Déli Hírlap, 1982. október (14. évfolyam, 233-257. szám)
1982-10-26 / 253. szám
A füge is jól fizetett w Szelídgeszíenye-szöreí az Avason Az • ősz a betakarítás ideje. Van aki almát szed, van aki szőlőt szüretel, inás pedig vadon termő növényeket gyűjt. Dr. Greutter Istvánt ilyenkor, október ''égén az érdekli legjobban, hogy milyen lesz a szelídgesztenye- termés. Az Avas déli lejtőjén levő kert (Aulich utca) két táblával fogadja az idegent. Az egyiken a rozsdaette felirat hirdeti, hogy harapós a kutya. De kutya nincs. A másik táblát Miskolc megyei város Tanácsa állíttatta: természetvédelmi terület, A múlt század végén került a család birtokába ez a most háromholdas terület. A nagyapa Ausztriából jött Magyarországra. a papírgyárban dolgozott. Az apa Miskolcon volt orvoß, az ő nevéhez kötődik a füvészkert megalapítása. Nem akart szántóföldet. Alagcsöveztette a területet, lecsapolta a vadvizeket, s növényritkaságokat szerzett be. Szerencséje is volt, s rájött arra, hogy az Avas e kis szögletének mediterrán klímája van. Pompás fenyők, japán akácok, illatos fűszercserjék díszítik a most már védelemmel bíró miskolci rezerváJf. A tábla figyelmeztet 1918 második leiében már nyilvánvaló volt, hogy a központi hatalmak elvesztették a háborút. A Monarchia képtelen megakadályozni a forradalmi válság mélyreható kiterjedését, s októberben széthullott a dualista rendszer. Sorra létrejönnek az ún. utódállamok, köztük a Csehszlovák Köztársaság. Magyarországon különösen erőteljes az uralkodó osztályok törekvése, hogy fenntartsák hatalmukat. Október utolsó napjaiban azonban a frontra küldött katonák szembefordulnak a háborúval és a háborút okozó politikai erőkkel: vértelenül, a katonák sapkáján és a szuronyokon őszirózsával, győzött Budapesten is a polgári demokratikus forradalom. Gróf Károlyi Mihály vezetésével a Nemzeti Tanács kezébe vette a hatalmat. A miskolci események az országos fejlődés hatása alatt alakultak, de számos vonatkozásban eltért a helyzet a fővárositól. Természetesen Miskolcon is ujjongva fogadták a forradalmat a néptömegek. A Miskolci Napló írta, hogy ,,a forradalom miskolci napja komoly és méltóságteljes volt..." A munkások kitörő lelkesedéssel fogadták a forradalom győzelmét, „álmaik megvalósulását várták tőle". A legdöntőbb különbség a létrejövő forradalmi-hatalmi szervek összetételében volt. Miskolcon — mint erről már korábban irtunk - a FüggetlenséI tumot. Az idén is négy fügebokor hozott termést. Húsz kiló gyümölcsöt adtak ezek az üvegházat nem látott, Avason termő * délszaki növények. A hét szelídgesztenyefa a szokásos hozamot ígéri. Három-négy mái ára számítanak Greutterék, A termés gi Pártban nem ment végbe az országoshoz hasonló erjedés. Képviselői kívül maradnak a Nemzeti Tanácson, melynek fő ereje a szociáldemokrata párt és a liberális-radikális értelmiség, kiknek képviseletében lett a Tanács elnöke Szentpóíy István polgármester. A Tanács ügyvezető elnökévé Reisinger Ferencet választották, míg a Katonai Tanács élén Chavrák László alezredes állt. A vármegye tisztikara — o függetlenségi Bottlik József főispán javaslatára - egyhangúlag csatlakozott a forradalomhoz. Az alapvető ellentmondás a forradalom első napjaiban a tömegek forradalmi lendülete, s az azt leszerelni igyekvő vezetés között volt. A tömegek, túl a formális változásokon, sok helyen elkergették a falvak változatlan vezetőségét. Megtámadták a földbirtokosokat, számos esetben anarchikus fellépés közepette. Természetes volt a forradalmi fegyelem fenntartására való törekvés, de a Nemzeti Tanács liberális vezetői általában szembefordultak a tömegek törekvéseivel. Fő kérdésnek -mint Szentpály István kifejtette -, a „közrend, valamint d személy- és vagyonbiztonság fenntartását" tartották. £ vezetők véleményét legjobban kifejezték Chavrák alezredes szavai: „Három kötelesség hárul ránk — mondotta. — Felügyelni a csendre, a rendre és közbiztonságra, az életet és a vagyont, a magyar javakot kikis részét tartják csak meg, a többit a piacon értékesítik. Persze, gesztenyeérés idején hívatlan látogatók is felkeresik a kertet. Sem a kerítés, sem a tábla nem riasztja őket. így aztán a nyugdíjas tulajdonos reggeltől estig őrködni kénytelen ... mélve. Óvakodjunk a fogságból visszatért társaink elbeszéléséből hallott orosz forradalmi átalakulástól. Óvakodjunk az anarchikus állapotoktól. Testvér-testvér ellen ne emeljen fegyvert, de igenis, meg kell akadályoznunk együttes erővel mindenkit, aki közöttünk az egyetértő együttműködést akarja megbontani." Jól tükröződik e szavakban, hogy az osztályharcos követelmények helyébe nacionalista demagógia került. A szociáldemokrata vezetés a forradalom első napjaiban teljes egyetértéssel működött együtt a Tanács polgári tagjaival. A párt szervezte meg diósgyőri munkásokból azokat a „repülő bizottságokat", melyek a vidék feldühödött tömegét voltak hivatva lecsillapítani. A „28-as Újság", Miskolc korabeli Ludas Matyija, a maga szókimondásával Így ir a helyzetről: „Micsoda lelkesedés, ujjongás, az örömnek micsoda féktelen tobzódása: ... Szentpály vörös szallagot tűzött ki, Rinóczy (rendőrkapitány) meg a kalapja köré is vörös pántlikát kötött..." Tény: miközben létrejöttek a forradalom hatalmi szervei, a megye és a város vezetése érintetlenül a helyén maradt. A hatalom kettős jellege erőteljesebbnek tűnt, mint országosan. Teljesen érthető, hogy a forradalom másnapján megindult a harc a különböző politikai csoportok között. LEHQCZKY ALFRED rossz. A pénz az igen, az jó, de a család az nagyon hiányzik... Nagy Ferenc, a vasbeton- szerelők brigádvezetője sapkáját a feje búbjára tolja, megtörli a homlokát, majd folytatja: — A munkának lassan vége. ha minden igaz, már csak néhány hét, s otthon vagyunk ... Az otthon és a munkahely között a távolság valamivel több, mint négyszáz kilométer. Nem oly sok, ám Miskolcot és Paskovot az országhatár is elválasztja. Mocsár helyen Az. őszből indultunk. Miskolcon köd volt, az út csúszott. A határ után a Horn és a Vág folyók völgyében haladtunk keresztül, az utat a Fátra hegy koszorúja övezte, fentről a magasból ódon várfal-romok lesték, merre is megyünk. Amikor a Morva-földi Pas- kov kisvárosába értünk, már tűzött a nap. Az őszből a nyárutóba toppantunk. Itt, a csehszlovák—lengyel határtól néhány kilométernyire, Ostrava tőszomszédságában monumentális gyár épül, az ország legnagyobb cellulózkombinátja. — Amikor jó másfél éve, tavaly május 27-én először kijöttünk ide, jóformán csak lápos, mocsaras vidék fogadott bennünket. Fejünk fölött sirályok repkedtek. Néha-néha még látni belőlük egy-kettőt, de hiába keresik már a régi fészküket. Boncsér László, építésvezető elmereng a nem is oly messzi múlt felidézésében. Végül körbemutat: — Ami itt van, az május végétől készült el... Egy majdhogynem teljes gyár terpeszkedik a mocsár helyép. Osztrákok építik, de sok más náció mellett (szovjetek, lengyelek, jugoszlávok, franciák, csehszlovákok) dolgoznak itt magyarok is: a KIPSZER, s az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat munkásai. Pénz és kíváncsiság Belátni és bejárni a hatalmas gyárat úgyszólván lehetetlen, csak papíron, tervrajzon lehet. Hossza 3,6, szélessége 1,3 kilométer. A terület közepén 150 méter magas kémény tör az ég felé, a panorámát onnan kiválóan láthatnánk, ám hágcsóin felkapaszkodni tilos. Az építésvezető tovább mesél ; — Nagyon jó a kapcsolatunk a KIPSZER-rel. koráb-' ban együtt építettünk egy rádióstúdiót. Nos, őkét kereste meg a TECHNOIMPEX külkereskedelmi vállalat ezzel a munkával, s mivel ők elsősorban gépszerelők, hát az építési feladatokat ránk bízták. így jöttünk mi ki . Tíz ÉÁÉV-est számlált a miskolci stáb 1981 közepén. Ácsok és betonozok kezdtek. Az elsők között volt Kiss József ács-brigádvezető: — A pénz mellett a kíváncsiság ' is hajtott minket ide. Az osztrákok olyan technológiával zsaluznak, hogy az nekünk újnak bizonyult. Ezért is tettünk ötnapos tanulmányutat a kijövetel előtt Bécsbe, hogy mi is konyít- sunk ehhez az újhoz. Megtanultuk a doka-elemekkel való zsaluzást, s ha hazatérünk, otthon is alkalmazzuk. Hogy mennyire is gyors ezzel az építkezés, csak körül kell nézni... A tavalyi év végén már 36 miskolci dolgozott Paskovban, idén áprilisban pedig 85. Most — hogy ily gyorsan készül a gyár — ötvenen ténykednek odakint. Dicsér az osztrák Fővállalkozásban az ausztriai Andritz-cég kebelében készül a mű. Az építési munkákat a szintén osztrák II- bau-cég végzi, s ez a vállalat foglalkoztatja az ÉÁÉV-et is. Magyar szemnek bizony szokatlan az a munkatemoó, ahogy itt dolgoznak az emberek. Az állásidő, mondjuk ki, a lógás, ismeretlen fogalom. — Ezt az ütemet nekünk, magyaroknak is át kellett vennünk — magyarázza Boncsér László. — A fegyelem itt nagy dolog, szent dolog. A titok egyszerű: a reggel hat óra már mindenkit dologgal talál, anyag után nem kell szaladgálni, a munkaidőt meg végig kell dolgozni! S hogy jól dolgoznak - az ÉÁÉV-esek. azt tanúsítja Józef Bermadinger osztrák főépítésvezető : — Nálunk nagyon magasak a követelmények, s a magyarok ennek igencsak megfelelnek. Ha lehetne, s ha munka is lenne, akkor bármikor együtt dolgoznék velük... ( Folytatjuk) ILLÉST SÁNDOR * A lógás itt ismeretlen fogalom, o munkaidőt végig kell dolgozni. (brackó) Még négy kérdés Vetted városunkról Ma: lielven pontért Várostörténeti vetélkedőnkben ez alkalommal _ és a jövő héten, utoljára — négy kérdést adunk fel játékosainknak. így a 100. kérdéssel lezárul a vetélkedő mintegy háromnegyedéves szakasza. A válaszok beérkezése után röviddel közöljük azoknak az egyéni versenyzőknek és kollektíváknak a nevét, akik bekerültek a döntőbe. Most irodalomtörténeti kérdésekre várunk válaszokat. Hetven pontot ér négy kérdésünk, ami azt jelenti, hogy az elsőknek „kapaszkodni” kell, azoknak pedig, akik mögöttük állnak, lehetőségük van feljebb kerülni. ®3- Századunk húszas éveiben a régi miskolci órák irodalmi életünk egyik jeles személyiségét versírásra ihlették. íme a vers: „Kegyes kezek ajándoka / a régi óra / Tudós múzeumszentek / Kipróbálják a boltívek alatt / S az óra pengve zengi / A régi örömök muzsikáját / S a lélek varázsa jön a múltból.” Ki írta a verset? (30 pont.) 96. A 100 éve elhunyt Arany János Tóth Lajos miskolci nyomdájában két katonadal- szerzeményét nyomatta ki 1848-ban. Mi volt a kiadvány címe, amely a nótautalásokkal kiegészített versekkel buzdította a hadra kelt népet? (20 pont.) 95. Arany János Szemere Bertalannak ajánlotta föl kinyomtatásra egy hazafias versét. Mi a költemény címe? (10 pont.) 96. A irodalomtörténeti emlékekben gazdag Lillafüred mikor és kiről kapta a nevét? (10 pont.) I i. MISKOLC TÖRTÉNETE 5L Az őszirózsás forradalom jjc A kombinát majd minden létesítménye a magyarok jó munkáját bizonyítja Magyarok Paskovban I. II sirályok fészküket keresik — Se nem jó itt, se nem
