Déli Hírlap, 1982. november (14. évfolyam, 258-283. szám)
1982-11-30 / 283. szám
/ Lobogózzuk fel épületeinket! Miskolc megyei város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága felkéri a vállalatok, üzemek és intézmények vezetőit, hogy a város felszabadulásának évfordulója tiszteletére lobogózzák fel épületeiket. A zás-lódísz december 1-től 4-ig köszöntse az ünnepet. Jó műsor, finom uzsonna Idősek teadélulánja Az I 10-es vöröskeresztes alapszervezet a, Vologda városrész idős embereit teadélutánra hívta meg november 27-re, az I/6-os körzeti párt- alapszervezet Tanácsház tél 2. szám alatti helyiségeibe. Az idős emberekkel oly sokat foglalkozó Vöröskereszt- vezetőség most is nagy szeretette} készítette elő az összejövetelt. A 13. sz. Általános iskola tanulói. Csald Ágnes tanárnő vezetésével, énekszámokkal és szavalatokkal kedveskedtek az egybegyűlteknek. Majd a mintegy 70 résztvevőt uzsonnával vendégelték meg. miközben magnószalagról játszott régi dallamokkal szórakoztatták az idős embereket. A rendezvény végén a meghívottak megköszönték a Vöröskereszt- alapszervezet vezetőségi tagjainak, Ágoston Józsefné titkárnak a kellemesen eltöltött délutánt. A Komlósieíön Lakásépítés, alagútzsaluval Megtartani a munkáét őt • Csak üres otthont újítanak fel s|c Van, aki ülteti, és — sajnos — van, aki rontja, faragja. félezret földlabdával Filmvásznon a munkavédelem Ma délután fél 2 órakor a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ szímházter- mében munkavédelemmel kapcsolatos filmeket vetítenek. kapcsolódva az előcsarnokban megrendezett Munkavédelem és a karbantartás című kiállításhoz. Még egy filmvetítést tartanak a kiállítás zárásáig, december 3- is: december 2-én délután 3 órakor. Facsemeték utcákra, terekre A Miskolci Kertészeti Vállalat dolgozói október óta folyamatosan ültetik ki az utcákra és terekre a facsemetéket, díszfákat, díszcserjéket és az örökzöldeket. Ipari üzemek szennyezte levegőjű városunkban bizony nagyon elkél az oxigént termelő, port megkötő, dús lombú fa és cserje. Nem beszélve arról, hogy látványnak sem utolsó az idegeket megnyugtató zöld. A kertészeti vállalat a város különböző területein eddig már elültetett 451 földlabdás vagy túlkoros fát, 431 gyökeres díszfát. 34 300 gyökeres cserjét, 41 300 konténeres cserjét, 437 fenyőt és egvéb örökzöldet. Ebben az évben még mindegyikből ültetnek, például a Figaró-bölcselet Feszült figyelemmel olvastam a budapesti fodrász- és koz- metikuskongresszusról szóló sajtóhíradásokat. Természetesen az érdekelt a legjobban, hogy milyen a férfi-frizuradivat, hogyan nyírassam a hajamat, hogy lépést tartsak a korral. Ügy döntöttem, hogy egyelőre mellőzöm a punk-divatot és nem festetem sörényemet sem zöldre, sem pirosra. Csupán annyit veszek figyelembe, hogy a férfiaknál dívik „a sassoon-vágás, szárítás, a kifésülés nagyfogú fésűvel.. Sajnos, a tudósítások meglehetősen hányaveti módon fogalmazódtak és nem tértek ki például arra, hogyan függ össze a divat, valamint a haj mennyisége. Előfordulhat ugyanis, hogy valakinek — bármennyire szeretne is divatos üstököt viselni — egyszerűen az objektív körülmények folytán nem lehet sassoon-frizurát nyírni, fésűből pedig az egészen kis fogú is bőven elegendő. Netán a törülköző is megteszi, de ez esetben már frizuráról nem is lehet beszélni. Nem lehet? No. no! Én ismertem egykor egy olyan férfifodrászt. aki szakmai ismereteit mély életbölcsességgel egészítette ki. Ha van ennek a tisztes szakmának aranvkönyve, akkor bizonyára feljegyezték benne örökbecsű mondását: „Akit kopaszra nyírnak, arról senki emberfia meg nem mondhatja, hogy eredetileg volt-e haja vagy sem.” De e szép elméletnek vajmi kevés haszna lett volna, ha nem alkalmazza következetesen a gyakorlatban. Ö pedig alkalmazta, vállalva a forradalmian új eljárással mindig együtt járó kockázatot. Ha betért hozzá egy olyan úr, akinek a hajzatát alaposan megritkította az idő, és eleddig rafinált fésülési manőverekkel tüntette el a tonzuráját, akkor meggyőzte róla, hogy ennek így nincs semmi értelme. Hiszen elég egy lenge fuvallat, avagy egy kedveske- dően frizurába túró női kéz, hogy azonnal lelepleződjön a trükk. Ehelyett célszerűbb csaknem, vagy teljesen kopaszra nyírni a fejet — lásd: Kojak —, ebben az esetben ugyanis a tarság szándékosnak tetszik. Mint mondám, bölcs ember volt az én fodrászom. Gyakran eszembe jut korszakolkotó teóriája és nemcsak akkor, amikor cselesen hátulról előre, oldalról fölülre fésült frizurát leplez le előttem a csintalan szél. Rá gondolok akkor is. ha valaki ékes szavakkal próbálja takargatni, ami teljesen hiányzik. (bekes) gyökeres cserjéből még 41 700 díszíti majd lakó- vagy közterületeinket. A hatáskörébe tartozó építő- és építőanyag-ipari vállalatok munkájáról, az e vállalatokra vonatkozó KB-, megyei, városi és szolgáltatóipari párthatározatok megvalósulásáról tájékozódott legutóbbi ülésén a miskolci szolgáltatóipari párt-végre- bajtóbizottság. A testület vállalatonként elemezte a helyzetet és a tennivalókat, ugyanakkor számos általános megállapítást is tett Valóban gyors a tubáéi bar it ás Nem megnyugtató például, hogy e vállalatoktól a jobban fizető melléküzemágak felé vándorol a munkaerő. A vállalati jövedelemszabályozás módosításával ennek elejét lehetne venni. Ám vannak más eszközök is: a kisvállalkozások, főként a gazdasági munkaközösségek szervezése. Kedvszegö azonban a megalakulással kapcsolatos szerződések, engedélyek elkészítésének és beszerzésének lassúsága, körülményessége. A munkaerővel kapcsolatos gondokat a vállalatok a termelőberendezések jobb kihasználásával, a teljesítménybérben dolgozók arányának növelésével, a jobb munka- és üzemszervezéssel is igyekeznek ellensúlyozni. Jó példa erre a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat, ahol a hibaelhárítási üzem átszervezésével másfél napra csökkent a gyors hibaelhárítás átfutási ideje. Ám kedvező tapasztalatokat hozott a vállalatok együttműködését erősítő Megyei Építőipari Koor- diációs Iroda eddigi működése is. A hátralevőt még befejezik A szóbanforgó vállalatok mind több erőfeszítést tesznek annak érdekében, hogy megfeleljenek a velük szemben támasztott fokozódó követelményeknek. A Miskolci Építőipari Vállalat például MISKOLC TÖRTÉNETE 56. 11 Abesszíniák ” a varos peremen A várost több nyomornegyed vette körül. Az elmaradottság hasonlósága miatt „miskolci Abesszíniák" (Etiópia) névvel is illették őket. Létrejöttüket a népességnövekedéssel, a lassú lakástermeléssel, az állami támogatás hiányával, a munka- nélküliséggel, a kilakoltatással is összefüggött. Az 1945-ben egyesített város népessége a '20-as években 8096, a J30-asbán 22 089 fővel gyarapodott. Az előbbinek 36,4 és az utóbbinak 61,8 százaléka bevándorlás. A nagy tömegnek lakás alig épült, ezért sorra jöttek létre a nyomornegyedek, amelyek közül az alábbiakban a legjelentősebbeket mutatjuk be. A Sajó-parti Fecskeszög mellett 1929—34 között a válság hatására egész kis városrész épült. Az apró, földszintes vályogkunyhókat nagyobb áradáskor a víz öntötte el. A hatóság 1934 közepén elrendelte a lebontásukat, de nem lehetett végrehajtani, mert a lakásínségre nem volt megoldás. A Vay úti menekülttelep, a Szondi-negyed a Sajó-parton ideiglenesen jött létre. Ezen a részen 1918-20-ban 5000 felvidékiből 200 család volt vagonlakó. Építettek nekik 80 lakást. Még 1925 ben is 50 család siyomorgott vagonban, a többi fabarakkban; télen is. A világválság idején iparosok, napszámosok kerültek ide. A Gordon egykor Európa legnagyobb összefüggő nyomornegyede volt. Az Alsó- és Felső-Gordon a mai Tanács- köztársaság városrész déli részén, a Zöldfa és a Zrínyi utca között feküdt. Ide iparosok és kereskedők a két világháború között átlagon lelüli házakat építettek. Köztük szegény emberek, lumpen elemek vályogházai helyezkedtek el. A mesterközök szűk utcáiban pléhből tákolt. sár- és deszkabodegák álltak. Ez a rész az 1978-as szanáláskor tűnt el. Idetartozó- nak vélik a válság után a Bors vezér közöket is, a Szimatol m jfc Barlanglakás a Danyi-völgyben (Kiss Lajos rajza) Fáklya moziig eső részt. (Az Arany János utcát kivéve!) Jobb épületminőség mellett a lakóösszetétel az előbbi. Az Avas nyugati oldalában, a „Jézus kútja" résztől délre volt a Kenyérmező, Muszkás- oldal, Danyi-völgy régi és új nyomornegyede. A temetőtől kezdve 1926-ban 160 családéit barlangban; a '30-as években 3-400 család. 1932 májusában hegyomlás történt, 18 család 140 tagja maradt fedél nélkül. A Kenyérmező részt a '20-as évek végére a napszámosréteg népesítette be. A Muszkás- oIdái, Danyi-völgy szabad részeit is elfoglalták kicsi vályogházaikkal. Az 1928., 1930. és 1936. évi szemléken „szörnyű nyomor" pusztítását látták, a Danyi máig is a nyomor fogalma a régi miskolciak szemében. A Felső-Kallószer a szegénység régi fertálya volt. A két világháború között népessége kevésbé gyarapodott. Ezért alig emlegetik a források a nyomornegyedek között. A várost északról a Bodósor, Kőporos régi, a Bábonyi bérc „Honfoglaló-telep" újabb nyomornegyedei és a Tetemvár szegénynegyede határolták. A Bodósoron és o Kőporoson a '20-as évektől kibontották a pincéket, és vájtak barlangokat is. Eléjük a Kőporoson házacskák is épültek. Az orvost a sár miatt háton vitték a beteghez. 1935-ben kutat és két utcai petróleumlámpát kaptak a várostól. A „Honfoglaló-telep" 1932 tavaszán jött létre. Ősszel 52, májusra 60 család lakta, a Dögteret is. 1935 októberében 184 bodegában és barlangban laktak itt. 1936 nyarán 146 kilakoltatott család került még ide. Eleinte napszámosok, később iparosok Is lakták ezt a területet. Gyakran 2—3 család szorongott a putrikban, mert nem telt nekik 8-10 pengő lakbérre, kenyérre sem; nem volt munka. A felsorolt területek és a Tetemvár barlanglakásait is a hatóság az adatok meghamisításával, a kőalapú és szilárd falú épületek statisztikájába sorolta. Egy nemzetközi statisztikus professzor a házak tetőzeténél gyqpitott manipulációt az 1930-as adatfelvételnél. A kétarcú városról rajzolt kép csak részletes lakásstatisztika alapján lenne még teljesebb, a szu- terénekkel, a külterjes házakkal. A munkásság két világháború közötti nyomorúságos lakáshelyzetét mindenesére a lentieket is jól illusztrálják. TIHANYI ENDRE átadja a munkáslakás-építési feladatokat a Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnak, ám a még hátralevő lakások építését befejezik. A MIÉP így ‘nagyobb részt vállalhat a lakóházfelújításokból, csökkentve ezzel a MIK terheit. A Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat Miskolon is alkalmazni fogja az alagútzsalus építési technológiát. 1985-ig már 374 munkáslakást építenek ezzel a hatékony technológiával a Komlóstetőn. Ismét lesz borsodi csempe Jó hír a MIK-től: harminccal bővült az átmeneti’ lakások száma, s már eléri a 117-et. A jövőben az ideiglenesen megüresedő lakásokat is megkapja a MIK a felújítások ideje alatti kiköltöztetésekhez: 1984-től ugyanis csak teljesen üres lakásokat akarnak felújítani. S egy jó hírt hallottunk a végrehajtó bizottság ülésén a Borsod megyei Építőanyag- ipari Vállalatról is: újból megkezdik a kályhacsemnék gyártását, s ezzel a KÉTÜSZ helyben hozzájuthat a ma még hiánycikknek számító csempékhez. (nyikes) Nem minden az előrejelzés Ahol csúszik: jelzőtábla A téli időszakra a KPM Miskolci Közúti Igazgatósága szerződést köt az Országos Meteorológiai Intézettel, amelynek értelmében a meteorológusok naponta kétszer előrejelzést adnak a megye egész területén várható időjárásról. Gyors időjárás-változás esetén az intézet külön riasztja a KPM szakembereit. De nem minden az előrejelzés : megyénk területén jó néhány helyen egyik nercről á másikra kialakulhatnak a „mikroklímás”. az általános időjárástól eltérő területek. Hosszabb-rövidebb szakaszok minden átmenet nélkül síkossá válnak, zúzmara képződik, pára csapódhat le. A KPM több éves tapasztalaton alapján ezeket a területeket feltérképezte, s a forgalom biztonsága érdekében „csúszásveszély” jelzőtáblákkal jelölik mindet. Nyílt nap Az agrárpálya iránt érdeklődő fiatalok és szüleik számára december 10-én nyílt napot rendeznek a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mezőgazdaságtudományi karán. Az egyetem valamennyi tanszéke nyitva áll az érdeklődő fiatalok előtt: a profesz- szorok és az egyetem más dolgozói tartanak tájékoztatót a tanszékeken folyó oktató, és kutatómunkáról, az egyetemi éleiről.
