Déli Hírlap, 1983. április (15. évfolyam, 78-102. szám)

1983-04-08 / 83. szám

A paradicsom Bem szereli Minden embernek Pan kedvenc színe. Egyes növények azon­ban még kifejezetteb- ben részesítenek előny­ben bizonyos színár­nyalatokat: a Pisai Egyetem mezőgazdasá­gi intézetében működő tudósok 1966 óta foly­tatott vizsgálataik so­rán arra a megállapí­tásra jutottak, hogy színes melegházak ré­vén a növények növe­kedése pozitívan befo­lyásolható, és ezáltal a termés fokozható. A paradicsom például kü­lönösen szereti a sárga szint — ennek hatásá­ra a termés 30 száza­lékkal nő. míg a páro­sat ki nem állhatja, — a piros szín befolyásá­ra lassabban növekszik a szokásosnál. A padli­zsán is kedveli a sár­gát, míg a zöldpaprika az ibolyakéket részesí­ti előnyben. (Folytatás az 1. oldalról) * • Mint a bevezetőben már említettük, a tervezettnél kevesebb új otthont adtak at az építők az év első negyedében. Számsze­rűen: 342 lakásnak a műszaki átadását bonyolították le, a ter­vezett 362-vel szemben, és 40 otthom hoztak beköltözésre al­kalmas állapotba, a programban szereplő ISO helyett. Az utób­biakat az avasi lakótelepen. Az idén összesen 1389 lakás épül, ebből 801 az Avason, félezer a Jókai utca környékén, 42 la­kást tartalmaz majd a nyugdíjasok háza és 40-et alakítottak ki a Széchenyi út 3—9. szám alatti épületkomplexumban. A Nagyváthy utcában 8 tantermes általános iskola épül. Az alapozásnál nem várt akadályba ütközött a munka: egy nagy vízhozam­mal üzemelő csatornát „ta­láltak” a munkások. (Mikor lesz végre megbízható köz­műkatasztere a városnak?) Az avasi 20 tantermes isko­lának már a tornatermi szárnyát szerelik, csakhogy ezzel a munkával február 20- ig el kellett volna készülni. A folyamatban levő beru­házások közül még megem­lítjük, hogy a vasgyári sebé. szét építésével eddig nem volt különösebb probléma, ám a legújabb hírek szerint bizonyos gépek, berendezé­sek beszerzése nehézségekbe A Rádiótóé kérdezték — a OH ifáiaszoi A véradástól a kutyaharapásig ütközik. (E beruházással rö­videsen részletesebben is fog­lalkozunk.) Ml VAN A FŰTÉSSEL? Az Ady Művelődési Házat a közelmúltban bemutattuk — újjászületése után —, az ünnepélyes átadást május 6- ra tűzték ki. Szó esett az ülésen arról Is, hogy a tél végén, illetve a tavaszon át­adott lakások egy részében nem jól működik a fűtési rendszer. Az alsó és a felső szintgk között 5—6 fok elté­rés is tapasztalható, és min­den otthonban 3—4 fokkal kevesebbet mértek az előírt­nál. Megnyugtató műszaki megoldást kell keresni, hogy még az őszi fűtési idény be­köszönte előtt kijavíthassák a rosszul szuperáló fűtőberen­dezéseket! A kivitelező vállalatok ke­vésbé zárkóznak el az új munkák elől, mint korábban, ám a csaknem minden beru­házásnál mutatkozó lemara­dás kétségessé teszi, hogy eléggé megalapozottak a szerződések. A lemaradásokat egyébként általában minden vállalat létszámhiánnyal in­dokolja, újabban pedig azzal is, h^gy bizonyos anyagok (például: faajtók, műanyag csövek) szállítási! akadozik. rint a szervezett véradáson részt vevő dolgozónak — ak­kor is, ha valamilyen okból végül nem adhat vért — legfeljebb 4 óra munkaidő­kedvezmény jár. Rendkívüli véradás esetén — mint le­vélírónknál is, aki készen­léti véradó — a véradással kapcsolatos teljes munkaidő­kiesést téríteni kell, átlag­bérrel ! Ugyanakkor egyik esetben sem jár többlet­szabadnap, vagy bármilyen más jutalom a véradásért... • Borsodban nagyon sok a siketnéma gyerek, s szó volt arról, ho*y megoldják oktatá­sukat egy kisebb intézet épí­tésével. Várbató-e az ígért lé­tesítmény létrehozása? — kér­dezi egy érdekelt szfliő. A vá­laszadó: dr. Madáchi László kandidátus, a Borsod megyei Kórház gyermekegészség&gyi központjának osztályvezető fő­orvosa: — Borsodban sem maga­sabb a siketnéma gyerekek részaránya a népességben, mint az országos átlag: egy a tízezerhez. így nem szük­séges külön intézetet építe­ni, de nincs is mód, anya­gi lehetőség rá. Egerben működik a siketnéma gye­rekek általános iskolája, ez az intézmény látja el a bor­sodi területet is. • Gál Géza, a SS-lSS-os te- lefonszámról az oltási bizo­nyítvánnyal kapcsolatban ér­deklődött a KÖJÁL főorvosá­tól. Gyermekét kutya harapta meg, s a KÖJÁL szakembere „Liza* oltást ajánlott, amit meg is kapott a gyerek a Csabai kapui rendelőintézetben. Az ol­tást azonban nem vezették rá a gyerek oltási lapjára, mert az orvos véleménye szerint ez nem volt szükséges. Valóban helyes ez az eljárás? —* A vá­laszadó : dr. Takács Sándor, a Borsod megyei KÖJÁL igaz­gató főorvosa. — Egyértelműen nem volt helyes, hogy nem került rá az oltás az oltási lapra. A születéstől kezdődően min­den védőoltást jelezni kell ezen az okmányon: a ve­szettség ellenit is. Erre a célra szolgál a lapon az „egyéb” megjelölésű rovat. a-ó) MAGAS AZ ÁR Egy kérdésre válaszolva a tanácsi vezetők elmondták, hogy a különböző beruházási munkákra kiírt versenytár­gyalásokra általában egy, de legfeljebb két vállalat jelent­kezik. Konkurrencia híján, most is diktálhatnak az épí­tők, és — talán ezért is — jóval magasabb árat szabnak, mint amennyit a tanács ajánl. Csak egy példa: bizo­nyos közművesítési munká­kért (Petőfi tér) a tanács 2,3 milliót akar fizetni, a kivite­lező viszont 9,8 milliót kér. E napirendi pont tárgyalá­sa azzal zárult, hogy Rózsa Kálmán tanácselnököt felha­talmazta a végrehajtó bizott­ság: keresse meg levélben a miskolci beruházásokban ér­dekelt vállalatok vezetőségét, és nyomatékosan kérje az el­ső negyedévi lemaradások pótlását. B. D. s|c Vétel közben... Találkoztam már olyan újítóval, aki az ötleteinek megvaló­sításához szükséges anyagiakat a családi kosztpénz megnyir­bálásával teremtette elő. Beszéltem olyannal is, aki a hono­ráriumból házat vett. A két szélsőséges végeredményű eset főszereplőjének egyetlen tulajdonsága volt közös: mindketten elégedetlenek voltak. A borsodi újítók nemrég tartott megyei konferenciáján ki­csinek bizonyult az a terem, ahol normális körülmények kö­zött félezer embert lehet elhelyezni. Harmincezres csapatot képviseltek ök, vagy hatszázan. s közülük a legjobbak jutal­mat, oklevelet, díszes serleget kaptak. Mégsem volt ez olyas­fajta ünnepség, mint a szokásos „csillaghullásos” összejövete­lek általában. Mert elégedett és felhőtlenül örvendező újító nincs. Mert égy krajcár, egy nap. egy jó mindig hiányzik. Az ózdi Kiss Miklóst, a vasútnál dolgozó Orosz Jánosnét, a drótgyári Boros Lászlót a legkiválóbbak között emlegették. Sezrencsésnek is titulálhatnám őket, hiszen abból, amit kita­láltak: valóság, napi gyakorlat lett. Nekik jelentős részük van abbáVi. hogy tavaly a hasznosuló borsodi újítások gazdasági eredménye meghaladta a háromnegyed milliárd forintot. S hogy mennyi jutott ebből az ötletembereknek? A díj össze­ge tág határok között mozog. Az színei díj lehet 300 forint, de a pénztárban felvehető, kalkuláción alapuló összeg meg­haladhatja a 300 ezer forintot is. A jó vadász „golyót, s lő­port el n#?m potyáz”, viszont a jelenlegi gyakorlat inkább azoknak kedvez, akik számolatlanu! puffogtatják patronjai­kat hátha a sokból bejön egy „tízes”. A benyújtott újítások­nak — az arányokat tekintve — egyharmada sem élte meg a megvalósulást. Azaz: egy briliáns ötletnél többet ér több féldrágakő, vagy éppen egy marék kavics. E keserves szakma művelői és megszállottjai tudják, s a megyei újítási konferencián is elhangzott, hogy a közeljövő­ben megváltoznak — azaz az ötletemberek javára módosul­nak — a szabályok. Talán kevésbé lesz rögös az út, s minden b:/.oo.n.val több jut a tényleges haszonból az újítónak. Az új törvényt „fönt" hozzák, de az okokat — s alighanem ez a leg­nagyobb újításuk a töretlen kedvű magyar újítóknak — az .Alsóházban” kell keresni.., M it ér az ember, ha újít? adott MHSZ-székházban, amit a TIFO és az MHSZ közösen épített, s így ott nemcsak az MHSZ klubjai kaptak helyet, hanem a TIFO fiataljainak is ez lett a szabadidő-központja. A versenyekre tegnap dél­előtt került sor. Előbb arról kellett számot adniuk, hogy milyen pontosan tudják ven­ni az egyre gyorsabb ütem­ben adott távírójeleket. A kezdősebesség 50 betű, il­★ Adni bizony nehezebb, mert ehhez nemcsak jó fül, ritmusérzék, hanem• kéz­ügyesség is kell letve szám Volt percenként, amit a végére 120-ig fokoz­tak. Az ötvenes tempó lát­szólag még mindenkinek si­került, 100 fölött azonban már csak néhányan hajoltak papírjuk fölé, hogy rögzít­sék azt, amit hallani véltek. A vétel után az adás kö­vetkezett. Ez természetesen lassabban ment, hiszen kö­zösen nem lehet megrendez­ni. Itt mindenki külön-kü- lön ül le a vizsgabizottság elé. A verseny izgalmai után táncházban és diszkóban pi­henhették ki a délelőtti fá­radalmakat a fiatalok. Az országos úttörő távírászbaj- nokság eredményhirdetése ma délelőtt volt Leninváros- ban. (kerényi) Nagy sikerű Fórum-mű­sort rendeztek Orvosok, es betegek címmel a Magyar Rádió Miskolc körzeti stú­diójában. A meghívott ven­dégek a háromnegyed órás műsoridő alatt nem tudtak minden beérkező kérdésre válaszolni, ezért sorra vesz- szük a kimaradtakat, tele­fonon felkeresve az illetéke-, seket. • Majoros István — a 17-101- es telex «aszúmról — a Miskolci Közlekedési Vállalat dolgozója, s térítésmentes készenléti vér­adó. Évente két-három alka­lommal táviratilag hívják be véradásra, s munkahelye ilyen­kor a kiesett műszak telét té­ríti, a másik felét pedig iga­zolja. Tudomása szerint azon­ban egyes vállalatoknál ebben az esetben teljes műszakot fi­zetnek a dolgozónak, plusz egy nap szabadságot is adnak. Va­jon melyik a helyes eljárás? A válaszadó: dr. Rostás Anna, a megyei tanács egészségügyi osztályának orvos főmunka- társa. — A térítésmentes vér­adó munkaidő-kedvezményét a 17/1979. számú munkaügyi miniszteri rendelet szabá­lyozza. A jogszabályok sze­+ Szép sikerrel szerepelt a miskolci Egressy Béni Zeneiskola vonószenekara az országos úttörő vonószenekari fesztiválon A Vácott április 5. és 7. között megrendezett nagy találkozón összesen 16 együttes mutatta be tudását; egy Budapest, a töb­bi pedig a vidéki városok, megyék képviseletében. Megyénk — úttörőkorú — zeneiskolásait az Egressy Béni Zeneiskola együttese reprezentálta. Barta Péter, az iskola igazgatója di­rigálta a zenekart, melynek műsorán Haydn, Decsényi és Ko­dály művei szerepeltek. A vizsgáztatók valamennyien ,.öreg rókák”, vérbeli rádió­amatőrök, akik már néhány tíz esztendeje űzik ezt a sportot, (..öreg rókák” helyett tulajdonképpen öreg rókavadászokat kellett volna említeni, hiszen a rádióamatőr-sport egyik ága a rókavadászat...) ifjú tá vérászok Az első „Lenin ifjú táví- rásza” versenyt 13 évvel ez­előtt, Lenin születésének 100. évfordulóján tartották, s azóta minden évben Lenin- város ad otthont a vetélke­dőnek. Az idei különösen ünne­pélyes alkalom a vendéglá­tók számára, mert egy ki­csit házavató is. Most tart­ják az első jelentősebb ren­dezvényt a tavaly ősszel át­A beruházások első negyedévi mérlege Versenytárgyalás egy pályázóval

Next

/
Oldalképek
Tartalom