Déli Hírlap, 1982. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1982-11-26 / 280. szám

A megoldás a hasznosításban rejlik

Ákastélyok sorsa

Vendégük volt a képviselő

Rétegtalálkozót rendeztek tegnap délután a Tokaj szolgáltatóház párthelyiségében. A III/4-es területi pártalap- szervezet és a területi nép- frontbizottság vendége Kovács Nándor, a választókörzet országgyűlési képviselője volt. A választópolgárok és az ő bizalmukat élvező képviselő között kialakult hasznos eszmecsere során több közérdekű észrevétel, illetve panasz is elhangzott, melyek orvoslására a vendég segítségét kérték a résztvevők.

Az Avas-délen

GaztóplÉai form

Időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről lesz szó azon a fórumon, amit a Hazafias Népfront II/6-os körzeti bizottsága rendez hétfőn, az Avas-délen. Az előadó: dr. Miklós Imre, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője. Az előadás délután hat órakor kezdődik az Engels utca 2. sz. alatt, a BÁÉV faházában.

Mi legyen a pusztulófélbcn t levő kastélyok sorsa? Mit sikerült tenni eddig a borsodi műemlékek pontos fe móré séért, s meg tudjuk-e őrizni a népi építészet felbecsülhetetlen emlékeit? A fenti kérdésekről sok szó esett a megyei tanács településfejlesztési és kommunális bizottsága műemléki albizottságának legutóbbi ülésén. A szűkebb pátria emlékeit féltőknek jó volt hallaniuk: számos jó hírrel is tudnak szolgálni a műemlékvédelem szakemberei, lelkes társadalmi aktivistái.

Az idén száztízezer forint jutott a megyei tanács pénztárcájából arra, hogy megkezdődhessen a megyénk műemlékeit feltérképező kutatás.

A munkát a Herman Ottó Múzeum és a Megyei Levéltár irányítja. Eddig sikerült felmérni a ragályi kastélyegyüt. test, a szuhakállói kisnemesi kúriát, a Mezőcsáton levő, Mátyás utca 37. sz. alatti házat. A levéltár a régi térképek, dokumentumok felkutatásában jeleskedett. A megyei könyvtárban még az idén elkészül megyénk műemlékeinek bibliográfiája.

Van. aki

nem becsüli ine«

A pénzfonás nem apad el. Az elkövetkezendő években is juttatni kell a munka folytatására a megyei költségvetésből — határozott a megyei tanács végrehajtó bizottsága.

Az albizottság jövő évi munkatervében kiemelt helyet foglal el a kastélyok védelme, hasznosítása. Sajnos, a megyénkben levő több mint fél. száz kastély közül még mindig sok akad, amelyiknek bizonytalan a jövője. Nemcsak a rossz állapotban levő, még eddig helyre nem állított épületekről van szó, hanem a res- tauráltakról is. Előfordul, hogy a kastélyok jelenlegi „üzemeltetői” nem bánnak kellő figyelemmel a felbecsülhetetlen értékű épületekkel. A jövőben az albizottság nagy figyelmet szentel a műemlékek hasznosításának: a szakemberek szerint főleg ebben keresendő a műemlékek fennmaradásának, megőrzésének kulcsa.

A görög

kere$ltedőhá?aí is

Jó hír, hogy még ebben az

évben elkészül öt, veszélyeztetett műemlék állagmegóvási terve. 1983-ban megindulhat a munka Golopon, Szir- mabesenyőn és Tállyán. Várhatóan elkészülnek 1985-re a kékedi kastély helyreállításával is, az országgyűlési interpelláció nyomán pedig megkezdődhet az ónodi vár állagvédelme.

A tervek között szerepel városunk egyik ódon épületének, a Rákóczi utcai görög kereskedőháznak a megmentése is. Ha az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal valóban igényt tart az épületre, ezzel megoldódna a helyreállítás gondja is.

(k—ó)

Parkinson és pecsenye

Parkinson, a világszerte népszerű közgazdász-író egyik müvében olvastam: a minden hájjal megkent kapitalista azt is tudja, hogy egy étterembe vagy üzletbe belépve, merre fordul az ember. A vendéglátóhelyeken például először a fal melletti asztalokat foglalják el, és csak akkor ül közepre a vendég, ha másutt már nincs hely. Nem kell lélekbúvárnak, de még vendéglősnek sem lenni ahhoz, hogy rájöjjünk: az evést-ivást senki sem szívesen bonyolítja le „színpadon”, azaz a többi vendég szemének kereszttüzében. Nehezebb magyarázatot találni arra, hogy miért fordulnak balra önkéntelenül is a vásárlók — mint Parkinson állítja —, mondjuk egy nagy bútoráruházba belépve. (Persze csak akkor, ha valami feltűnő árucikk, reklám másfelé nem tereli őket.) A szívünk húz balra, vagy a pénztárcánk, amit szintén a bal belső zsebünk őriz?

Egy szép szál sült kolbász koptatása közben jutott eszembe a parkinsoni teória, a piaci pecsenyéssoron. Egymással szemben állnak a jó illatot pöfékelő kis pavilonok. Árukínálatuk is megegyezik: frissen sült lacipecsenye, kolbász, aranysárgán csorranó mustár és nyelvperzselő gyönyöröket ígérő apró, hegyes paprikák, ecetben.

Miért van mégis, hogy egyes pavilonokat előnyben részesítenek a vásárlók? Hisz ez a szektor magánszektor, s az anyagilag egyformán érdekelt árusok mindannyian szíves szóval kínálják portékájukat.

Egy mégoly derék szál kolbász elfogyasztásához sem kell hosszú idő, ha éhes az ember. Könnyen tévedhetek tehát, amikor közreadom megfigyeléseimet. Eszerint a férfiak többsége szívesebben vásárol nőknél, mint a férfi pecsenyéseknél. Logikusnak tűnne, hogy a fiatalabb, szemrevalóbb eladókat keresik fel. Valójában azonban a középkorú, „háziasszonyos” küllemű hölgyek adtak el több kolbászt és húst. sőt. még az is nyomott valamennyit a latban, hogy fehér kendőben, köpenyben, vagy utcai ruhában forgatta-e a kétágú villát az árusnő.

Mi következik mindebből? Csupán csak annyi, hogy közel aá idő. amikor — minden szektorban — érdemes lesz megfigyelni, merre fordul az üzletben, s milyen alapon szelektál áru és áru, eladó és eladó között a vásárló.

(békés)

Csobány Jánosné köszöntése

Otthonában kereste (el tegnap Csohány Jánosáét, a munkásmozgalom régi harcosál Dudla József, a Miskolc városi Pártbizottság első titkára, hogy köszöntse 80. születésnapja alkalmából.

Csohány Jánosné munkáscsaládból származik, édesapja mozdonyvezető volt. 1920- ban ment férjhez, s két gyermeke született. 1931-ben elvégezte az ápolónői tanfolyamot, a háború alatt hadikórházakban dolgozott, önfeláldozóan enyhítve a szenvedők fájdalmát. A felszabadulás után is a betegek gyógyulásáért fáradozoit; nyugdíjazásáig a budapesti IV. kerületi orvosi rendelő volt a munkahelye. Jelenleg Miskolcon él, leányánál.

Csohány Jánosné 1930-tól vesz részt a munkásmozgalomban. 1937-ben lett tagja a szociáldemokrata pártnak, 1944-ig a nőbizottság tagjaként tevékenykedett. Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének hosszú éveken ót aktívája volt; 1953-tól pártbizalmi. Az elsők között jelentkezett a munkásőrség soraiba, 1957-ben. Példás szolgálatáért több ízben k kitüntette a testület. Egész életútján tanúsított kimagasló munkásmozgalmi tevékenységéért 1968-ban a Szocialista Hazáért Érdemrenddel tüntették ki Csohány Jánosnét.

Diósgyőr, 1982. november 25.

Kitüntették a legjobbakat

Felavatták i acélművet

Marjai József a vezérlőpultnál

(Kerényi László felvételei)

(Folytatás az 1. oldalról)

A kombinált acélmű alaposan felkészült a vendégek fogadására. A gyárat kisö- piirték, a port letörölték, nemzetiszin zászlók övezték az utat, s mindenki a jeles ünnep hangulatában égett. Négy éve készültek erre a napra.

A vendégeket, köztük Marjai József miniszterelnök-helyettesi Tóth Lajos beruházási igazgató kísérte, kalauzolta, ismertette meg a mű fontosabb egységeivel. A vendéglátónak minden gép. berendezés kedves és fontos volt.

Az ívfényes, UHP-kemen- céből először 1982. augusztus 2-án csapoltak, s most, egy negyedévvel később már a sokadik alkalommal nyomták meg az indítógombot. Ez a sokadik indítás azért vált jelentőssé, mert a műszerfalat Marjai ^ József kezelte Tóth Lajos és Jung János gyáregységvezető útmutatásai alapján. A sikeres csapolás pedig Szabó János olvasztárt dicséri. Ez alkalommal 82

I tonna jó minőségű acél került ki a kemencéből.

E napon az acélműben száz ember dolgozott. Ünnep ide, ünnep oda, nem lehetett megállni. A vendégek megtekintették a konverter adagolását, a nyersvas beöntését, s a folyamatos öntőgépet is. Itt és ekkor elmondották a kohászat vezetői: a japánok bennünket bíztak meg, hogy egy Egyiptomban épülő, hasonló gyárhoz szállítsunk ilyen berendezéseket.

A konverter vezérlőhelyiségéből az út a számítógép- terembe vezetett. Itt mindenkinek papucsot kellett húznia, az előírások szigorúak. A japán HITACHI cég gyártotta, HID1C 80—E jelzésű okos masinák irányítják és ellenőrzik az egész termelés folyamatát. Talán itt időztek legtöbbet az avatóünnepség résztvevői, s itt kérte fel Gombos Csaba, az acélmű gyáregység pártvezetőségének titkára a miniszterelnök-helyettest. hogy írjon be emlékkönyvükbe. Marjai József az invitálásnak szívesen eleget tett. Ezt jegyezte be a most nyitott emlékkönyv második oldalára;

I „Köszöntjük az alkotókat, minden közreműködőt az avatás ünnepén. Hasznosítsák és fejlesszék tovább ezt a nagyszerű alkotást, fogjanak össze a mindennapi munkában, mind több érték termelésében, a magyar kohászat kritikus időszakának eredményes áthidalása, az egész ország érdekében, úgy, hogy nemcsak a kohászat, az egész ország megerősödve kerüljön ki ebből az időszakból. Miskolc, 1982. november 25. Marjai József."

Az avatás: ünnep, s minden ünnep kitüntetéssel jár. Egy napon négyszer osztottak kitüntetést tegnap Diósgyőrben. A Munka Érdemrend arany fokozatát négyen kapták, köztük Tóth Lajos, az LKM beruházási igazgatója és Szűcs Miklós főolvasztár. Hatan érdemelték ki az ezüst fokozatot, köztük Szabados Géza, az LKM főosztályvezetője. Gergely István, az ÉÁÉV osztályvezetője és Szűcs Sándor, a BÁÉV üzemvezetője. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kilencen kapták meg. köztük: Répa si Lajos, a kohászat ácsa: Almási Lajos, Dancso- si János és Hegedűs János, az ÉÁÉV dolgozói: Kiss Sándor, az LKM csoportvezetője.

A kitüntetettek nevében Szűcs Miklós mondott köszönetét.

A közreműködő vállalatok és intézmények legjobbjai 141 KISZ-. 88 párt- és szakszervezeti. valamint 78 miniszteri kitüntetést kaptak.

A mű KISZ-védnökséggel épült. A fiatalok több. mint 200 ezer óra társadalmi munkaórát tudhatnak maguk mögött. A Bartók Béla Művelődési Házban Koszty Lajos, a kohászat személyzeti és szociális igazgatója köszöntője után Nyitrai István, a KISZ KB titkára adta át a kitüntetéseket. A munkásőr- körletben Kaloczkai Istvánná, a városi pártbizottság titkára és Móri Lajos, a kohászat szakszervezeti bizottságának titkára nyújtotta át az elismerés plakettjeit és okleveleit.

Este, a vendégek tiszteletére a Bartók Béla Művelődési Házban a kohászat vezetői fogadást adtak.

B. I,—I. S.