Déli Hírlap, 1982. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1982-11-20 / 275. szám

I A dolgozók érdekelnek védelmében A szakszervezeti bizalmi ryelérlési jo«a A szakszervezeti mozgalom kezdeményezésére a Minisz­tertanács már korábban ren­deletileg szabályozta, hogy mely, a dolgozókat érintő in­tézkedéshez szükséges a szak- szervezet, illetve a bizalmi egyetértése. Ezek alapján a bi­zalmi egyetértése szükséges a dolgozó személyi alapbérének megállapításához, a miniszteri, vagy magasabb szintű kitünte­tésre vonatkozó javaslathoz, jutalmazáshoz, fizetett rendkí­vüli szabadsághoz és abban az esetben is, ha a dolgozót la­kástámogatásban vagy szociá­lis juttatásban kívánják része­síteni. A munkáltatók azontan gyakran nincsenek tisztában ezzel a szabályozással. Nem egy esetben formaságnak te­kintik az egyetértő nyilatko­zat megszerzését. Előfordul, hogy a már meghozott in­tjvatosan a mérgekkel! Elrettentő példákat le­hetne sorolni, amikor elő­írásokat felrúgva, felelőt­lenöl, enyhébben fogal­mazva, kellő körültekintés nélkül juttatják ki a föl­dekre, a gyümölcsösökbe a kemikáliákat. Pedig közismert, hogy a növény­védő szerek csomagoló­burkolatán, dobozán pon­tos használati utasítás ol­vasható. A figyelmeztető előírások ellenére, sok helyen a kertek, megmű­velt területek, telkek kör­nyékén szétdobált üres csomagolóanyagok, mű­anyag és üvegedények jelzik: a növényvédelmi munkát végzők nem tar­tották be az utasításokat. Felelőtlenségük következ­tében a talajra szétszórt, eldobált dobozokból, edé­nyekből a maradék méreg a talajra, talajba kerül, az csőtócsákba kimossa a talajt szennyező védősze­reket, ezáltal a fertőzés veszélye továbbra is fenn­áll. Kellő gonddal, figye­lemmel ezek a veszélyek elháríthatok, s így a ke- mizálás nem rettegett el­lenséggé, hanem a mun­kát segítő társává válik a kiskerttulajdonosoknak. tézkedésekhez utólagosan ké­rik az egyetértést. Pedig az egyetértés nélkül hozott in­tézkedés érvénytelen. Az említett kérdésekben gyakorolt egyetértési jog al­kalmazása abban az esetben válik vitássá, ha a bizalmi­val partner gazdasági veze­tő hatásköre nem terjed ki az említett ügyekre. Ilyen­kor nem érvényesülhet köz­vetlenül a bizalmi egyetér­tési joga, hanem a bizalmi és a vele partner gazdasági ve­zető együtt tett javaslata alapján az illetékes maga­sabb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges. Ez az áttételesen megnyilvánuló bizalmi-jogkör igen sok vi­tát, félreértést eredményez­het. Az ilyen zavaró félre­értések a munkáltatói jog­körök olyan decentralizálásá­val kerülhetők él, amelynél ésszerűen figyelembe veszik a munkáltató érdekeit és fe­lelősségét. Így teremthető meg a bizalmi és partnere (művezető, osztályvezető stb.) lényegében azonos szintű jog- gyakorlata. A rendeletek lehetővé te­szik, hogy a nagy értékű ko­csik, garázs hiányában ne legyenek kitéve az időjárás viszontagságainak, hanem ponyvagarázs alatt vészel­hessék át a telet. Ponyvagarázsokat állíthat­nak fel a kocsitulajdonosok a bérházak körüli parkolók­ban. Sokan fordultak hoz­zánk azzal a kéréssel: hol lehet ponyvát csináltatni? A Miskolci Bőripari Szövetke­zet szíjgyártó részlegének ve­Szigetelik az ablakokat Ebben a fűtési szezonban 5000 lakás ablakait szigetel­ted a Borsod Távhő. Jö­vőre mar legalább 10 000 la­kás nyílászáróinál szüntetik meg a meleg kiáramlását, öt éven belül az összes táv­fűtéses lakás ablakát, ajta­ját tömítik a Terosztát—VII. szigetelőanyaggal. Zöldség és gyümölcs A jövő évre szerződnek Megyénk jövő évi zöldség- és gyümölcs-ellátása érdeké­ben a Zöldért szakemberei már megkötötték a termék­értékesítési szerződéseket a termelőkkel; 35 termelőszö­vetkezettől, 10 áfésztől, négy állami gazdaságtól, nyolc társvállalattól szerzik be az árut. A listán szerepel több mint félezer egyéni termelő is. A szerződésekben 58 ezer tonna zöldség és gyümölcs értékesítésére, átvételére kö­töttek egyezséget. zetője, Csorna József el­mondta, hogy ők készítenek sátrat gyári méretű és csi­náltatott csővázakra is, két­féle anyagból, zöld vászon­ponyvából és zöld pvc-pony- vából. Az ilyen ponyvaga­rázs ára 6500 forinttól 6800 forintig terjedhet. Az igény­lő benyújtja hozzájuk a meg­rendelést, ők elmennek a helyszínre, lemérik, hogy mi­lyen méretű ponyvagarázs kell, s egy-másfél hét múlva el is szállíthatják tőlük a kész ponyvát Viszony las* olcsó Fonyvagarázs Nyíró Sándor köszöntése Hetvenötödül születésnapja alkalmából Dudla József, az TdSZMP Miskolc városi Bizott­ságának első titkára köszöntöt­te tegnap Nyíró Sándort. Nyíró Sándor 1907-ben, Di­ósgyőrben született. Életpá­lyája elválaszthatatlanul ösz- szeíonódott szülőhelye mun­kásmozgalmának történeté­vel. Tizenhárom évesen már dolgozik; az akkori helyzet­ben pályaválasztásra úgyszól­ván gondolni sem lehetett, a legnehezebb és legrosszabban fizetett munkalehetőségnek is örülni kellett. A szerve­zett munkásmozgalommal 1928-ban találkozik: egy nagy hatású munkásgyűlés után hamarosan a Szociálde­mokrata Párt tagjai közé lép, sőt három év múlva már ve­zetőségi tag. A csendőrség figyelmét természetesen mindez nem kerüli el, ezentúl napirenden vannak a hosszabb-rövidebb időre szóló letartóztatások, kihallgatások. Közben egy kőművesnél dolgozik, szak­mát tanul, ám ettől sem könnyebb a megélhetés: kő­műves szakmunkásként a lillafüredi Palotaszállóhoz vezető műút építésén dolgo­zik mint segédmunkás. 1983-ban munkásmozgalmi vándorkönyvtárat szerveznek ez újabb alkalom a házku­tatásra: indexen levő köny­veket keresnek a lakásán. 1944 márciusa — a német megszállás után a helyzet még nehezebbé válik: már nem válogatnak az eszkö­zökben, mindenáron föld alá akarják kényszeríteni a mozgalmat Még ez év szep­temberében kézhez kapja a katonai behívót; bujkálni kényszerül. Bekapcsolódik a MÓKÁN Komité szervezésé­be. majd 1944 novemberében felveszik a kapcsolatot a Vö­rös Hadsereg Diósgyőrig elő­rehatolt egységeivel. Városunk felszabadulása után néhány nappal már szervezik a kommunista pár­tot: ennek hamarosan titká­ra- lesz Diósgyőrben, majd az első választások után Abaúj megye párttitkára. Több fe­lelős beosztás után — 1953- ban — a diósgyőri tanács vb-elnöke. Ezt a funkciót 1960-ig látja el. Az ellenforradalom alatt tanúsított helytállásáért 1957- ben a Fegyverrel a Munkás- Paraszt Hatalomért kitünte­tésben részesítik, majd a Szocialista Hazáért Érdem­renddel tüntetik ki. A Mun­ka Érdemrend arany fokoza­tát két ízben — legutóbb idén, november 7-én kapta meg. Készül a Korai kábel.,. (Kerényi felv.) Energiatakarékossá** a drótgyárban Csak a pénz vész el... Az energia nem vész el, csak a pénz, amit kifizetünk érte — így módosult napja­inkban az ismert fizikai tör­vényszerűség. Vajon a frap­páns elmélet ismeretében mit tehet egy termelőüzem a gyakorlatban? A Decem­ber 4. Drótmüvekben külö­nösen nagy jelentősége van az energiagazdálkodásnak, hiszen nemcsak egy jelentős energiamennyiséget felhasz­náló nagyüzemről van szó, hanem olyan gyárról is, amely energiatakarékosságot szolgáló terméket állít elő. Ebben az évben az üzem­ben több mint 90 millió fo­rintra becsülik a várható energiaköltségeket. A megta­karítás sem jelentéktelen: a tervek szerint meghaladja a 10 millió forintot. Részletes intézkedési tervet készítet­tek, miként lehet az energia­felhasználást csökkenteni. Alapos elemzéseket végeztek: a huzalműben, a húzó­gépeken például külön-kü- lön mérik az energiafo­gyasztást. Az eredmények ellenére azonban lesz még mivel fog­lalkozni az energetikusoknak az elkövetkezendő években is. A drótgyárban mérték fel, de általánosan jellemző ipa­ri üzemeinkre, hogy sokba kerül az energiafelhasználás napi és heti ingadozása. A szerződést, azaz a fizetendő összeget ugyanis a felhaszná­lás csúcsaihoz kötik az ener­giaszolgáltatók. Kimutatható, hogy műszak­váltáskor hosszú ideig je­lentősen csökkent az ener­gia JUhasználás, a' heti munkarendben pedig a szerdai kiugró csúcsot a többi nap korántsem éri el, Természetesen a megtakarí­táshoz itt nem kell beruhá­zás, elég a jobb munkaszer­vezés is. Hasonlóan országos jelenség, hogy sok ezer ton­na dízelolaj vész el a rossz állapotban lévő rakodótar­goncák miatt. A televízió is foglalkozott ezzel a kérdés­sel, de úgy látszik, hogy a korszerű szervizhálózat meg­teremtésé még a jövő kér­dése. Az üzemet kettős szál köti össze az energiagazdálkodás­sal, hiszen híres termékük, a Korai kábel segítségével csökkenthető a villamos energia szállításakor fel­lépő veszteség. Nagyon sok tanácsi bérla­kás felújítását kezdték meg ezekben a napokban. A laká­sok bérlőit most költöztetik ki. Mi legyen a telefonnal a felújítás idején? — kérdeztük Kiss Lászlótól, a Miskolc vá­rosi Távközlési Üzem vezető­jétől. — A bérlők kérhetik üze­münktől, hogy a felújítás ide­jén szüneteltessük telefonju­kat. Ez idő alatt csupán a 30 Sajnálatos azonban, hogy külföldön kapósabb e ter­mék, mint itthon. Minőségét, hasznát pedig mi sem bizo­nyítja jobban, mint hogy a rendkívül igényes, a mércét magasra emelő dán és svéd villamossági cégek vásárol­tak leghamarabb a Korai­ból. Az északi országokban már régen foglalkoznak az energia szállításánál fellépő veszteségek mérésével, kikü­szöbölésével, így a ma gyár termék kapóra jött A kábfci a közeljövőben más orszá­gokban is felhasználókra ta­lál, szélesedik a külföldi pi­ac. Ez kétségtelenül jó hír, de annak még jobban örül­nének a szakemberek, ha a hazai vevők névsora is roha­mosan gyarapodna.. (k—ó) vagy 40 forintos alapdíiat kell fizetni. A telefon vissza- kötéséért nem számítunk fel semmilyen díjat. A készülé­ket a visszakötésig a tulajdo­nos őrzi meg. Időnként elő­fordul, hogy — ha van rá technikai lehetőség — a tele­fonkészüléket átkötjük az át­meneti lakásba. Ennek az a hátránya, hogy két vonalat nem tarthatunk fenn, s meg­történhet, hogy visszaköltö- zéskor nem biztosíthatjuk a régi vonalat. Egyes telefontu­lajdonosokat. akik a felújítás idején a lakásban maradnak, nemegyszer ér bosszúság amiatt, hogy az építőmunká­sok az épület átalakításakor megsértik a kábelhálózatot, vagy éppen elvágják a veze­téket. Több alkalommal meg­esett, hogy a tatarozás alatt álló épületben a renoválás befejezéséig nem tudtuk üzembe helyezni a telefonhá­lózatot. A visszaköltözéskor pedig, különösen a több lép­csőházas épületekben, csak úgy állíthatjuk helyre a pos­tai telefonhálózatot, ha az egész házban befejezték a tatarozást. (szántó) Vezetői privilégium Nálunk ritka az a vezetői poszt, ahol nem alkalmaznak he­lyettest. A legkisebb üzemnek, részlegnek, kis boltnak is két (önöké van. Ennek köszönhető, hogy a vezető távollétében is zavartalanul folyhat a termelés, az árusítás, a munka. A hi­vatalos munkaköri leírás szerint a helyettes tennivalója csak­nem mindenben megegyezik a vezetőével, s a gyakorlat azt mutatja, hogy a vezetők többsége nyugodtan átruházza fele­lősségét a milliós értékeket jelentő termelésnél, árueladás­nál. Csupán egyetlen funkciót tart fenn magának: a sajtó tájé­koztatása csaknem mindenütt a vezetők privilégiumává vált. Még csak sejteni sem tudjuk, miért épp ez az egyetlen fele­lősség, amit semmiképpen sem osztanak meg helyettesükkel ... Mindez akkor jutod eszembe, amikor három-négy miskolci nagyvállalat helyettes vezetőjétől információt kértem. Erről, arról — sikertelenül. Sz. I. Ha felújítják a telefonos lakást Az alapdíjat űzetni kell

Next

/
Oldalképek
Tartalom