Déli Hírlap, 1982. október (14. évfolyam, 233-257. szám)
1982-10-30 / 257. szám
Nem íesz nyelvi nehézség Eszperantó diák fórum Az idei tanévben Középiskolai tanulmányi versenyek szakközépiskolások, akik a kémiát közismereti tantárgyként tanulják. Itt is indulhatnak a fakultatív termé- szetttudományi .laboratóriumi gyakorlatokat választó tanulók. A második csoportban lesznek a kémiát a fakultatív tanterv szerint tanuló gimnazisták, s a speciális kémiai és a komplex természettudományi osztályok tanulói; valamint az „anyag- viszgáló laboráns” fakultatív tárgyat választó gimnazisták; továbbá azon szakközépiskolások, akik a kémiát szakmai előkészítő tantárgyként tanulják. Biológiából is két csoportban versenyezhetnek a diákok. Az egyikben indulnak a biológiát csak az alaptanterv szerint tanuló gimnazisták és szakközépiskolások, a másikban kapnak helyet a biológiát fakultativen tanuló, továbbá a fakultatív természettudományi laboratóriumi gyakorlatokat választó gimnazisták, valamint a speciális biológiai és a komplex természettudományi osztályok tanulói. Gimnáziumban biológiából csak a negyedik osztályosok indulhatnak. Matematikából valamennyi középiskolai tanuló számára három csoportban bonyolódik a verseny. Az elsőben indulnak a matematikát az alaptanterv szerint tanuló gimnazisták és a szakközép- iskolások. A másodikban a matematikát fakultatív keretben tanuló gimnazisták, a harmadikban a speciális matematikai osztályok diákjai lesznek. Az orosz nyelvi verseny két csoportban zajlik. Az elsőben indulnak az orosz nyelvet az alaptantervben tanuló gimnazisták és szakközépiskolások. Itt indulnak az orosz nyelvet fakultatív keretben tanuló III. osztályosok is, amennyiben az I—II. osztályban nem haladó csoportban tanulták a nyelvet. A másodikban versenyeznek az orosz nyelvet fakultatív keretben tanuló gimnazisták, az előbbiekben említettek kivételével; a speciális -orosz nyelvi osztályok tanulói; továbbá a közgazdasági szakközépiskola gép- és gyorsíró, idegen nyelvű és külkereskedelmi ügyintéző ágazatának diákjai. A részletes tudnivalók, a verseny feltételeire és menetrendjére vonatkozó előírások minden középiskolában a nevelők és a diákok rendelkezésére állnak. Nemzetközi eszperantó diákfórumot rendeznek november 7- 8-án a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen, amelyre 120 fiatalt várnak a szocialista országok, Románia, Szovjetunió, Csehszlovákia, Jugoszlávia és Lengyelország főiskoláiról, egyetemeiről. A rendezvényt dr. Czibere Tibor, a miskolci egyetem rektora, a fórum védnöke nyitja meg. Dr. Hasztra Ottó professzor szakmai előadást tart az eszperantó nyelv szakmai művelésének lehetőségéről. Ezenkívül nagyon sok érdekes ismertetést hallhatnak a résztvevők természettudományi és környezetvédelmi témákról. Természetesen tolmácsra nincs szükség, nyelvi nehézség nem lesz, minden előadás eszperantó nyelven hangzik el. A fórumot megelőző napon, november 6-án este Kecskés M. András pantomimművész szórakoztatja a vendégeket az egyetem Rockwell klubjában. November 8-án este pedig a Zágrábi Egyetem eszperantó klubszínháza tart előadást. A középiskolai tanulmányi versenyeket erre a tanévre is meghirdette a Művelődési Minisztérium. A magyar nyelv és irodalom, a történelem, a politikai gazdaságtan, a földrajz, az angol, a francia és a német nyelv tantárgyakban valameny- nyi középiskola tanulói számára egyforma feltételek mellett adnak versenyzési lehetőséget. A fizika tantárgyi versenyt valamennyi középiskola tanulói számára két csoportban rendezik. Az elsőben indulnak azok, akik a fizikát csak az alapterv szerint, valamint olyan gimnazisták és szakközépiskolások, akik fakultativen tanulják. (Ide tartoznak a természettudományi laboratóriumi gyakorlatokat választó tanulók is.) A második csoportban indulnak a fizikát az átmeneti fakultatív tanterv szerint tanuló gimnazisták, továbbá a speciális fizikai és a komplex természettudományi osztályok diákjai. Kémiában ugyancsak két csoportban lesz a verseny. Az elsőben indulnak a kémiát csak az “alaptanterv szerint, valamint a fakultatív szabadsávban tanuló gimnazisták, továbbá azok a Politikai könyvnapok Szerény külsőségek közt zajló, ám a mindennapokban hasznosan kamatozó eseménysorozat elé nézünk: az idén immár 21. alkalommal rendezik meg a politikai könyvnapokat. Az ünnepi megnyitó november 3-án lesz Szegeden, a Technika Házában. Hazánkban sok százezren tanulmányozzák évről évre szervezett formában is; párt- és tömegszervezeti iskolákon, tanfolyamokon, előadássorozatokon a marxizmus—leninizmust. Marx, Engels, Lenin műveinek olvasottsága azonban nemcsak a politikai oktatás eredményességét jelzi, hanem könyvkiadásunk fejlődését is. Azt, hogy az MSZMP kiadója, a Kossuth Kiadó mindinkább megtalálja a helyes arányokat, alapvető feladata — a marxizmus—leninizmus klasszikusainak gondozása, újbóli kiadása —, illetve a társadalomtudományok mai fejlődését, időszerű problémáit nyomon követő művek megjelentetése, valamint a politikailag egyelőre talán még csak a napi események szintjén érdeklődők igényeinek kielégítése között. Természetesen az évek múlásával, új generációk belépésével mindkét fajta igény újratermelődik. A magyar könyvkiadás igyekszik lépést tartani velük. Megismerteti az érdeklődőkkel pártunk tevékenységét, politikáját; közreadja a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom friss tapasztalatait, miközben a tömegek ismereteit népszerű tudományos munkákkal, érdekes, gyakran új ismereteket adó kiadványokkal is gyarapítja. A körülöttünk zajló, sok ellentmondást is tartalmazó, s így magyarázatot, értelmezést igénylő világunk alaposabb megismerésének hasznos segítői a politikai könyvek, amelyek — a sokirányú politikai, társadalmi és tudományos érdeklődés felkeltése mellett — a szocialista szemlélet alakításának nem kevésbé fontos eszközei. Ü. L. Pap Péter Zoltán bűvész a mágikus karikákkal. (Kerényi felv.) ifc Kánkán. Előadja Rimóczi Emese, Aszteritz Pacadzisz és Pusztai Rita Esténként a Tokajban Miskolci Varieté II A Tokaj vendéglátóház és vezetője - Barna György — vitathatatlan érdeme, hogy csaknem egy éven át, hetente több estén bemutatott varietéjüket követte a második összeállítás: a Miskolci Varieté II. E sorok írójának alkalma volt megdicsérni az elsőt, és most összehasonlítja a másodikat az előzővel. A versenyt a második produkció — jól állja. Elsősorban azért, mert más, mint az első. A Varieté I. egységes komponáltságával szerzett kellemes órát a Tokajban; a második bemutató érdeme, hogy sokfélébb a a réginél. Majoros István — a Miskolci Nemzeti Színház koreográfusa —, a Varieté II. rendező-koreográfusa. jó segítőtársakat kapott Kiss Józsefben, Kiss Lászlóban és Szabados Gáborban, akiknek — és persze a direktor Barna Györgynek — ötletein alapul a bur- leszkbe illő, kitűnő gegekkel tarkított előadás. Persze, a jő burleszk-jele- netek nem alkotnának színes füzért, ha nem lenne a primadonna olyan remekül éneklőtáncoló-játszó művésznő, mint Molnár Anna, ha a pantomimes-táncos részeket nem adnák elő olyan jó táncosok, mint Magyar Tünde, Pusztai Rita, Rimóczi Emese és Asz- teritz Pacadzisz, ha nem válna olyan kedves zenebohóccá Nagymengyi Kálmán. (Az eddig említett művészek valamennyien a Miskolci Nemzeti Színház tagjai.) Ügyesen, mulatságosan köti össze a jeleneteket a budapesti Kor- zsényi Tibor. Ű az előző műsorban nőimitátor volt; csak helyeselhető. hogy „fazont váltott”, mert jó színész, így többet tud nyújtani. jfc Molnár Anna a második Miskolci Varietének is primadonnája Kellemesen játszik a Favorit együttes. Pap Péter Zoltán bűvész — ugyancsak fővárosi vendég — mutatványai közül a fémgolyóval való játékot kell elsőként kiemelni. A Miskolci Varieté II. az előzőhöz hasonlóan, jó szórakozást nyújt nézőinek-hall- gatóinak. (máté) Magányosan Emlékezés, elhunytakra Mindenki maga harangozott November 1-én, 2-án Marianna és Achilles névnapját mutatja naptár, ennek ellenére mindkét nap a halottakra emlékezés ünnepe. Elseje, mindenszentek napja eredetileg azoknak a szenteknek volt az ünnepe, akikről a naptár név szerint nem emlékezett meg. Az elhunytakra emlékezés népszokásai indékenként változtak s naavon sokfélék voltak a múltban. Az.t a hetet, amelyikbe a halottak napja esett, halottak hetének nevezték. Eaves vidékeken a régi öregek ekkor kint a földeken nem dolgoztak. Helyette kukoricát morzsoltak, a ház körül keres tek é& találtak munkát. Szeged környékén az ünnepre fehér kalácsot sütöttek. a ..Mindönszentök kalácsát”. amit aztán a temetőkapuban ácsorgó koldusoknak osztottak szét azzaL hogy ők is emlékezzenek meg a család halottadról. Göcsejben a halottért mindenki maga harangozott, méghozzá annyi verset, ahány halottja volt. Egyes göcseji falvakban nagy lakomát csaptak, vacsorára terítettek, rétest tettek az asztalra, máshol kenyeret, fokhagymát. sót. kést.' A régiek hiedelme szerint a család halottja ezen az éjszakán hazalátogat, legyen hát ennivaló számára is. A kutya majd egy teljes hétig mindennapos vendége volt a kórház előtti buszmegállónak. Talán még éjszaka is ott tanyázhatott a zölre festett padok valamelyikén, természetesen a pad alatt, hogy ne okozzon riadalmat vagy félelemérzetet az éjszakai járókelőkben. Nem volt olyan szép kutya, nem az o kutyuli-kutyuli, agyonkozmetikázott, rekamién hentergő, egyem a szívét, de aranyos, de cuki szuka eb, nem. A buszmegálló négylábú vendége egyszerű, sima, kissé vöröses szörzetű, közép- termetű eb. azaz kutya, röviden és velősen: jó izomzatú, becsületes, szobán kívül élő, házat és gazdát őrző kankutya volt. A tizennégyes busz törzsutasai eleinte bizalmatlanul fogadták a kóbor vendéget, gyanakodva figyelték mohó szi- matolását, ahogy egyik embertől a másikig somfordái, megszagolja, farkát csóválja, majd alázatosan felnéz a téb- láboló. magasabb rendű lényre, mintha azt akarná mondani: — Bocsánat, ne tessék haragudni a zavarásért, csupán a gazdám keresem. Bocsánat, de nem ön az? ... Persze, nem mondja, csupán gondolhatja, legalábbis ezek a gondolatok fészkelnek hűséges szemeiben, amelyek napról napra bánatosabbakká válnak. Pedig nem bántja senki-, sőt, enni kap: fél kifli, vajas kenyér hull elé, akad a törzsutasok közül, aki nylonzacskóban hozza a csontot, s ahogy múlnak a napok, némelyek, főleg asszonyok, meg- megsimogatják a fejét. Azután olyanok is akadnak, akik mélyebben érzik át a szomorúszemű házőrző sorsát — lévén maguk is otthagyottak —, és beszélnek hozzá, halkan, emberi szóval. — Ne vedd annyira a szívedre, pajtás! Aki ilyen rútul cserbenhagy egy hűséges szívet, nem érdemli a könnyeket, ámbár ki tudja, lehet, hogy a gazdád bentmaradt a kórházban, s talán már nem is él. .. A kutya áll, fülel, fejét oldalra hajtja, s néz, néz a beszélőre, míg csak be nem robajlik a busz. Másnap azután ismét meghallgatja a majdnem azonos szöveget, egy másik sorstárstól, de hát ez is idegen, nem gazdi, nem, nem ő, a jól ismert szag nem csapódik orrához. Persze, megtörténik, hogy ideges emberek, talán családi, talán munkahelyi okok miatt, szinte gyűlölködve sziszegnek a kutyára: — Eridj a fenébe, még mindig itt ténferegsz, itt élősködői, nemhogy hazamennél, itt koldulsz, te semmirekellő! A tizennégyes buszmegálló négylábú vendége ezt is végighallgatja, de nem néz a beszélőre, nem csóválja a farkát, lehorgasztja a fejét, és mozdulatlanul áll. Mintha értené a vádoló szavakat, nem lódul a jókora darab kolbászvég után, amit egy szimpatizáns dob a pad alá. Még akkor sem mozdul, amikor berobog a busz, s a leszálló iskolásgyerekek jó ismerősként üdvözlik: — Helló, Néró ... — Hogy vagy Cézár! — Nesze egy kis kaja, Magányos! — Gyere a suliba, Vöröske! — Nézzétek, milyen kókadt ma! Azután, az ötödik vagy hatodik nap reggelén, nincs a buszmegállóban a kutya. Az út túlsó oldalán, a megállótól vagy jó ötven méternyire, egy vöröses, mozdulatlan szőrgubanc látszik. A törzsutasok már tudják: a vendégkutya az. A megállóban egy hosszúra nyúlt, pattanásos arcú tizenéves lelkesen bizonygatja a mellette álló idősebb férfinak: — Igazán, tessék elhinni Józsi bácsi, ez a kutya tisztára akarattal szaladt a teherautó alá. Én láttam tegnap este. Tessék elhinni, tisztára öngyilkos lett... A busz berobajlik. A szürke, esőterhes felhők lenyomják a levegőt. Füst, korom és benzinszag árad. HOLDI JÁNOS