Déli Hírlap, 1982. november (14. évfolyam, 258-283. szám)
1982-11-01 / 258. szám
Óránként harminc forint is lehet Jól keres, ha keresik Az ajánlat roppant csábító. Tojásválogató, dobozoló lányokat és asszonyokat keres fővárosi munkahelyre egy cég, óránként 19 forintért. A oiósgyőri 'kohászat ennél tíz fillérrel kevesebbet ígér a segédmunkásoknak, a csiszológép-kezelőknek és a menetvágóknak. Ma már restellkedve gondolok vissza azokra az írásaimra, amelyek évekkel ezelőtt a bejárók gondjairól, az ingázók mindennapi nyűgéről, a kétlakiak otthontalanságá- ról szóltak. Ma már inkább irigyelnivaló, mint sajnálatra méltó ez a lényegében mindig tűzvonalban levő tartalékhadsereg. Megegyezés szerint A megyei napilap október 27-i számában tallóztam az álláshirdetések között A Diósgyőri Gépgyár a mellékfoglalkoztatás lehetőségének megcsillantásával keres marós szakmunkásokat. Bérezés: megegyezés szerint a munkásszálás díja havi száz forint az ebéd napi 12 forint, ezenkívül féláru vasúti igazolvány és kedvezményes utazási bérlet jár. A fizetést ugyancsak a megegyezéstől teszi függővé az utóbbi időben rekordexportot lebonyolító Miskolci Vasipari Szövetkezet is. Csábíthatja még az ide jelentkező szerszámkészítőket, lakatosokat villany- szerelőket, festőket, marósokat az egyműszakos beosztás is. Gyors- és gépírókat több cég is alkalmazna, sőt — az ilyen hirdetés ritka Miskolcon — érettségizett, fiatal lányt irodai munkára keresnek. A szöveg végén cim nem, csak jelige olvasható. A legszélesebbre a Lenin Kohászati Művek nyitotta a kaput. Az egyéb juttatásokon kívül tíz fillér híján harmincforintos órabért ígérnek maximálisan az újonnan jelentkező olvasztárnak, a kemencekőművesnek és az ácsnak. Óránként 25 forinton felül kereshet az öntő-formázó, a hengerész-forrasztár, a kőműves, a villanyszerelő, a lakatos, a forgácsoló. Kijáró bejárók Pontosnak nem mondható becslésem szerint csupán egyetlen lap, egyszerre ezer miskolci munkahelyet kínál. A szakemberek szerint Borsod megye székhelyén pillanatnyilag három-négyezer betöltetlen állás van. A nagyüzemek legfőbb utánpótlási forrása még mindig a vidék, noha a mező- gazdasági nagyüzemek megerősödése, a falusi élet komfortosabbá válása fékezi a vándorlást. Borsodi adat, hogy a termelőszövetkezeti melléküzemágakban dolgozó húszegynéhány ezer foglalkoztatottnak több mint tíz százaléka első munkavállaló, azaz pályáját, kenyérkereső mesterségét most kezdő fiatal. A miskolci bejárók száma évek óta stagnál ugyan, de a város környéki községek ingázási mérlege kezd egyensúlyba kerülni. A miskolci agglomerációhoz tartozó nyolc községből mintegy hatezren járnak a megyeszékhelyre Kátyúk és ígéretek A mellékutca sem mellékes ! Amikor a Szilágyi utca épült, a forgalmat a mellékutcákra kellett terelni. Itt közlekedtek az építőanyagokat szállító súlyos teherjárművek és a köztisztasági vállalat járművei is. Ezek-- nek a kis utcáknak nem olyan erős az alépítményük, mint nagyobb társuké, így érthető, hogy gödrök, kátyúk keletkeztek, például a Dobozy Mihály utcában. Akkoriban elhangzottak ígéretek: az új utca végleges rendezésével együtt, ezeket a kisebb hegeket Is begyógyítják az útépítők. A lakók» azóta is hiába várnak erre. Tudjuk, hogy nehéz pénzt teremteni olyan munkák elvégzésére, amelyek nem szerepelnek a tervekben. Itt azonban az elmaradtak kötelező pótlásáról van szó! Meg kellene tehát találni a módját, hogy ha az időjárás engedi, még az idén kijavítsák az Szilágyi utca építésekor igénybe vett utcákat, Ny. I. Halászlé — kétmillió dobozban Befejezéshez közeledik a szegedi konzervgyárban a zöldségfélék feldolgozása, de már önzölik az üzembe a lehalászott tavak „termése”: megkezdődött a halászlé-készítés szezonja. A tervek szerint a december végéig tartó szezonban kétmillió doboz halászlét készítenek, ez a tavalyi mennyiség négyszerese. Eszperantó nyelvtanfolyam Az eszperantó nyelv mind nagyobb tárt hódít. Ezért döntött úgy a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ vezetősége, hogy helyet biztosít egy eszperantó nyelv- tanfolyamnak. Az öthónapos tanfolyamra november 26-ig lehet jelentkezni a művelődési központ eszperantó szakkörében, minden csütörtökön 17 és 20 óra között. Ugyanebben az időpontban tartják majd a nyelvtanfolyamokat is. Telefonon (13-275) is érdeklődhetnek a tanfolyam iránt kedvet érzők, naponta 8 és 16 óra között. A hallgatók 1983 májusában vizagát tesznek. Akik nem ismerik még közelebbről az eszperantó nyelvet, jó ha tudják: háromhónapi szorgalmas tanulás után már önállóan levelezhetnek külföldi eszperan- tistákkaL munkába, de ez a nyolc község is négyezer, jobbára Miskolcról kijáró „bejárónak” ad munkát. •• Üres ásyak Kissé összekuszálódott a kép, s ezt egyéni anyagi, egzisztenciális megfontolások épp úgy motiválják, mint a korábbinál szabadabb munkaerő-áramlás lehetőségének biztosítása, s a vidék népességmegtartó erejének fokozódása. Bejárónak lenni ma már nem istencsapása, hiszen a közlekedés gyors, s a falusi élet majdnem olyan komfortos mint a városi, s biztosan olcsóbb. A kétlaki ember pénzelhet a háztájiból, s szinte kedve szerint válogathat a munkaerőhiánnyal küzdő városi üzemek csábító ajánlatai között. Közelítő statisztikai számítások szerint a falusi lakosság pénzbevételeinek emelkedése két-, két és félszer haladja meg a városi népesség pénzbevételeinek növekedését. A látványos és újszerű társadalmi mobilizáció vadhajtásait természetesen nyesegetni kell, de a szükségszerű gazdasági, demográfiai és foglalkoztatottsági átrendeződésnek nem lehet adminisztratív úton gátat vetni. Az érintettek igyekeznek elébe menni ennek a folyamatnak. A tanácsok a munkaközvetítő hivatalokat szolgáltató jellegű, tanácsadó irodává alakítják át, s a vállalatok a béremelésre, jutalmazásra szánt, a korábbinál kevesebb pénzt, a korábbinál lényegesen nagyobb differenciálással osztják el. A Magyar Rádió Miskolc- körzeti Stúdiója eppen egy héttel ezelőtt sugározta Kér- dezz-felelek rendszerű műsorát a kijárókról és a bejárókról. Elhangzott, s a témát pontosan jellemzi, hogy a miskolci székhelyű nagy építőipari vállalatok minden kényelemmel felszerelt munkásszállóiban négy ágy közül egy mindig üres. Nem kell ma már sorba állni a főzőkonyhák előtt, bőven van hely a televíziós szobában is. Persze a tévé színes, s a gáz is ingyen van. BRACKÓ ISTVÁN jfc F,z a nyár a cirkuszosoké is volt. Három járt Miskolcon. Jövőre már nem itt verik fel sátrukat. Mire lehull a levél Búcsút int a mutatványos Ahogy lehullik a falevél, úgy mond búcsút régi helyének a mutatványos. Mennie kell. Lehet, hogy az első hó még itt találja, de a döntés végleges, visszavonhatatlan. Azt sérelemzte egy lakó, hogy az oroszlánüvöltéstől nem tud aludni, az oroszlán- szagtól nem tud szellőztetni. Most már soha többé nem lesz ilyen panasza, ha csak nem költözik cirkuszközeibe. Harangi László és társa, Kertész György még nem csomagol. Kinyitnak mindennap, várják a szórakozni vágyókat, lesik, mikor jönnek többen. A másik Harangi és Pásztorné is visszatérésre gondol. Lejárt a búcsúk, vásárok' ideje, jó volna megpihenni, egy helyben maradni. Járt Miskolcon az idén három cirkusz; a Duna, a Hungária és a Vízi, mulathattunk egy csehszlovák Luna-park- ban, s szaporán nyelte kétforintosainkat egy úgyszintén csehszlovák „játékterem” automatája, amelyet jobb körökben csak félkarú banditának hívnak. Az Ady-híd göröngyös, he- pe-hupás környéke évek Minden rosszban van valami jó Nemcsak a korszerűbb televíziók, hanem az árubeszerzés, az értékesítés, az információáramlás és az innovációs forrás állandó jelzőjévé lett az a szó, hogy többcsatornás. Ez a kifejezés egy adott feladat többlehetőségű végrehajtására utal. Nem rangsorolja a csatornákat, egyet sem jelöl meg kizárólag üdvözítőnek. Mert például egy termelő kollektíva gazdálkodási eredményei sokféleképpen javíthatók. Növekszik a hasznot hozó termelés; nem növekszik a termelés, de mérséklődnek a költségek; a gyártmánystruktúrából kiiktatják a veszteséggel előállítható holmikat; a nehéz pénzért vett importberendezéseket és alapanyagokat hazaiakkal helyettesítik: ésszerű újításokat vezetnek be... A varációk száma igen nagy, s éppen ez a sokféleség figyelmeztet arra, hogy az egyetemesnek mondható diagnózisra nincs egyetemes medicina. A kohászati és a vegyipari üzemek a korábbi mennyiségi mutatók fékentartásával, nagyobb piaci aktivitással, a fanyalgó piacnak jobban tetsző terr^kválasztékkal igyekeznek kilábalni a válságból. Az egyre csökkenő létszámmal dolgozó építőipar elébe megy az igényeknek, s a feszesebb helyzet számukra felértékelte a „filléres” beruházásokat is. A kereskedelem raktárvizitet tart, s az október 1- től magasabb kamatok miatt a korábbinál nagyobb áldozatok árán is igyekszik megszabadulni a felesleges készletektől. Az új körülményekhez való gyors alkalmazkodás társadalmi igénye némileg átírta a különböző szakmák ranglistáját is. Már nem olyan kapós a hórukk-ember, mint korábban, s a vállalatok inkább közgazdászokat, szervezőket, jogászokat keresnek, mint mérnököket. A mindenkori képzettségen túl nagyobb súllyal esnek latba olyan emberi tulajdonságok, mint a kezdeményezőkészség, bátorság, kockázatvállalás... Manapság gyakran mondják: minden rosszban van valami jó. A kényszer sarkantyúja egyébként nehezen mozduló tartalékokat hozott mozgásba, s olyan egyéni és kollektív erényeket hozott a felszínre, amelyeket a szép szó nemigen tudott előcsalogatni. B. L jfc A csehszlovák „játékteremben' tomatákkal — és a helyesírással. szórakozni lehetett az auhosszú sora óta cirkuszok, mutatványosok állandó helye. Talán lenne jobb, lenne szebb, de az nem a központban. így hát, aki idejött, felállította sátrát és felverte hintáját, nem bánta meg. A terület négyzetméteréért igazán nem sokat inkasszálhatott a tanács. A cirkuszosoktól 2 forintot kért, a mutatványosoktól 3 forintot. A piacon több a I.ely- pénz... A k Haranginak, Kertésznek és Pásztornénak a települési engedélye visszavonásig szól. Ám napjaik — itt — már megszámláltattak. Az Ady-híd környékéről el kell költözniük ... Üj lakó érkezik, nem is oly sokára. Egy építőipari vállalat ver majd itt tanyát, s nem a hatalmas cirkuszsátrakat, hanem a hatalmas falakat „csodálhatjuk”... I. S. A rágógumi haszna A fő ellenség as édesség Száz évvel ezelőtt a gyermekkorban szinte ismeretlen volt a fogszuvasodás, ma pedig már a gyermekek 90 százalékának nincs ép foga, ami fejlett világunkban nem éppen szívderítő arány. Ahhoz, hogy a gyermekeknek ne legyenek fogászati problémáik, 15 éves korukig semmiféle édességet nem lenne szabad fogyasztaniuk! Ez alighanem túlzás, de szigorúbb „édességelvonó-kú- ra” nem ártana. Ezt bizonyítják a svédországi tapasztalatok, ahol egyre több gyermek heti étrendjében csak egyetlen napon szerepel édesség. Az eredmény: ezeknél a gyermekeknél alig- alig fordul elő fogszúvasodás. Nem tekinthető szívtelenségnek, ha a szülő kevés édességet ad a gyermekének, hiszen a hibás fogsor étvágytalanságot, kedvtelensé- get okozhat, és az a fejlődésre is kihat. Ehhez viszont az ajándékok közül is „száműzni” kellene a cukorkát. a csokoládét. Mit lehet hát tenni?... A fogorvosok egyöntetű véleménye alapján a rágógumi kitűnően tisztítja a fogakat és fejleszti a rágóizmokat. A helyes, alapos rágás, amire a gyermekeket tanítani kell, a szülők által nem fontosnak tartott dolgok közé tartozik. Pedig ezzel előzhető meg legjobban a fogínysor- vadás, a fogak meglazulása. Hasznosak tehát az óvodákban, iskolákban egyre szaporodó „almaklubok”, ahol a szakemberek a helyes rágásra és szájápolási tudnivalókra tanítják a gyermekeket
