Déli Hírlap, 1982. október (14. évfolyam, 233-257. szám)
1982-10-07 / 237. szám
a miskolciaké a szó Sérült Idmpatarfé oszlopok Rovatvezető: Nyikes Imre. — Postacím: Déli Hírlap, Miskolc. 3501. Pl. 39. — Tel.: 18-225 A legdrágább kincs: az élet, a gyermek a vizsgálat során megállapítottuk: a Ságvári utcában megjelölt 2,5 szobás, komíortos lakás tulajdonosa M,, M., akinek az ingatlant édesapja vásárolta 1977-ben. Utóbbi személy nyilatkozata szerint a kérdéses házingatlan azért állt üresen egy ideig, mert átalakítási munkákat végeztek. M. M. azonban jelenleg életvitelszerűen használja a lakást. Ez személyi igazolványából is megállapítható. Korábbi lakása a szüleinél volt a Szilágyi Dezső utcában. A lakásügyi hatóság részéről lakáskiutalásban nem részesült, s ideiglenes lakása sincs. (A választ dr. Zimmermann Rudolf, a városi tanács igazgatási osztályának vezetője küldte a Ságvári utcai lakók bejelentésére.) a panaszosuk által megnevezett tanút két esetben is meg akartuk hallgatni, ez azonban nem járt sikerrel. Gépkocsivezetőnk elismerte, hogy a gyermeket odazárta, mivel a panaszos után felszálló gyereket nem látta a visszapillantó tükörből. (Az esetek nagy többségében a felszálló gyereket általában maguk előtt engedik fel a buszra az utasok.) Mindezek alapján az autóbusz-vezetőt kioktattuk. Felhívtuk figyelmét a türelmesebb viselkedésre, amely még akkor is kötelező, ha sértés érné. Az esetet gépjárműr vezetőink szakmai oktatásán is ismertetjük. (A választ a Miskolci Közlekedési Vállalattól kaptuk a „Durva buszvezető" címmel megjelent panaszra.) Stadler Miklósné (Miskolc, Bol- lóalla ü 135.«; Ha rajtunk múlna, azonnal orvosolnánk panaszukat. . . Levelét továboitiuk az illetékes vállalat igazgatójához. Őszintén reméljük, hogy nem hiába, s rövid időn belil intézkedés történik ügyükben. Kiss Györgyné (Miskolc): Értesülése jó. Vagyis: 1982. szeptember 1-től valóban egyesült a Miskolci Építőipari Szak- középiskola és a 3. sz. Ipari Szakközépiskola, illetve a Há- mán Kató kollégium és a Központi Leánykollégium. Előbbi Miskolci Építőipari Szakközépiskola. utóbbi Hámán Kató Központi Leánykollégium néven „él*’ tovább. Még csak annyit: a tanács az építőipari tanintézmény élére Szabó Jánost, a kollégium vezetőjéül pedig Törökné Tyep- liczky Gyöngyit nevezte ki. ★ A földön fekszik — ki tudja már mióta — egy lámpatartó oszlop a DVTK-stadionnal f szemben. Egy másik — innen nem messze, a 10-es postával szemközti oldalon — viszont foghíjas, azaz: az egyik lámpatartó vas áll üresen. F. L. Miskolc * Elmúlt a sokk, Ésszerűbb útvonalat ajánlunk A lOlfB-s autóbusz- járat számára szeretnék a jelenleginél jobb útvonalat ajánlani. A busz most Diósgyőr felöl jövet megáll az Augusztus 20. strandfürdőnél, Diósgyőr felé haladva pedig a Selyemréten. Ezáltal egy sor intézmény kiesik a vonzáskörzetéből. Így például, az ÉÁÉV, az ÉSZAKTERV, a Ml- ÉP, a Betonipari Művek stb., stb. E vállalatok és intézmények ' dolgozói számára igen kedvező lenne, ha a járat nem kanyarodna le a Baross Gábor utcáról, hanem kimenne a József Attila utcára, s megállna a fűszerbolt előtt, ahol a 7-es járat. Továbbmenve, a Botond utcán jobbra kanyarodna térhetne vissza jelenlegi útvonalára. Diósgyőr felé haladva pedig megállhatna a Baross G. u. nyugati oldalán, ahol a 7/A-s és 8-as járatván van kialakított megállója. Több száz érintett dolgozó nevében: D. F. Miskolc vagy az energia sok? * Valamikor nagyon régen (amikor Reagan is tán filmszínész volt még) hírét se hallottuk az energiaválságnak, az energiával való takarékosságnak. Ám középületeink, szobraink abban az időben is csak jeles ünnepek alkalmából voltak megvilágítja. Ezzel is emelve az ünnep fényét, hangulaté tMa már mindez a múlté. Az energiaválság is, meg a takarékosság is. Mert mi egyébbel magyarázhatnánk például azt, hogy az építészeti hadszíntéren a Kossuth- szobor mindennap ki van világítva?... Vagy netán azért hívják fel így a figyelmet a térre, hogy folyvást az járjon az eszünkben: mikor készül el végre? Ha mindennapossá tesszük az ünnepit, mivel fogunk majd ünnepelni? Talán akkor a fénynélküliség, a sötét lesz az alkalmi „mundér”... De hogyan leszünk akkor az energiával, azaz az energiával való takarékossággal?... B. G. Miskolc Már a padokat is törik Miért szűnt meg a Balázs diák utcai óvoda? „Néhány hete megszűnt a Balázs diák utcai óvoda. Sok mindent hallottunk, de vajon mi lehet ennek az igazi oka?” — kérdezi M. K. miskolci olvasónk. A tanács illetékes szervétől kértünk választ: — A Balázs diák utcai óvoda a Mátyás király utcai óvoda tagóvodájaként működött. Az egycsoportos, integrált óvoda valaha lakás volt, falazata vályog, az épületet adottságai miatt gazdaságosan nem lehet felújítani és bővíteni. Az épületben konyha sincs, így napközi otthonos igényeket, sem tud kielégíteni. A működési engedélyt évről évre adta csak meg a KÖJÁL, elsősorban a térség óvoda, gondjaira és a demográfiai hullámra való tekintettel. Az óvoda megszüntetése már jó nyolc ecztendeje évről évre visszatérő kérdés. Mind a műszaki szakemberek, mind a KÖJÁL az épület lebontását javasolták. Az egycsoportos óvodába az 1981-82- es tanévben 35 gyerek iratkozott be, de a tanév végén már csak 22 gyerek járt ide. Négy órán át üzemelt (8-tól 12 óráig), s étkeztetést nem biztosított. A Vologda lakótelepen — a László Jenő utcában — 1982 szeptemberében új, 100 férőhelyes óvoda nyílt. Így a lakótelep három óvodája (Anna u„ László J. u., Mátyás király u.) minden lakótelepi gyermek elhelyezését biztosítja. Ezáltal vált lehetővé a teljesen korszerűtlen Balázs diák utcai óvoda megszüntetése. Belebőgött a szarvasbőgésbe ősz van: a lombhullás, a szüret, a szarvasbőgés ideje. Az utóbbi — főként a városi embernek — kétségkívül érdekes élmény. Ezért sokan (a kívánatosnál és a megengedhetőnél többen) járnak ilyenkor autójukkal a Bükk- be szarvasbögést hallgatni. A szarvasok bőgése a nászidőszak kísérőjelensége. A hozzáértő ember azt is meg tudja különböztetni, me- ( lyik bőgés szól a szarvas „szíve hölgyének”, s melyik a vetélytársnak, párbajra hívásként: győzzön az erősebb ... Ezért a bőgés a szarvasok számára véresen komoly és a legbensőbb magánügy, ami nem igényel „nézőközönséget”. De aki elmegy szarvasbő- gést hallgatni, miért nem marad legalább csendben? Miért issza le magát ez alkalomból, s miért akarja — nyilván az alkohol hatása alatt — a szarvasbikákat túlbőgni? Mint tette ezt egy ismeretlen „hallgatótárs” minap a Rejtek nevű erdőiészben, Hollóstető környékén. Megfosztva ezáltal a többi érdeklődőt a szarvasbőgés hallgatásának érdekességétől. Mivel a szarvasok nem értékelték a számukra ismeretlen „marha” bőgését, lévén az inkább szamárordítás, mint bikabőgés. A szarvasbika azért bőg, mert szerelmes. De miért bőg, ordít egy felnőtt férfi? Mert részeg? Mert neveletlen, mert kultúrálatlan? Áz ilyeneknek nem lenne helye a Blikkben, a szarvasok között sem ... Békés Gábor Miskolc Füstölt a stadion Korábban már foglalkoztunk azzal, hogy a volt diósgyőri tanácsházánál (a stadionnal szemben) lelketlen emberek összetörték a márványbontást, s hogy milyen nehéz ennek pótlása. Ügy tűnik, egyes vandáloknak ez is kévés volt, mert most már a padokat is törik, amint azt felvételünk is bizonyítja. r. L. M is kok A DVTK—FTC mérkőzésen mintegy 20 ezer néző tombolt, élvezte a labdarúgás varázsát. Kímélve ruhájukat, többségük újságpapíron ült. Aztán, vége lévén a mérkőzésnek, az újságokat otthagyták, s jóleső érzéssel (hiszen pontot szerzett a csapat!) elmentek haza. Az újságok ott maradtak. Egészen hétfőig, amikor jött egy takaritóbrigád, s összeszedte a papírokat. Öt-hat kupacba tették őket, majd meggyújtották. Füstölt a stadion. S égett az egyébként úton-útfélen drágának minősített újságpapír. Arra gondoltunk, akik mindezt láttuk a szemközti bérházak ablakából, hogy vajon nem érné-e meg összegyűjteni az újságokat, s elvinni a MÉH-be? Lehet, hogy nem is kellene hozzá takarítóbrigád, megtennék ezt helyettük az úttörők. Akik viszont újságpapírért kopogtatnak a környékbeli bérházak ajtóin... Két-három mérkőzés után minden bizonnyal minden úttörőnek meglenne az iskolában vállalt adag papírja... T. Gy. Miskolc, Marx K. u. 98. Hétről hétre változó, megújhodó városunkban egyre jobban érzi magát a lokálpatrióta. Igaz, mi, tősgyökeres miskolciak akkor is szerettük ezt a várost, amikor még nem volt ilyen fiatalos, amikor még nem voltak új lakótelepek, ilyen forgalmas utak. Ez utóbbi kapcsán szeretném szóvá tenni sok miskolci, sok szülő nevében a következőket. Egyszer talán megérjük, hogy elkerülik városunkat a nagy forgalmú utak, hogy akiknek egyébként nincs dolguk városunkban, Miskolcot kikerülve haladhatnak tovább a 3-as úton. Ma még azonban nem ez a helyzet. A 3-as út egy jelentős szakasza a Kun Béla úton és a Szilágyi Dezső utcán halad. Elmegy a 12-es számú Általános Iskola előtt is. Ahol ugyan van kijelölt gyalogos-átkelőhely, ám ez a kisgyerekeket csak részben védi a nagy forgalom veszélyeitől. A minap a szemem láttára ütött el majdnem egy autó egy tanulót, de alig egy éve történt itt már halálos baleset is. Egyszerűen veszélyes átkelni az iskola előtt. A reggeli órákban olykor elhárítják a leselkedő veszélyt a közlekedési úttörők. Jó látni, ahogyan a kicsiket átsegítik a forgalmas úttesten, ám gyakorta tapasztalom azt is, hogy az úttörők jelzései, tárcsái vajmi kevés hatással vannak egyes gépjárművezetőkre... Mi szülők úgy gondoljuk, hogy a 3-as útnak a.Kun Béla út felé való folytatásánál indokolt lenne a sebességkorlátozás. Lehet, ez sem volna végleges megoldás. Ezért gondoltunk arra, hogy a legcélszerűbb egy kézi vezérlésű forgalomirányító berendezés lenne az iskola előtti zebránál. Ezt nemcsak a felnőttek, a gyerekek is tudnák kezelni. Nem kell mondani nekem sem, s a többi szülőnek sem, hogy egy ilyen berendezés pénzbe kerül. Am felvethetjük úgy is a kérdést, hogy van-e drágább kincs az életnél, a gyerekek biztonságánál? A környékbeliek, az iskola tanulói cs azok szülei nevében kérem az illetékeseket, hogy vizsgálják meg kérésünk teljesíthetőségét. B. J. Miskolc, Pf.: 161. Á magánkereskedelemről A közelmúltban jelent meg az Elnöki Tanács törvény- erejű és a belkereskedelmi miniszternek a magánkereskedelemről szóló rendelete, az 1977-ben kiadott jogszabályok módosításáról. Az új jogszabályok szerint magánkereskedői igazolványt az a nagykorú személy kaphat, aki a kereskedés folytatásához előírt szakképzettséggel, illetve szakmába vágó gyakorlattal vagy szakmai ismeretekkel rendelkezik, az egészségügyi követelményeknek megfelel, a kereskedésből nincs kisárva, és állandó lakóhelye van. Magánkereskedői igazolvány legfeljebb négy személy szerződésén alapuló, közös név alatt működő polgári jogi társaságnak is adható. A magánkereskedői igazolvány kiadása csak akkor tagadható meg. ha a kérelem teljesítése jogszabályba ütközik. A belkereskedelmi miniszter rendeletének melléklete felsorolja azokat a szakmákat és elnevezéseket, csaknem százat, amelyekre kereskedői igazolvány adható. Tartalmazza azokat is, amelyékhez szakképesítés vagy szakmába vágó gyakorlat szükséges, mint például vendéglő, kávéház, bélyegkeres, kedés, kifőzés, kocáma, hang-, szerkereskedés stb. Megtudhat jük-a jogszabályokból többek között, hogy a magánkereskedő a szakmája üzletköréhez tartozó árut a termék- , forgalmazás rendjéről szóló rendelkezések keretei között, a többi kereskedelmi szervezettel azonos feltételek mellett, bárkitől — az állami és szövetkezeti kiskereskedelem és a magánkereskedő kivételével — az ország egész területén bármikor beszerezhet. A magánkereskedő a szakmája üzletköréhez tartozó árut a termékforgalmazás rendjéről szóló rendelkezések keretei között bárkinek értékesítheti. Az üzlethelyiségben árusító magánkereskedőnek üzletét legalább heti 42 órán át nyitva kell tartania, és a r.yitva- tartás idejét az üzlethelyiség külső részén szmbetűnő módon fel kell tüntetni. A jogszabály rendelkezik az alkalmazottak tartásáról és a kisegítő családtagokról. Az alkalmazottak és a segítő családtagok létszáma a 12 főt nem haladhatja mes. Dr. Sass Tibor üiéhefek:^ /
