Déli Hírlap, 1982. november (14. évfolyam, 258-283. szám)
1982-11-03 / 260. szám
+ Célzás a magaslesről (Solymos ielv.) fácánra, nyálra, ősre Tíz olasz vadász Vállalatok a városért Vállalták: teljesítették Az LKM tavaly több mint négymillió 800 ezer, a He- jőcsabai Cement- és Mészművek pedig egymillió 142 ezer forint értékű társadalmi munkával járult hozzá városunk szépítéséhez. A kisebb vállalatok is kitettek magukért, a Pamutfonó például 6 és félszáz ezer forintot meghaladó értékben vállalt s teljesített társadalmi munkát. Kék estetőn volt a legmelegebb Tegnap Kékestető volt az ország legmelegebb pontja. Az ország tetején a délelőtti órákban ragyogóan sütött a nap, miközben az ország más területeit köd borította. A hőmérséklet kora reggel 9 fok volt — 3—4 fokkal magasabb, mint az ország alacsonyabban elhelyezkedő területein —, a déli órákban pedig 11—12 fokot mértek. A kellemes idő nem mindenné:» élményt nyújtott a csúcsra kirándulóknak: a távoli Kárpátok magaslatait is látni lehetett a sűrű ködtakaró felett. Befejeződött a szarvasbő- gés, ám a vadászszezon javában tart. A vadásztársaságok év végi tanácskozásain tartják az összegzést, így az őz- és szarvas-kilövésekről részletesen még nem tudunk beszámolni, mindössze any- nyit tudunk, hogy az idén ismét került puskavégre aranyérmes agancsú bika megyénk erdeiben. Jelenleg fácánra, nyálra, vaddisznóra emelkednek a puskacsövek. Vasárnap óta tíz olasz vadász járja kutyákkal, hajtókkal a Hejőmenti Vadász- társaság területét, fácánt, nyulat, őzet űznek. Ma estig, amikor is véget ér a kirándulásuk, gazdag terítéket szeretnének magukénak tudni. Az elejtett állatokat ők hazaviszik, nem úgy, mint a nyugatnémetek, akiket csak a trófea érdekel. Megyénk vadásztársaságainál az élőnyúl befogása hálóval e hónap végén, december elején kezdődik. A nyulakat jó pénzért a nyugati országokba szállítják. 11 a panasz a cigikre Országos értekezlet a ruházati kereskedelemiül Az év eddig eltelt időszakában a ruházati kereskedelem a tervezettnél mintegy egymilliárddal kisebb forgalmat bonyolított le, s ezt a lemaradást fokozott piaci munkával is legfeljebb csökkenteni lehe* az év végéig, de teljesen pótolni már nem lehetséges — mondotta Gábor Pál, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője a ruházati kereskedelmi vállalatok vezetőinek tegnapi országos értekezletén. Az általában megfelelő íennyiségű és összetételű uházati, méteráru és lakás- extil-kínálat ellenére időnként előfordultak hiányok, a kereskedelem több esetben méretben, színben, fazonban nem tudta kielégíteni a vásárlók igényeit. Növekedett a jogosan kifogásolt minőségű termékek forgalmazásának aránya. Az eladott cipőkre például hat év után először ismét nőtt — éspedig 28 százalékkal — a jogos panaszok száma. Mindez közrejátszott abban, hogy a készletek jóval magasabbak a megengedettnél, a kis. és a nagykereskedelmi ruházati vállalatoknál egyaránt. A helyesebb készletgazdálkodásnak az utóbbi hónapokban már vannak némi eredményei, a készletek azonban még mindig négy százalékkal magasabbak, mint tavaly ilyenkor. Feltétlenül szükséges, hogy a nagy- és kiskereskedelmi vállalatok csak olyan árut vegyenek át az ipartól, amit értékesíteni tudnak. A gép k de nem dönt A Lenin Kohászati Művek termelésirányítóinak legutóbbi, október közepén tartott eszmecseréjén elhangzott, hogy túl sok az adminisztráció. Ezt állította a műszaki igazgató, aki egy, a különböző szintű vezetők egyharmadárrak véleményén alapuló gyári vizsgálatra hivatkozott, s ezt panaszolta föl az adminisztrációs ügyekkel foglalkozó osztály vezetője is. Az egyik vélemény azt takarta, hogy még mindig túl sok a párhuzamos adatkérés és adatközlés. A művezető pendlizik az íróasztal és a daru között, s a rábízott feladat végrehajtására végeredményben aránytalanul kevés idő jut. A másik vélemény viszont arra példa, hogy a nem növelhető, s a valóságban egyre csökkenő adminisztrációs létszám egyre nehezebben tud eleget tenni az elvárásoknak. Az ügyintézők és az ügyintézés szakmai színvonala alatta marad a korszerű, naprakész nyilvántartás követelményének, képtelen lépést tartani a nagyszámú rendelet megismerésével és használatával. A Tiszai Vegyi Kombinát osztályvezetője a Borsodi Műszaki-Gazdasági Élet című folyóirat idei 3. számában azért kesereg, mert a szakemberek egyszerűen képtelenek a hagyományos módon megismerni, feltérképezni a lavinaszerűen rájuk zúduló műszaki leírásokat, szabványokat. A szerző Írja: „Ma napokat töltenek a szabvány bizottságok azzal, hogy egy-egy mondat egy szabványtervezetben helyes tartalmat kapjon, ne legyen ellentétben a már érvényben lévő előírásokkal. Hosszúnak ígérkező és fáradságos munkával me kell teremteni az előfeltételeket, hogy a szabvány használd . ne szerencse kérdése legyen. Túl kell jutni azon az állapotor hogy ha megtalálom az előírást, szerencsém van, ha nerr, majd csak lesz valahogy!” Bonyolult világban élünk, s a törvénytevők szerint a szabályozók és előírások összessége szükségszerűen nem lehet i kevésbé bonyolult, mint az a mechanizmus, amelyet dirigál. Ha azt mondjuk, hogy túl sok az adminisztráció, s néhol a bürokratikus ügyintézés a gyorsabb előrelépés gátja, akkor azt is mondjuk, hogy a nyilvántartás, az adatrögzítés és adatközlés színvonala alatta marad gazdasági, társadalmi fejlettségi szintünknek. Kézenfekvő példa erre a személyi számokon alapuló lakossági nyilvántartási rendszer bevezetésének még mindig elhúzódó volta. Pedig van személyi szám, van számítógép, s volt egy évekkel korábbi határidő is. Ez az adatbank, noha létrejöttéhez minden feltétel rendelkezésre éli, még mindig nem működik. Hellyel-közzel áll ez a megállapítás a vállalatokra is, abban az értelemben, hogy elvileg minden, a gazdálkodáshoz szükséges Információ adott, de ezekből az információkból, nem kerekedik ki egy olyan kép, amely adott pillanatban megfelelő és megbízható tájékoztatást ad. Minden, magára egy kicsit is adó hazai nagyvállalat rendelkezik már számítógéppel. De a komputer nem minden. A programozást, az adatok szelektálását, a súlyponti kérdések meghatározását az ember végzi. Ezért is fikció a számítógépes lakáselosztás, A gép nem dönt, nem oszt. Kezelőjénél sem belesebb, sem okosabb, sem pedig igazságosabb nem lehet. A mágneses szalagok vagy lyukkártyák csak adatokat és jelüket őriznek, gyorsítva és tehermentesítve a manuális adminisztrációt. Éppen azért, hogy a lehetőségek ismeretében (legyen sző akár lakásról, akár új termék bevezetéséről) a lehető legjobb és leghasznosabb döntés szülessen. B. I. Szüksegcsoma&olásra kényszerűinek Hiánycikkek a patikákban Ugyanolyan hatásos, mint az eredeti *'-a ije a tubusokban orrkenőcs van A gyógyszertárak hiánycikklistája az utóbbi időben sajnálatos módon kibővült. Általában negyven-ötvenféle gyógyszer hiányzik az officinák szekrényeiből. Ráadásul 10—12 százalékkal megnőtt a gyógyszertárak forgalma. Elképzelhető: sokan szükségletükön felüli mennyiséget vásárolnak fel, hogy gazdag házipatikájukkal bebiztosítsák magukat. A csöppet sem rózsás helyzetet — mint ahogy a gyárak már nemegyszer nyilatkoztak erről — részben az import alapanyag hiánya okozza. Sok készítményt viszont azért nem tudnak forgalomba hozni, mert nincs csomagolóanyag, vagy a feliratozáshoz fogyott el a festék. Máris vannak olyan gyógyszerek, amelyeket a gyár nem a szokott módon értékesít, hanem nagy tételben küld szét. LISTÁT KAP A KÖRZETI ORVOS Pesti Vince, a Borsod megyei Gyógyszertári Központ főgyógyszerésze elmondotta, hogy Miskolcon és a megyében is azok a hiánycikkek, mint országszerte. Kifogyott például a Dipankrin, a Ridol, a Donalgin és a Panangin. A körzeti orvosok minden hónapban megkapják azt a listát, amelyen a hiánycikkek mellett fel vannak tüntetve a helyettesítő szerek is. Nem ártana tehát, ha a receptet író orvosok figyelembe vennék, hogy mit nem lehet jelenleg beszerezni, és csak az ugyanolyan hatású egyéb szer lenne a vényen. Ezzel el lehetne kerülni, hogy a betegek feleslegesen töltsék idejüket a patikába járással: MAGUK GYÁRTJÁK Megnőtt most a gyógyszertári központok laboratóriumainak jelentősége. A Gale- nusi laboratórium vezetője, dr. Nádiét Viktorné kalau * i zolt bennünket a „kis gyógyszergyárban”. A labor feladata, hogy a patikákban vényre előállított gyógyszerekhez készítsen alapanyagot, oldatokat, szeszeket, szirupokat stbi De gyártanak itt kúpokat, kenőcsöket, tablettákat is. A két tablettázó gépükön mo6t egy hiánycikk, a Kalmopyrin készül. Egyhavi szükségletet 650 000 tablettát kell mielőbb szétküldeni a megyébe. A CORONTINTÓL A D-VITAMINIG Meg kell barátkoznunk azzal a ténnyel, hogy néhány gyógyszert nem a megszokott csomagolásban kapunk majd kézhez, hanem egyszerűbben burkolva, például zacskóban. Nagy a valószínűsége annak, hogy szükség csomagol ás ban kerül a patikába a Corontin, No-Spa, Gilemal, Papaverin, Trasicor, Quarelin, Conferon, D-vitamin drazsé. Ne keressük a feliratokat sem, mert ezt a házi előállításkor nem tudják belenyomni a tablettákba. Higgyük azonban el, hogy a szükségcsomagolású készítmények összetétele, • természetesen a hatása is ugyanaz, mint a gyáriaké. (kerényi) Kiái'í ás a Uungpxpo-vásárvárosban Száz ma ezerkétszáz nyúl lia lenne nátronpapír, lenne rideghab is Sokan hiába keresik az iszakmagyarországi Vegyiművekben gyártott ridegha- bot. A magyarázat: két hónapja szüneteltetik a termelését, mivel nem érkezett meg a habosításhoz elengedhetetlenül szükséges nátronpapír. Szenzációnak számító Mi Ilit ás nyílik november 5-én Budapesten, a Hungexpo-vá- sárváros „A”-pavilon iában: az európai galamb- és kisállat-kiállításra 50 000 különleges kisállatíajtát hoztak el 16 ország kiállítói. Bemutatják az Európában tenyésztett valamennyi jelentősebb galambfajtát, s 1200 házi- nyülat, húszfajta változatban. Szép és érdekes színfoltja lesz a kiállításnak a „macskaszemle”, ahol a macskafaj száz változata szerepel.
