Déli Hírlap, 1982. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1982-11-13 / 269. szám

Hasznos őszi esték Közművelődési hónap a miskolci járásban Az idén mór negyedszer ren­dezik meg a miskolci járásban a közművelődési hónapot, ame­ly'! a megyei tanács, a Rónai Sándor Művelődési Központ, va­lamint a II. Rákóczi Ferenc Me­gyei Könyvtár szervez, illetve tá­mogat. Joggal vetődik tel a kér­dés: Miért van szükség kü­lön közművelődési hónapra? Az év más hónapjaiban nem fontos ez az ügy? Szó sincs erről. Községekről, mezőgaz­dasági területekről lévén szó, az őszi esték látszanak erre a legalkalmasabbnak. Más­részt a jelenlegi gazdasági helyzetben, figyelembe véve a járás községeiben működő művelődési intézmények ál­lapotát is, indokoltnak tűnik, hogy az anyagi- erőket is koncentrálják. Az eddigi gya­korlat az volt, hogy minden évben más-más tematika köré csoportosították a ren­dezvényeket. Egyszer nagyobb hangsúlyt kapott a díszítő- művészet, a fafaragás: más­szor a pedagógia; s az idén, a Kodály-évforduló jegyé­ben a zene áll a középpont­ban. A hónapnak természetesen 99 Nem illik’’ szeretni? Arany Jánosról, a jubileumon Mondják, hogy korunk nem kedvez a költőknek, a költészetnek. De ez aligha­nem mindig is így volt, a magyar költők magányos­nak érezték magukat. Már- csak ezért is — ezt cáfo­landó? — jó érzés volt zsi­bongó fiatalokat látni a me­gyei könyvtárban, ahová Arany Jánost hallani jöttek el a gyerekek, hálájának századik évfordulóján. Hoz­ták ám a kötetüket is, hogy ellenőrizzék (?) jól mondja-e Sellei Zoltán a verseket. Jól mondta, szépen, értelmesen, kedvcsinálóan. Végre valaki, aki nem veszi át a rossz di­vatot, amely valósággal szét- harapdálja, hisztérikusan dramatizálja a költő gondo­latait Igaz, Arany János lírája ezt nehezen is viselné el. Az ő észjárása, indulataiban, de még humorában is az alföl­di paraszté. Ami nem min­dig nyugalmat jelent de egyfajta fegyelmezett méltó­ságot mindenkor. Számta­lanszor újra lehet olvasni, hallgatni, hogy újabb és újabb meglepetésekkel, ízek­kel, színekkel, mélységekkel szolgáljon, mint a felszínen csak fodrozódó, ám a me­derben hatalmas erőket hömpölygető folyó. Róla túl­zás nélkül elmondhatjuk, hogy mindent tudott az em­berről, koráról, s mégis megejtően szegény és tar­tózkodó maradt elégedetlen önmagával, teljesítményével. Ritka és követendő példa ő ebben is, amikor a lármás divatok mögött sokszor nem látjuk meg a lényeget. Ta­lán ünneprontásnak tűnik, ha éppen most írom le: Arany Jánost valahogy „nem illik” szeretni. Fiatalokat kérdezgetve a kedvenc köl­tőjükről, száz közül kettő ha Arany nevét mondja. Szeretik viszont az időseb­bek, akikben a saját életta­pasztalat ráérez Arany Já­nos szelíd derűjére és böl­csességére. Mert igen nagy szükségünk van ma is ezek­re az erényekre. Dr. Sáfrán György iroda­lomtörténész bevezetőként Arany János életútjáról be­szélt. Ritkán gondoljuk vé­gig, hogy mennyi tragédia és fájdalom érte ezt az em­bert. Kései gyerekként ha­mar elveszíti szüleit, hogy később apaként meg neki kelljen eltemetni a gyerekeit. Ezt a csapást nem is tudta soha kiheverni, mint aho­gyan az alkatában, dinamiz­musában vele oly ellentétes barátja: Petőfi elvesztését sem. Néhány „fiatal” köl­tőnk tanulhatna Arany Já­nostól mást is (a bölcsesség mellett). Nevezzük nevén a dolgokat: munkaszeretetek Hiszen Arany János ka­maszkorától fogva, a (mai) nyugdíjkoron túl, mindig szolgált valahol, s bizony a kis-(köz-) hivatalnokokat (se­gédjegyző, tanító, tanár) ak­kor se fizették túl. S mégis megalkotta azt az életművet, amely 100 év távlatából is lenyűgöz gazdagságával, vál­tozatosságával, s legfőkép­pen igényességével. Ezt is kisnemes-jobbágy őseitől ta- nulta-hozta: a szorgalmat, amely soha nem kapkodó, amely soha nem szűnően te­vékenykedik, s lényeges ele­me az alaposság, a szakér­telem. Ilyenkor, ünnepi al­kalmakon le szokták írni, hogy (Jókai mellett) Arany János írta le a legtöbb ma­gyar szót. Csakhogy a szó fogalmakat jelöl, s csak az tudja helyesen használni, aki valóban ismeri őket. Nem­csak a nyelvet, de a népet is, amely beszéli. Arany Já­nos tudása enciklopédikus volt ezen a téren, mert be­lefért a világtörténelem, az antik irodalom éppen úgy, mint a nép mondái, saját kora drámai eseményei. Sellei Zoltán előadásában 14 verset hallottunk. Ennyi sorból áll egy szonett, amely­ről köztudott, hogy „bravúr”- műfaj a sok kötöttsége mi­att. Ezt az élményt adta ez az est is: a megformáltsá- gét, a teljesség igényét, hogy hazatérve ismét elővegyük Arany János verseit, s ne csupán évfordulók idején. (horpácsi) van némi kampányjellege is. Mire gondolunk? Ilyenkor kerítenek alkalmat arra, hogy találkozzanak az öntevékeny művészeti csoportok (páva­körök, táhccsoportok), az if­júsági klubok, bemutatkozza­nak egymásnak, illetve ki­cseréljék tapasztalataikat. A programot mindenkor igyekeznek változatosan ösz- szeállítani. Csupán ízelítőül sorolunk fel néhányat a már megtartott, es sikeres pro­dukciók közül. Kossuth La­josra emlékezett dr. Csorba Csaba Ongán. Ugyanitt a Ze­neművészeti Főiskola mis­kolci tagozatának tanárai ad­tak hangversenyt Kodály műveiből. Nyékládházán szo­cialista brigádok vetélked­tek Munka és művelődés címmel, a gyerekeknek a Népszínház művészei adtak műsort; Sajóbábonyban A beduinok földjén címmel dr. Tóth László főorvos tartott vetítettképes előadást. Bizo­nyára érdekes és izgalmas volt tegnap délután Bogár László előadása Nyékládhá­zán, gazdaságpolitikánk idő­szerű kérdéseiről. A hónap hátralevő részében Arany János-műsor lesz Ongán, ugyanide jön a Budapesti Gyermekszínház a Mátyás király bolondja című mese­játékkal, Nyékládházán a Gépipari Szakközépiskola énekkara szerepel, Bükkara­nyoson az általános iskola versmondói vetélkednek, Gesztelyen rézfúvósötös lép fel, Alacskán vetélkedő lesz a község életéről, Kesznyé- tenben rajzkiállítás az úttö­rők munkáiból, Sajószentpé- teren Ki mit tud?-előzetes, Hernádnémetiben jogi tanács­adás, Mocstflyáson népzene- és néptánctalálkozó lesz. A zenei produkciókat a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ, illetve a járási ta­nácsi hivatal támogatásával térítésmentesen kapják meg a kisebb művelődési intéz­mények. Az elmúlt évek tapaszta­latai azt mutatják, hogy a községek lakói várják a köz- művelődési hónapot. Az idén megtartott rendezvények nagy része sikeresnek mond­ható. H. S. Áz előadás elmarad A hétfő estére a Vasas Pódiumba tervezett Ismeri a Te jutat? című előadás elma­rad. Praktikus ajándék Egy szép kardigán Karácsony táján mindig nehéz helyzetben vagyunk, hogy milyen ajándékkal lep­jük meg férfi hozzátartozóin­kat. S mi, nők, végül is a praktikumnál, a hasznos ajándéknál kötünk ki. Hiszen — egymás között valljuk be — előbb-utóbb úgyis megven­nénk. Tudvalevő, hogy a férfiak azokat a ruhadarabokat ked­velik, melyben jól érzik ma­gukat, s „nem kell rájuk vi­gyázni”. A választási lehető­ségek hosszú skáláját nyújt­ják üzleteink. Sokféle hazai és külföldi férfi kötöttáru (pulóver, kardigán) sorjázik a polcokon, s van választék színben és fazonban egyaránt. Az őszi termések: a geszte­nye, a mogyoró, a dió, a bükk- makk és a gomba élénk-fa­nyar színei a legdivatosab­bak. Perecesi kézimunkák Több mint száz különféle — mezőségi, matyó, palóc, ka­lotaszegi, széki, erdélyi — szebbnél-szebb kézimunka látható a perecesi IV/3. szá­mú területi pártalapszervezet helyiségében. A kiállítást a helybeli díszítőművészeti szakkör húsz tagja készítette nagy hozzáértéssel és még na­gyobb szorgalommal. A kiállí­tott remekek közül majd' harmincat haza is vihetnek a látogatók, bár ehhez már sze­rencse is kell: ezeket a ki­húzott tombolajegyek tulaj­donosai kapják majd meg. Az igazi nyertesek azonban a pe­recesi öregek napközijének lakói lesznek, ugyanis a be­folyt összeget nekik ajánlot­ták fel... (Kiss József felvétele) Ismét pályán maradlak Negyedszer is a kettes iskola! A Magyar Televízió sport­osztálya az elmúlt években számos sportvetélkedőt szerve­zett és rendezett különféle sportágakban — a televízió nyilvánossága előtt — az álta­lános iskolás korosztály szá­mára. Ezek egyike a „Pályán maradni!” című népszerű kis­pályás labdarúgótorna, ame­lyen az utóbbi hetekben szép miskolci sikerek születtek. Miskolc 2. számú Általános Iskolájának csapata — mi­után benevezett a vetélkedő­re — október 9-én Kisváráé­val mérkőzött, és 2-0-ra győ­zött. Miután ebben a játék­ban a „pályán maradást” csak a győzelem jelenti, ter­mészetes volt, hogy két hét múlva, október 23-án, ismét pályára léptek a televízió nyilvánossága előtt, a buda­pesti, XVIII. kerületi, Darus utcai iskola csapata ellen. Ez­úttal is győztek 3-1 arányban. Következett a harmadik for­duló november 7-én. A mis­kolciak a hatvani 4. számú Általános Iskola csapatával szemben nyertek 4-0-ra. A 2. számú Általános Is­kola diákjainak sikerei nem tekinthetők véletlennek. A sporthoz értő és a sportot szferető igazgató mellett a ta­nári testület valamennyi tag­ja is igen sokat tett ennek ér­dekében. Az is figyelmet és elismerést érdemel, hogy va­lamennyi mérkőzésre' külön- autóbuszokkal utaztak Buda­pestre, és a sportprogramon Fiatalság, szépség: bőrápo­lás címmel kiállítás nyílik hétfőn délután fél négykor a sajóbábonyi Déryné Művelő­dési Ház kiállítótermében. A kiállítást Fodor Istvánná, az ÉVM Vöröskereszt-titkára nyitja meg. A kiállítás ideje alatt (november 15—21.) koz­metikai bemutatót tart a ter­mékeiből a Kőbányai Gyógy- szerárugyár és a Caola Válla­lat. kívül múzeumokba és a fő- váios nevezetesebb helyeire is elvitték a diákokat. Mit is jelent az egy héttel ezelőtti győzelem?... Nos, Mihálszki József tanítványai (Farkas Gábor, Nagy Dezső, Botkó Barna, Szilágyi Gyula, Szajkó Béla, Tóth Miklós, Pálfalusi Attila, Szabó Sán­dor, Szilvási Péter, Cink Ist­ván, Bqtkó Zoltán, Vincze Sándor) a „Pályára lépni!” rekordját megdöntve, egy hét múlva, negyedszer is a televí­zió nyilvánossága előtt mér­kőzhetnek ezúttal a Békés me­gyei Végegyháza csapatával. Ehhez még csak annyit: a miskolciak közül eddig Szilá­gyi 5, Botkó B. 3, Szajkó pe­dig 1 góllal járult hozzá a si­kerekhez. (felföldi) A MISKOLCI KÖZLEKEDÉSI VALLALAT FELVÉTELRE KERES: akik a 21. életévüket betöltötték, „D“ vagy „C’-vizsgával rendelkeznek, de legalább egyéves vezetési gyakorlatuk van, és 20 000 km levezetéséről igazolással rendelkeznek. KERESETI LEHETŐSÉG: 5500-8000 Ft/hó „□"-vizsgával nem rendelkezők részére a KPM Autóközleke­dési Tanintézetnél inpes J-tanfolyam való részvételt biztosltimk Felvételre keresünk továbbá: Q lakatosokat, # autóvillamossági szerelőket, # autószerelőket, # kocsitakarítókat. A vállalat dolgozóinak és azok családtagjainak a városi autóbuszokon és villamosokon Bérkorlátozás alá nem eső dolgozók a felvételt követően betanulási diiazásttan részesülnek Ez „D”-vizsgóvai rendelkező gépkocsivezetőknél 1000 Ft, „C"-vizsgávol rendelkező gépkocsivezetőknél 3000 Ft. autó­szerelők es autóvillamossági szerelők részére 2000 Ft Azok számára, akik nem tudnak naponta munkahelyükre be­járni, szállási biztosítunk FelsÖ7solca, Kistokaj, Szirmabesenyő, Alsőzsolca, Mályi, Nyékládháza községekből . a napi bejárást személyzeti járattal biztosítják JELENTKEZNI LEHET a vállalat munkaügyi osztályán (Miskolc, Szondi Gy. u. í„ a 101/B-s autóbusz végállomása). MISKOLCI KÖZLEKEDÉSI VALLALAT

Next

/
Oldalképek
Tartalom