Déli Hírlap, 1982. december (14. évfolyam, 284-307. szám)

1982-12-17 / 298. szám

Az utólagos tájékoztatás nem elegendő A beleszólás jog» A lakossási kapcsolatokról a városi tanács ütésen A pártbizottság megtárgyalta: A propaganda- munka Miskolcon r (Folytatás az 1. oldalról.) Évente körülbelül 5000 miskolci választópolgár vesz részt a tanácstagi beszámo­lókon. Figyelemre méltó, hogy az úgynevezett perem­területeken nagyobb az ér­deklődés, mint a jobb kom- .«Minális ellátottsággal ren- ’ áclkezö lakótelepeken. Nyil­ván az érdek szabályozza az érdeklődést. Ahol több a fe­szültség, a megoldásra váró probléma, ott többen kíván­csiak rá, mire számíthatnak, lesz-e új bolt, szolgáltató részleg, kijavítják-e végre a ífátyús utat stb. A korábbiakban már utal­tunk rá, hogy ha kedvező intézkedésre nem is számít­hat a választó, a korrekt tá­jékoztatást joggal elvárja. A beszámolókon évente elhang­zó mintegy kétezer közérde­kű bejelentés, javaslat egy része viszont nem anyagi ók ok miatt marad pusztába kiáltott szó.- A jelentős anyagi ráfor- ['■- dítást nem igénylő, mégis krónikusan visszatérő pa­naszok semmiképpen sem erősítik a tanács és a la­kosság kapcsolatát! Erre lényegesen nagyobb fi­gyelmet kell fordítani — hangsúlyozta a beszámoló is. A saját munkáját tette mérlegre a tanácsi testület, ^ezért érthető, hogy szigorú kritika jellemezte a legtöbb íelszólalást. Ez azonban nem . jg lenti azt. hogy általában elégedetlenek lehetünk a ta­nácstagok. illetve a tanácsi apparátusban dolgozók mun­káiéval! ' Sokat tett városunk ta­. rácsa azért is, hogy egyre inkább való- !.; sággá váljon a kezdetben I inkább csak jelszóként [ megfogaimázott nyílt vá­rospolitika. "Rém is lehet másként, hi­szen a választópolgár ma már nem elégszik meg az­zal. ha utólag tájékoztatják. Készt követel a döntések előkészítéséből is. A ta­nácskozási központokban — a területi pártalapszerveze- tek. s a Hazafias Népfront körzeti bizottságai közremű­ködésével — tartalmas viták zajlottak például a tanácsi rendeletek előkészítésének időszakában. Ugyancsak szé­les körben cseréltek véle­ményt a tanácsi vezetők a város általános rendezési tervéről. A használható észrevéte­lek, javaslatok gazdagít­ják a Miskolc jövőjét hosz- szabb távra meghatározó programot. Azon a tanácsülésen, me­lyen szentesítik a felújított ÁRT-t, a tanácstagoknak módjukban áll majd ellen­őrizni, hogyan építették be a tervbe a tőlük és választóik­tól származó javaslatokat. (Ha korábban is következe­tesen alkalmazták volna ezt a demokratikus módszert, bizonyára kevesebb vitát, in­dulatot szült volna például az újgyőri fejlesztési terv.) A tanács hatósági tevé­kenységét a törvényesség jellemzi. Viszonylag kevés jogos pa­naszt emeltek a miskol­ciak a tanácsi szervek ha­tározatai ellen. E kifogásoknak egyébként körülbelül a fele építésügyi vonatkozású volt. Az ügyfélszolgálati irö- dák működésével a közel­múltban foglalkoztunk. Ezért most csak megismételjük — idézve az ülésen megvita­tott beszámolót —. hogy az állampolgárok még mindig nem szívesen intézik az ügyeiket szombaton. Ez né­mi fényt vet a munkafegye­lem fogyatékosságaira is, hiszen még mindig igen sokan hagyhatják ott rpvidebb-hosszabb időre munkahelyüket, noha erre már semmi sem kénysze­ríti őket. A tanácsülés körülbelül kétórás vitájában elhangzot­tak természetesen teljesebb képet adtak a lakosság és a tanács ezer szálból szóit kapcsolatáról, mint cikkünk. Néhány kérdésre — csak­úgy mint • a többi napirendi pont keretében elhangzot­takra — még visszatérünk B. D. Édes büfé Olcsó étel, drága ital December 3-án nyílt meg az újjáalakított Édes büfé a Szemere-sarkon. A környé­ken lakók, s a bolt dolgozói nem. kis izgalommal várták: vajon mi lesz az első napok, hetek mérlege, hogyan vál­tozik a törzsközönség, hiszen az Édes III. osztályúból II. osztályúvá lépett elő, a ven­déglátósok kocsmából hangu­latos büfét akartak kialakí­tani. Már az első napokban egy­értelműen kiderült, hogy a II. osztályú italárak jótéko­nyan hatottak, a betérők nagy többsége inkább fala­tozni, s süteményt vásárolni akar. Az ételforgalom fellen­dülését segíti, hogy az étel­árak nem II., hanem III. osztálynak, s a sütemények és a hidegtálak mellett fris- sensültek, melegszendvicsek, zónaételek bővítik az új bolt választékát. Reméljük, a jö­vőben az Édes valóban az édesszáj úak. az Ínyencek törzshelye lesz. Éhes disznó makkal álmo­dik ... Hát most nem! Nincs éhes vaddisznó, makk viszont olyan bőségesen termett, hogy néhol az erdőben bo­káig is lehet benne gázolni. Persze mindez hiába, hisz’ a disznók csapatostól járnak az erdők szélére, a falvak határába. Ott — mint ahogy az MTI hírül adja — alapo­san megdézsmálják a portá­kon felhalmozott terményt. Ennek a kalandnak mintegy félezer borsodi' vaddisznó lett az áldozata, eddig a vadá­szok ennyit kaptak puska­végre. Minden bizonnyal okosabb dolog lett volna makkot en­ni bent az erdőben. Hogy miért nem ' tették.? Talán tudják már. hogy a bükki makk fertőzött? Nem téve­dés. valóban az! Az Erdei Termékeket Fel­dolgozó és Értékesítő Válla­latnál érzik ezt igazán, hi­szen a makkot ők nagy té­telben vásárolják. Helyeseb­ben az ideit csak vásárol­nák ... • Csorba Pál üzemvezető la- konikus egyszerűséggel jegy­zi meg: — Tölgyfavész pusztít a Bükkben. Kiszáradnak a fák, fertőzött a termés ... A miértre keresik a vá­laszt a szakemberek is. Eredmény egyelőre még Miként hírül adtuk, szer­dán, december 15-én kibőví­tett ülést tartott az MSZMP Miskolc városi Bizottsága. A testület, egyebek mellett, dr. Kovács László titkár előter­jesztésében megtárgyalta a pártpropaganda helyzetéről és feladatairól a KB 1976. ok­tóber 26-i határozata és a vá­rosi pártbizottság 1977. május 24-i íeladatterve alapján ké­szült jelentést. Erről számo­lunk most be kivonatosan. Az. MSZMP KB 1976. ok­tóber 26-i határozata hosszú távra megszabta a pártpro­paganda számára azokat a politikai, szervezeti, mód­szertani követelményeket, amelyek érvényesítése ma is döntő feltétele a további fej­lődésnek. Ebből, s az az­óta született határozatokból egyértelműen kitűnik: ah­hoz, hogy a propaganda job­ban segítse a politikát, dön­tően két területen kell előbbrelépnie: jobban fel kell zárkóznia a gazdasági, a társadalmi és a kulturális feladatokhoz, illetve kon­zekvensebben érvényesíteni kell az alaphatározat minő­ségfejlesztő meghatározásait. Amikor tehát propaganda- munkánkat vizsgáljuk, ket­tős összefüggést tartunk szem előtt: milyen fejlődést értei a korábbi állapotokhoz ké­pest, és jelenleg milyen gya­korlati lépések szükségesek a továbbfejlesztéshez. A párt- bizottság — a beterjesztett jelentéssel egyetértve — megállapította, hogy lénye­gében megtörtént azoknak az új feltételeknek a felismeré­se, amelyek között napjaink­ban és a belátható jövőben a társadalomépités zajlik, és megkezdődött ezek feldolgo­zása a propagandamunká­ban. Az értékelések és fel­adatmeghatározások ma is élő gondja, hogy — a nehe­zebb körülmények között és a feladatok ismerete ellené­re — nem kellő mélységű a városi helyzetkép elemzése, bemutatása és az általános nincs, gyanakszanak a leve­gőre, vagy valamilyen élős­ködő gombára. Pedig a. makk, ha van, s ha jó, jól fizet. Tavaly a felvásárlás csupán egy hétig tartott, s ennyi idő alatt majd 26 tonna termést ta­karítottak be a gyűjtők. Ök pénzt kaptak, s a vállalat is pénzt inkasszálhatott érte. Hogy mire használják? Csor­ba Pál: feladatoknak a városi, üze­mi, helyi sajátosságokhoz való igazítása. • A propagandamunkában esetenként ma is tapasztal­ható a rossz értelemben vett rutinjelleg beidegződése, s ez okozza, hogy nehézkes a változó, az új körülmények felismerése és magyarázása. Tapasztalhatók ezek a jelen­ségek a propagandamunka tervezésében, a propagandis­ták és a hallgatók kivá­lasztásában, a tanfolyamok megszervezésében, továbbá az egyes tanfolyami csopor­tok tartalmi és módszerbeni munkájában, a pártszervek értékelésében és elemzésé­ben. S bár ezek a hiányos­ságok csökkennek és csak a pártszervek kisebbségére jel­lemzők, mégis zavarnak. A tapasztalatok szerint vi­szont meglehetősen színvo­nalas a propagandamunka az M—L középiskolában, s ily módon betölti alapfunk­cióját: a káderképzést. A hallgatók kiválasztása céltu­datos, jó az egyes témakö­rök aktív feldolgozása. Ese­tenkénti bizonytalanság azon­ban itt is, akárcsak a tö- megpropaganda-tanfolyamo- kon, tapasztalható. A propagandamunka tar­talmi kérdéseit illetően meg­állapítható: a hallgatók vi­szonylag jól látják gazda­ságpolitikai törekvéseinket, a nehézségeinket kiváltó okok megítélése azonban nem mindig reális és egységes. A vélemények jelentős része a gazdasági növekedést a mennyiségi növekedéssel azo­nosító szemléletből táplálko­zik. Nerrt kellően ismertek azok a világgazdasági és népgazdasági folyamatok, összefüggések, amelyek je­len gazdasági helyzetünket meghatározzák. A tovább­fejlesztésre kijelölt felada­tokkal általában egyetérte­nek. de ha az a saját terü­letükre vonatkozik, már ki­fogásaik vannak, alkalmaz­— Szaporítóanyagként ér­tékesítjük. ' A tavalyi évet megelőző esztendőkben sem igen volt makk, így az 1981- es év nagyon jól jött. Kel­lett volna az idei is, csak- hát... Tavaly még exportáltuk is a makkot. A külhoni erdők­ben bükki tölgy gyökeredzik már .., I. S. hatatlannak tartják. (Mint például a differenciált bé­rezést.) Viszonylag szűkebb körben tapasztalható az árak egyoldalú, a termelés­től elszakított vitatása is. Zavar van — elsősorban a nagyvállalatoknál a gaz­dasági terhek társadalmi ré­tegek szerinti megoszlásának megítélésében. Olykor ebből is adódik, hogy szélsősége­sen vélekednek a kisvállal­kozásról, illetve a mezőgaz­dasági kiegészítő tevékeny­ségről A hallgatók nagyra érté­kelik kiegyensúlyozott bel­politikai életünket, féltik az elért eredményeket, egyben bíznak is a politika töret­len folytatásában; bár az is tapasztalható olykor, hogy a szocializmus építésének mai problémáit nehezen értik. A munkásosztály vezető szere­pét elismerik, a szövetségi politika megítélésében vi­szont tükröződik bizonyos egyoldalúság. Javulás tapasztalható a párt vezető szerepének és politikai irányvonalának ala­posabb megismerésében. A politikát nyíltnak, őszinté­nek, problémaérzékenynek tartják. Főleg az alapszerve­zetek munkastílusában érzé­kelnek több olyan hiányos­ságot, amelyek kritikára késztetik őket, mim például az önállóság és kezdeménye­zőkészség, a párttagok köte­lességeinek teljesítése, a ká­derpolitikai elvek érvényesí­tése, az ellenőrzés és fele- lősségrevonás. A nemzetközi helyzetet il­letően a kérdések, a viták döntően a béke és az eny­hülés eredményeinek megvé­dését, illetve az azért való, őszinte aggodalmat tükrö­zik. Ebben meghatározónak tartják a Szovjetunió és a szocialista országok erőfeszí­téseit. Esetenként nem sike­rült tisztázni a békés egy­más mellett élés osztálytar­talmát. A pártbizottság megálla­pította: a pártpropaganda az utóbbi években eredménye­sen hozzájárult' történel­münk, illetve a szocialista átalakulás jellegének, fejlő­désének megértéséhez. Ugyan­akkor itt érzékelhető leg­erősebben a személyes ta­pasztalatok véleményformáló hatása. Főleg az 50-es évek n -»gítélésében generációs vé­leménykülönbségek vannak. A nehezebb gazdasági helyzetben sem csökkent az érdeklődés a kulturális kér­dések iránt; a .korábbinál nagyobb hangsúly helyező­dött a gazdaság és a kultúra összefüggéseire. A legna­gyobb érdeklődést kiváltó té­mák: a párt oktatáspolitiká­ja, a szocialista közművelő­dés és a szocialista munka­erkölcs, bár ezekre vonatko­zóan is visszatérő kérdés a szerényebb anyagi lehetősé­gek várható hatása. A testület végül összegzés­ként megállapította a beter­jesztett jelentés alapján, hogy a propaganda eredményessé­ge elvitathatatlan, ugyanak­kor a korábbinál nehezebb feltételek között kell az új körülményekkel megbirkóz­nia. Korábban a gazdasági növekedés, az emelkedő életszínvonal önmagáért be­széltek és sok ellentmondást el is takartak; ma bonyolul­tabb körülmények, felgyor­sult változások között kell megértetni helyzetünk reali­tását. A testület — vita után — kiegészítette 1977. május 24-i; a propaganda fejlesztésére vonatkozó rendelkezéseit. Bőségesen termett, de... Meskk-wész Erdeink legértékesebb lombos fái közé tartozik a tölgy, er­dőterületünk csaknem felét ez borítja. A Bükkben a magyar tölgy az őshonos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom