Déli Hírlap, 1982. október (14. évfolyam, 233-257. szám)

1982-10-05 / 235. szám

" Kocsik, kalapács alatt Tehertaxira szerződtek fogaüórái f Ma tartja tanácstagi foga- <dóóráját Kalúczkai Istvánná, 1/5. sz. pártalapszervezet, Kassai u. 86. szám, 17.30 óra- kw; Csetneki József né, III/6. sz. pártalapszervezet, Győri kapu 123. szám, 17 órakor. Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Gyöngyösi Dá­niel és Kovács Lajosné, párt­alapszervezet, Marx K. u. 94.., 17 órakor. Egymillió tonna szén Fokozták a termelést a lyukói bányában az elmúlt napokban. Ennek köszönhe­tő, hogy a hét közepére fel- küldik az idei egymilliomo- dik tonna szenet a bányá­ból. Ez évi tervük egymillió kétszázötvenezer tonna, amit előreláthatóan túlteljesíte­nek. A Volán 3. számú Válla­latánál a múlt héten tartott versenytárgyalás korántsem volt annyira rámenősen lici- tálós, mint amennyire azt a vendéglátónál megszokhattuk. Az érdeklődés is alatta ma­radt a vártnak, de ez nem szegte kedvét a rendezők­nek. Komora István teher­forgalmi osztályvezető el­mondotta, hogy húsz kiste­herautó (Barkas) került ka­lapács alá. Élve a szerződéses üze­meltetésre vonatkozó rende­let lehetőségével, időben meghirdették a kocsikat, megszervezték a tájékozta­tást. Az URH-val is felsze­relt egytonnás járművek ki­kiáltási ára az évjárattól függött. Feltétel, hogy a szer­ződő fél havonta rendszere­sen befizesse a Volánnak a szerződésben kikötött össze­get. Ha ez nem teljesül, ak­kor a kötelezően letétbe he­lyezett ötezer forint óvadék szolgál fedezetül. További kikötés, hogy az URH-s ko­csik kötelesek elvállalni a cég által ajánlott fuvarokat, természetesen a hivatalos tarifával, mivel a kocsik ta­xiórával vannak ellátva. Ezenkívül: a Volán-emblé­más, „Szerződéses üzemelte­tés” felirattal ellátott furgo­noknak évente legalább har­mincezer kilométert kell fut­niuk. Harmincnál több érdeklő­dő jelentkezett, de csak hét kocsi talált új gazdára. Licit nem volt, hiszen heten hét különböző kocsira pályáztak. A hét férfi közül (bár a nők nincsenek kizárva a vetél­kedésből) öt miskolci, kettő kazincbarcikai, öten a Vo­lánhál dolgoztak, illetve dolgoznak, ők a szerződés megkötése után szüneteltetik a munkaviszonyukat, de a jogfolytonosság marad. Ha a szerződés ideje lejár (az idő­tartam 1,5 évtől 5 évig ter­jed), akkor a két fél egyez­kedik. A várakozáson aluli üzlet­kötésnek nem a sok kikötés az oka. Szállítási szakembe­rekről lévén szó, ők tudják, hogy vége az őszi fuvar­csúcsnak, s tavaszig taka­rékra állítódik az igény. De addig is a bérlő fizeti a ha­vi díjat, gondozza és javít­tatja a kocsit, tehát fedezi az összes fenntartási költsé­get. Viszont: a munkaidejét maga szabja meg, s akkor megy az utcára, amikor ked­ve tartja. Ezenkívül a hi­vatalos tarifából engedményt is adhat. Az adminisztrációs ügyek elintézése után tehát új mó­don üzemelő tehertaxik je­lennek meg a borsodi uta­kon, remélhetően a nagykö­zönség igényeinek jobb ki­elégítését szolgálva. *Ám a Volán ezzel még nem fejez­te be. A korábban kínált ko­csikat újabb típusokkal gaz­dagítva, a közeljövőben is­mét versenytárgyalást ren­dez. (brackó) Holnap: a nyári pontok Vetélkedő városunkról Holnap közöljük — a nyári jeladatokkal be­• zárólag — az élcsoport állását: a 600 pont fe- 1 lettiek eredményét, ! Most pedig lássuk új kérdéseinketr 8a. Mikszáth Kálmán Különös házasság cí- J mű regényében szerepel egy család, amelynek I tagjai több generáción keresztül kapcsolatban ! álltak Miskolccal. Melyik ez a család és milyen ) kapcsolatuk volt a várossal? (8 pont.) ' 85. 1901 augusztusában városunkba költö­zött egy országos hírű zeneszerző, aki az akkor I alapított zeneiskola igazgatója lett. Később ut- ! cdí neveztek el róla. Ki volt ő és minek kö- \ szönhette országos hírét? (9 pont.) 06. Hogy hangzik az az emlékvers, amit I Tompa Mihály 1861-ben írt annak a művész- J nek az albumába, aki 1828. január 17-én szü- ! letett Miskolcon és 1898. május 15-én halt meg ! San Franciscóban, hangverseny közben? (20 ■ pont.) MISKOLC TÖRTÉNETE 48. A munkásmozgalom 1912-ben A Függetlenségi Párt vezette kormány ugyanúgy nem tudott semmit megoldani a századelő ellentmondásaiból, mint koráb­ban a Szabadelvű Párt. A párt­ban Kossuth Ferenc kiegyenlí­tést kereső politikája érvénye­sült. Grál Tisza István, kihever­ve az elszenvedett vereséget, újrarendezi az uralkodó osztá­lyok konzervatív szárnyának so­rait, s új pártot hoz létre Mun­kapárt néven. Kihasználva a függetlenségiek tehetetlenségét, 1911-ben győzelmet arat a vá­lasztáson. Munkapárti mandá­tummal került Szentpály István polgármester is a parlamentbe. Nagy Ferenc székfoglalója Mis­kolc fejlesztésének átfogó tervét tárta a város elé. Gróf Tisza István újraélesz­tette a korábbi erőszakos poli­tikáját. Támadásaink közép­pontjában a munkásmozgalom és a nemzetiségiek álltak. A már megerősödött szakszerve­zeti mozgalom és a szociálde­mokrata párt fokozta harcát a munkásság jogaiért. A harc kö­zéppontjában az általános és titkos választás kivívása állott. A miskolci munkásmozgalom teljesen a központi célkitűzések miapján működött, s 1912-ben jelentős politikai tényezőt je­lentett a városban. A választó­jogért vívott harcban szoros együttműködés alakult ki a Függetlenségi Párttal. Az egyik közös gyűlés memorandumát Bizony Ákos képviselő terjesz­tette a parlament elnöksége elé. Erjedés megy végbe az értel­miség soraiban. A szocializmus eszméje polémia tárgya, s mint a jövő társadalma merült fel. Erről a miskolci lapokban is több cikk jelent meg. Vadnay Tibor vármegyei főjegyző köny­vet irt és adott ki „Az elméleti és gyakorlati szocializmus" cím­mel. Ilyen körülmények között ért el a munkásmozgalom század eleji második csúcsához. 1912- ben nyolc sztrájkot vívtak a miskolci munkások. Nagy politi­kai hatást váltott ki az 1923. május 23-án sorra került orszá­gos általános sztrájk. Budapes­ten a rendőrség a munkásság közé lőtt; innen kapta e nap a „vérvörös csütörtök" nevet. A miskolci szervezet központi személyisége ebben az időben már Reisinger Ferenc, aki az egész kapitalista korszak legne­vesebb személyisége a miskolci munkásmozgalomban. Asztalos- segéd volt, s miután bejárta az országot - a kor szokása sze­rint gazdag tapasztalatokkal került Miskolcra. 1912-ben Rei­singer Ferenc, a Munkásbizto- sitó Pénztár tisztviselője, poli­tikai magatartása a magyar mozgalomban jellemző centra­lista politikának lelelt meg. 1912- ben megjelent a miskolci munkásság első lapja, a havon­ta megjelenő Miskolci Munkás Újság. Megalakultak az első munkás-szövet kezetek. Sikeresen fejlődött a mun­kásmozgalom, de éppen a má­jusi általános sztrájk jelezte; ilyen eszközökkel nem lehet a kormányzatot engedményre szo­rítani. A szociáldemokrata párt saját kelepcéjébe szorult: félt a határozottabb fellépéstől, mert számítani kellett a brutális retorziókra, vállalva a szerve­zet működésének betiltását is. A csúcs egyben azt is jelen­tette, hory a mozgalom nem tudott továbblépni. Nyilvánva­lóvá vált a mozgalom válsága. 1913- ban már nem merte a párt az általános sztrájk jelsza­vát kiadni. LEHOCZKY ALFRED Ahol gyógyszer az úszás, torna, játék t Vissza az egészséges gyerekek közé Krónikus kisbetegek Benépesedett tehát a Me­gyei Kórházban az a gyer­mekosztály, amely az or­szágban is új, úttörő felada­tokat vállalt. A statisztika ismert: megyénkben körül­belül 10 ezer, krónikus be­tegségben szenvedő gyerme­ket tartanak nyilván. Dr. Peja Márta osztályvezető fő­orvos szerint közülük 2—3 ezer mielőbb rehabilitációs kezelésre szorul. Az előz­ményekről annyit, hogy már 1968-ban, még a Semmelweis Kórházban megkezdődött ez a munka, de az igazi felté­telek, körülmények hiányoz­tak. Mégis van eredmény: a vese-, a szív-, a légúti, a he­matológiai és más rendelle­nességben szenvedő gyere­kekről folyamatos kórképe van az új osztálynak. Erőnlétük, s kedélyük is javul — Milyen elvek szerint fogadják a kis pácienseket? — kérdeztük a főorvosnőt. >jc Játékosan a magánhangzóid szebben kerekednek (Herényi László felvételei) A főorvosnő vizsgál A most hároméves Anita minden új mozdulata határ­talan örömet szerez az édes­anyjának. Nem csoda, hiszen / ez a kislány meg sem tu­dott mozdulni nyoléhóna- pos koráig. Az édesanyával is, Balogh Józsefnével, a Megyei Gyermekegészségügyi Központ új rehabilitációs osztályán találkoztunk. Ö maga a Tiszai Vegyi Kombi­nátban dolgozik, és bár Ti- szapalkonyán laknak, tudja, milyen nagyszerű társadalmi összefogással készült ez az épület, hisz’ neki is szerény része van benne. A játékteremben Tács Dó­ra gyógypedagógus intelli­genciatesztet készít egy kis csoporttal. A dobókockával eljátszott feladat készségfej­lesztésre, szókincsgyarapítás­ra való. A tornateremben Gável Péterné gyógytornász Gál Glóriát tornáztatja, aki a korábbi tiltakozás ellenére tegnap már csodálatos jó­kedvvel tűrte a bébitornát — Elöljáróban még annyit szeretnék elmondani: keve­sen ismerik ennek az' osz­tálynak a tulajdonképpeni feladatát, célját. Egymás után jönnek ugyanis a szü­lők, akiknek szellemileg sé­rült gyermekük van, hogy ide felvetethessék. Itt olyan gyermekek utógondozása a cél, akiknek az egészsége helyreállítható, vagy életvi­telük az egészségesekkel ha­sonló szintre hozható. Még az intézet megnyitása előtt előre megterveztük a gyere­kek behívásának program­ját. Pillanatnyilag a legfon­tosabbnak a szívbetegek, a szívműtéten átesettek gyógy­kezelését tartjuk. A kerék- pár-ergométerrel megállapít­juk teljesítményüket, ’ s amennyiben az csökken, kondicionáló tornával, tré­ninggel, úszással, légzőtor­nával javítjuk. Már a kez­deti tapasztalatok azt mu­tatják, hogy ha erőnléti ál­lapotukat fokozzuk, ezzel pszichés állapotuk, kedélyük is javul. Mert eddig ezeket a gyerekeket mindentől óv­ták. a testnevelési óra örö- meiből vajmi keveset tudtak. Vannak már krónikus légúti betegségben szenvedő kisbe­tegek is. akiknél a cél a légzéskárosodás mértékének csökkentése. A légzőtorna, az úszás számukra is itt megtanulható terápia. Né­hány olyan mozgássérült gyermeket is kezelünk, akik­nél a sérülést agyi károso­dás okozta. Velük azt sze­retnénk elérni, hogy leg­alább a gyógypedagógiai is­kolát el tudják végezni, hogy később majd önellátásukról is gondoskodni tudjanak. Van néhány gyermek, aki balesetet szenvedett, s láb­vagy kéztörés miatt szorul gyógytornára és fizikoterápi­ás kezelésre. Akadnak kró­nikusan elhízott gyerekek; itt a kórházban megpróbál­juk a testsúlyukat csökken­teni. r Evekig visszajárnak Ebben a szép, a kórházi körülményeket kicsit feled­tető környezetben a gyerme­kek az állapotuktól, az alap­betegségüktől függő ideig tartózkodnak. Megvan itt minden, ami a gyógyításhoz, a játékhoz, a tanuláshoz kell, mégis az a törekvés, hogy minél kevesebbet le­gyenek távol a családtól, a már megszokott kis társaik­tól. De évekig mint jó isme­rősökhöz járnak vissza tor­nászni, úszni, beszédüket művelni. Ilyenkor persze a szokásos vizsgálat sem ma­rad majd el. S a türelem, a szakértelem, a kitartás azt hozza el, hogy a diagnózis egyre jobban kezd hasonlí­tani az egészséges gyereke­kéhez. O. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom