Déli Hírlap, 1982. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1982-11-23 / 277. szám

Dis zes csokor a tengerentúlról Katalin előtt a virágboltban Kalalin-nap előtt alaposan megnövekszik a virágholtok forgalma. Ezt figyelembe vé­ve állítja össze kínálatát a Miskolci Kertészeti Vállalat. Az egyik legforgalmasabb boltjukban, a Széchenyi út 21—23. sZ. alatti 1-es számú virágüzletben már Erzsébet­re is nem mindennapi válasz­tékot kínáltak. Vascsák Gé- záné boltvezető-helyettes el­mondotta, hogy Katalinra 6000 szál szegfűvel és 500 szál gerberával várják a névnapi A köztisztasági vállalatnál v ' A Miskolci Köztisztasági Vállalatnál tartotta tegnap ülését a köztisztasági és te­lepüléstisztasági regionális társaság. köszöntőket. A vágott virá­gok mellett ajánlják a csere­peseket is, köztük a virágzó cikláment, a fokföldi ibolyát, a flamingóvirágot, de bőven van fikusz és kúszónövény is. A készlet nagyobbik részét azonban a keresettebb vágott virágok teszik ki. Kapható csavart szirmú, illetve mar­garétafejű krizantém, szegfű, 22—24 forint között, pókláb és flamingóvirágot is vásárol­hatunk ismerősünknek. A do­bozos orchidea a fővárosban 120 forint. Miskolcon a múlt retné megvalósítani váro­sunkban a biogáz-hasznosítás módszereit: a kísérletek már megkezdődtek. héten 70 volt, de most sem drágább 100-nál. A kedvelt gerbera szálját 36 forintért adják, de ebből városunkban is kevés lesz. A Miskolci Kertészeti Vál­lalat boltjai is tagjai az or-, szágos virágküldő szolgálat­nak, valamint a hasonló szol­gáltatást nyújtó nemzetközi ínter/lóra-szervezetnek. így az ország bármely részébe köldhetünk virágot ismerő­seinknek, szeretteinknek. Népszerű a „virágüzenet”, a miskolci boltokban, nagyon sokan rendelnek virágot ház­hoz szállításra, s ugyanakkor rengeteg ilyen, máshol fel­adott rendelést is teljesíte­nek. Az Interflóra hálózatában megszokott dolog, hogy az ajándékozó kiválasztja egy könyvből a küldendő csokrot és annak a hasonmását Pá­rizsban vagy Belgrádban órá­kon belül házhoz viszik. Mos­tanában nagyobb névnapok­kal teli hetekben sok olyan dí­szes csokrot szállítottak ki, amelyeknek a megrendelését határainkon túl, vagy éppen a tengerentúlon adták föl. A biogáz-programról is tárgyallak Készülődik a Télapó Az egyesületben képvisel­tetik magukat azok az intéz­mények, amelyek közvetle­nül érdekeltek az észak-ma­gyarországi régió köz- és te­lepüléstisztasági feladataiban. A tegnapi tanácskozáson na­pirendre került egy, az or­szágos sajtót is bejárt ügy, a biogáz-program. Szombat­helyről jöttek el városunkba az ottani szakemberek, akik vállalatuknál már jócskán előrehaladtak a bomló hulla­dékokból keletkező gázok hasznosításában. A Miskolci Köztisztasági Vállalat is sze­Forrázzut, főzzük, áztassuk A gyógyteákat mindig száraz növényből, kifo­gástalanul tiszta, szag- inentes, jól záró fedővel ellátott edényben készít­sük: forrázzuk. főzzük vagy áztassuk, az alábbi­ak szerint: Forrázni kell az illóola­jokat tartalmazó virágo­kat, leveleket. füveket (kamilla- és hársvirág stb.). Néhány percnyi ál­lás után a tea szűrhető. Főzet készüljön a gyö­kerekből, kérgekből és egyéb fás állománvú nö­vényi részekből, illetőleg az ilyen anyagokból álló keverékekből. Dobjuk a forrásban levő vízbe a szükséges teamennyiséget, az edényt fedjük le, s tartsuk a vizet még né­hány percig forrásban. Az olyan növényi ré­szekből, melyek ható­an vagai hőre érzéken v^k ínéld ául a csinkebogyó), áztatással kell teát készí­teni. Az ázta*á«5 s7oS!»h«. mérsékleten 6—8 órán át. vagy estétől reggelie tart­son. Fzii*á" a tealeveleket le ken szűrni,. maid fo­gyasztás elő** enyhe tű­zön fölmelegíteni. A döntősök A várostörléneti vetélke­dőnk november 30-i döntőjén s következők vesznek részt: 1. Ifj. Jármai Gyula 2. Szemeréné Kiss Györgyi 3. Dudás Lászlóné 4. Páfrány Anna 5. Iglói Gyula 6. Mágori József 7. Zsirka Lajos 8. Fráter Éva 9. Jóczik Zoltánné 10—11. Váradi István, Vá- radi Istvánná 1—2. József Attila szocialis­ta brigád (LKM), Vaszilkó Istvánná kollektívája 3. IBUSZ KISZ-alapszer­vezet 4. Petőfi szocialista brigád (Zöldért) 5. Mikroszkóp szocialista brigád (LKM) 6. Ady Endre szocialista brigád (LKM) 7. Puskás Tivadar szocialis­ta brigád (MÁV-igazgatóság) 8. Március 8. szocialista bri­gád (Avas-szálló) 9. Földes Gimnázium III/D. osztálya 10. Kandó Kálmán szocia­lista brigád (MÁV Járműja­vító) A döntő délután 3 órakor kezdődik, helye a Vasas Mű­velődési Központ. Minden ér­deklődőt szívesen látunk, el­sősorban eddigi játékosainkat. Versenyzőink közül többen Baki vadászat Még 1979-ben megállapodást kötöttek a Miskolc városi Párt- bizottság, a Hazafias Népfront városi bizottsága, a KIOSZ vá­rosi szervezete és a városi tanács szakigazgatási szervei, hogy társadalmi munkában márványtáblákon örökítik meg az ut­cák névadójának emlékét. Egy év alatt a Tanácsköztársaság városrész valamennyi utcájában elkészítették a díszes táblá­kat. Tavaly 21-et szereltek fel, s körülbelül tíz év alatt váro­sunk csaknem valamennyi forgalmasabb és nagyobb utcájá­ban elhelyezik az utcanévadók márványtábláját. A márványt a városi tanács adja, s a betűvésést a kőfaragó kisiparosok társadalmi munkában végzik el. Alaposan kiveszi a részét a munkából Tarcsi Lajos, Vasiszta Imre és Csépes Zoltán kis­iparos. A közelmúltban elhatározták, hogy helyesírási szempontból felülvizsgálják a régebben kihelyezett táblákat. A Városi Könyvtár KISZ-fiataljai szemrevételezik a kiírásokat, és a kőfaragók ennek a korrekciónak az alapján megszüntetik a „bakikat”. Jobb későn, mint soha ... De mégiscsak jobb lenne, ha a táblák elkészítése előtt vizsgálnák meg a szöveg helyességét! Sz. I. érdeklődtek, hogyan, milyen szakirodalom alapján készül­jenek a döntőre. Csak azt tudjuk javasolni, hogy eddigi tudásukat erősítsék meg, fris­sítsék fel, nehezebb kérdések­re is adtak már válaszokat, mint amilyenek a döntőn lesznek. A téma: városunk múltja, jelene. Játéknézőben Valahol nagyon készülődik (nár Télapó. A gyerekek telí­tődnek izgatott várakozással, a szülők meg gonddal: mi ke­rüljön a kiscipökbe, illetve a fenyőfa plá. Játéknézöbe in­dultunk mi is, úgy mustrálva a kicsinyeknek való holmit, ahogy a szülők is szokták: le­gyen vonzó, tartós, elfogadha­tó árú és segítse is a gyerek fejlődését. Mint minden évben, az idén is játékvásárt nyitott a BIK. Erre most új hely, alkalom kínálkozott a Kossuth utca sarkán, a befejezés előtt álló épület földszintjén. Ám ha­sonló a kínálata a hagyomá­nyosan meglevő boltoknak is, úgy, hogy a vásár inkább csak nagyobb teret, alkalmat ad a vevőknek. Köztudott, hogy a hazai já­tékipar — néhány tiszteletre méltó kivételtől eltekintve — még mindig alatta marad a várakozásnak, és a játékok tekintélyes hányada import­MISKOLC TÖRTÉNETE 55. A lillafüredi Palotaszálló Lillafüred 1892-ben, az ak­kori földművelésügyi miniszter, gróf Bethlen András feleségé­ről, Vay Lilláról kapta a ne­vét. Ekkortól épültek itt üdülő­villák, elsőként a 2 emeletes Lilla-szálló (24 szobával), majd Herman Ottó üdülőháza és mások. Bethlen András akko­riban a Hámori-tó (létesült: 1812-ben) stranddá való kiépí­tésén is fáradozott, de a tó mindig hideg vize miatt nem lehetett a tervet megvalósítani. 1927-29 között (Bethlen Ist­ván miniszterelnöksége és pártlogoltja, dr. Mikszáth Kál­mán lőispánsága idején) a magyar kincstár építette ide a főúri igények kielégítésére szol­gáló Palotaszállóját. Az épület tervezője Lux Kálmán, aki több fővárosi bérház, s a gellért­hegyi plébániatemplom építé­sze is volt. A szálló helyén akkoriban még hámori házak sorakoztak. Az állam ezeket kisajátította, s lakóiknak Felső-Hámorban és Diósgyőrben (Szilágyi De­zső utca) építtetett házakat. Az ónémet lovagvárra emlékeztető — egyesek szerint giccses - épület Mátyás király korát idézi (pl. Mátyás-terem). A szálló európai hírű beren­dezése fényűző volt. A modern éoitészeti technika minden vívmányát alkalmazták a be­ruházók. A villany, rádió és te­lefon mellett a szobákban fal­ba épített páncélszekrények álltak a nagypénzű vendégek rendelkezésére. A világítás Diósgyőrből, a nagyfeszültségű távvezeték Perecesről jött. A szálló vízvezetékét 3 kút táp­lálta. A lift a szuterén alatti alagútra is szolgált volna; ere­detileg a szállótól 15 méterrel alább hidegvizes gyógyintéze­tet is terveztek, de ezt a ké­sőbbiekben (mert a válság ide­jén a luxusköltségek igencsak felborzolták a parlamenti el­lenzék kedélyeit) elvetették. A szobaárak viszonylag alacso­nyak voltak (4-10-15 pengő), de a függőkertekkel és bástya­sorokkal övezte kastélyban szobához jutni csak a kor­mányzó kabinetirodájának en­gedélyével lehetett. A szállóhoz épült a lillafüre­di vasút, sőt a hires „gumiét" is, amelyet egy amerikai (bos­toni) cég a cementbeton lefe­dés után mexikói bitumennel vont be. Az út négyzetméteren­ként 12,20 pengőbe került, de 12 évi jótállást vállaltak rá; az építésénél alkalmazott 70- 80 magyar munkást 4-5 ame­rikai szakember irányította. Hogy az üdülőhely látoga­tottságát növeljék, az erdő­kincstár gyógyfürdő létesítésére kért engedélyt. 1927-ben Pápai Vájná Ferenc geológus 728 mé­ter mélyen 32 fokos vizet ta­lált. A gyógyfürdő tömeges látogatása azonban ártott vol­na a Palota exkluzív kényel­mének, ezért hosszadalmas szakmai sajtóviták után végül is a kincstár leállította o fúrá­sokat. A szálló megnyitását 1929 júliusának elejére tervezték, magas kormányzói részvétel mellett, de csak egy évvel ké­sőbb, 1930. június 7-én került erre sor, Horthy és Bethlen nélkül. A szálló költségeit 12 mil­liárd pengőre tervezték. Ezt a szállónál 903 000, a lillafüredi telep építésénél pedig 353 000 pengővel lépték túl. A meg­nyitás szerény keretei között csak a szálló főorvosa ismertet­te a létesítményt az orvosok és újságírók előtt. A vendégforgalom 1931-ben 7000, 1932-ben 10 000 fő volt. 1933-ban itt rendezték az írók Gazdasági Egyesületének (IGE) kongresszusát, mintegy 200 író részvételével. Volt itt Magyar Filmhét (1931. iún. 3-11.), nem­zetközi teniszverseny (1931. szept. 8-11.) és nagy külföldi vendégjárás, de csak a nyári szezonban. Az év háromnegyed részében azonban kihasználat­lan maradt a költséges Palota­szálló. Már az átadás első 10 hó­napjában felrepült a jelszó: „Játékkaszinót Lillafürednek!" Az ötlet sok milliós hasznot hozhatott volna a kincstárnak (1934-ben egy német tőkés vállalat 12 milliós befektetést ajánlott fel erre a célra), de az úri kényelem elvetette a polgári bizniszt. A válságévek nagy deficitje, a Palotaszálló is olyan volt, mint luxuskutya a parasztház­ban. Üzemeltetési költségei messze meghaladták a bevé­teleit. Magánkézben jövedel­mezőbb lenne - vélték sokan az illetékesek. Bérbeadásáról már 1931-ben megindultak a tárgyalások az országos hírű Böczögő József vendéglőssel, aki a Korona-szállónak volt ak­kor népszerű bérlője. A válság azonban Böczögőt is kikezdte, s az Apolló mozi panamaügy­letébe belebukott Hodobay pol­gármesterrel odalett Böczögő hitelbázisa is; a Korona mo­dernizálásának horribilis költsé­geit Böczögőnek kellett kifizet­nie, s nagy volt a megdöbbe­nés, amikor a fővárosi Grand Hotel után bezárt a miskolci Korona is. 1938-ban (s a háborús évek alatt) a taníts testvérek voltak a Palotaszálló bérlői. A felszabadulás után a Bükk­vidéki Gyógyfürdők gondozásá­ba került, s 1950-ben a SZOT vette át munkásüdültetés céljá­ból. A szállóban jelenleg 300 férőhely van, de ez a szám pótágyakkal 350-re is emelhe­tő. 1974-ben a szállót átépítés miatt bezárták, s 83 millió fo­rint költséggel felújították. 1977 decemberétől áll újra a beutalt vendégek rendelkezésé­KÁRPÁTI BÉLA ból származik. Külföldről származnak például szinte ki­vétel nélkül a babák. Az NDK, bolgár, román illeté­kességű bábuk — a hajastóL az alvósig —, bizony nem ol­csók: 155 forinttól 313-ig ter­jed a skála Lehet, hogy van még ennél drágább is, de mi — mint bizonyára a legtöbb szülő — kerültük a vele va­ló találkozást. Talán ezzel kellett volna kezdeni: Lego-játékból mar jött egy szállítmány, ám azon­nal el is fogyott. Korlátozott mennyiségben még érkezik a közkedvelt és nagyon kere­sett, összerakós játékból, de megvásárlásához a pénz mel­lé szerencse is kívántatik. (Ar­ra nem is merünk gondolni, hogy protekció is!) Aki plüssbábukat keres, annak nincs gondja. Ezekből évről évre tekintélyes a vá­laszték. Ugyancsak jó az ellá­tás a match-box-ból és a kü­lönböző logikai és mozaikjá­tékokból. Olcsó fa építőkoc­ka sajnos, nincs, és ezt a hi­ányt nem pótolja tökéletesen a drága (612 forintos). Ke­vés az elemes játék, kisvasút, viszont van rádióval irányít­ható francia kisautó (1390-től 1800 forintig). (Csak úgy csen­desen megjegyezzük, hogy szabad-e ennyit költeni egyet­len, viszonylag könnyen el­rontható játékra?) Időnként kapható drágább kivitelű barkácskészlet, vi­szont kielégítőnek ígérkezik az ellátás szánkóból. A, játékboltokban szerzett benybmásaink tehát kissé ve­gyesek, de egyet kell értenünk a gyakorlott kereskedőkkel, akik egyhangúlag vallják: valamivel gazdagabb a kíná­lat, mint az elmúlt években voiL D. E. + Jöhet a hó Vetélkedő városunkról

Next

/
Oldalképek
Tartalom