Déli Hírlap, 1982. december (14. évfolyam, 284-307. szám)
1982-12-20 / 300. szám
e: . Diakéaszó )m. .jn um i '■■■— m . mill n iiijwiwb—W——<*fmm—WWmmW» Rovatvezető: Nyikes Imre — Postacím: Déli Hírlap. Miskole 3501. Pt. 39. — Tel.! 18-225 Társadalmi munkaprogram a városért Az elmúlt héten a városi tanács tagjai elsőként kapták kézhez — a testület soron levő ülésén — a város 1983. évi társadalmi munkaprogramját. Összeállítói a bevezetőben kifejtik, hogy a társadalmi munka mennyire hal ösztönzően városunkban az életkörülményeket gazdagító anyagi és szellemi javak gyarapítására, a városfejlesztési és városüzemeltetési feladatok megvalósítására. Ennek számos jó példáját említhetjük az idei esztendőből is (gyermekrehabilitációs központ, ifjúsági váltótábor, jubileumi játszótér, a lakótelepek 18 új játszótere, az új sportpályák, a járdák, az utak és sorolhatnánk tovább), ám hadd emlékeztessünk 1981-re. Hiszen ennek az esztendőnek az eredményei alapján Miskolc I. helyezést ért el a megyei városok versenyében, elnyerte a HNF Országos Elnökségének elismerő oklevét. Nem tudjuk még, milyenek az 1982. évi eredmények, ám már ismertek az 1983. évi feladatok. Ezek pedig nemcsak nagyok, hanem magukkal ragadóak is. Ha csak a főbb tennivalókat említjük is — csanyiki vadaspark, új öltöző és melegedő a városi műjégpálya keleti oldalán, a Szentpéteri kaput a Besenyői úttal összekötő vasúti felüljáró stb. —, elmondhatjuk, hogy a miskolciaknak van okuk csatlakozni ehhez a gazdag programhoz, van miért szabad szombatjaik, vasárnapjaik egy részét feláldozni. Külön felhívja a munkaprogram a figyelmet arra, hogy a lakosság, az üzemek, vállalatok és intézmények helyre, feladatra és időpontra kimunkált vállalásokat tegyenek, s ezeket 1983. január 31-ig juttassák el a szervezésért felelős szakigazgatási szervekhez. A legjobbak 1983-ban is eséllyel pályázhatnak — vállalatok, üzemek, HNF körzeti bizottságok, KISZ-szervezetek — a városi tanács végrehajtó bizottsága 25—15—10 ezer forintos jutalmaira; a legjobb eredményt elérő tíz szocialista brigád pedig további jutalmakra. Tavaly a tapasztalataink alapján szóvá tettük: néhány üzemben, vállalatnál, intézménynél nem ismerték a városi tanács társadalmi munkaprogramját. Most eljutott, illetőleg eljut mindenhová. Csak választani kell a feladatok kötött. Amelyek végrehajtásával városunk ismét sok-sok millió forint értékkel gazdagodhat. Ny. I. Mámoros napok elé nézünk... Megdöbbenéssel olvasom — írja G. F. miskolci olvasónk —, hogy milyen magas Miskolcon és Borsodban az ittasan balesetet okozók száma. Tudom, sokféle felmérés készült már, ennek okát elemezvén. Csak éppen a helyzet nem változik. Otthon, a családban, a munkahelyen és az élet minden területén többet kellene tennünk azért, hogy az alkoholizmus terjedését meggátoljuk. Most ismét „ivós” időszak következik, a karácsony és a szilveszter, illetve Üjév három-háromnapos ünnepe. Bizonyára megdöbbennénk, ha majd utólag felmérnénk, mennyi pálinka, bor, sör, pezsgő, s egyéb ital folyt le a magyar — ezen belül a miskolci — torkokon. Legalább a gyerekekre, a kiskorúakra vigyáznánk jobban. Figyeljünk fel a kifejező plakát intelmére: Alkoholból egy csepp is méreg a gyermekek számára. Kérjük vissza a régi buszjáratot Sajópetriből reggelente mintegy ötvenen járnak be Miskolc különböző üzemeibe dolgozni, s mintegy öten az alsózsolcai betongyárba. Utóbbiak eddig az Önöd— Sajópetri—Betongyár vonalon közlekedő busszal jutottak be minden további nélkül munkahelyükre, mi pedig a Sajópetriből 5.30 órakor közlekedő járattal Miskolcra. Nem is volt különösebb problémánk mindaddig, amíg — ennek körülbelül egy hónapja — valaki el nem intézte, hogy a mi buszunk is bemenjen a betongyárhoz. Ezzel az útvonal — Sajópetri—Betongyár—Miskolc — módosult, hosszabb lett, s ezzel együtt természeHol az infralámpa? A televízióban figyeltem fel az infralámpára. Mármint a tévéreklámban látva és hallva, hogy milyen jótékony hatásai vannak. Nosza, el is határoztam, hogy veszek egyet, ha csak nincs csillagászati ára. Nem túl hosszadalmas nyomozás után megtudtam, hogy az ilyesmi a Tungsram boltban kapható. Illetve — és hát ezért írok — nem kapható. — Volt, nincs ..; — tárta szét karját sajnálkozó kifejezéssel az üzlet igazán kedves eladója, egy fiatalember, aki azért az én nagy sajnálkozásomat is látva, biztatott: — De tessék benézni néhány nap múlva, mert hamarosan kapunk árut. Nos. benéztem. Ekkor pedig egy bűbájos eladókisasszony mentegetőzött: — Nincs infralámpánk. nem kaptunk. És az idén már ne is tessék remélni... Ezek után csupán azt szeretném kérdezni az illetékesektől, a tisztelt hirdetőktől: miért költenek pénzt olyan áru reklámozására, ami hiánycikk? Egyébként, amint Szerződéses boltban drágább? tesen a menetidő is. A következmény : azóta minden reggel elkésünk a miskolci munkahelyekről. Eddig hiába fordultunk a tanácshoz, a Volán illetékeseihez, nem akarják megérteni, hogy úgy, ahogyan eddig volt, mindenkinek sokkal jobb volt, mint ahogyan most van. Kivéve természetesen az említett öt betongyári dolgozót. Akik miatt azonban félszázan nem győzünk magyarázkodni nap mint nap, hogy miért késtünk el. Ezért kérjük vissza a Volántól a korábbi buszjáratot. Sokak nevében: Spirnyák Jánosné a Miskolci Likőrgyár sajópetri dolgozója megtudtam, aránylag nem is drága (125 forint), s valóban jó hatásai vannak szervezetünkre. Tehát nem ártana a gyártását az igényekhez mérten biztosítani. Lehetséges azonban, hogy ez megtörténik, de az áruból keveset kap a vidék. Mindenesetre, most olyan érzésem van, mintha mézesmadzagot húznának el az orrom előtt, és nem tudom azt elérni... R. A. Miskolc Kalandos utazás az Interfluggal „ ... a Szabadságharc utca üzembe helyezését követően a járműforgalom lényegesen megnövekedett a korábban megszokotthoz képest. Az ott lakók emiatti aggodalma azonban — legalábbis, ahogy egyik olvasójuk ecseteli —, túlzott. A „hengerek közé csapva, elképesztő sebességgel” közlekedők meghatározás általánosítás, és bármikor elmondható, nincs összefüggésben a Szabadságharc utcával. Véleményünk szerint ugyanis a járművek nagy többsége szabályosan közlekedik. A forgalmi rend általános szabályozás, mely egyértelműen feltételezi a szabályos közlekedést. A Szabadságharc utcában sebességkorlátozás bevezetését nem tartjuk indokoltnak. A kezdeti tapasztalatok ugyanis azt bizonyítják, hogy a mindkét oldalon várakozó járművek miatt a forgalom kénytelen lelassulni. Várakozási és megállási tilalmat fogunk bevezetni, melynek eredményeként a 7 méter széles úttest rendeltetésszerű használatra alkalmas lesz. Akik a KRESZ szabályait — úgymond — elfelejtik, felelősségre vonhatók, s ezen jog gyakorlására államszervezetünkben a rendőrhatóság illetékes. Jelen levelem másolati példányával felhívom a Miskolc városi és járási Rendőrkapitányság figyelmét, hogy a kezdeti időszakban fokozott ellenőrzést végezzen a térségben.” (A választ Pável Jánostól, a városi tanács osztályvezető főmérnökétől kaptuk a „Szabadságharc utcai panasz” címmel megjelent olvasói észrevételre.) „ ... a cikk megjelenését követően vizsgálatot rendeltem el. A vizsgálat megállapításai, valamint a panaszostól beszerzett dokumentumok alapján megállapítottam, olvasójuk panasza helytálló, a vásárlót valóban megkárosították. Ezért a kiszolgálást végző eladót fegyelmileg felelősségre vontam, és megrovás fegyelmi büntetéssel sújtottam. Továbbá utasítottam az üzlet vezetőjét a belső ellenőrzés szigorúbbá tételére, a fogyasztói érdekvédelem erősítésére. Központi ellenőrzési apparátusunk is feladatul kapta, hogy a jövőben gyakrabban ellenőrizze az ínyenc falatozó tevékenységét, különös tekintettel a pontos mérésre és a helyes árkiszámításra. Kedves vendégünktől elnézést kérünk, és bízunk abban, hogy a jövőben üzletünkben hasonló csalódások nem érik.” (A választ Balázs Bertalantól, a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettesétől kaptuk az „Egy csalódott vásárló” aláírással megjelent olvasói levélre.) Köszönet az Félő, hogy kigyullad Még 1981 végén elkezdte víz- és gázvezeték-fektetési munkálatait a Miskolci Mélyépítő Vállalat az ösz- Szabó utcában. Ez év nyarán a Szőnyi Márton utcában — amelyik , az Ösz-Szabóból nyílik — elhelyeztek egy ki- szuperált autóbuszt, amit öltözőnek használtak a dolgozók. Azóta ugyancsak megrongálódott; szinte mindennap kiszedtek belőle valamit. Ami a legvészesebb: a tartályában — amelyik nyitott — ott a gázolaj, s a jelenleg is üzemelő kompresszorhoz ebből szivattyúzzák az olajat. Félő, hogy felelőtlen egyének felgyújtják az autóbuszt — ami már egy alkalommal meg is történt — és ezzel kárt tesznek a közeli házakban is. Kérjük a vállalat illetékeseit, hogy mielőbb szállíttassák el a ház elől az autóbuszt, amelyre már senkinek sincs szüksége, s nemcsak az utcaiképet rontja, hanem veszélyezteti az ott lakók biztonságát is. Tanyi Endre Miskolc, Szőnyi Márton u. 2. sz. Több nyelven is koszontjuk az idegent Tóth Gyula olvasónk tette szóvá: más városokban kedves hangú feliratokon üdvözlik az érkező és távozó vendégeket; jó volna ezt a szokást Miskolcon is meghonosítani. Javaslata meghallgatásra talált. Amint azt Varga Zoltántól, a városgondnokság vezetőjétől megtudtuk — és amint ezt láttuk is — ma már a városunkba érkezőket és a tőlünk távozókat nemcsak magyarul, hanem három világnyelven is köszöntik az ízléses üdvözlőtáblák. Elismerés a gyors intézkedésért! R-cscportnak Minap elfogyott kedvenc, évek óta használt krémem. Sebaj, gondoltam, elmegyek valamelyik illatszerboltba, s veszek másikat. Végigjártam a várost, de hiába. Végül eljutottam a Tanácsköztársaság városrész kis illatszer- boltjába. Ott volt. Csakhát lényegesen magasabb áron, mint máshol és egyébként. Ez szerződéses bolt — mondták — itt annyiért adják, amennyiért akarják... Nem Ez év december 4-én férjemmel és gyermekemmel Lipcsébe utaztunk az Interflug 351-es, a Ferihegyről 10.40-kor induló járatával. Sajnos, a nagy köd miatt a repülőtér nem fogadott és nem indított járatokat. Ezt mindenki meg is értette, s ki több, ki kevesebb türelemmel várakozott. Végre 14 órakor közölték, hogy beszállhatunk. Ám utazásunkat úgy oldották meg, hogy összevonták a fentebb említett járatot a MALÉV aznapi lipcsei és berlini járatával. Ekkor kezdődött a kálvária. Mert a nagy köd miatt Lipcse sem fogadott. így a három ösz- szevont járat utazóközönségét Berlinbe vitték. Itt közölték az utasokkal, hogy a lipcsei utahinném, hogy ez így szabályos, viszont az se járja, hogy itt sokkal drágább az áru, mint máshol. Mégis megvettem, mert ilyen krém, ami nekem kellett, sehol sem volt. Ám elgondolkodtató az is, hogyha itt kapható, az állami kereskedelem boltjaiban, vagyis, amelyeket még nem adtak ki szerződéses üzemeltetésre, miért nincs? Kovács József né Miskolc Ml TÖRTÉNIK AZ AFITTAL ÉS A GELKÁVAL? Hallottam és olvastam róla — írja H. Gy. miskolci olvasónk hogy az Alit és a Gelka tanácsi vállalat lesz Miskolcon. Igaz ez? Igaz — kaptuk a választ a városi tanácson. Miskolc megyei város Tanácsa — miután a végrehajtó bizottság korábban már döntött e kérdésben — határozott arról, hogy az Afit Miskolci Vállalata he- jőcsabai szervizéből létrehozza a Miskolci Autójavító Kisvállalatot, amely — Juhász János igazgató, korábbi Afit- üzemvezető irányításával — a tanács vállalata lesz. Évi árbevételét 50,6 millió forintra tervezik. Ugyancsak döntött a tanács arról, hogy a Gelka megyei kirendeltségéből — Bacsó Gyula igazgató, korábbi szervizvezető irányításával — létrehozza a Miskolci Villa- moskészülék-javító Kisvállalatot. Ez hat korábbi miskolci Gelka-szervizt foglal magába. Az új vállalat tervezett árbevétele 21,9 millió forint. Mindkét új tanácsi vállalat 1983. január 1-től kezdi meg működését, Betartjuk a rendet Rovatunk december 13-án BorKimérés és környéke címmel (Székely O., Miskolc aláírással) cikket közölt a toics- vai Békeharcos Mgtsz tulajdonát képező, általam vezetett borkimérésről. Ezzel kapcsolatban az alábbiakat szeretném elmondani: A borkimérés előtt a járdát naponta felseprem. Hogy egyesek a cigarettacsikkeket eldobálják — nemcsak a kimérés előtt, hanem máshol is —, arról én nem tehetek. Az, hogy a kimérés előtt elmenni „megpróbáltatás”, enyhén szólva túlzás, hiszen sokan járnak arra, s eddig még senki sem panaszkodott. Az épület, amelyben a kimérés üzemel, elavult, tudomásom szerint pár éven belül az egész házsorral együtt lebontják. A W. C. ügyével kapcsolatban csak annyit tudok mondani, hogy a városi vízművek hozzájárulásával — mint bárki más — a borkimérés vendégei is használhatják, nyitvatartásáról a vízművek gondoskodik. A Köjál már többször tartott ellenőr^ zést, s eddig különösebb kifogás nem volt. Végül határozottan visszautasítom Székely O.-nak azt a vádját, miszerint ittas egyéneket szolgálnék ki. Ismerem az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, és azokat be is tartom. Druzsinné Valenta Katalin a borkimérés vezetője sokat autóbusszal viszik vissza Lipcsébe. Ennek indulására azonban több mint 2 órát kellett várni a berlini repülőtéren, Schönefelden. S ez idő alatt senki sem szólt hozzánk, senki oda nem jött. Kétségeink csak akkor múltak el, amikor több mint kétórás várakozás után végre autóbuszra szánhattunk. Így a déli órák helyett este 8 óra után értünk Lipcsébe, ahol az autóbusz vezetője a főpálya, udvaron letett bennünket, aztán* anélkül, hogy egy szót szólt volna, elment. Több magyar utas is vonattal utazott tovább, mi például a Lipcsétől 140 kilométerre levő Saalfeldbe. Csakhogy az utolsó esti vonat is elment, mire Lipcsébe értünk, s a legközelebbi hajnali 4.08 órakor indult! Addig gyermekünkkel együtt ott kellett árakoznunk éhesen, fázva, mondhatnánk összefagyva ... Mindezt pedig azért teszem szóvá, mert általános szokás, hogy a repülőtársaságok gondoskodnak utasaikról olyan esetekben is, amikor például köd van. Hatórás késés esetén például a MALÉV már szállást is intéz. Az Interflugra ez nem jellemző ... Még csak annyit: végül is szombat délután helyett vasárnap reggel értünk Saalfeldbe. Ahol is előző éjszaka rokonunk éjjel 1 óráig várt bennünket a pályaudvaron, másnap reggel vi. szont már nem. Igv azután délelőtt 10 órakor találkozhattunk csak. Egy kicsit összetörve, a csalódva az Interflugban. Ny. I.-né Miskolc, Mikes K. u. jé. Lapunkban nem kis megelégedéssel olvastam, hogy Miskolcon is munkába lépett az R-csoport. Miskolcon még sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy városunkban nem megfelelő a közbiztonság. Ezekre a véleményekre jó válasz az R-csoport működése. Azok nevében, akik elítélik a rendbontókat, a bűnözőket, jó munkát kívánok az R-csoport minden tagjának. S legyen valósággá a célkitűzés: kiűzni a bűnözőket Miskolcról. Ebben az R-csoport számíthat a város lakóinak túlnyomó többségére is. H. Gy. Miskolc
