Déli Hírlap, 1983. április (15. évfolyam, 78-102. szám)

1983-04-12 / 86. szám

Néha hibás a ssámítás A Herbaria ki akar tenni magáért lj helyre költöznek A :óvő héten bezár a Ti­szai pályaudvar melletti Her­baria gyógynövényszaküzlet. A boltot ugyanis elköltözte­tik az Arany János utca 11. szám alá. Az eddiginél tá­gasabb eladóterületű, szépen berendezett új Herbária-üz- letet május 3-án nyitják meg, s még nagyobb vá­lasztékot, még több újdon­ságot szeretnének kínálni. Már napjainkban is érkez­nek az új áruk. Tegnap pél­dául nagyon tetszetős, fából készült kis fűszerpolcokat kaptak, amelyekre a házi­asszonyok tízféle fűszerkeve­réket helyezhetnek el. A fű­szereket is új köntösben — nagyon szép opálüvegecskék- ben — hozták forgalomba. A tízféle fűszer között szerepel a hiánycikknek számító őrölt köménymag is. jjc Kocogok az Avason (Kerényi László felvétele) Április végén nyílik Kakas csárda Üj ételbár építésébe kezd­tek a Bajesy-Zsilinszky út 4. szám alatt a szakemberek. Az ajtóbejárat felett már ott a felirat is: Kakas csárda. Az üzlet gazdája a Miskolci Ven­déglátóipari Vállalat. — Régi terve a vállalat­nak, hogy a belvárosban spe­ciális ételválasztékot kínáló üzleteket hozzanak létre — hallottuk dr. Sugár Jánostól, a vállalat igazgatójától. A Kakas csárdában kizáró­lag baromfihúsból készült ételekből falatozhatunk majd, de a választék, az ételkíná­lat ennek ellenére sokszínű lesz: erről az Expressz étte­rem szakembergárdája gon­a helyiség meglehetősen ki­csi, pultokkal rendezik be. Hamarosan kirakhatják a rézből készült veretes cégért is, amelyet a vállalat deko­rációs műhelyében készítet­tek el. A baromfihús szállítására a Debreceni Baromfifeldolgo­zóval kötöttek egyezséget a vendéglátósok, s most tár­gyalnak arról, hogy kibővít­ve az együttműködést, közös üzemeltetésű legyen a Kakas csárda. A vendéglátóipari vállalat tervei között szere­pel az is, hogy a jövőben a város más forgalmas pontjain is hasonló kis üzleteket nyit­nak. A Kakas csárda április vé­A Miskolc városi Tanács Végrehajtó Bizottsága jóvá­hagyta az Ipar Kiváló Mes­tere kitüntetések adományo­zását. Az elsőfokú iparható­ságoknak a KIOSZ körzeti csoportjával egyeztetett ja­vaslata alapján kilenc kisipa­rosnak ítélték oda a kitünte­tő oklevelet^ ?tkik a lakossá­gi javítás, karbantartás, va­lamint az egyéb szolgáltatás területén átlagon felüli tevé­kenységet végeztek. Ök. ki­lencen : Tamás Sándor laka­tos, Heilein Tivadar cserép­kályhás, Éles Lajos kőműves, Szabó Ferenc fényképész, No- vák Illés női-férfi szabó, Sze­gedi Zoltán szobafestő. Ta­kács Gyula kőműves, Sebök Gyula vízvezeték- és köz­pontifűtés-szerelő, valamint Tóth József asztalos. IFiaroziigyi ellenőrzések: • Ha visszatér az ellenőr • Használt-e a figyelmeztetés? • Mentőakció, kevés sikerrel Elégedetten nyugtázta a városi tanács végrehajtó bi­zottsága, hogy szervezetteb­bé, tervszerűbbé, hatékonyab­bá váltak a pénzügyi ellen­őrzések. Dicséretesnek minő­sítette a testület a pénzügyi osztály ilyen irányú tevé­kenységét. Azt hiszem, senkinek sem kell különösebben bizony­gatni, milyen fontos vizsgá­lati terület ez manapság, ami­kor a népgazdaság helyzete mindannyiunkra szigorú ta­karékosságot parancsol. Azok a vállalatok, intézmé­nyek, melyekben a revizo­rok 1982-ben megfordultak, szinte kivétel nélkül köz­pénzből gazdálkodnak, kö­vetkezésképpen mindany- nyiunk zsebére megy a pénz­ügyi fegyelem lazulása, a túlköltekezés. Az említett el­ismerést, pontosabban a mö­götte levő jó munkát tehát mindenképpen a „bevételek” rovatába könyvelhetjük. Természetesen egy mégoly hatékony ellenőrző szervezet sem érhetne el eredményt, ha maguk a vizsgált vállala­tok, intézmények nem igye­keznének megszilárdítani — házon belül — a pénzügyi fe­gyelmet. Egészségügyi hason­lattal élve: jobb megelőzni a betegséget, mint — pon­tos diagnózis után — gyógyí­tani a bajt. A pénzügyiek je­lentése csakúgy, mint a szó­beli kiegészítés és a vitában elhangzott vélemények több­sége, arról győzte meg a hall­gatót, hogy kevés kivételtől eltekintve, a tanács felügye­lete alatt működő intézmé­nyek, vállalatok jól sáfár­kodnak a közpénzzel. Kirívó visszaélésekről, a közvagyon tudatos megkárosításáról nem kellett számot adniuk az el­lenőröknek. Kisebb-nagyobb hanyagságokról, szabálytalan­ságokról viszont igen. Nem mindig stimmelnek például a karbantartásra, ja­vításra szerződött kisiparo­sok számlái. A Mályi közsé­gi Tanácsnál végzett ellenőr­zés (mint ismeretes, Mályi a „várkoskörnyéki község”-ek közé tartozik) 32 ezer forint jogtalan túlszámlázásra derí­tett fényt. Természetesen visszakövetelték. Több intézményben nem fordítottak kellő gondot a leltározással, selejtezéssel kapcsolatos rendelkezések be­tartására. Ezek közé tartozik a Debreceni Márton téri kol­légium, a 17. sz. Általános Iskola és a Társadalmi Ün­nepségeket Szervező Iroda. Nem véletlen, hogy az em­lített kollégiumban a belső el­lenőrzést is elégtelennek ta­lálták a vizsgálatok során! Az ellenőröket mindig se­gítő szándék vezeti. Ám ez a szándék csak akkor érvénye­sül, ha a feltárt hibákat igye­keznek kijavítani az érintett vállalatok. Az utóvizsgála­toknak éppen az a célja, hogy kiderítsék: hasznosították-e a figyelmeztetést a vállalati ve­zetők? A jelentés szerint általá­ban igen. Kivéve a kertésze­ti vállalatot, ahol — mint a jelentésben olvasható — ..To­vábbi intézkedések váltak szükségessé a gazdálkodási, pénzügyi, áralkalmazási, költ­séggazdálkodási' fegyelem megerősítésére”. A végrehajtó bizottság tag­jait az is érdekelte, hogy milyen következményekkel járnak az említettekhez ha­sonló szabálytalanságok. Nos, a kertészeti vállalatnál a ve­zető állású dolgozóktól elvon­ták a jutalmat. Sajnos, nem mindig van ez így. A fe­gyelmit követően jutalmat, béremelést is kap egyik-má­sik vezető. És lelkiismeret- furdalást sem érez, mert úgy véli, hogy ő csak a szűkén vett szakmai munkáért fele­lős. Még mindig előfordul, hogy a revizor távozta után mentőakció indul. Hogy mindez ilyen nyíltan szóba került a plénumon, az­zal biztat: nem sok sikerrel járnak ,az elvtelen „közben­járások”. Székely László el­nökhelyettes félreérthetetle­nül fogalmazott: „A vezetők elismerésénél az eddiginél jobban figyelembe kell ven­ni — erkölcsi és anyagi té­ren egyaránt — a pénzügyi vizsgálatok megállapításait. Természetesen nemcsak az el­marasztaló, hanem a dicsérő észrevételeket is!” Rózsa Kálmán tanácselnök vitazárójában kissé tréfásan fogalmazott, de nagyon is ko­molyan értette: „A korábbi években senki sem panasz­kodott az ellenőrökre. Az utóbbi időben viszont többen kifogásolták a modorukat, túlzott szigorukat. Nem vé­letlen, hogy általában azok­tól a vállalatoktól, intézmé­nyektől jöttek ilyen pana­szok, ahol valamilyen hibát találtak. Nos, ezek azok a ki­fogások, melyektől nem szo­morodik el a tanács vezető­sége.” Hozzátette még azt‘is, hogy az alapos munkát vég­ző ellenőrök mindig számít­hatnak a támogatásukra. (békés) Megérdemelt dicséret O Mind iff szem előtt... doskodik. A Kakas csárda ételbárként üzemel, s mivel gén nyílik meg, s III. osztá­lyú árakkal várja vendégeit. Április végén nyílik I úlzottan is kedvelik az autóbuszt A felmérések szerint Mis­kolcon aránytalanul nagy te­her hárul az autóbuszforga- lomra. Az utazók többsége az autóbuszt választja munkába menet és jövet, így a villamo­son csak 20 százalékuk uta- iik mindennap. Az autóbu­szok kihasználtsága majdnem a kétszerese a villamosénak, s ez azzal jár, hogy jóval na­gyobb a zsúfoltság az autó- buszjáratokon. Remélhetőleg javulást hoz a Villamospálya rekonstrukciója, hiszen rö­vidülhet a villamosjáratok menetideje. Bátorítás bátorságra Hogy mi lehet közös a hivatali tisztségviselő, a gyakorló köz­gazdász, a pártfunkcionárius vagy a költő-lapszerkesztő véle­ményében? Minden, ami összeköt. S ami összeköt, az az egymást kiegészítő harmónia; egy sok- húrú hangszeren való együttjátszás öröme, kínja. A múlt hé­ten vagy félezer borsodi állampolgár cserélt eszmét, olyanok, akiknek feladata és véleménye van. Tájékozódtak és tájékoz­tattak. A gazdaságról és a kultúráról, a jelenről és, a jövőről, az átértékelt múltról, tennivalóinkról és mulasztásainkról. A résztvevők a korszakosnak mondható januári országos agitá- ciós, propaganda- és művelődéspolitikai tanácskozás tanulsá­gait elemezték és mondták tovább. A gazdasági szakember állította, hogy ebben a labilis egyen- súlyú világban az vállalja a legnagyobb kockázatot, aki nem vállal kockázatot. A megújulás kockázatáról van szó, az oly sokat emlegetett innováció vélt, vagy valós következményeiről. E szellemi, technikai, adminisztációs újjászületés nem korláto­zódik, nem korlátozódhat egyes szervekre és intézményekre, hiszen az eredeti szakma mellett új mesterséget, új fogásokat elsajátító munkás éppoly fontos szeme az innovációs láncnak, mint az újítási előadó, a kutatómérnök, vagy a gyári üzletkötő. A kényszerszülte igény a hatékonyság növelésére egyetemes érvényű, s erre éppen ©rósz Károly, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára utalt, amikor azt mondotta, hogy bátrabban kell előre lépnünk. S ezzel az igénnyel nem va­gyunk egyedül; a Szovjetunióban és több szocialista országban hasonló törekvéseket tapasztalunk. Több hozzászóló is — kimondva, vagy kimondatlanul — na­gyobb bátorságra bátorított. Ám, itt és most nem holmi köz­napi értelemben vett, gyávaság legyűrése a tét. Tisztességes, becsületes, szorgalmas emberek is idegenkedhetnek az újtól, egyszerűen azért, mert szokatlanamért nem fér be saját világ­képükbe. Példaként néhány neurotikus pont; kisvállalkozás, versenytárgyalás, melléküzemág, szerződéses bolt, nyereség­érdekeltségű üzlet. Az új gazdaság- és társadalomvezetésnek ezek külsődleges jegyei, s az sem titok, hogy a mechanizmuson további korrekciók várhatók. A lényeget nem érti az, aki prüszköl a szigorúbb, de várhatóan nagyobb szellemi és anyagi erőket felszabadító és mozgásba hozó megújulási folyamat új szabályozóira és intézményeitől. Mert bizony a fentebb emle­getett bátrabb előrelépésben nemcsak a járatlan út ág-bogai riaszthatnak, hanem a talpunk alatt levő cipőmarasztaló sár is visszahúzhat. B. I. A KISZ Központi Bizott­sága a Kiváló KlSZ-szerve- zet kitüntetésben részesítet­te a Miskolci Közlekedési Vállalat KISZ-bizottságát. Nyolc alapszervezetük közül a Ságvári Endre nevével, négy éve alakult alapszerve­zet külön dicsérő oklevelet kapott. A Vándor Sándor utcai garzonház harmadik emele­tén, Pető Győző lakásában gyakoriak a vendégek: — A munkatársaim, akik barátaim is egyben, szíve­sebben mondjak el itt gond­jjc Kertész István, az MKV KISZ-bizottságának titkára a KISZ KB zászlajával. jaikat, örömeiket, mint a taggyűléseken, bár ott is na­gyon őszinte a légkör... — magyarázza a házigazda, aki a Ságvári Endre KlSZ-alap- szervezet titkára. S hogy mit szól ehhez a feleség? Nem ellenzi, hiszen ő is MKV- dolgozó, s KISZ-tag. A ki­csiny, de nagyon barátságo­san berendezett lakásban te­hát valóban érvényesül a mondás, hogy „sok jó ember kis helyen is elfér”. Fényképfelvételekkel do- kumentáltják eddigi tevé­kenységüket a vállalat klub­jában, a Baross Gábor utca 13. sz. alatt. A villamosve­zető Maksay Zoltán ugyanis alapszervezetük négyévi ténykedésének minden lé­nyeges eseményét megörökí­tette. A forradalmi ifjúsági napok alkalmából rendezett kiállítást még májusig bárki megtekintheti. A KISZ KB dicsérő okle­velével járó 2500 forint pénz­jutalomból, s a hozzáadott vállalati pénzből az idén négynapos sátorüdüiést akar­nak szervezni a Nyéki-tónál. (Tavaly jártak Rakacán, Eger­ben, Aggteleken és két napig táboroztak a Mályi-tónál.) A kis kollektívát (villamosve­zetők, autóbuszsofőrök, for­galmi ellenőrök, összesen nyolc munkaterület dolgo­zói) a vállalat gazdasági, párt- és szakszervezeti veze­tősége is többször részesí­tette már elismerésben. Munkáujkat, életvitelüket mintaszerűnek tartják. A KISZ-titkár erről ennyit mondott: akik egy egész vá­ros szeme előtt dolgoznak; azok nem élhetnek, másként.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom