Déli Hírlap, 1982. október (14. évfolyam, 233-257. szám)

1982-10-09 / 239. szám

Lakáselosztás, lakásgazdálkodás Miskolcon IV, ♦ Az elmúlt hét vasárnapján a bor fővárosában, Tokajban szüret előtti vigasságot ren­deztek. Akkor ünnepeltek, a jövő héttől pedig már a dologé a szó: kezdődik az ősz nagy munkája, a szüret. Hqgyalján az utóbbi évtized legnagyobb termésére számítanak, s a szőlő szedésére ezúttal is felkérték a miskolci középiskolásokat. Néhány nap múlva indulnak a szürete lóvonat ok is. (Kerényi felv.) Sok az akta Ajtók, nemestával Az Épületasztalos-ipari és Faipari Vállalat soproni gyá­ra 61 ezer bejárati és belső ajtót, valamint 175 ezer ab­lakot készít az idén a kisla- kásépítóknek. A választék bővítésére megkezdték a ne- mesfaréteggel borított bejá­rati ajtók nagyüzemi gyártá­sát. A többféle változatban díszített ajtókból 14 ezret ké­szítettek, s ezzel kielégítet­ték az igényeket. Az ablakok iránti igények azonban meg­haladták a soproni üzem, s a vállalat más gyárainak ter­melési lehetőségeit. Tavaly több mint 186 ezer ügyirat érkezett a városi ta­nács vb-hivatalába. A leg­utóbbi felmérések szerint az idén sem csökken az akták száma: az első félévben, majd’ 95 700-at számláltak már össze belőlük. Az eny­hén szólva rémisztő számok azonban nem a bürokratikus Villantó T ilalmak A Magyar Országos Hor­gász Szövetség tájékoztatója szerint a Balatonon és víz­rendszerén október 16-tól a ügyintézés következményei, hanem annak tudhatok be. hogy a magánvállalkozások, az engedély nélküli építke­zések felülvizsgálata, a sza­nálások, kisajátítások sok munkát adnak a tanácsiak­nak. Az ügyiratok számát az ügyintézést ésszerűsítő, köny- nyítő szabályokkal próbálják csökkenteni. cs halak jövő tavaszi általános tila­lomig este tíz órától reggel öt óráig tilos a horgászás. A pontykihelyezések miatt általános, teljes horgászati tilalmat rendeltek el a dél­egyházi tavakon, október 19-ig. Ez a tilalom az orosz­lányi hűtőtavon november 15-ig tart. Ugyancsak ponytkihelyezé- sek miatt nem lehet hor­gászni a Duna adonyi holt­ágán október 29-ig, október 15-e és november 15-e között az Ipoly folyón, október 11-e és november 30-a között a réckevei Duna-ágon. A tihanyi Belső-tavon az idei horgászévad október 17- én fejeződik be. A Velencei- tavon és a kiskörei Tisza II. tározón az őszi halkihelye­zést követően nem lesz még részleges tilalom sem. Tajlosi Józsefné Nyolcvanötödik születésnap­ján Kalóczkai Istvánné, az MSZMP Miskolc városi Bizott­ságának titkára köszöntötte Taílósi Józsefnél otthonában. Tallósi Józsefné első párt­tagkönyvének kelte 1929: ek­kor lépett be a Szociálde­mokrata Pártba. Részt vett a Népszava és a Nőmunkás újság terjesztésében, válasz­tások, gyűlések szervezésé­ben; kivette részét a nő­mozgalom munkájából. A felszabadulás után az MDP, majd az MSZMP tagja, ahol sokáig, mint pártvezetőségi tag végezte pártmunkáját. A mozgalommal szorosan ösz- szekapcsolódó életútjának el­ismeréseképpen 1968-ban a' Szocialista Hazáért Érdem­renddel tüntették ki. t Kemény, mint a beton Babonás tisztelettel őrizgetem az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium építőanyag-ipari műszaki-fejlesztési és fejlesztés-gazdasági folyóiratának 1975. évi 4. számát. Ebben az áll, hogy a lakosság általában a szükséges mennyiség két­szeresét használja fel a cementből a betonhoz, a vállalatok pe­dig előre megfontolt szándékkal túladagolják a cementet. Az előbbi esetben a hozzá nem értés, az utóbbi esetben az alap­anyagok minőségi ingadozása és az ebből következő óvatosság az ok. A becslések szerint így legalább félmillió tonna ce­ment megy veszendőbe évente. Az akkori árakon számítva ez mintegy 15 millió dollárt tett ki. (A hetvenes évek köze­pén a hazai termelést tetéző cementigény felét tőkés ország­ból elégítettük ki. Tíz év alatt sokat változott a világ. Átrendeződtek az árak, szigorodtak a takarékossági előírások, két új cementgyár épült hazánkban (az egyik éppen Hejőcsabán), viszont dé­delgetett újságom ténymegállapítása ma is aktuális. Egy szeptemberben tartott miniszteriális szintű eszmecserén hangzott el, hogy az anyaggazdálkodás ésszerűsítésével 1985- re félmillió tonna cement menthető meg. S ez nemcsak az építési költséget csökkenti, hanem felszabadul az előállítá­sához szükséges 60—70 ezer tonna fűtőolaj is. A recept — s ez ne tűnjön olcsó élcelődésnek — a régi. Tíz évvel a részletes útmutatást tartalmazó cikk megjelenése után a már idézett miniszteriális eszmecseréről így szól a hivatalos köz­lemény; „A minisztériumok elsősorban azt vizsgálják, hogy a legjelentősebb, legnagyobb tömegben használt anyagok ésszerű felhasználására milyen módszereket lehetne általá­nosan bevezetni anélkül, hogy az a minőség rovására men­ne. Az ÉVM által megbízott szakemberek máris egész sor ilyen javaslatot tettek a minisztériumnak. A cementgyártás­ban és -felhasználásban például az eddigieknél jóval erő­teljesebben lehetne differenciálni, aszerint, hogy az építmény milyen minőségű anyagot követel meg. Ma nagyon gyakori a túlbiztosítás. Olyan munkákhoz is a legnagyobb szilárdságú cementet használják, ahol az olcsóbb is megfelelne. A tény­leges biztonságot továbbra is szigorúan megkövetelik, a ki­sebb melléképületekhez azonban nem szükséges ugyanazt a nagy szilárdságú cementet felhasználni, mint a hatalmas üzemcsarnokokhoz vagy toronyházakhoz.” A friss közleményt a nosztalgia jegyében idéztem. Semmi sincs új a nap alatt. Több cementet gyártunk, többet hasz­nálunk fel, de semmivel sem pazarlunk kevesebbet, mint tíz évvel ezelőtt. Egyetlen vigasz lehet számunkra: mi már tíz évvel ezelőtt is tudtuk, hogy évente a HCM termelésé­nek fele-harmada megy veszendőbe. S bizony, idővel nem­csak a beton köt meg, hanem a rossz hagyományok is. (brackó) Alapelvi a fokozatosság r Előtakarékossággal könnyebb • llj szolgáltatások Egyenlő eselyekre törekedve A Minisztertanács nemrég a lakásépítés es -fenntartás, a lakáselosztás és -gazdálko­dás fejlesztéséről határozott. A központi határozatokat neiyi tanácsrendeletek köve­tik: Miskolcon is még e hó­napban megalkotja a tanácsi testület a helyi sajátosságo­kat figyelembe vevő jogsza­bályokat. A rendelet előké­szítéseként városunkban kü­lönféle társadalmi fórumo­kon zajlanak eszmecserék a lakásgazdálkodásról. Soroza­tunkban a lakásgazdálkodás helyi sajátosságairól szól­tunk, az általános érvényű új jogszabályok mellett. Utoljára maradt a lakásel­osztás rendszere. A fokozatos, lépcsőzetes la­káshoz juttatás az új lakás- gazdálkodásban alapelwé, mindennapos gyakorlattá vá­lik. A városban élő, fiatal házaspárok első otthonként szerényebb komfortfokozatú és kisebb alapterületű lakást, vagy önálló lakrészt kaphat­nak, s a tanáccsal kötött szerződés értelmében — meg­felelő előtakarékossággal — szociális helyzetüknek, anya­gi lehetőségeiknek megfelelő nagyobb lakáshoz jutnak ké­sőbb. Városunkban már jó­val túljutott a kísérletezés fázisán a garzonházi rend­szer: nemrég már azok lis­táját közölhettük, lapunkban, akik ideiglenes lakhelyük­ről, a garzonlakásból na­gyobb otthonba költözhetnek. A lépcsőzetes lakáshoz jutta­tást szolgálja az is, hogy az átírási illeték 12 százalék helyett 7 százalékra mérsék­lődik. Üj szolgáltatásokkal is segítik a lakáscserére vállal­kozókat az ingatlanközvetítő, ingatlankezelő szervek. Mis­kolcon már jó ideje számí­tógép végzi a partnerválasz­tást, A jövőben az Országos Takarékpénz­tár is fokozottan 'bekap­csolódik a személyi tulaj­donú lakások visszavásár­lásába és újraértékesítésé­be. A lakáselosztás témaköré­hez tartozik az igénymegújí­tási díj kérdése is. A taná­csok 1983-ban elrendelik a lakásigénylések megújítását, s a megújítást igénylési díj letétbe helyézéséhez köthe­tik. Az igénylési díj később beleszámít a használatbavé­teli díjba. Az új tanácsren­deletben mód nyílik arra is, hogy igazságosabbá, árnyal­tabbá tegyék a számítógépes pontrendszert, s hogy újra megvizsgálják: a lakásjutta­tásnál használatos jövedelmi kategóriák megfelelnek-e még a mai körülményeknek. A tanácsi bérlakások kiutalásá­nál ezután fokozottabban mérlegelhe­tik a lakáshoz jutó család anyagi teherbíróképcssé- gét, a család gazdasági hátterét. Az anyagi teherbíróképesség­nek megfelelő méretű, s komfortfokozatú lakások ki­utalása talán csökkentheti majd a lakbértartozások: meglehetősen tetemes össze­gét is. Az új rendeletekkel a la­kásgazdálkodás a szó valódi értelmében gazdálkodássá válik, a tanács a bevételek­kel, s a jelenlegi lakásállo­mánnyal úgy sáfárkodhat, hogy , az a társadalmi igazságos­ságot szolgálja, s közelítő­leg egyenlő esélyt adjon minden lakásra várónak. A jogszabályokon túl azon­ban nagyon sok múlik az el­következendő években a la­kásgazdálkodással foglalkozó szakemberek, vezetők és be­osztottak következetes végre­hajtó munkáján is. (Vége) A CB-készülékekre Kiegészíti Más HM . ezután városunkban az ál­lami lakásépítés keretében több, az átlagosnál na­gyobb méretű, illetve egy­szobás és garzonlakás épül. A lakásgazdálkodás másik fontos eleme a lakáscserék támogatása. Az új és meg­üresedő lakásoknak a koráb­binál nagyobb részét a cse­reigények kielégítésére tart­ják fenn. Aki nagyobb bér­lakást kíván a tanács révén kisebbre váltani, annak a használatbavételi díj kétsze­resének-háromszorosának megfelelő összeget térítenek vissza. Élénkítőleg hat majd a lakáscsere-forgalomra, hogy 1983. január elsejétől Az 1980. szeptember 1-e után kötött casco-szerződések alapján a kocsiba beépített — vagy be sem épített — rádiótelefonok és televíziók tulajdonosait a biztosító a poggyászkárokra vonatkozó feltételek szerint kártalanít­ja, ha a lezárt gépjárműből belföldön ellopják az emlí­tett készülékeket. Ez közelebbről azt jelenti, hogy az ellopott poggyászért. CB-rádiótelefonért illetve te­levízióért kifizetendő kárté­rítés összege káreseményen­ként együttesen nem halad­hatja meg a 12 000 forintot. A biztosító önrészesedést nem (Kiss József felvétele) alkalmaz, és a kártérítés ki­számításánál abból indul ki, hogy a lopás időpontjába*» mennyit ért a készülék. A teljes körű casco-szerződés feltételei értelmében ezeket a készülékeket kizárólag pogy- gyászkárként téríti meg. A biztosító azonban szá­molt azokkal az igényekkel is, amelyek abból adódnak, hogy a Gelka-szereJő, a ma­szek műszerész, vagy az or­vos a foglalkozásához szük­séges saját, vagy kölcsön- szerszámokat, műszereket a személyautójában szállítja Jogos igény az is, hogy a több tízezer forintba kerülő rádiótelefonok és a kocsiban szállított egyéb értékes va­gyontárgyak törés-, elemi és lopáskáraira is lehessen biz­tosítást kötni. Annál is in­kább, mivel a poggyászkár-* ként kifizetett 12 ezer forin­tos felső határ ilyen esetek­ben csak töredéke a tulaj­donképpeni kárnak. Erre te­kintettel, 1982. június 1-től úgynevezett kiegészítő bizto­sítás keretében, az Állami Biztosító lehetőséget nyújt az említett vagyontárgyak vé­delmére is. A kiegészítő szerződést azok az autósok köthetik meg, akiknek 326-os számú régi cascójuk van, illetve 1980. szeptember 1-e után kötöttek teljes körű cascót. A szállított vagyontárgyakra a lakókocsi- és utánfutó­biztosításhoz is lehet kiegé­szítő szerződést kötni. Ez azért lényeges, mert a lakó­kocsi- és utánfutó-biztosítás az eredeti gyári berendezésű járműre vonatkozik. Ugyan­csak kiegészítő biztosítást 4 kell kötni, ha törés-, elemi, lopás- és poggyászkárok el­len megfelelő védelmet sze­retnének. A kiegészítő biztosítás csak Magyarország terüleüfere ér­vényes. Megköthető határo­zott és határozatlan időtar­tamra egyaránt. A díj min­den esetben a biztosított va­gyontárgy értékétől fügt

Next

/
Oldalképek
Tartalom