Déli Hírlap, 1982. október (14. évfolyam, 233-257. szám)
1982-10-09 / 239. szám
jjc Míg a zsemle készül, három pék keze érinti. Egyik erősebben, a másik gyengébben fogja. Hét végén is dolgoznak az ellenőrök Alattomos gázkémények Díjmentes a huzatmérés Sütemény a városnak A tegnapi is mai Miskolc naponta elfogyaszt legalább háromszázezer darab péksüteményt. E jelentékeny mennyiséget a sütőipari vállalat csak egyféleképpen tudja elkészíteni, mégpedig úgy, ha a pékek már előző nap elkezdik sütni a másnapit. Tehát a boltokban a tegnapi is mai lesz. Szállítanák délután is — Merőben más lenne a helyzet, ha napjában kétszer szállíthatnánk az üzletekbe — magyarázza a vállalat igazgatója, Bendzsák Kálmán. — Az esti sütést reggel, a délelőttit délután. így mindig friss maradna az áru, s a minőséggel sem volna gond. Ám a boltvezetőknek kényelmesebb, ha egyszerre kapják meg a kiflit, a zsemlét. akkor, ha párás, nedves a levegő. A péksütemény megszívja magát, a jó is rosszá válik, szivacsos lesz. városban. Joggal a kérés: a minőségre jobban ügyeljenek. Nos, valóban ezt kellene tenni, ám nehéz ezt tenni. Köztudott, mennyire veszélyesek a hibás gázkémények, minden esztendőben előfordul egy-két súlyos baleset. A gázkémények alattomosságára jellemző, hogy a szobában tartózkodók semmiképpen sem észlelik a visszaáramló szén-monoxidot. Ezért 'döntöttek úgy a Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalatnál, hogy — az országban egyedülálló kezdeményezésként — öttagú csoportot alakítanak Miskolcon a gázkémények felülvizsgálatára. , Dr. Majoros Barna igazgató elmondotta, hogy csupán városunkban 25 ezer gázkémény található, ezek ellenőrzésére legalább egy év szükséges. Az újonnan alakult ellenőrző csoport tagjai értesítést küldenek a lakóknak látogatásuk várható időpontjáról. Amennyiben az időpont nem megfelelő, a lakások tulajdonosai közlik ezt a vállalattal s új időpontban állapodnak meg. A kéményellenőrök az ügy érdekében szabad szombatokon, sőt még vasárnap is vállalják a kiszállást. Megmérik a kémény huzatát, a szellőzési képességét, valamint a műszaki állapotát. Ezt a különleges vizsgálatot díjmentesen végzik el. Amennyiben valamilyen hibát találnak a MIK-lakásokban, erről értesítik a vállalatot, s megbízást kémek a kémény megjavítására. Magánház esetében a gázmüveket is értesítik a veszélyes kéményről. Egyben rövid határidőt adnak a hiba megszüntetésére, s ha a tulajdonosok igénylik, itt is elvállalják a kémény javítását. Reméljük, ennek az igyekezetnek köszönhetően, a most következő fűtési szezonban nem történik gáz- mérgezéses baleset. (szántó) Mire jó a hidegaszfalt? Olcsóbb üt, pernyéből A Hunyadi utcai pékségben naponta 200 ezer péksüteményt készítenek, bár az üzem kapacitása tulajdonképpen csak 150 ezer darab. Zsemlét sütnek még a vasgyári főtelepen is. Nézem a frissen sült termékeket, s bizony meglepődöm. Szépek. Itt. És a boltokban ? — Sokat romlik a minőség a szállítás során, s az üzletekben — válaszolja az igazgató. Nagy, fonott kosárban érkezik a kemencétől a sósrúd a számlálókhoz, ök ötösével „olvassák”, egy műanyag ládába száz darab kerül. Az asszonyok keze villámgyors, s talán ezért is, egy-két kisebb rúd is bejut a jók közé. Még csak hajnali fél négy van. A zsemlékkel, kiflikkel teli ládák pihenni térnek; a teherautók valamivel később jönnek. — Sajnos, a tárolás idején is kárt szenved az áru — mondja Kasza Ferenc üzemvezető. — Az udvaron muszáj tárolnunk, ugyanis olyan kicsi a raktárunk, hogy ez a töméntelen mennyiség máshol nem fér el. Mivel a munkát tegnap délután kezdtük, hát itt van még a tegnapi kifli is. Ezt is ma szállítjuk ki, persze friss áruként. Elképzelhető, hogy mi történik Selejt a boltban A megyei Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet munkatársa, Méhes Lászlóné is ezen a hajnalon ellenőriz. A vasgyári főtelepen 115 darab zsemlét kér, ennyi szükségeltetik ahhoz, hogy megközelítően pontos adatokkal szolgáljon. Az átlagsúly végül is nagyon jó: 55,03 gramm. A Hunyadi utcai üzemben sült zsemle épp hogy csak üti a szabványsúlyt, 52,5 gramm A tejeskifli súlya 44,26 gramm, míg a sósrúdé több a megengedettnél: 37,43 gramm. Végső diagnózist a benti vizsgálatok után ad az ellenőr: — A zsemle szabványos, minősége közepes. A tejeskifli és a sósrúd térfogata viszont nem felel meg a szabványnak, kisebb. A termékek küllemét a boltokban is vizsgáltuk. A Győri kapui Csemegében és a villanyrendőri kenyérboltban néztünk körül. Drasztikusan azt mondhatnák. hogy itt a péksütemény jóformán selejt. Torz, alaki hibás, repedt. A súlyával viszont nincs baj... Míves munkát Az utóbbi időben egyre több péksütemény fogy a Háziasszonyoknak ajánljuk Mil süssünk, mil főzzünk? • Tóth Béla mestercukrász receptje HABOS ALMASSZELET Hozzávalók: huszonöt dkg margarin, 25 dkg porcukor, 25 dkg liszt, 4 db tojás, 2 db tojássárgája külön, 2 dkg sütőpor, ízlés szerint: fahéj, reszelt citromhéj, vaníliacukor, 10 dkg darált dióbél, 2 db tojásfehérje, 10 dkg kristálycukor. Elkészítése: a margarint a porcukorral habosra keverjük, közben egyenként hozzáadjuk a tojásokat és a 2 tojássárgáját. Hozzákeverjük a sütőporral elvegyített lisztet, majd zsírozott, lisztezett tepsibe tesszük. Erre sűrűn rárakjuk a szeletelt almát. Közepes sütőben sütjük. Közben a két tojásfehérjét kemény habbá verjük a cukorral. Beletesszük a darált diót, s rákenjük a,sütemény tetejére. Porcukorral meghintjük, s a sütőbe visszatéve, felső lángon picit megpirítjuk. Amikor kissé kihűlt, szeletelve tálaljuk. Százhúsz ember munkája szükséges ehhez a mennyiséghez, s bár mindennap tartanak minőségellenőrzést, ilyen munkakörülmények között a hibákat kiszűrni nem mindig sikerül. Talán, ha felépülne az új süteményüzem a városban, megváltozna a helyzet De azért az is jó lenne, ha a pékek nemcsak a szabványra ügyelnének, hanem arra is, hogy míves munka kerüljön ki a kezük alól.— (illésy) • A belvizet gyűjti össze Az elmúlt tervidőszaktan Dél-Borsodban újabb belvízelvezető rendszereket építettek ki. Az árvédelmi töltések korszerűsítésével egy időben szivárgócsatornákat építettek, amelyek összegyűjtik a területről lefolyó belvizeket Az összegyűlt belvizet szivattyútelepek segítségével emelik vissza a folyókba. Kertészkedőknek > • így ültessünk gyümölcsfát Októberben a levelekben már nem képződnek tápanyagok. A gyümölcsfák telepítésének tehát a legjobb ideje az ősz, amikor a lomb már lehullott. A telepítés előtt fontos az alj P°?* trágyázás, a lassan hal műtrágyák bevitele. Arányuk! úgy kell megállapítani, ahog azt az illető gyümölcsfaj igény indokolttá teszi. Például almati lepítes esetén több foszfor, ka szí esetén több kálium legyen £ alapozó trágyakeverékben. < nitrogén, mint gyorsan ható mi trágya tavasszal és nyár eleié fejti ki - fejtrágyaként - a h, tasat.) az alapozó trágyáz,lsh< ^Si™«flS.SfeÍ7es trágya miudf gyümölcsfajnál azonos menny ségű legyen. A szervestrágyáz! a talajszerkezet és a talajélet jí vitása végett szükséges. A szel vés - trágyából alapozásként li négyzetméterre 6 mázsa, szupei foszfátból S kg, míg káliumból : kg szükséges. Az előre kiásott gödrökbe rakjuk a fent leírt mennyiségű szerves és műtrágyát. A gödör 100— 120 cm széles és 60—80 cm mély legyen. A szerves trágyát és a műtrágyát úgy kell a gödörbe elhelyezni, hogy a gyümölcsfa gyökereivel ne érintkezzenek. őszi ültetés esetén a gyümölcsfa gyökerei a tél során behegednek, és tavasszal erőteljes fejlődésnek indulnak. Ültetés előtt a csemete gyökereit meg kell metszeni. Minél hosszabbak a gyökerek, annál Jobb a csemete megeredése. Ezért a gyökérágakat addig messük vissza, hogy törött gyökerek és roncsolt részek ne maradjanak. A hajszál- gyökereket egyáltalán ne messük vissza. A friss vágásfelület a gödör feneke felé nézzen. A megmetszett gyökérrészeket célszerű ültetés előtt agyagpépbe mártani. Száraz időjárás esetén hasznos az elültetett csemete alapos beöntözése. Őszi ültetésnél a gyümölcs koronáját nem kell megmetszeni: ezt a munkát tavaszra halászijuk, és csupán a törött vagy roncsolt vesszőket távolltjuk el. Ültetés után a csemete némileg magasabban helyezkedik el, mint ahogyan a faiskolában állott. Ez azonban nem baj, mert a föld a leggondosabb tömörítés után is süpped, tehát tavasszal utántöltésre lesz szükség. Ezután a fa tavasszal pontosan azon a szinten áll be, ahogyan a faiskolában volt. SZOLNOKI JENO mezőgazdasági mérnök A MISKOLCI INGATLANKEZELŐ VALLALAT széntüzelésű kazánokhoz fűtőket alkalmas 1982. OKTÓBER 11-TÖL, A FŰTÉSI IDÉNY VÉGÉIG Jelentkezés: a fenti napon 8 órakor, a vállalat központi telephelyén, Miskolc, Erenyő utca 1, szám alatt A Zalaegerszegi Közúti Építő Vállalatnál biztató kísérletek folynak az útépítés és -fenntartás költségeinek csökkentésére, helyi anyagok felhasználásra. Legfontosabb műszaki fejlesztési tevékenységük a cement és bitumen kötőanyaggal készülő útalapok helyettesítésére irányul. Ez azért fontos, mert az útépítés leg- anyagigényesebb része éppen az útalapok elkészítése. Egy köbméter alapbetonhoz 170—200 kilogramm cementet, egy köbméter kavicsaszfalthoz pedig 100—120 kilogramm bitument, és húsz litej tüzelőolajat használnak fel. Mint a vállalati kísérletek igazolják, az útalapok készítése olcsóbban, kevesebb anyaggal és energiával»is jól megoldható. I Régen ismert hogy az erőművekben keletkező pernye nemcsak füst, a' környezetre káros hulladék, ásványi alkotóelemei a cementére hasonlítanak. A porrá őrölt szén elégetésekor ugyanazok a folyamatok zajlanak le az erőmű óriási kazánjaiban, mint a cementgyártásnál. A pernye tehát nemcsak megjelenésében, kötőanyag-tulajdonságaiban is a cementre hasonlít. Felhasználásával lassan kötő útszerkezet alakítható kf, amelynek szilárdsága végül is a cementbetonnal azonos. A pernyebeton felhasználását a Vas megyei Egyhá- zashollós—Egyházasrádóc közötti útszélesítésnél próbálták ki. Az eredmény ugyanaz lett, mintha ceroentbetonú alkalmaztak volna az aszfaltos burkolat alsó, kiegyenlítő rétegének kialakításához. A. pernye hasznosításával elérhető energia- és anyagköltségcsökkentést még nem számították ki pontosan, realitásában azonban senki sem kételkedik. Egy másik műszaki és gazdasági sikerük a vállalati szolgálati szabadalom alapján készülő hidegaszfalt. Nedves kőzúzalékhoz hideg bitumenemulziót és pernyét kevernek, s az így előállított anyaggal, aszfaltozógép segítségével útfelület-megerősítést) végeznek. Az együttes alkalmazással kihasználják a bitumen ragasztó- és hidraulikus kötőképességét, valamint a pernye szilárdságnövelő hatását. Az útfelületre hordott és lehengerelt réteg egyszerre szilárd és rugalmas. Előnye, hogy nem kell a kőzúzalékot 160 fokon szárítani, a bitument felforrósitani. így tonnánként 35—40 liter tüzelőolajat takarítanak meg. T. A. ifc MűzeumiCkőnaB It' ‘ ___Mező István rajza \ \
