékesítésre a Mátra Füszért és a Bükkvidéki Vendéglátóipari Vállalat Gyors étterme vállalkozott. (Utóbbiak már korábban is úttörői voltak a miskolci, sőt a hazai diabetikus étkeztetésnek.) Nos, a nyuszi elindult vándorútra. És nem is akárhogyan. A vendéglátósok ugyanis azt is megígérték, hogy az ország bármely részére utánvéttel is elküldik a nyuszis csomagot. Sőt, a vállalat vezetősége gáláns ajánlatot tett: nem számolja fel az utánvéted költséget a küldemény után, s még egy receptfüzetet is elhelyeznek a csomagban. A megrendelőlevelek^ pedig jöttek özönsével. A vállalat központjának szocialista brigádjai és KISZ-esei segítettek a dobozolásban, hogy a húsvéti meglepetés időben megérkezzen. A legtöbb már biztos helyen van, erről tanúskodnak a köszönőlevelek, telefonok. Kövér Terifce Kenyéri községből írt, Rab La- josné Bajáról köszönte meg Attila fia nevében. De több csomag ment Százhalombattára és Vas megyébe is. Egyszeri, nagyobb tételben viszont mindössze a Pécsi Kamum rendelt 300 nyuszit és 300 tojást. Pedig kicsiny országunkban is van jó néhány nagyáruház, sőt szaküzlet is, amelyik ' forgalmaz diabetikus készítményeket. Nagy kár, hogy most a diabetikus nyuszi és tojás az ottani polcról lemaradt. Ám a miskolciak jóvoltából így is sok száz gyermeknek lesz egy kicsit kellemesebb a húsvét, mint egy évvel korábban volt. + A Miskolci Népművészeti és Háziipari Szövetkezet boltja, ahol a hímes tojásokat árusítják Miért nem rendel a kereskedelem ? A húsvéti ünnepek előtt ugyancsak gondban voltak azok, akik felnőtteknek és gyermekeknek ajándék gyanánt iünies tujásokat akartak vásárolni. Egyszerűen azért, mert az üzletekben hiába keresték. tosabb partnerük az NSZK, ahová 53 ezef hímest exportáltak. Egész évben folyamatos a szállítás, ugyanis a nyugatnémetek lakás- és karácsonyfa-díszítésre is használják a mezőkövesdiek termékeit. Lenin ifjú távírásza A XIV. országos úttörő- távírász-versenyt Leninvá- rosban rendezik meg április 6—8. között. A Lenin ifjú távírásza bajnokság helyszíne az MHSZ leninvárosi székhaza. A háromnapos progTanácskoztak a Miskolci ; Építőipari Vállalat szociális- ! ta brigádvezetői. A résztvevők döntése alapján 10 kollektíva nyerte el az „arany- koszorús”, 6 az „ezüstkoszo- .rús”, 5 a „bronzkoszorús” kitüntetést, 4 brigád a szocialista, további 4 pedig a Vállalat Kiváló Ifjúsági Brigádja címet. A kitüntetett brigádokat összesen 140 ezer ramban a versenyen kívül gondoskodtak a pajtások szórakoztatásáról is: találkozót rendeznek a leninvárosi úttörőkkel, este pedig táncház és diszkó lesz. míg a másik napi társadalmi munka bevételét Miskolc fejlesztésére, illetve a megyei vértranszfúziós állomás megvalósításának támogatására ajánlják fel. Miskolcon mindössze egyetlen helyen, a Népművészeti és Háziipari Szövetkezet boltjában, a Széchenyi ’út 50. szám alatt árusítottak hímes tojásokat, amelyeket Mezőkövesdről szereztek be, s így a díszítés is , természetesen a híres matyó motívumok közül került ki. Az előrelátóak már napokkal ezelőtt megvásárolták a hí- meseket, darabját 20 forintért. A szerencsések még pénteken is hozzájuthattak, de már alig néhány darab volt a készlet. A húsvéti hímes tojásokat Mezőkövesden, a Matyó Nép- művészeti és Háziipari Szövetkezetben készítik. Ügyes kezű lányok és asszonyok pingálják a mintákat. Fü- gedi Istvánná, a szövetkezet elnökhelyettese elmondotta, hogy az idén belföldre’ alig néhány ezer darab hímes to-' jást szállítottak, ugyanis a kereskedelem nem rendel. Bármilyen hihetetlenül hangzik is, az egyik legfonj|e Mezőkövesden ügyes kezű lányok, asszonyok készítették a hímes tojásokat Sikeres életút Kommunista műszak It vértezfózios állomásért Mindig a közösségért forint jutalomban részesítik, ez,t az idei építők napján adják át. . A szocialista brigádvezetők tanácskozásán döntöttek arról is, hogy a MIÉP-nél az idén két kommunista műszakot szerveznek. Az egyik bevételével saját munkatársaik lakásépítését segítik, Uj építési területek A városi tanács munkatársai nemrég három területet tártak fel Miskolcon, ahol újabb mód nyílik magánerős lakásépítésre; a Kont és a Bors vezér utcák környékét, a Feszty Árpád - és a László Jenő utcák fellétti, és a Tömörkényi — Bánfolyás úti — területet. — Ezek a területek mind már meglevő, vagy építés alatt álló lakónegyedekhez kapcsolódnak. Jelenleg vizsgálják az avasi lakótelephez északnyugatról kapcsolódó, Nimród—Búzavirág utcák térségében levő, s He- jőcsabán, a Hejő menti területeket. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa érdemes és eredményes munkássága elismeréseként — hazánk felszabadulásának 38. évfordulója alkalmából — a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben részesítette Rózsavölgyi Józsefet, a Diósgyőri Gépgyár lakatosát, pártalapszervezeti titkárt. — A Heves megyei Kál- ban, 1931-ben parasztcsalád gyermekeként láttam meg a napvilágot. Amikor az általános iskolát befejeztem, jött a háború, majd lakatosinasnak szegődtem. 1949-ben szabadultam fel. Már ekkor nagyon érdekelt az esztergályos szakma, és 1951-ben megszereztem ezt á képesítést is. Amikor 1950. január 10-én a Diósgyőri Gépgyárba kerültem, az esztergá- lyosságot választottam. Több mint három évtizedig gyakoroltam ezt a hivatást, mígnem a H—II. üzemben visszatértem eredeti szakmámhoz, azóta is lakatosként dolgozom. — Mozgalmi múltam több mint három és fél évtizedes. 1947-ben-, EPOSZ-titkár voltam. majd a Diósgyőri Gépgyárból úgy vonultam be katonának, hogy már DISZ- titkári funkciót töltöttembe. 1961 óta vagyok tagja a Magyar Szocialista Munkáspártnak. Több mint három évtizede ismerkedtem meg feleségemmel, 31 éve vagyok nős. Ö — akárcsak nagyobbik fiam — a TIGÁZ dolgozója. Kisebbik fiam jelenleg katona. Mindig is szívesen vállaltam különböző megbízatásokat a közösségért. így lettem Miskolc megyei város Tanácsának és Borsod megye Tanácsának is tagja, de tevékenykedtem a megyei békebizottságban is. s 19 éve vagyok munkásőr. Rózsavölgyi József azt már szerényen elhallgatja, hogy hét ízben kapta meg a Vállalat Kiváló Dolgozója jelvényt, tulajdonosa az 5, 10, 15, 20 éves Honvédelmi Érdeméremnek, tavaly pedig Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntető ielvénvt vehetett át. Ám a legértékesebb az a kitüntetés, amelyet tegnap nyúitott. át neki Grósz Károly, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára: a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. Irta: Székely László„ Miskotc megyei város lanácsa általános elnökhelyettese Amikor valamely évfordulóra, ünnepre emlékezik az ember, gondolatai bejárják az elmúlt időszak eseményeit, sorsfordulóit, embert próbáló történéseit, nehézségeit es eredményeit. A múlt ismerete fontos feltétele a ma megértésének és a jövő tudatos tervezésének. A történelmi eseményeket isjrterjük. Szinte filmszerűen peregnek a múltba néző szemek előtt a harcok, a romok,, az áldozatok, a pusztulás, a bánat és a szenvedés képei, és szinte felvillanyoznak mindannyiunkat a győzelem feletti öröm képsorai. S ugyanúgy örömteli képsorok villannak fel szemünk előtt: a felszabadulás utáni közvetlen időszak képei, az újjáépítés, az iparosítás. És megjelennek a hibák, a feszültségek képsorai, 1956 tragédiája es az utána következő konszolidációs időszak, a fejlődés, jiz ország gyarapodásának az elmúlt években bekövetkező eseményei. Emberi sorsok, örömök és bánatok. Egy nemzet nagyszerű fejlődésének, önmagára találásának, jövőt alakító tenniaka- rásának képsorai ezek. Népünk úgy eszmélt a szabadság adta lehetőségre, mint még soha. Felépítettük a háborús lövegek tüzében porrá zúzott országot. Munkások, parasztok, a magyar szellemi élet legjobbjai emberfeletti feladatokat vállaltak és végeztek el. A felszabadulás utáni időszak hősies erőfeszítésein, a magyar kommunisták kidolgozta okos, a nemzet és valamennyi dolgozó osztály, réteg érdekeit kifejező politikán alapulva valósult meg mindaz, amit azóta elértünk. Igaz, a harmincnyolc esztendő során azt is tapasztalnunk kellett, hogy a megoldott tennivalók helyébe mindig újabbak lépnek, amelyek ritkán könnyebbek az előzőeknél, legfeljebb mások, mint amelyeket már szívós, okos munkával elvégeztünk. Fejlődésünk alapja volt a nép, a nemzet egysége, a széles körű nemzeti összefogás, amely a legnehezebb pillanatokban adott erőt az előbbre lépéshez. S továbbfejlődésünknek is záloga ennek elmélyítése, a szocialista demokrácia mind tartalmasabb kiszélesítése, hiszen az emberek jó közérzetének fenntartása, a közös célok megvalósításában való aktív részvétele nem nélkülözheti ezt. Társadalmi fejlődésünk egyik legfontosabb biztosítéka és bizonyítéka is egyben, hogy lakosságunk mind aktívabban vesz részt a közügyek intézésében, politikánk alakításában. A magyar történelem új korszakának kezdete elválaszthatatlan a Szovjetunió antifasiszta küzdelméből, felszabadító küldetésétől. A felszabadulás évfordulóján kiváltképp helyénvaló emlékeztetni arra, hogy nemzeti felemelkedésünknek már a kezdetén segítője volt, s azóta is mellettünk állt és áll a világ első szocialista országa, a Szovjetunió. Nap mint nap tanúi lehetünk annak, hogy politikai kategóriából miként vált valamennyiünk boldogulását meghatározó egyensúlytényezővé a munkásosztály nemzetközi összefogása, hogy a szocialista világrendszer miként lett biztonságérzetünk, optimizmusunk egyik döntő forrásává. A régmúlt háború borzalmai még az idegekben élnek. Népünk bízik abban, hogy az emberiség egyetemes érdeke, a józan ész felülkerekedik, siker koronázza az enyhülésért küzdők erőfeszítéseit, és végképp el lehet torlaszolni egy új világháború útját. Hazánk földjén 181 napig tartottak a felszabadító harcok. Borsod megye székhelye, Miskolc felszabadulása csaknem fél évvel megelőzte azt a napot, amikor az utolsó magyar település, Nemesmedves is szabaddá lett. A borzalom és rettenet, után ez az öt hónap is hatalmas előnyt jelentett: megindulhatott az emberibb élet az Avas alján. A háború súlyos helyzetet hagyott maga után. A város épületállományának 46 százaléka szenvedett sérülést, nem volt vízellátás és közlekedés. Tönkrement ipari üzemek, romok és nyomor fogadták az ideérkezőt. S ekkor a város egész lakossága egységes erőként fogott „z újjáépítéshez; ez az összefogás napjainkig tart. Ennek is köszönhető, hogy az eltelt 38 évben városunkból egy új Miskolc fejlődött. S ha ez a fejlődés nem is tudta behozni az elmúlt évszázadok elmaradásait, lakóinak egy szebb, emberibb élet feltételeit teremtette meg. A fejlődés számai önmagukért beszélnek! A lakosság számának megduplázódásával párhuzamosan csaknem megháromszorozódott a lakásállomány. Ezt jóval meghaladja a kereskedelmi hálózat fejlesztése. Nemcsak szellemében, hanem körülményeiben is megújult az oktatás: megháromszorozódott a tantermek száma, felsőfokú intézmények működnek városunkban. Számokkal nem is mutatható be a fejlődés a gyermekintézményi ellátásban, hiszen bölcsődei férőhely 1945-ben csak 25 volt és óvodai is csak alig néhány száz, s most minden igényt ki tudunk elégíteni. Ugyanez mondható el az egészségügyi ellátásról is, mely új alapokon, a mai kor igényeinek megfelelő mértékre fejlődött és fejlődik tovább. Lehetne sorolni a kommunális ellátás fejlődésének eredményeit, a közlekedés előrehaladását, úthálózatunk bővülését Is, melyek mind a fejlődés soha nem látott ütemét bizonyítják. S a város gyarapodásának ezek csak egyik oldalát, a fizikai környezetét jellemzik, éppúgy, mint egyedi létesítményeink, az Egyetemváros, vagy a sportcsarnok, a kilátó, az uszoda, a Vasas Művelődési Központ, a DVTK-stadion, a Gyermekváros és á műjégpálya, hogy csak néhányat említsek. Hasonló gyarapodásról adhatunk számot a város szellemi arculatának, szellemi életének fejlődésében. Ez nyilvánul meg abban a társadalmi összefogásban is, amelynek fokozódó aktivitása ma is egyik legnagyobb erőnk. Ezt reprezentálja az a csaknem 100 millió forint érték, melyet a miskolciak társadalmi munkában 1982-ben végeztek a város szépítéséért, gyarapításáért. Enélkül nem valósult volna meg a Megyei Gyermekrehabilitációs Központ, sok sportpálya, az ifjúsági váltótábor és a jubileumi játszótér sem. S erre az erőre mindig építhettünk és építeni is fogunk. Az elviharzott évszázadokhoz képest a szabad Magyar- ország 38 éve csekély idő, de mindaz, ami e rövid korszakban történt, megtölti egy nép történelemkönyvének legszebb lapjait. Legyünk büszkék rá, hogy íródeákjai lehettünk, és megtisztelő kötelességünk folytatni e nagyszerű művet.
