Déli Hírlap, 1982. december (14. évfolyam, 284-307. szám)

1982-12-04 / 287. szám

Npgvvpn psztpndot átívpld pálya A rádióban hallottuk Télapó-est r Átadták a Reméim-díiat Kisgyörgy Istvánnak, a mis­kolci 6-os számú Általános is­kola igazgatójának ítélte az idén a Reményi Ede zenei di­jat a megyei és a városi ta­nács végrehajtó bizottsága. A díjat tegnap délelőtt — Csótai Jánosnak, a városi tanács elnökhelyettesének, Borsos Árpádnak, a megyei, és dr. Környei Lászlónak, a városi tanács művelődési osztályvezetőjének a jelen­létében — hivatalában adta át Porkoláb Albert, a me­gyei tanács elnökhelyettese. A díjat muzsikusoknak ítélik általában oda, Kis­györgy István a muzsika pártolásáért kapta. Az in­doklás szerint pontosan: „a város zenei életének fejlesz­tése során kifejtett áldoza­tos és lelkiismeretes munká­ja, kiemelkedő szervező te­vékenysége elismeréséül” ré­szesült a kitüntetésben. Kisgyörgy István egyike Miskolc legrégibb iskolaigaz­gatóinak; negyven eszten­dős pedagóguspálya van mögötte. Ebből csaknem két évtized a 6-os iskola igazga­tói székében telt, és ez az intézmény — országos vi­szonylatban is — azon kis számú iskolák sorába tarto­zik, amelyeket a Kodály- módszer általánossá tétele érdekében hoztak létre. Ének-zene tagozatuk jól is­mert, a tantervi követeimé­Zenekari és A Krakkói Filharmónia ze­nekara örömteli estét szerzett azoknak, akik kíváncsiak voltak névadójuk, Karol Szy­manowski műveire és nem utolsósorban a jó hírű len­gyel együttesre. Az egyolda­lú műsorösszeállítás tudatos volt; száz éve született a lengyel zene Chopin utáni legnagyobb alakja. Munkássá­ga századunk első harmadá­ra esik, és stílusa összekötő kapocs a romantika és a XX. századi zene között. Elsőként az Op. 12-es Hang­verseny-nyitány csendült fel, mely kedvező színben mu­tatta be a zenekar hangsze­res tudását, s a karmester igényes felkészültségét. A fiatalkori — elsősorban Richard Strauss hatását tük­röző — művet az 1917-ben készült I. hegedűverseny kö­vette. A szólista, Kaja Dan- czowska, több nemzetközi verseny díjazottja, poétiku- san keltette életre az egyté­teles, több részből álló ver­senyművet. A hangverseny legnagyobb j hatású számát az Op. 60-as IV. szimfónia zongorára és zenekarra jelentette. Piotr Paleczny személtében ugyan­csak reprezentatív, fiatal szólistát ismerhettünk meg, aki mögött méltán áll már nemzetközi rutin és hírnév. A Jeréy Katlewicz vezette Krakkói Filharmónia zene­kara hatásosan és virtuózán interpretálta a művet. A szólistáról alkotott előnyös képet a ráadásként megszó­laltatott Chopin Asz-dúr (Hősi) polonéz még telje­sebbé tette. * A filharmóniai kamaraes­tek sorában kapott helyet az a koncert, mely a Haydn- triók címet viselte. A szüle­tésének 250. évfordulóját ün­neplő osztrák zeneszerzőt nem kell külön a figyelem középpontjába állítani, alko­tásai visszatérő darabjai a zenei estéknek. A hangver­seny különlegességét sokkal inkább az összeállítás je­lentette; a művek nagy ré­sze eredetileg baryton-trió- nak készült. Az Esterházy- zenekarban divatos hang­szert ma már csak a mú­zeumban találhatjuk meg, a divertimentók, ^ triók nagy része azonban ma használa­tos vonós-, illetőleg fúvós hangszereken csendül fel. Kisgyörgy István Reményi-díjas nyék mellett sok esztendeje a határainkon túl is sikeres gyermekkórus, több iskolai együttes, sok kiváló zeneta­nár szolgálja itt a muzsika ügyét. kamaraest Így hallhattuk az a-moll és D-dúr divertimentót hege­dűre, brácsára és gordonká­ra, valamint a D-dúr Diver­timentót fuvolára, brácsára és gordonkára. A- műsor ke­retét pedig két „igazi” zon- gorástrió képviselte az 1790- es évekből: a zongorára, fu­volára és gordonkára írott, valamint a zongorára, he­gedűre és gordonkára készült ún. „magyaros” trió. Csak a dicséret hangján szólhatunk az igényes ka­maramuzsikálásról. Az elő­adók: Lenkey Csaba (hege­dű), Nagy László (brácsa), Iván Klára (gordonka).' Apró László (fuvola), Acsay Gab­riella (zongora) pedagógiai, zenekari munkájuk mellett szabad idejüket felhasználva szereztek önmaguknak és másoknak örömet. Nemcsak a ritkán felcsendülő művek nyújtottak zenei élményt, mint például az a-moll di­vertimento mintaszerű vo­nóshangzása. Emlékeinkben őrizzük majd a szárnyaló fuvola hangját, a zongorás- triók szabad ívű formálását, a lendületes „magyaros” Rondo bővérű, ritmikus, vir­tuóz zenéjét is. BARTA PÉTER Midi Japoer új szerelme Mick Jagger, a pop­sztár, új szereimet kere­sett — kissé kényszerből. Eddigi babája, a 26 éves fotómodell, Jerry Hall, annyira szereti a lovag­lást és az angol gentle­maneket, hogy most Jag- gert felcserélte egy 46 éves valódi angol istálló­tulajdonossal, Robert Sangsterrel. Az angol úr előnye még, hogy számos gyermek apja, Jerry pe­dig már régen szeretne gyermeket, de Mick nem rajongott ezért. — A millióimat mint fotómodell, már megkeres­tem, most gyermeket sze­retnék — mondta többször Jerry, és Sangster úrnál már talál előre gyártott gyermekeket annak első házasságából. Talán neki is lesz sajátja. — Mick Jagger azért már vigaszta­lódott, új szerelme, Cor­nelia Guest nagy előnye Jerryvel szemben, hogy csak 18 éves. — Sangster 40 éves elhagyót? neje nem bánkódik: biztos ben­ne, hogy férje még visz- szatér hozzá. (máté) Diák f éléi a Neked sem mindegy Ritkán hallgatunk délelőtt rádiót, s akkor is többnyire „háttérrádiózásként” zenét. Megvallom, először a címre figyeltem fel; * Neked sem mindegy — mondta diák­hallgatóinak, s ez igen ro­konszenves intésnek is, prog­ramnak is. Nem mindegy hol, milyen térben és hogyan élünk. Építészetről lévén szó, szembe kell nézni a már megépült, létező objektumok­kal, ugyanakkor éppen a hi­bák és értékek tudatosításá­val elébe is lehet menni a dolgoknak; érzékeltetve, hogy ha a jövő nem is mindig, de egy-egy épület, városrész igenis megtervezhető. Ma már az unalomig hangoztat­juk, hogy ízlésvilágunkat, közérzetünket alapvetően ha­tározza meg a látható világ, az a szűkebben és tágabban értelmezett környezet, amely­ben élnünk adatott. A másik sokat emlegetett vád és panasz, hegy az isko­láinkban csökkent az esztéti­kai értékeket közvetítő, tu­datosító tantárgyak óraszá­ma és színvonala. A művé­szettörténetet csak a gimná­ziumokban hagyták meg, a többi iskolatípusban csak a történelem- és a magyarórá­kon „csempészheti be” a pedagógus a művészeti alap­fogalmakat, ám még a mű­vészettörténet is csak perifé­rikusán foglalkozik az építé­szettel. Miért nagy gond ez? A fentebbiekből következik: a gyerek éppen a mindenna­pok kultúráját, élményeit, ér­tékeit nem tudja elrendezni magában, hiszen éppen eh­hez nem kap elég ismerete­ket és fogódzót. A Tarnay Márta szerkesztette műsor éppen ezért — nagyon he­lyesen! — az alapfogalmak tisztázásával kezdte. Gyere­keket kérdeztek meg, akik — életkoruknak megfelelően —: igen érdekesen határozták meg az építészet fogalmát. Kiderült, hogy egyáltalán nincsenek megelégedve a mai építészettel, a látható világ­gal. Szürkének, fantáziátlan­nak tartják, hiányolják a „stílusos” épületeket, ame­lyeken „látszik, hogy ki épí­tette”. Fontos kritériumnak tartom ezt, éppen mert fia­talokról van szó. A szemé­lyiség felismerhető jegyeit várják el attól, aki alkot. Enélkül elsivatagosodik az élet, monotonná, élvezhetet­lenné válik. A megszólaltatott (neves) építészek véleménye meg­egyezett a gyerekekével, s ezen a ponton akár fel is kaphatnánk a fejünket. El­mondották, hogy a praktikus és a szép nem egymást kizá­ró fogalmak. Sőt! Felolvas­tak egy részletet a műsorban egy 1294-ben, Firenzében megfogalmazott „megrende­lésből”, amelynek az a lé­nyege. hogy az épület (egy templomról volt szó) méltó­képpen fejezze ki a város méltóságát, gazdagságát, te- ; kintélyét. Nos, valamilyen I módon minden megrendelés I és megvalósult épület kife- ' jezi a maga korát. Ha má- I sért nem, már csak ezért is i közügy az építészet, s nem ] csupán a már megvalósult I házak, de a tervezés fázisá­ban is. Voltak korok, ami­kor a városatyák kikérték a polgárok véleményét, akik eldönthették, hogy melyik terv (pályázat) valósuljon meg. Az építészet ugyanis, mint a téralkotás művészete (vagy ipara) még azt is érinti valamilyen módon (mint lát­vány), aki soha nem lép be az épületbe, nem dolgozik vagy lakik benne. A rádió a maga szerény eszközeivel ezt is tudatosítja (s nem csupán a kitűnő címmel) a gyere­kekben. Csupán egy kérdé­sem maradT vajon hallhat­ták-e ezt a műsort? Bekap- csolták-e valamelyik magyar­vagy történelemórán a rá­diót, hogy meghallgassák? Aligha. Pedig... Könyv a puttonyban cím­mel ma, a Tokaj ven­déglátóházban vidám Télapó­estet rendez a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat. A délután 5 órakor kezdődő rendezvényen a jó hangulat­ról bábműsor, bohóc-produk­ció és természetesen a sze­mélyesen is megjelenő Tél­apó gondoskodik. Külföldi ösziöndii Már kapható a „Pályázati fel­hívás külföldi ösztöndíjra az 1933/84-es és 1984/85-ös tanévre’* című tájékoztató füzet. vala­mint annak mellékleteként a Je­lentkezési lap Budapesten a 7. számú pedagógus-könyvesbolt­ban (Budapest, V., Múzeum krt. 5. szám), a 44-es számú Móricz 2sigmond könyvesboltban (Bu­dapest, V., Deák Ferenc u, 15. szám) és a 4-es számú tan­könyvboltban (Bp., V.. Október 6. utca 8.K a vidéki városokban pedig a tankönyárusításra kije­lölt könyvesboltokban. E köny­vesboltok címéről a középiskolák adnak tájékoztatást. Pályázhatnak azok a nőtlen, illetve hajadon magyar állam­polgárok. akik az 1982 83-as tan­évben végzik el a középiskola negyedik osztályát; akik az 1983/ 84-es tanévre magyar felsőokta­tási intézménybe előfelvételt nyertek, vagy jelenleg ott foly­tatják tanulmányaikat az első évfolyamon: továbbá minden érettségizett dolgozó fiatal, akt 1982. december 31-ig nem tölti be a 25. életévét. (horpácsi) *: Ízelítő az évkönyvből. Pionír stílusú, kétrészes, tunikából és fodros szoknyából álló jersey-együttes, melyet nagyléptékű, jacquard-mintás, vastag, síkkötött vállkendő egészít ki. (A Ma­gyar Divat Intézet 1983—84-es őszi—téli kollekciójából.) A Kohá^ati A!apanyag-előkés7Ítő Közös Vállalat miskotc-repiilőtéri gyáreiJiyspQe autogénvágókat híddaruvezetőket kotrómestereket dózervezetőket öntvénytörőket (segédmunkás) Kereseti lehetőség begyakorlottságtól, teljesítménytől függően 5000-7000 Ft Továbbá felveszünk géplakatosokat, autóvillamossági szerelőt, kocsirendezőket, 20 éven *e> lüli, 8 általános iskolát véglett férfi- és nő> segédmunkásokat, akiket házi tanfolyamon be­tanított munkára képezünk át, valamint közlekedési vagy kohóipari szakközépiskolát végzett munkavállalókat. A vidékről bejáró dolgozókat a Tiszai pályaudvarról a munkahelyre szállítjuk. Szükség esetén munkásszállást biztosítunk. Jelentkezés a gyáregység munkaügyi irodájában. Telefon: 16-051. Megközelíthető; a 12-es, 14-es autóbusz repülőtéri végállomásától. Az Ez a divat évkönyve Nagybemutató, Kisszínpad, Telizsák Az Ez a divat most meg­jelent évkönyvét átlapozva, nyomban szembetűnik ez a hármasság: Nagybemutató, Kisszínpad, Telizsák. Az év­könyv „kifutóján” felsora­koztatott hazai és külföldi modellek tájékoztatnak az 1983-as divatról, legfonto­sabb jegyeiről, a ruhák vi­selési módjairól, az egyes ru­hatípusok — kosztümök, ka­bátok. blúzok — jellegzetes­ségeiről. A Kisszínpad szereplői kö­zött találjuk Tolnay. Klárit. Psota Irént. Galambos Er­zsit. Liz Taylort, Paudits Bé­lát. A Telizsák valóban min­den jóval, számtalan ötlettel teli. Segít a lakberendezés­ben, és a divatos kézimunkák, kötéá-horgolásminták mellett bemutatja azt is, hogy a lá­dafiából elővarázsolható régi kincseket, miképp lehet a modem divatba beépíteni. Az évkönyv előzéklapjain — nyilván a nosztalgia je­gyében — egy kis romanti­ka teremt kedvet a tovább- lapozáshoz a hátsó oldala­kon pedig virágcsokorral bú­csúznak a könyv szerkesztői, remélve, hogy olvasóik sze­retettel fogadják 1983-a? ter­mésüket az Ez a divat év­könyv hatodik kötetét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom