Déli Hírlap, 1982. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1982-11-16 / 271. szám

Garázsieltörés — tanúkkal Megcsapolta a tulaj A távhőszolgáltatás beren­dezései közül, kényszerűség­ből, sokat helyeztek el a ház­gyári garázsokban. Néhány garázsban olyan fontos cső­vezetékek húzódnak, amelye­ken légteleníthetik, illetve beszabályozhatják a vezeték- rendszert. Ezekre mindenkor figyel­meztetik is a gépkocsitároló­kat bérbe vevő lakókat. Az ide vonatkozó tanácsi rende­let alapján minden garázstulajdonos köteles a tároló kulcsának a másodpéldányát boríték­ban, leragasztva átadni a házfelügyelőnek. Erre azért van szükségé mert előfordul­hat olyan üzemzavar, ami­kor a szerelők csak a gará­zson át bejutva háríthatják el a hiba forrását. Nagyon sok példa volt erre már a közelmúltban, és sajnos arra is, hogy a garázsok tulajdo­nosai nem voltak hajlandók le­adni a kulcsot, és kinyitni a garázsukat a Borsod Táv­hő szerelőinek. Ilyen esetekben — hatósági tanúk jelenlétében — kényte­Lapp szótár A Kola-félsziget őslakói — a lapnok — végre saját írás- rendszerrel büszkélkedhet­nek. Mind ez ideig a lapp nyelv oktatása a nemzeti is­kolákban kizárólag szóbelileg folyt. Az idei tanévtől kezdő­dően az alsó tagozatos általá­nos iskolás kisdiákok már lapp nyelven tanulják az írást és az olvasást. A nemzeti nyelv szókincstárának meg­jelenését megelőzően megal­kották a lapp abc-t és az ál­talános iskolai nyelvoktatási programot. A lapp írásrend­szer megalkotása lehetővé te­szi az új nemzedékek számá­ra a lapp kultúra teljes gaz­dagságának megőrzését, töb­bek között a Kola-félsziget őslakosságának folklórjáét is. lenek voltak feltörni a gép­járműtárolókat. Néhány alkalommal így fe­dezték fel, hogy mi volt az oka a garázstulajdonosok el­lenállásának. Egy-két helyen előfordult ugyanis, hogy az itt meghúzódó melegvíz- vezetéket megcsapolták, sa vizet kocsimosásra használ­ták. Ezekben az esetekben nem­csak a tanácsi rendelet meg­szegéséért, hanem jogtalan vízhasználatért is szabály­sértési bírságot róttak ki a garázstulajdonosokra. Bemutatóterem a Zsolcai kapubau Ha sok a Tüzép-telep Az ország nyolc Tüzép-vál- lalata közül az észak-inagyar- országi csaknem a rangsor vegén található a működési hatékonysága alapján. Ennek fő oka a vállalat szervezeti felépítésében keresendő. Egy évi termelési értéke csaknem megegyezik a ha­sonló nagyságú pécsi Tüzép Vállalatéval, ám a Dunántú­lon mindössze 28 telepet üze­meltetnek, ezzel szemben te­rületünkön 38 helyen foglal­koznak építőanyag- és tüze­lőárusítással. A sok kis te­lep fenntartása növeli az ön­költséget és mérsékli az ered­ményességet. Az Észak-ma­gyarországi Tüzép-telep veze­tői azonban elsősorban a na­gyobb és szélesebb üzlet- hálózat fenntartását tartják fontosabbnak, területünkön ugyanis csaknem minden na­gyobb település közelében könnyen és gyorsan elérheti a lakosság a telepeket. A helyi adottságok nem teszik lehe­tővé, hogy ritkítsák vagy ösz- szevonják a Tüzép-telepeket. A vállalat legnagyobb, Sa- jó-parti telepén nem sok le­hetőség van az áru szemléle­tes bemutatására. Ezért azt tervezik, hogy a közeljövőben a Zsolcai kapuban, a válla- lat központi épületének föld­szintjén építőanyag-ipari be­mutatótermet létesítenek. Itt azonban csak minta utáni árusításra vállalkoznak. A Fogyasztók Megyei Tanácsának ülésén A zöldség- és gyümölcs- ellátásról volt szó sjc A kijavított pályán biztonságosabb lesz a közlekedés. A BIZTONSÁG ÉRDEKÉBEN Javítják a síneket A Fogyasztók Megyei Ta­nácsa ma délelőtt tartotta ülését a Hazafias Népfront székházának tanácstermében. A testület jelentést hallga­tott meg a megye lakossá­gának zöldség- és gyümölcs - ellátásáról. A továbbiakban szervezeti és működési kér­désekről, feladatokról esett szó; megtárgyalták a jövő évi munkatervet is. A nagyvárosi forgalomban nem könnyű az út közepén dolgozni. Már jó néhány hete fel­bontották a villamossíneket a Hoffmann Ottó utcai szökő- kútnál, s aki mindennap ar­ra jár. láthatja, hogy az épí­tők fokozatosan haladnak a pálya javításával a Tanács­ház tér felé. Négyszázötven méteres sza­kaszon kell elvégezniük az Üt- és Vasútépítő Vállalat munkásainak a síncserét s a betonelemek elhelyezésit. A legrosszabb állapotban levő pályaszakasz ez: húsz, hu­szonöt évvel ezelőtt fektették MISKOLC TÖRTÉNETE 54. le itt az alapokat. Nemcsak a villamosközlekedés bizton­ságát szolgálja a sínszakasz cseréje, hanem az autósok­nak is könnyebb lesz majd áthajtani a sima betonele­meken. Ez a munka még nem a teljes villamospálya-felújítás része. A felújítást nem tud­ták az idén elkezdeni, de re­mélhetőleg jövőre megindul­hat a munka az Ady-híd és a Kun Béla út közötti szaka­szon. A teljes felújítástól füg­getlenül. a pályajavítás is folytatódik jövőre: a Tízes honvéd utca mellett, illetve a Marx. tér után. Az MKV szakemberei re­ménykednek, hogy ha az idő­A népfront városi bizottságán A Tanácsköztársaság leverése járás nem szól közbe, az idén sikerül befejezni a megkez­dett majd’ félezer méteres pályaszakaszt. A munka vé­Elnöki-titkári továbbképzés Holnap reggel a népfront városi bizottságának szerve­zésében elnöki-titkári to­vábbképzés kezdődik a Ha­zafias Népfront székházá­ban. Elsőként A népfront­mozgalom közreműködése a szövetségi politika megvaló­sításában címmel hangzik el előadás, majd az idei év legfontosabb külpolitikai ese­ményeiről lesz szó. Végeze­tül a lakóterületi politikai munka fejlesztésének fel­adatairól beszél Gépelné Tóth Rózsa, a HNF városi titkára. Az intervenciós csapatok ki­verése után megindult a ta­nácshatalom helyreállítása Mis­kolcon. Landler Jenő és Hiros- sik János, kik — mint jeleztük — kemény bírálattal illették a korábbi miskolci viszonyokat, tartósan nem tudtak a város életére hatást gyakorolni, mert az északi hadjárat gyors sike­rei nyomán Kassára tették át főhadiszállásukat. Miskolc — és Borsod megye — kormányzó- tanácsi ‘biztosává Kenderes Pált nevezték ki. Kenderes nem volt képes olyan elvi politikát lolytatni, s befolyást gyakorolni az esemé­nyek menetére, mint az Hiros- sik esetében látható volt. A politikai élet, a hatalmi viszo­nyok ott folytatódtak, ahol az intervenció előtt abbama­radtak, még ha történtek is lépések az intervenciós erőkkel való együttműködőkkel szemben. Az események fő té­nyezőjévé újra Reisinger Ferenc lett. Reisinger tekintélye nem csorbult, s Kenderes is teljesen a befolyása alá került. A bal­oldali vezetők ugyan szívós harcot folytatnak, néhány ki­sebb eredményt el is érnek, a döntő folyamaton változtatni azonban nem voltak képesek. Az események menetére, a tanácshatalom megszilárdulásá­ra, két fontos tényező hatott ezekben a napokban. Az egyik a munkástömegek ellátása, az élelmezés megszer­vezése votf. Elképzelhető, hogy olyan területen, mint Borsod megye, ahol nagy töpiegú mun­kás élt, milyen hallatlanul ne­héz feladat volt ez. A tanács­hatalom rendkívül sokat tett a munkások, a szegény népréte­gek szociális helyzetének javí­tásáért, és különösen sokat a proletárgyerekeknek a nyomor­ból való kiemeléséért. A köz­élelmezést azonban - minden erőfeszítés ellenére - nem tud­ták megoldani. Az aratás előtti időszak máskor is mindig sú­lyos volt, most ez csak fokozó­dott. Az az elképzelés, hogy min­den terület saját régiójában oldja meg az élelmezést, Bor­sod eietében nehezen volt el- képz elhető. A falvakba felvá­sárlókat küldtek ki, de a ter­mékkel rendelkező rétegek bi­zalmatlanok voltak a tanács­hatalommal (és a ,,fehér pénz­zel") szemben. Nem adták el termékeiket. Vitát váltott ki az is, hogy a borsodi régióban fővárosi felvásárlók is megje­lentek. Az események másik vonula­ta nemzetközi szinten folyt. Az antanthatalmak nyomására (és Ígéretére) a támadásban lévő Vörös Hadsereg befejezte a hadjáratot, sőt visszavonta csa­patait. A hadsereg visszavonu­lásával együtt Miskolcra tette át székhelyét a Szlovák Ta­nácsköztársaság vezetése is, a Koronaszálló (a mai Avas­szálló) lett a Szlovák Ház, a továbbélő tanácshatalom szim­bóluma. Az északi hadjárat megszün­tetése után a magyar proletár­hatalom nemzetközi helyzete megromlott, az antanthatal­mak megszegték ígéreteiket. A román királyi csapatok fokoz­ták támadásukat az ország el­len . A munkástömegeken ér­tetlenség és elégedetlenség lett úrrá. A Kun Béla által a Tetemvár ■téren megtartott népgyűlés ép­pen a tömegek orientálását célozta. Minden erőt a román intervenció visszaverésére össz­pontosítottak. Július 22-én Bo­kányi Dezső, amikor megszem­lélte a diósgyőri munkászászló­aljat, annak fegyelmezettségé­ről nyilatkozott, s azt a re­ményt táplálta, hogy a prole­tárhatalom képes lesz megbir­kózni a külső támadással. Az események azonban — közismerten - másképp alakul­tak. A július 24-én megtartott (utolsó) ülésén a miskolci ta­nács intéző bizottsága a hely­zeteif már reménytelennek tar­totta: a román csapatok nyo­másának nem tudtak ellenáll­ni. Az antanthatalmak pedig — miközben Szegeden már gyü­lekeztek Horthy ellenforradalmi erői - olyan nyomást gyakorol­tak a magyar tanácshatalomra, hogy 1919. augusztus 1-én át­adták a hatalmat a Peidl féle szakszervezeti kormánynak. A Tanácsköztársaság meg­szűnését tudtul adó hivatalos távirat augusztus 2-án érkezett Miskolcra. A királyi román csa­patok augusztus 4-én bevonul­tak a városba. Lezárult hazánk — és váro­sunk — egy nehéz, küzdelmes, de dicsőséges szakasza, s kez­detét vette a fehérterror, majd azt követően a Horthy nevével fémjelzett, két és fél évtizedes ellenforradalmi korszak. LEHOCZKY AtfRÉD geztével minden bizonnyal a szomszédos gyepes területre halmozott ócska sínek is el­tűnnek majd a helyszínről... (k—ó) Miért csak a talaj mentén lasv? Ha sarkvidéki, hideg le­vegőtömegek érkeznek ha­zánkba, azok rendszerint szárazak. alacsony pára- tartalmúak. Néhány méter magasságig — a talaj kö­zelében — fagyos légréteg terül el, de fölötte 0 Cel- sius-foknál melegebb le­vegő található. A megin­duló kisugárzás következ­tében erős lehűlés követ­kezik be a talaj közelé­ben, itt 4—6 Celsius-fok- kal is hidegebb lehet a levegő, mint embermagas­ságban. Ez a magyarázata annak, hogy a termőkaros orsó-fák vagy sövények alsó részei fagykárt szen­vednek, míg csúcsi részü­kön nem észlelhető káro­sodás. S itt rejlik a vé­dekezés kulcsa is, mert csekély vastagságú légré­teg néhány fokkal történő emeléséről van szó, pél­dául füstöléssel. Szögkeresőben Néhány kisebb szögre lett volna szükségünk. Végigjártuk a város vasboltjait, és meglepetéssel tapasztaltuk: hiánycikk a szög. Végre a Széchenyi úti vasboltban, a szögesláda aljáról sikerült hat apró szöget összesepemi, amit aztán minden mé­rés nélkül, darabonként 90 fillérért meg is kaptunk. Szabó Györgyné, a Zsolcai kapui vasbolt üzletvezető-helyet­tese panaszkodik: az idén még egyetlen alkalommal sem volt kielégítő a szögellátás. Most Ls mindössze egyféle (TO-es) szö­get tartanak raktáron; 100-asnál nagyobbat pedig alig-alig kapnak. A hiány oka állítólag az, hogy a Salgótarjáni Szög­gyár gépei elavultak, és az új gyártóberendezéseket csak 1985- ben állítják üzembe. Addig a hazai igényeket legfel,jebb im­portból elégíthetik ki. A Zsolcai kapni üzlet időnként kap ne­hány kiló importszöget, de ez legfeljebb egy-két napra elegen­dő. Á 200—300 kilós szállítmányok egy-egy közületi vásárlás során egy tételben is elkelnek. _ Már hallottunk olyan vállalatról, amelyik szög hiányában nem teljesíthette termelési tervét. Néhány kis üzemben ezt a kötőelemet már darabszámra adják a raktárosok. S bár a ta­karékosság követésre méltó erény, le kell szögeznünk (ha len­ne mivel): sürgősen megoldást kell keresni a hiány megszün­tetésére. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom