Déli Hírlap, 1982. december (14. évfolyam, 284-307. szám)
1982-12-13 / 294. szám
♦ A molnár itt nem végez nehéz fizikai munkát Nem István, hanem Miskolci... Lisztet jár a milom Avatásra készülnek A nemesfémet rés eg kell fizetni A fogászati árváltozásokról Tíz évvel a tűz után. Akkor, 1972-ben még Istvánnak hívták, ma Miskolci a neve. — Miért e névváltozás? — Egyszerűen azért, mert i semmi sem köt a régi tulajdonosokhoz bennünket... Újból lisztet jár a malom. Egy' évtized hosszú idő. Az elszenesedett gerendákat elették az évek, most minden betonból, téglából és vasból van. Fát. alig találni ... A liszt ugyanúgy fehér, és finom, de a címkékre már ez kerül: „Készült a Miskolci Malomban.” A megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat az avatás lázában ég. Kiböj- tölték ezt a napot. Az elképzelések szerint december 20-án átvágják a nemzetiszín szalagot. + CSÖKKENT A ZAJ A mindent elpusztító tűzről az egész országban beszéltek. Az új malom átadását az egész ország tudni fogja, de ez mégsem szenzáció; inkább ünnepnap lesz a hétköznapokban. Sokáig, túlon-túl sokáig tartott a vajúdás. Amikor már elkészültek a tervek, amikor már mindenki biztos volt az építkezés megkezdésében, akkor fogalmazódott meg a környezetvédelmi törvény. És ez magával hozta a dokumentációk átdolgozását, hisz’ a zajszintet a minimálisra kellett csökkenteni. És végül, amikor már minden készen volt a nagy munka kezdéséhez, akkor az építőipari vállalatok kapacitás hiányában nem tudtak beállni a sorba. — Négy év kellett az épület tető alá hozásához, a gépek beszereléséhez, ahhoz, hogy az első zsák búzát fel tudjuk önteni a garatra — mondja Manner Iván műszaki igazgatóhelyettes. — ötvenkét kivitelezővel álltunk kapcsolatban, az elvégzendő feladatok, sajnos, ap- rózódtak. De végül is minden megoldódott—. + MARAD A BÚZA Az igazgató, llovai István egy együttműködési szerződést emleget: — Két éve, 1980-ban kötöttük a három legfontosabb kivitelező vállalattal, s ez lehetővé tette, hogy az építőipari munkákat és a technológiai szereléseket párhuzamosan végezzék. Talán egy évet is jelentett ez a határidőben . Miskolc 1972-től lisztet «importál”. Érkeztek szállítmányok Hajdúból, Szolnokból és Szabolcsból. A behozatal most már fokozatosan csökken. Kétszáznegyven millió forintba került a beruházás. Ez év október 8-án érkezett első, igazán ünnepélyes pillanatához a munka: bekapcsolták a gépeket, kezdetét vette a próbaüzem. — Néháhy kivételével valamennyi berendezés magyar gyártmányú — jegyzi meg Menner Iván. — Kipróbált, bevált gépek, az Élgépet dicsérik. A próba ma is tart. Szakaszosan terhelik a mosó gépet, a szitát, az őrlőt. A malom lisztet jár. Hogy milyen az új liszt? Most már szabványos. A sütőiparnak, a kereskedelemnek megfelel. A minőséget állandóan ellenőrzik. Az aapanyagot, a búzát évekig elszállították Miskolcról, a hatalmas gabonasilókból. Az idei termés már itt marad. Kell. A malom, ha majd teljes kapacitással dolgozik, 120 tonnát képes 24 óra alatt megőrölni. Nem ez az ország legnagyobb malma. Nagyobb a ferencvárosi, de nagyobb volt a régi István is. Az egy nap alatt 170 tonna búzát is képes volt „megenni”. + MOLNÁROK ÉRKEZTEK — Különböző számítások bizonyítják — mondja az igazgató —, hogy a 75 és a 120 tonnás malmok a leggazdaságosabbak. Ilyennek épült a székesfehérvári, a nyíregyházi, a mohácsi, a Figyelmesen ellenőrzik a szitagépeket is a próbaüzem alatt kísvárdai, s ilyen tett a miskolci is. Itt, a Miskolci Malom telephelyén 107-en dolgoznak. Egy műszak alatt a gépeket nyolc molnár látja el, szolgálja ki. Jöttek molnárok a megye különböző malmaiból, jöttek fiatalok, s jöttek olyanok is, akiknek a szeme láttára pusztította el a tűz munkahelyüket, tíz évvel ezelőtt Ök visszajöttek az újba, a modernbe ... Nehéz fizikai munka itt és most úgyszólván alig akad. Csővezetékeken áramlik a búza, a molnár beállítja a gépeket, ellenőrzi a produktum színét, ízlel, s finomságot tapint. A végtermék milyensége tőle függ. A lisztet már zsákolják, s kis tételben csomagolják. A karácsonyi bejgli miskolci lisztből készülhet.., Az utóbbi hetekben különböző híresztelések kaptak szárnyra arról, hogy 1983. január 1-től milyen mértékű áremelésekre számíthatunk a fogtechnikai termékeknél, fogpótlások, fogsorok csináltatása alkalmával. Mi is hát az igazság a fogászati árváltozásoknál? — a kérdéssel Juhász Gyulához, a Fogtechnikai Vállalat Miskolci Laboratóriumának vezetőjéhez fordultunk. — Kétségtelen tény, hogy az egészségügyi miniszter január 1-i hatállyal módosította az állampolgári jogon igénybe vehető fogpótlások termelői árait, munkadíjait, s az állampolgárok által fizetendő térítési díjakat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egészségEgy híján Í50 lakáscseremegbízást kapott a miskolciaktól az elmúlt, majdnem egy év alatt, a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat lakáscsere-csoportja. A feldolgozás eredményeként — amiben számítógép is segített — 12 csere jött létre, s 150 megbízónak több mint 250 cserelakás címét adták ki. Ez a szám az első hallásra elég szerénynek tűnik, mi tagadás, nagyobb reményekkel indították, útjára ezt a vállalkozást annak idején. Vajon melyek a lakáscserék lebonyolítását gátló körülmények, okok? — erről tárgyalt legutóbb a városi tanács végrehajtó bizottsága. Érdemes először is összehasonlítani a főváros lakáscsere-adataival a miskolci eredményeket. Budapesten 1981-ben 5000 nyilvántartott csereigényből mindössze 140 esetben jött létre valóban csere. A gátló körülmények mindkét nagyvárosban, Miskolcon és Budapesten is hasonlóak. Az ügyfelek nagyon sok kizáró feltétéit jelölnek meg a kitöltött kérdőíveken. Vannak városrészek, ahová nem nagyon akarnak költözni, viszont az elköltözni vágyók száma magas. Az is szinte általános, hdgy harmadik, illetve negyedik emeleti, lift nélküli lakásokra nehéz cserepartnert keresni. Ezért a „féljó” szisztéma alapján, a szakemberek olyan otthonokat is ajánla- / nak a cserélni szándékozóknak, amelyek nem tökéletesen felelnek meg az előzetesen felsorolt követelményeknek, kívánalmaknak. Ha mindkét cserepartner enged egy kicsit igényeiből, létrejöhet a csere. A lakáscsere-csoport a tanácsi szervekhez' benyújtott, névjegyzéken kívül megvalósítható cserékkel is foglalkozik. Elsősorban a vállalat rendelkezésére bocsátott, cserealapként szolgáló, megüresedett lakásokkal gazdálkodnak a szakemberek. Az idén rendelkezésre álló 117 lakásból 79 esetben tudtak ügyi alapellátásba tartozó j fogtechnikai termékek és \ szolgáltatások díjait a je- i lenleginek többszörösére nö- i vélnék,. azt pedig különösen ; nem, hogy ezentúl a társadalombiztosítás nem térítene semmit. A rendelkezések értelmében 1983. január 1-től a fogászati betegek a módosított termelői árak 50 százalékát fogják fizetni az alapellátásban meghatározott fogtechnikai termékekért, a nyugdíjasok kivételével. őket ugyanis ennek fele. vagyis a termelői ár 25 százaléka terheli. '• 9 — Közelebbről ez azt jelenti, hogy például eddig egy komplett kivehető fogpótlás akrilátból 104 forintba cserepartnert találni a MIK dolgozói. 38 megüresedett lakás „nem kelt el”. A szakértők véleménye szerint jövő év január elsejétől lényegesen többen szándékoznak majd lakást cserélni. A lakásállomány mozgását elősegíti majd az is, hogy növekedni fog a lakáscsere-alap, több otthont juttatnak erre a célra. A címek osztályozása, rendszerezése, az ügyfélszolgálat rendje jónak bizonyult. További segítséget jelent majd, hogy a tanácsi lakáselosztási tervben szereplő, lépcsőzetes lakáscserék céljára szolgáló lakások kínálatát — á lehetőségek figyelembevételével — a csereigényekhez jobban igazodó összetételben határozzák majd meg. került. Január 1-től ezért a nyugdíjasok 140 forintot, az aktív dolgozók pedig 280 forintot fizetnek. A rögzített fogpótlásoknál a, hagyományos rozsdamentes acélötvözetből készülő fémkorona darabja 20 forint helyett 33 forint lesz. Ugyanakkor azonban néhány terméknek az ára csökken. Így például a minőségi, mintára öntött, fémlemezes, kivehető fogpótlásért a jelenlegi 355 forint helyett csupán 250 formtot kell fizetnie az igénybe vevőnek. Hasonlóan csökken a térítési díj né- ' hány kisegítő fogászati terméknél JS. \ 9 9 — Ahol számottevőbb az árváltozás, s ezzel együtt a térítendő összeg is, az főként a nemesfémötvözetből készülő fogászati termék. Január 1-től azoknak, akik fogászati aranyötvözetből, vagy arany-ezüst-palládium — úgynevezett Med-Metall — ötvözetből kívánják a fogpótlásukat megcsináltatni, a felhasznált nemesfém teljes értékét is meg kell fizetniük, a napi áron. s a térítési díjpn felül. Ez tulajdonképpen roppant logikus rendelkezés, hiszen végül is az a nemesfém, amelyet a fogpótlásra felhasználnak, az állampolgár tulajdonába kerül éppúgy, ahogy mondjuk egy gyűrű, vagy karperec, amit az ékszerboltban vesz meg. A térítendő munkadíj növekedése tulajdonképpen ezeknél sem számottevő. Jelenleg fogászati aranyötvözetből a húzott korona munkadíjából térítendő ösz- szeg 178 forint, január 1-től ez 181 forint lesz darabonként. Az arany öntött korona térítési díja pedig 232 forintról 262 forintra változik. Kétségtelen tény az is, hogy a munkaigényesebb fogtechnikai termékek ára borsosabb lesz. De ha valaki mondjuk a Váci utcából kíván öltözködni, annak is többet kell fizetni egy-egy ruháért, mint ha megelégednék a konfekcióval. (illésy) jjc Zsákban már a Tiszt (Kerényi László felvételei) (k-ő) R. É. Üdvözlőlapok postai díjai BELFÖLDRE: | Képes levelezőlap (szokásos méretű) I a szöveg terjedelmétől függetlenül ÜDVÖZLŐKÁRTYA (csak lezárva adható fel) szabvány borítékban egyéb borítékban KÜLFÖLDRE: Bulgáriába, Csehszlovákiába, Jugoszláviába, Lengyelországba, az NDK-ba, Romániába, a Szovjetunióba, Vietnamba képes ievelezőlap üdvözlőkártya lezárva, szabványborítékban egyéb borítékban EGYÉB KÜLFÖLDRE: képes levelezőlap üdvözlőkártya 20 grammig, lezárva, szabványboritékban 1 Ft 2 Ft 4 Ft 1 Ft 2 Ft 4 Ft 5 Ft 8 Ft Kérjük, külföldre az ottani előírások szerint címezzen, de a első piros keretbe írjon egy X-et. A külföldi irányitószámot soha ne írja a négy piros keretbe Nagyobb választékra törekednek Lakáscsere idén és jövőre
