Déli Hírlap, 1982. október (14. évfolyam, 233-257. szám)
1982-10-12 / 241. szám
Ezer négyzetméteren, bútor és műszaki cikkek Megnyílt az új bizományi Ma délelőtt 11 órakor nyílt meg a Korvin Ottó u. 1. sz. alatt a Bizományi Áruház Vállalat új miskolci műszaki és bútorboltja. Nehéz lenne megítélni, hogy kik várták jobban ezt a napot: vevők, avagy a kereskedők? Jócskán megkésett a bolt átadása, ne. hezen épült fel a toronyházak tövében a két üzlethelyiség. Mától azonban ezer négyzetméteren kínálhatják áruikat a BÁV szakemberei, s a jobb körülmények egyben módot nyújtanak az áru- választék bővítésére is. Bőséges a műszaki cikkek választéka Fiatalok a kohássatban © Búcsú a Martintól Summázva így szólt az indoklás: a Martin helyébe kell a kombinált acélmű. A vas olvadáspontja 1535 Celsius-fok. A hőség nehezen visel ető. A nyolc kemencéből már csak négy üzemel. Nyílik, csukódik a kemenceajtó, a kohász keményen markolja lapátját, sietősen odagyalogol az ajtóhoz, s egy jól irányzott mozdulattal behajítja az adalékanyagot. A küzdelem a hőséggel iszonyatos. A nagyüzemi pártbizottság volt titkára mondotta korábban: „Nem kell azt magyarázni, mit jelent az télen, amikor elölről a kemence süt, hátulról pedig a hideg szél szántja a kohászok hátát.” Nem csoda hát, hogy a Martinban dolgozó fiatalok talán a legtöbbet tették az új acélműért. • NOSZTALGIA TÍZ PERCIG Kohászfeleségek mesélték, hogy amikor férjük hazavitte a munkaruhát mosatni, az szinte magától megállt a sótól. Nézem Sasfalvi József acélgyártó föolvasztár kezét. Tiszta. A ruhája úgyszintén. — Nyolc évet húztam le a Martinban — mondja. — Ott igazán testközelben éreztük * az acélgyártást. Izzadtunk ... Ez egy másik világ. És és föld. Néha elkap a nosztalgia a régi iránt, de ez csak tíz percig tart. Ránézek a konverterre, eszembe jut, hogy itt jóformán nincs nehéz fizikai munka, s el is felejtem kezéshez — magyarázza Do- bozy Zsolt, az LKM KISZ- bizottságának titkára. — Akkor már árkokat ástunk a kábeleknek, festettünk, takarítottunk ... • BELAKTAK AZ ACÉLMŰVET A város pedig tudta, hogy mi épül a Lenin Kohászati Művekben. Tudta, mert az LKM nem rejtette véka alá. 1979-ben és 1960-ban védnök- ségi napokat rendeztek, kiállításokon, vetélkedőkön, gyárlátogatásokon mutatták be a kombinált acélmű építését, s a védnökségi munkát is. Sportrendezvényeket is tartottak, 1300 fiatalt mozgattak meg a védnökségi kupában. — Amikor a technológiai berendezéseket szerelték, akkor mi már' tanultunk. — mondja Garambos Béla, a kombinált acélmű üzemvezetője. — Lengyelországban, Katowicében voltunk tapasztalatcserén. Ott csak kóstolgattuk az új módit; az acélművet igazán itt, helyben tanultuk. Azóta pedig belaktuk. Dobozy Zsolt ehhez még hozzáteszi: — A beüzemelés időszakában fiataljaink elsődleges feladata az új, korszerű gyártási mód megtanulása, a hibátlan, pontos, minőségi munka elsajátítása volt. A konverterből ma már minőségi acél kerül ki. Az acélmű pedig 1981 óta ifjúsági üzem. A munkások háromnegyede 35 éven aluli. S hogy mily szívesen jöttek ide át a Martinból, arról Garambos Béla beszél; — 1975-ig az volt a jellemző, hogy a Martin — hiába volt jó a kereset — nemigen tudta megtartani az embereket. Majd, amikor már nyilvánvalóvá vált, hogy készül valami, a létszám állandósult. Az acélmű elkészültekor pedig már majdnem mindenki át akart jönni. Aki nem jöhetett, mert ugye a Martinnak még mennie kell, az majdhogynem megsértődött... • bíztak bennük Az LKM új, kombinált technológiával üzemelő acélművét a közeljövőben avatják fel ünnepélyesen. A KISZ városi bizottsága első perctől részt vesz a védnökség koordinálásában, ezért dr; Kundrák János első titkárt kértük meg, beszéljen a kohászfiatalok munkájáról: — Ügy értékeljük, hogy ez a védnökség — amely a maga nemében a legnagyobb volt Miskolcon — eredményesen segítette a beruházás megvalósítását. A fiatalok nemcsak a gazdasági munkában találkoztak, hanem a szabad idejükben is. Az ifjú szakemberek megbecsülését, tudását, elismerését jelenti az a tény is, hogy az új mű kezelőszemélyzete döntő részben tőlük került ki. Az LKM vezetése nagy jelentőséget tulajdonított a védnökségnek, s komolyan bízott a íia- talatokban. Nemhiába: megállt ák a helyüket. (Vége) I. S. A Hunyadi utcán a régi műszaki és bútorbizományi épületében áldatlan körülmények között bonyolítottak le az ott dolgozók sok milliós forgalmat. Egybehangzóan bizonygatták : lehetne még több is, ha volna megfelelő raktárhelyiségük, s méltó körülmények között kínálhatnák eladásra az értékes s keresett árukat. Népszerű a Bizományi Áruház Miskolcon. Nemcsak a városlakók, hanem a megye területéről is ide járnak vásárolni és eladni jó néhányan. Az új boltban műszaki cikkeket, dísztárgyakat és bútort lehet majd adni-venni. Ide költözik a Bizományi Áruház átvevőhelye is. A bizományi ruházati részlege marad csak a régi, megszokott helyén, a Tanácsház tér 22. szám alatt. Ezután több árut tudnak felvásárolni a becsüs szakemberek. hiszen lesz hol tárolni a készleteket. Ez azt is jelenti, hogy gyakrabban találkozhatunk majd a kirakatokban antik bútorokkal, műtárgyakkal. (k—ó) a Martint. Csak amikor megyek hazafelé, akkor látom vöröslő fényeit. Sasfalvi most ott dolgozik, amiért dolgozik. A KISZ-védnökséghez mindenki egyként csatlakozott. Az LKM-esek azért, mert tudták, hogy maguknak építik, a többi vállalat fiataljai meg azért, hogy ezáltal is segíthessenek a kohászoknak, no meg ez térmészetes is volt — mondották sokan. — Szabaddá tettük a terepet az acélmű számára, hogy hozzá lehessen kezdeni az építVeíerán gőzösök, öreg vagonok A gazdasági szempontból már idejét múlt és megszüntetett vasúti t szárnyvonalak, kisvasutak sínéit előbb- utóbb felszedik, az őrházikókat lebontják vagy más célra hasznosítják, de mi történik a veterán gőzösökkel, kiérdemesült vasúti kocsikkal? A kérdésre Bicskei Józseftől, a Közlekedési Múzeum tudományos munkatársától, a forgalomból kivont vasúti gördülőanyag további sorsát meghatározó bizottság közreműködőjétől kaptunk választ. Elmondta, hogy például a szobi kőbánya gazdasági vasútjának dízelesítésével 490-es gőzmozdonyok szabadultak fel. Ezt a sorozatot a negyvenes évek elején kezdték gyártani, de közülük a legifjabb is legalább harminc éve koptatta már a síneket. Mégis van közöttük több üzemképes masina. Ezek egyike — persze saját kerekein — Kecskemétre távozik, a hírős várost Bugaccal összekötő nosztalgiavasút szolgálatába áll. Egy másik a nagycenki Széchényi-kas- tély és Fertőhöz közötti skanzenvasút mozdonyparkját gazdagítja. A harmadik sorsa a legkülönösebb. Egy gazdag NSZK-beli hobbista veszi meg, s valutával fizet érte. Balatonfenyvesről három mellékvonal indul ki, amelyek a Nagybereki Állami Gazdaság áruforgalmát bonyolítják le. A kocsifordulók meggyorsításával a vagonok egy része fölöslegessé vált; közülük néhány nagyon régi kocsi muzeális darabnak számít, ezeket állandó közlekedési kiállítások kapják meg. A dombóvári gazdasági vasút ebben a minőségében megszűnt, és áttalakult úttö- rővasúttá. A fölöslegessé vált igen régi, lóvontatású lóré- kocsikat. amelyekbe a vagonokból kirakodták a szállítmányokat. az Ópusztaszeri Emlékpark régi mezőgazdasági eszközöket bemutató gyűjteményébe szállítják. Cs. B. A borkészítés és a borkezetés tudománya A miskolci kertbarátok Buday József és Kocsis Pál mezőgazdasági szakköreiben, a Blaha Lujza utca 30. szám alatti általános iskolában •któber 14-én, csütörtökön flélután 5 órai kezdettel Halmai László, a Váro6i Művelődési Központ igazgatója nyitja meg az évadot. Ezután Vad László, az Eger—mátra- vidéki Borkombinát főborásza tart előadást a borkészítésről és a borkezelésről. Az érdeklődő kertbarátokat szívesen látja a rendezőség. +• Ezrével so ikoznak a bonbonok a Szerencsi ű.olá-légyá. futószalagján: van hová tenni az innen kiké. ülő árut, hiszen köztudomásúan édes szájú ország vagyunk ... (Herényi felv.) Szovjet delegáció az ÉMV-ben A Szovjetunió Kommunista Pártja nagyszabású élelmiszergazdasági programot dolgozott ki. A szovjet mező. gazdaság a növényvédő szerek jelentős részét Magyar- országról szerzi be; a tiol- karbonát típusú növényvédő szereket az Eszakmagyaror- szági Vegyiművekből szállítják. Az elképzelések szerint a jövőben a jelenlegi meny- nyiségnek a többszörösét kívánják megvásárolni a szovjet partnerek Sajóbábonyból. Az agrokémiai szállítások ütemezési tárgyalására ma öttagú szovjet küldöttség érkezett az Északmagyarországi Vegyiművekbe, a Chemolim- pex vezetőinek kíséretében. A KGST-együttműködás ugyanis lehetővé teszi, hogy árucsere alapon tőkés importot takarítsanak meg a szocialista országok. A Szovjetunióba 1983-ban 8000 tonna növényvédő szer indul Sajóbábonyból, s ez a mennyiség mintegy 40 millió dolláros megtakarítást jelent a szovjet félnek. A Moszkvában, augusztusban megrendezett Hi- mija ’82 nemzetközi kémiai kiállításon a szovjetunióbeli partner már jelezte, hogy igényei a jövőben erősen növekedni fognak. Ennek, teljesíthetőségét is megvizsgálják a tárgyalások során a szovjet és magyar szakemberek. Mint Hegedűs Istvántól, a gyár kereskedelmi igazgatójától megtudtuk, az Északmagyarországi Vegyiművek minden szempontból felké. szült a rá háruló feladatok teljesítésére. Elmondotta azt is, hogy amennyiben a szovjet partner növelni kívánja az exportmennyiséget, a gyár e kívánalomnak is eleget tud tenni. Jáspis, opál, olivin Es a titokzatos tektitek Csehszlovákia földje ősidők óta ismert drágakő-lelőhelyeiről. A kitermelésnek és az ékszerfeldolgozásnak régi hagyományai vannak itt. Már a középkorban köszörültek a cseh királyoknak és családjaiknak az észak-cseh lelőhelyekről származó jáspist és más értékes köveket. A művészetkedvelő II. Rudolf császár korában. 1576 és 1611 között a gyönyörű, olaj zöld színű olivin volt talán a legnépszerűbb ékszerkő. Az olivint az észak-csehországi Kozákov-hegységben bányászták. Ez a vidék az egyetlen olivin-lelőhely Európában. A múlt század közepéig az Eperjes környéki Dubnik község táján termelték ki az opált. A híres tűzpiros „cseh gránátot” — a piropot — a XV. század óta bányásszák. Világszerte megbecsült, értékes drágakő mind a mai napig, s Csehországban történelmi nevezetességű ékszerek készültek belőle. A geológiai kutatásoknak köszönhetően manapság is sok értékes drágakő-lelőhelyet tárnak fel az országban. Ezek közé tartoznak az egyes vélemények szerint meteorit eredetű vltavinok, ismertebb nevükön: tektitek, amelyeket I ma is sok titokzatosság övez. Az arany és ezüst keretbe foglalt sötét színű tektitek világszerte keresett remekei a csehszlovák ékszerészeknek.
