Déli Hírlap, 1982. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1982-11-17 / 272. szám

November 25-én avatják Acél, felsőfokon Sajtótájékoztató a kohászatban Volt valami jelképes ab­ban, hogy tél órával a sajtó­tájékoztató megkezdése előtt a dekoratőr még csinosította a makettet. Az igazi már áll, működésre kész. A Lenin Ko­hászati Müvek kombinált acélművét november 25-én avatják. A diósgyőri nagyüzem ven­dégházában, a témában utolsó sajtótájékoztatót tartotta Dró­tos László, Az LKM vezér- igazgatója. Jeles időszak zá­rult le a gyárban, elkészült a nagy mű: kilencven nappal a batáridő előtt, a költségen be­lül, s — ez nem túlzás — vi­lágszínvonalon. A KAC — ahogy rövidítésre hajlamos közvéleményünk nevezi — öt év alatt épült meg. Tízmilli- árd forintba került, s a kor­szerű metallurgia élvonalá­ban járó acélgyártó techno­lógiát hozott létre. Az évi 920 ezer tonna kapacitású üzem, az 1984-es termelési prognó­Eter-háború Csak a CB-rádiók tulajdonosai tudhatják, hogy napköz­ben és esténként mi minden hangzik el az éterben Miskol­con. No, persze akaratukon kívül azok is belehallgathatnak ezekbe a párbeszédekbe, akik televíziójának, vagy rádiójá­nak a zavarszűrője nem a legtökéletesebb. Ennek köszönhe­tő, hogy több ezer fültanúja van azoknak a vitáknak, ame­lyek elhangzanak az éterben egy-egy csartorna birtoklásá­ért. A posta által engedélyezett 40, úgynevezett beszélgetőcsa­torna elegendő lenne a Miskolcon és a város környékén forgalmazó több száz CB-tulajdonosnak. Ennek ellenére gyakran előfordul, hogy egy-egy jobb pozícióban levő, csen­desebb csatornáért szócsatát folytatnak a CB-sek. A közel­múltban történt meg, hogy a 2-es csatornán „Mit kotkodá- csolsz?” megszólítással próbáltak elhallgattatni egy idősebb asszonyt a fiatalabb CB-s társak. A posta illetékes hatósági osztálya már több adóenge­délyt függesztett fel ehhez hasonló megnyilatkozásokért az utóbbi időben. Szerencsére Miskolcon még a figyelmezteté­sek is elegendőnek bizonyultak a rend fenntartásához. Jó volna, ha az új CB-sek, akik most ismerkednek a forgal­mazás alapvető szabályaival, tiszteletben tartanák az éteri rendet. Már csak azért is, mert az éter-háború vesztesei csak azok lehetnek, akik nem tisztelik mások jogait. (szántó) Költözik az Aknamélyítő Újabb lottóházat építenek Az év végéig elköltözik a Bányászati Aknamélyítő Vál­lalat miskolci üzeme az Arany János utcai telepről. Közben folyamatosan végzik a kelgt—nyugati szennyvíz- gyűjtő csatorna sajtodáso6 technológiájú kiépítését. A miskolci üzem a Kilián György utcában, a Szinva- parton kapott új felvonulási területet Megkezdték az ala­pozást. s még az év végéig felállítják a faházakat is. A növény j megnyugtat C J C ErdekVs és tanulságos megíigyelésről számolnak be több ország klinikusai. Kórházakban és szanató­riumokban azt tapasztal­ták, hogy ha a betegszo­bából a vázákban viruló növényeket eltávolíiották, ugrásszerűen megemelke­dett a nyugtatok, de más gyógyszerek fogyasztása is. Még akkor is növeke­dett a gyógyszerek iránti igény, ha az eltávolított növények egyáltalán nem voltak mutatósak, « csak akkor mérséklődött újra, amikor visszahelyezték a növényeket. Ennek oka a szakembe­rek szerint, hogy külö­nösen a helyhez, ágyhoz kötött ember kizárólag a növények közvetítésével találkozhat a fejlődés vál­tozatosságával. természe­tes sokrétűségével. Más­részt az ember hajlamos nemcsak az állatokra, ha­nem a növényekre is át­vinni érzéseit. Kétségte­len az a pszichológusok vizsgálataiból levonható következtetés is, hogy a kellemesebb, vidámabb környezet az emberből jó hangulatot, aktivitást vált ki, ugyanakkor a rende­zetlenség, a szürke, kopár falak, a komorság közö­nyössé. fásulttá teszi, 9 ígv befolyásolja, teljesítő­képességét. Az Aknamélyítő Vállalat miskolci üzemének elköltöz- tetését az teszi szükségessé, hogy át kell adni a helyüket a Borsod megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnak. Jövőre ugyanis egy újabb lottóház építését kezdik meg ezen a területen. zis szerint előállít majd’ 460 ezer tonna tömegacélt, 301 ezer tonna ötvözetlen minő­ségi acélt, 132 ezer tonna gyengén és közepesen ötvö­zött acélt és 27 ezer tonna erő­sen ötvözött acélt. A vezérigazgató részletesen elemezte azokat az okokat, amelyek a változó, nehezedő világgazdasági körülményeit között is indokolttá tették en­nek a halaszthatatlanul szük­séges, de sokat vitatott berü­hr zásnak a megvalósítását. A döntésnél éppúgy közreját­szottak szigorú gazdasági meggondolások, mint szociál­politikai megfontolások. Lé­nyegesen javultak a kohászok munkakörülményei, s az sem mellékes, hogy áz új üzem a legigényesebb környezetvé­delmi előírásoknak is eleget tesz. (Cak példaként: a régi martinkemencék naponta 3 tonna porral nehezítették Miskolc levegőjét. A KAC csak napi 80 kilogramm port „termel”.) Az acélmű megépítése bra­vúros vállalkozás volt. Nyolc­van hazai és külföldi vállalat sok ezer munkásának hozzá­értését, összehangolt tevé­kenységét dicséri. Nem titok, hogy az elismerés sem marad el. Az ünnepélyes szalagátvá­gás napján, 25-én kitüntetik, megjutalmazzák az új mű lét­rehozóinak legjobbjait. A diósgyőri nagyüzem 212 éves történetében egyaránt voltak diadalmas és nehéz időszakok, de a cég megélt, megmaradt, fejlődött. Irányi­tól, vezetői „vigyázó szemü­ket” mindig a jövőre vetették, s végső igazolással mindig az idő szolgált. A sajtótájékozta­tón hangzott el, hogy az acél- futurológusok szerint az ez­redfordulón a világ acéligé­nyének mindössze 10 százalé­kát elégítik ki majd a hagyo­mányos Siemens—Martin-ke­mencék,’ A felhasználókat. 90 százalékban a konverteres és az elektrokemencés eljárás látja el acéllal. Húsz évvel ezelőtt fordított volt a hely­zet ... Ilyen megközelítésből nézve a tényeket, elmondha­tó, hogy jó irányba lépett a diósgyőri kohászat. Az új mű nemcsak a külföldi delegá­ciók gyakori zarándokhelye lett, hanem — házon belül — a kohászat legnépszerűbb munkahelyévé vált. B. I. if Nyáron Görömbölyön (Kiss József felvétele) A DH i fóruma Elet a város peremén Lombok jótékony takarásában Ötvenezer ember Hosszú távra szőlő program #Valamikor nyáron készüli ez a felvétel Görömbölyön. Jo elnézegelni az ilyen borús, kö­dös napon, amikor már kora délután az asztali lámpa pó­tolja a napfényt. Szinte érzi az ember a sok-sok zöld és vi­rág illatát, és mi tagadás, irigyli egy kicsit azt a nyu­godt ráérősséget, ahogy a há­rom asszony beszélget a kapu előtt. Ilyen idilli lenne az élet a város peremén? A városi tanács feltérké­pezte a peremkerületek hely­zetét, támaszkodva egy szo­Bemutató Őszi és téli divat A Magyar Divatintézet 1983—84. őszi-téli trend-be­mutatóját tegnap tartotta a Júnó-szálló éttermében, az öl­tözködési iparágak szakembe­rei részére. Szerencsére nem lesz nagy változás a divatban. Az irányzatokat a stíluskevere- dés jellemzi, és ehhez na­gyon fontosak a jól összevá­logatott kellékek. A színek tompák, finomak: a fehér, a szürke, a sötétkék, valamint a kék és a zöld árnyalatai. De tartják magukat — első­sorban díszítésként — az idei slágerszínek, az arany és az ezüst is. Az anyagok koc­kásak, csíkosak vagy apró virágmintásak. Klasszikus stílusban többnyire egyszí- nűek. Az egyéniség, az élet­kor és az alkalom szabja meg, mennyivel rövidül a szoknya hossza. a Júnóban Sportos gyermeköltözékek Továbbra is városi, sportos, romantikus stílusban készül­nek a ruhák, s minden kor­osztálynak ajánlják a nadrá­got: rövid és hosszú szárral, szoknyanadrágként vagy ha­lásznadrágként. A férfiak öltözködésére a kényelmes, célszerű szabás­vonal, az elegáns, fiatalos megjelenés jellemző. Egyre jobban elkülönül az erősebb nemnel is a szabad időben, (Kiss József felvétele) alkalomszerűen vagy a hét­köznapokon viselt holmi. A gyermekdivatban a spor­tos jelleg az uralkodó. Ami a legnagyobb megle­petést okozta még a szakmá­ban dolgozók között is: ka­bátunk belsejébe került a nutria, a nemes anyag, s kí­vülre, huzatként a bársony, a szövet, a vízlepergető p up- lin. ciológiai vizsgálatra is. ösz- szesen 18 településrész« ter­jedt ki a felmérés. Ezekben a negyedekben él Miskolc la­kosságának egynegyede, azaz több mint 50 ezer ember Egyetlen településsé ková­csolva a peremterületeket, egy olyan lélekszámú várost kapnánk, mint Salgótarján, Veszprém vagy Zalaegerszeg. Mi volt a célja az alapos tájékozódásnak? Természe­tesen az, hogy hosszú távra előre tekintve, meghatároz­zák a fejlesztési teendőket Hosszú távra, hiszen a jelen­legi gazdasági helyzetünket, s a jövő kilátásait nézve, meg kell alkudnunk vele, hogy még évtizedekig jelentős különbség lesz a peremterü­letek, valamint az új lakóne­gyedek infrastrukturális ellá­tottsága között Azaz, bele kell törődniük a képen be­szélgető asszonyoknak is pél­dául abba, hogy lényegesen kisebb a választék a lakásuk­hoz közel eső élelmiszerbolt­ban. mint a belvárosi Cseme­ge Áruházban. Különösen nyáron nagyon szépek a kertes családi házak, ám nélkülözik a komfortot, és a bokrok, fák lombjai udvari árnyékszéket takarnak. Igaz, hogy egy összkomfortos ház­gyári otthonból nézve, nehe­zebben elviselhetőnek tűnnek ezek a körülmények, mint amilyennek az ott élők — fő­leg az idősebb korosztályhoz tartozók — érzik. Nekik való­színűleg oem hiányzik annyi­ra a hideg-meleg vízzel ellá­tott fürdőszoba, mint ameny- nyire hiányozna például a kiskert. Ök azok, akik még mindig így mondják: bemegyünk Miskolciba, a piacra. És bár miskolciak, sokat megőriztek az 1950 előtti életmódjukbóL (Mint ismeretes, akkor csa­tolták Miskolchoz az olyan nagy múltú községeket, mint Görömböly, Szirma, Hejőcsa- ba és Pereces.) Egészen más a múltja — és a képe is — azoknak a vá­rosrészeknek, melyek a tör­ténelmi Miskolc peremén he­lyezkedtek el. Nőtt a város, „beszorultak” az iparterü­letek és a városközponthoz közvetlenül csatlakozó öveze­tek közé. Lakásállományuk rohamosan avul, népességűit elöregszik. Ezekben a negye­dekben, tömbökben jöttek létre Miskolc slumjai: a Bé­ke-szálló, a Szondi- és a Jó­zsef Attiía-telep. összegzésül azt mondhat­juk tehát, hogy a peremterü­letek nemcsak térben esnek igen távol egymástól. Más a történelmük, eltér az 1945 előtti és utáni gyarapodásuk. Mindebből következik, hogy negyedenként más-más fej­lesztési stratégiát kell kidol­goznia a városi tanácsnak, hogy évtizedek múltán, az infrastrukturális ellátottságot tekintve is egységes város le­gyen Miskolc. (Folytatjuk) (békés) Közlekedési szabálysértések Előadást rendez A közle­kedési szabálysértések meg­ítélése az egységes bírói gya­korlatban címmel holnap délután fél háromkor az MTESZ-székház (Miskolc, Szemere u. 4. sz.) 1. számú termében a Közlekedéstudo­mányi Egyesület városi köz­lekedési szakcsoportja. Elő­adónak a Legfelsőbb Bíró­ság bíróját, dr. Pálinkás Györgyöt kérték íeL

Next

/
Oldalképek
Tartalom