Déli Hírlap, 1982. október (14. évfolyam, 233-257. szám)

1982-10-19 / 247. szám

Már a hajrá sem segít Késik a lakásépítés (is) • Nyugdíjasok háza: csak jövőre • Meoalapozott müszaai átadásokat! • És az útépítők? 3fc Ezt láttuk a Rudas László utcában Borozókra Immár másodszor rendez­nek versenytárgyalást az Unió ÁFÉSZ miskolci és vidéki vendéglátó egységei. Előzőleg már jó áron elkelt a Pi­pacs és a Paprika presszó. Most október 21-én reggel 8 órakor 13 vendéglátóhelyre lehet licitálni a Palotás étte­remben. A szakemberek kö­rében óriási az érdeklődés. A Ma: tanulmányi kirándulás Üvegtárgyak liárgyvÉlme Az üvegtárgyak műtárgyvé­delméről rendezett tudomá­nyos tanácskozást — a Mú­zeumi és műemléki hónap keretében — tegnap délelőtt a Herman Ottó Múzeum. Dr. Veres László megyei múze- umigazgató-helyettes a ma­gyarországi üvegtörténeti ku­tatások helyzetét ismertette, Szalay Zoltán osztályvezető az üvegek bomlásáról, megerősí­tésükről, egyéb restaurálási problémákról tartott előadást, Morgós András restaurátor az üvegrestauráláshoz járult hoz­zá adalékokkal. A tanácsko­zás résztvevői ma tanulmányi kiránduláson vesznek részt a sajószentpéteri és a parádi üveggyárban. A polgári demokratikus for­radalmat követő ellentmondáso­kat a legkülönbözőbb módon igyekeztek ellensúlyozni. Mis­kolcon a hatalmi viszonyokban egyre erőteljesebbé vált a szo­ciáldemokrata párt szerepe. A polgárság — szervezett pártja nem lévén — egyre inkább hát­térbe szorult. Decemberben, Mis­kolc város és a megye iparte­lepei feletti jogkörrel, Reisinger Ferencet nevezték ki főispánná. A polgárság újból és újból szembeszáll a folyamattal. Bi­zony Ákosék újjászervezik a függetlenségi pártot. Nagy End­re író olyan szándékkal jött Miskolcra, hogy itt egy polgári radikális pártot szenrezzen. It­teni tapasztalatai alapján azon­ban lemondott szándékáról, mert mint mondotta, Miskolc „szociáldemokrata vörös város". A szociáldemokrata párt — mint közismert — maga is súlyos ellentmondásokkal küzdött. Félt a bolsevik típusú forradalomtól, miközben a tömegek egyre job­ban balra tolódtak. A fejlődés fontos állomásává vált így a munkásosztály új forradalmi pártja, a Kommunisták Magyar- országi Pártjának megalakulá­sa. Közismertek azok a nehézsé­gek, melyek a KMP fővárosi szervezetének létrejöttével, an­nak körülményeivel kapcsolatos kutatásokra vonatkoznak. Hosz- szabb ideig két dátum is sze­repelt a párt alakulási ideié­ként. Mennyivel nehezebb egy olyan város, mint Miskolc ese­tében, a párt létrejöttének meg­határozása Eddigi kutatásaink alapján kimondhatjuk, hogy olyan dátumot vagy helyet, mely e megalakulást jelezné, nem tudunk adni, mert ez eset­ben nem egy konkrét esemény­ről, hanem folyamatról van szó. Miskolc és Diósgyőr munkás­ságának együttes fellépése ép­pen a forradalmi időszakban jelentkezett, és ez a kommu­nista párt létrejöttére is vonat­licitálnak tétre jellemző, hogy a Priz­ma presszó licitje csaknem 8 millió forint, s még a Péteri borozó kikiáltási ára is meg­közelíti a 6 millió forintot. Ezeket az összegeket öt év alatt kell befizetniük a bér­lőknek az áfész számlájára. kozik. Esetünkben is több áram­lat alakult ki. Három áramlatot vehetünk számításba. A legfőbb erő Diósgyőrött jött létre Pelyhe János lakatos vezetésével, aki egyike volt a Kun Bélával Szovjet-Oroszor- szágból hazajött volt hadifog­lyoknak. Pelyhe 1918. december 21-én lépett fel először nyilvá­nosan egy szociáldemokrata gyűlésen, ahol a „kommuniz­musról tartott előadást". A gyű­lésen kommunistaellenes hatá­rozatot fogadtak el. A másik csoportosulást a mis­kolci ifjúmunkások jelentették. 1919 januárjában Lékai János részvételével tartottak gyűlést. A Kopcsó János körül tömörülő fiatalok egyre nagyobb erőt képviseltek, ami a Tanácsköz­társaság idején létrejött első vezető testület névsorából is látszik. A harmadik erőt a radikális (vagy inkább marxista) értelmi­ségiek jelentették. Közülük ki­emelkedett Krausz György fia­tal tanár, ki korábban a fővá­rosban tagja volt a Galilei-kör- nek, s kapcsolatban állt a Vö­rös Újsággal. A három erő között — eddigi ismereteink szerint — nem jött létre szervezett kapcsolat. Bár 1919 januárjában Rákosi Má­tyás hosszabb időt töltött Mis­kolcon a központi vezetés meg­bízásából, szerepe inkább az erők felmérése volt, semmint a párt formális megszervezése. A fejlődés legfontosabb jel­lemvonása, hogy a szociálde­mokrata párton belül nem megy végbe olyan differenciálódás, mint a fővárosban. Bár a párt- szervezet balratolódáso a pol­gársággal szemben bekövetke­zik, a kommunistákkal minden esetben brutálisan szembenáll- nak, amiben Reisinger járt az éten. A fejlődéssel azonban egyre kevésbé tudtak szembe­szállni. 1919. február 16-án ad­digi története legnagyobb nép­gyűlését tartották Miskolcon (40 Időszerű nemzetközi kérdések A Tokaj vendéglátóház Ér­telmiségi Klubjában ma este időszerű nemzetközi kérdé­sekről lesz szó. A klub ven­dége: dr. Nógrádi György. A rendezvény este 7 órakor kezdődik. ezren vefíeíc rajta részt), ami­nek fő célja az ellenforradalom elleni tiltakozás volt. Február 23-án a megyei szociáldemok­rata kongresszuson Groszmann Zsigmond — a párt második embere — már arról beszélt, hogy „az első forradalomban" az „összegyűlt keserűség" rob­bant ki, de az nem jelentette a proletariátus győzelmét, mint Oroszországban. Az első forra­dalmat követni fogja a máso­dik. Az új Magyarországot a proletariátusnak kell felépítenie, de — hangsúlyozta — a szociál­demokrata elveknek megfele­lően. A Groszmann által felvázolt út gyorsan valóra vált —, de a kommunista elveknek megfele­lően. 1919. március 21-én győ­zött a proletárforradalom, létre­jött a Tanácsköztársaság. LEHOCZKY ALFRÉD Ez év februárjában a Ró­nai Sándor- Megyei Művelő­dési Központból a Városi Művelődési Központba ke­rült át a Miskolci Fotóklub. A Városi Művelődési Köz­pont úgynevezett „fotofoni- kus egységet” kíván kialakí­tani, melynek része több if­júsági fotószakkör, a diaporá- ma és az amatőrfilmes klub, a Fotógaléria, valamint az új­jáalakult Miskolci Fotóklub. E fotófonikus egység terve­zetét pályázat formájában el­juttatták a KISZ KB-hoz, mely díjjal jutalmazta az el­képzelést. Halmai László, a Városi Művelődési Központ igazgató­ja: Nem véletlenül hangsúlyozta Rózsa Kálmán, a városi ta­nács elnöke a végrehajtó bi­zottság legutóbbi ülésén: csak olyan lakást szabad átvenni — műszakilag —, melynek állapota megfelel a kívánal­maknak. A lakásépítésben ugyanis némi lemaradás mu­tatkozik, és hiba lenne, ha — a tervteljesítés bűvöletében — bizonyos megalkuvásokkal vennék át az építőktől az ott­honokat a beruházók. A 70-es években, amikor hasonló gondokkal küzdött a város, bizony műszakilag készre je­lentettek olyan lakásokat is, melyekbe csak hosszú hóna­pokkal később költözhettek be a lakók. Az idén nem haladt a kí­vánt ütemben Miskolcon a célcsoportos (értsd: állami erőből megvalósuló) lakások építése. A terv szerint 1470 otthont kellene átadni, ezzel szemben a legutóbbi adatok szerint 1006-nak a műszaki átadá­sa zajlott le, és 864-et ve­hettek birtokba az új tu­lajdonosok. Bárhogy hajráznak is az év végéig hátralevő két és fél hónapban az építők, nem hi­tegethetjük ' magunkat azzal, hogy sikerül a tervet végre­hajtani. Nem készül el pél­— Három évre szól a pá­lyadíj, évi harmincezer forin­tot kapunk. Szeretnénk, ha városunkban újjáéledne az egykor sokakat foglalkoztató íotómozgalom. A Miskolci Fo­tóklub mintegy „szakmai lel­kiismerete” lesz Fotógalé­riánknak, előadásokkal és más módon támogatja, irá­nyítja szakköreinek munkáját. Egyébként fotóprogramunk keretében hirdettük meg az FF ’80 — azaz Fiatal Fotó '80 — című országos pályázatot, melynek első kiállítása de­cemberben nyílik meg, s ez­zel egyidőben elkészül az a szociológiai felmérés, ame­lyet e pályázattal párhuzamo­san végzünk. _ dául a nyugdíjasok házában levő 42 otthon. Lehet, hogy decemberben lezajlik a mű­szaki átadás, ám a beköltö­zésre még várni kell. A lakásokon kívül lemara­dás mutatkozik számos más beruházásnál is. A terv sze­rint 3888 négyzetméter alap- területű új boltot kívántak építeni az idén. Eddig elké­szült 2380 négyzetméter. Nem sikerül az év végéig átadni például a Szinva— Népkert tömb ABC-áruhá­zát. Ugyanebben az új lakóne­gyedben a kívántnál lassabb ütemben készül a bölcsőde. A 60 gyerek ellátására alkal­mas intézményben jelenleg belső munkákat végez a ki­vitelező vállalat. A szolgáltató jellegű beru­házások közül kiemelkedik —• fontosságát és nagyságát te­kintve — a Patyolat új te­lephelye. Sokáig szakember- hiány nehezítette a telephely közművesítési munkálatait, közelebbről az ivóvízvezeték­re való rákapcsolását. Mára sikerült elvégezni ezt a mun­kát, ám a késedelem pótlásá­ra nem sok remény van. A déli tehermentesítő út Rudas László utcai szaka­szán is a közművek miatt lassult le a munka. Itt azonban nem új vezeté­keket kellett építeni, hanem kikerülni, áthidalni a régie­ket. A régieket, melyek — kataszter hiányában — meg­lepetésszerűen bukkantak elő a földmunkák során. A végrehajtó bizottság ülé­sén azt hallottuk, hogy már elhárultak az akadályok az útépítők útjából, és talán pó­tolni tudják a kényszerű le­maradást. Néhány héttel ez­előtt fotóriporterünk a hely­színen járt. Akkor meglehe­tősen kihalt volt az építke­zés. Tegnap ismét felkereste a Rudas László utcai sza­kaszt, és a kép, amit magával hozott, nem sokban különbözik az előzőektől. Menjük-e remélni, hogy csak hétfőn délelőtt ilyen néptelen a táj, vagy egyszerűen fotó- riporterünknek nincs szeren­cséje? Mert ha a tetemes mennyiségű földmunkával megvárják az őszi esőket, a betonozásra pedig akkor ke­rül majd sor, amikor bekö- szöntenek a fagyok ... Intő példa lehet a 3. számú út vá­rosi szakaszának az építése! B. D. A teve is sokaknak tetszett a nemrég megnyílt Korvin Ottó utcai Bizományi Áruház kirakatában, de az igazi érdeklődést maga az új bolthelyiség, s a gazdag árukínálat váltotta ki. Re­mélhetően a jövőben is a kezdetihez hasonló választék várja a vevőket. (Kerényi felv.) 80 pontos forduló 0 Vetélkedő városunkró A 100. kérdéssel lezárjuk várostörténeti ve­télkedőnket — a december 3-i döntőig. Addig is sok pontot érő feladatokkal adunk alkalmat a felzárkózásra. E heti kérdéseink gazdaságtörténeti témá­júak: 90. Szüret van. Régen ilyenkor gyakran hangzott el a következő versike Miskolcon: „Ez a pohár bújdosik. / Ügy éli világát, / Kézről kézre adatik, / Éljen a barátság!” Milyen régi, miskolci szüreti szokást takar ez a vers? (30 pont.) 91. Szűcs Miklós egyik helyen arról ír re­formkori naplójában, hogy meglátogatta a híres miskolci dinnyetermesztőt. Ki volt ez a diny- nyetermesztő, és híres munkájának mi a címe? (20 pont.) 92. Miskolcon született, a XVIII. század­ban, korának egyik legnevesebb hazai gazda­ságtörténésze volt. Ki volt ő? Hol tevékenyke­dett? Sorolja fel legalább két munkájának a címét! (30 pont.) MISKOLC TÖRTÉNETE 50. A KMP létrejötte és a Tanácsköztársaság Fatofoniküs egyseié alakul

Next

/
Oldalképek
Tartalom