Déli Hírlap, 1982. október (14. évfolyam, 233-257. szám)

1982-10-29 / 256. szám

mm\nm

ii gazdasági aradi formák

4 HI DSZ megyei bizottságának ülése

Kohászati karbantartók dicsérete

Tíz kemény nap

3(c Ök szedték szét, s rakták össze az acélművet

(Lévai József felvétele)

A Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének Borsod megyei Bizottsága tegnap délelőtt ülést tartott.

A Borsod megyei Település- tisztasági Szolgáltató Vállalat tevékenységéről tájékoztatta a megyei bizottságot Menyhért József, á vállalat főmérnöke. A vállalat legfontosabb munkája — ez adja az árbevétel mintegy felét — a folyékony hulladékok gyűjtése és ártalmatlanná tétele, illetve a csa- tomatisztítás, -javítás és -karbantartás. Tevékenységüket ma már a megye mintegy 120 településén végzik. Az idén például 353 513 köbméter folyékony hulladékot szállítanak, tesznek ártalmatlanná. Évről évi« egyre több szolgáltatást végeznek a lakosságnak. A vállalat árbevétele — s ez jelzi munkájuk növekvő fontosságát — a jelenlegi tervidőszakban több mint 40 százalékkal haladja meg az előző tervidőszakét, s 1985-re eléri az évi 50—60 millió forintot. A megyei bizottság állásfoglalásban határozta meg azokat a feladatokat, amelyek

A Miskolci Közlekedési Vállalattól gyakorta kérik valamelyik autóbusz-gyorsjárat megállóhelyeinek sűrítését.

Ha minden esetben eleget tennének ezeknek a kéréseknek, akkor lassan megszűnne a buszok gyorsjárati jellege, s azok kerülnének rendkívül hátrányos helyzetbe, akik távolabbról utaznak a munkahelyükre, hosszú utat megtéve

elvégzése még alkalmasabbá teszi a vállalatot a megyei igények kielégitésrée.

Nem várt nagy vitát eredményezett az a szóbeli tájékoztató, amelyet Vavrek Gyula. a közgazdasági bizottság vezetője tartott az új gazdasági szervezeti formák (gazdasági közösségek, a kisvállalkozások) kialakításának tapasztalatairól. A megyei bizottsághoz tartozó 36 egység közül még egyetlen helyen sincs (!) hivatalosan bejegyzett új gazdasági szervezet. Tucatnyi helyen — MIK, Táv- hőszolgáltató Vállalat. ÉRV, Miskolci Kertészeti Vállalat stb. — most folynak a kísérletek, ám egyelőre sok a szubjektív és objektív akadály. A megyei bizottság erre vonatkozóan is állásfoglalásban rögzítette véleményét.

A testület a továbbiakban megtárgyalta a megyei bizottság és az alapszervezetek 1983. évi költségvetését, a közérdekű bejelentések és panaszügyek intézésének tapasztalatait, majd döntött az alapszervezetek 1983. évi tagdíjbesorolásáról.

reggelenként, esténként. Ha mégis indokoltnak látszik a javaslat, akkor az MKV szakemberei vizsgálatot indítanak, így történik most ez a 104-es és a 121-es autóbuszok esetében is. Utasszámlálással vizsgálják felül jelenleg, hogy valóban érdemes-e a 104-es autóbuszt a 14-es végállomásánál, illetve a 121-es autóbuszt a Tanácsköztársaság városrészben megállítani.

Területi

gasztronómiai verseny

Miskolciak a Szeged Kupáért

Szombaton és vasárnap területi gasztronómiai versenyt rendeznek Szegeden, az első ízben kiírt Szeged Kupáért Indulnak Miskolc legjobb szakácsai, felszolgálói és cukrászai is. A Miskolci Vendéglátó Vállalat versenycsapata: Tóth Béla mestercukrász. Kandik Ferenc mesterszakács, Farkas Tibor és Tégel Imre szakácsok, Bordás Elemér és Lázi Ernő felszolgálók.

, I

j Hippiáié j

i a jövő? i

■

■

, Tudományos körökben i I mind több szó esik az i

I úgynevezett világnaptár- i

I ról, amelynek tervezetét l

■ már több ízben megvi- ■

I tattik az UNESCO üléseI in. E naptár lényege: J

I minden év vasárnappal

1 kezdődne és szombattal

végződne. A negyedévek ,

I első hónapja ötvasárna- |

pos és 31 napos, a má- ■

sik kettő négyvasárnapos i

I és 30 napos lenne. A vi- ■

I lágnaptár nagy előnye, i

■ hogy ebben az azonos dá- I

■ Hunokhoz. azonos napok 1

I tartoznának. így például

I április 4. és május 1.

I mindig szerdára, a kará1 csony minden alkalommal

J hétfőre esne; a hüsvét |

dátumát egyszer s min- i

denkorra április 4-ra le- i

I lietne rögzíteni. Mivel az

év Így 364 napból állana, |

I az esztendő végén úgy- 1

1 nevezett világnapot iktat, nának be. A szökőévek- I

■ ben június 30. után is

lenne egy, a héthez nem i

i tartozó világnap, amelyet

az egész földkerekségen ■

I — ünnepként — a világ- 1

I béke gondolatának szen! telnének. Gyermekeink, i

i unokáink remélhetőleg

1 megérik — ha esetleg ,

I nem is a világnaptárt, de 1

1 legalább a világbékét.

Lehet sajtótájékoztatót (ártani kék munkaruhában, ölbe tett sisakkal is. A kohászat két gyáregység vezető je. Jung János és Modla Géza csak azután mondta, hogy az új acélmű első karbantartási tervét sikerrel valósították meg, miután az első két adagot lecsapolták.

A tíz kemény nap történetének előzményei vannak. Magyarországon 1980. november 6-án csapoltak először acélt konverterből. A folyamatos öntőmű ez év januar 19-én kezdett termelni. Már hónapokkal előbb tudták, hogy az első nagyjavításra októberben kerül sor. A két gyáregységvezető egymás szavába vágva bizonygatja, hogy nem rendkívüli helyzet, nem váratlan meghibásodás indokolja ezt a nagyjavítást. Ami termel, működik, forog; az használódik és kopik. A konverter eddig 9000 adagot adott, ez megfelel mintegy 700 ezer tonna acélnak. A folyamatos öntőmű elérte azt a kritikus határt, 50 000 tonnát, amikor a mechanizmus belsejébe kell nézni. Két évvel ezelőtt az olvasztárok készültek a premierre, most, október 18-án a karbantartók váltak az első számú szereplővé. Hat kohászati gyáregység és két külső vállalat dolgozói láttak munkához. Szándékaikat kettős cél vezette: egyrészt el kellett végezni az előre eltervezett javításokat, másrészt szükség volt az import berendezések revíziós vizsgálatára.

Az új acélmű hazánkban egyedi, előzmény nélküli beruházás. Nemcsak a működtetését kellett elsajátítani, haHűtőházi újdonság

Előre sütik

A háziasszonyok kényelmét szolgáló újdonsággal rukkol ki a napokban a Magyar Hűtőipari Miskolci Gyára: készre sütött, szeletelt burgonya gyártásához fogtak hozzá.

nem meg kell tanulni a karbantartást is. Nem volt híján tapasztalatoknak ez a jól ösz- szehangolt, maximálisan 850 szakmunkást is foglalkoztató munka. Kiderült, hogy az ela krumplit

EmelMt a gyár továbbra is készíti a gyorsfagyasztott hasábburgonyát, amely nemcsak a hazai fogyasztókhoz, hanem külföldre is elkerül.

szívó berendezések csapágyazása. vagy pedig az importdaruk elektronikai felszerszá- mozása hazai termékekkel is megoldható. Kiderült továbbá, hogy az egyes gépeknek, alkatrészeknek mennyi a viselési ideje, mikor kell ellenőrizni, kicserélni azokat.

A jegyzőkönyvbe nemcsak az kerül be, hogy a javítás határidőre befejeződött. A múlt időben fogalmazott elemzés a jövőnek szóló, hasznos észrevételekkel és tanácsokkal is szolgál. A karbantartási munka egyébként mindössze 10 millió forintba került. A „leg”-ekhez szokott kohászatban alighanem ez a leggyorsabban megtérülő befektetések közé tartozik.

B. I.

Á 104-es és a 121-es

Túl gyors a gyorsjárat?

\ áltozó kereslet, változó idények

fiz édesipar nehéz éve

— Igen rövidke idő alatt többet tapasztalhattunk, mint más cégnél hosszú évtizedek során — mondta Kovács György, a Szerencsi Édesipari Vállalat igazgatója, a nemrégiben megrendezett édesipari ankéton. 1981-ben lett három gyárból a vállalat, s az első sikerek után gyorsan jelentkeztek az egyre súlyosbodó gondok: megváltozott a kereslet az édesipari termékek iránt. Nincs jó piaca most a csokinak, cukorkának.

Nagy múltú gyárak egyesültek a Szerencsi Édesipari Vállalatban. A Szerencsi Csokbládégyár idén lesz 60 éves, a Szerencsi Cukorgyár hamarosan ünnepelheti 100 éves fennállását, s a Diósgyőri Édesipari Gyárban sem tegnap kezdték meg a termelést. A Szerencsi Csokoládégyárban 22 ezer tonna az éves teljesítmény. Diósgyőrben majd 3000 tonna csokifigurát képesek gyártani, a cukorgyártól pedig 50—55 ezer tonna cukor kerül ki az idén is. Szerencsen egyébként nemrég fejeződött be egy több éves fejlesztési program; még az apró simítások hátra vannak. A dolgozók vállalkozó kedvét, szakértelmét dicséri, hogy az új berendezésekkel nekifogtak a répakampánynak, s tiszteletre méltó napi csúcsokat értek el rövid idő alatt. A Szerencsi Csokoládégyárban nyolc termelősor dolgozik, Diósgyőrben pedig világszínvonalú figuraformázó gépek működnek.

Az idei év első felében jelentkező veszteségeket a megváltozott piaci viszonyok okozták. Egyes termékek iránt nagy a kereslet, vannak viszont kevésbé eladhatók. A kihasználatlan termelősorok azonban nem állíthatók át másféle termékek gyártására. Nagyobb fejlesztésre, rekonstrukcióra az elkövetkezendő években nem lehet számítani, így másként kell alkalmazkodni a változó körülményekhez.

A vállalat üzemegységeiben változtattak a munka- szervezésen, s új, várhatóan népszerű termékekkel is jelentkeznek a közeljövőben. Sokat jelenthet a forma, a csomagolás változtatása, szépítése. A fejlesztést nehezíti, hogy a mutatós csomagolóanyagok jó része importból származik. Sokat segíthetne a gyártók gondjain az is, ha a karácsonyra, húsvétra készített áruk termelési és átvételi ütemét össze tudnák hangolni a kereskedőkkel. A szerencsi édesipari termékek minősége az elmúlt években nem változott: nemzetközi elismerés illette meg több terméküket is. Svájcban díjnyertes lett a kézi munkával készült szerencsi bonbon, a „Gourmand” díszdoboz. Elképzelhető, hogy a jövőben

fokozottabban építenek az igényes kézi munkára, hisz’ az így készült termékeknek változatlanul jó a piaca.

Az igazgató véleménye szerint még legalább fél év kell hozzá, hogy a változtatások, „az áthangolás” eredményei megmutatkozzanak. Remélhetőleg jövőre már ezekről is beszámolhatunk.

(k—ó)

A technológia szerint a burgonyagumókat először felszeletelik, majd automata gépsoron megfőzik, meghámozzák, s növényi zsiradékban készre sütik. A felhasználás módja rendkívül egyszerű: csak fel kell melegíteni, s azonnal tálalható a hűtőházi „rósejbni”. Az új termék 400 grammos csomagolásban készül.

A miskolci gyár igazgatójától megtudtuk, hogy majd három vagonnal legyártottak már a készre sütött burgonyából. Várhatóan a közeli napokban, hetekben megjelenik az új áru a miskolci boltok pultjain is.

^ Esernyős történetek

(Mező István rajza)

Vásárhelyitől a „víziköuyvig”

Megőrizni minden emléket

Akár jelkép is lehetne: a feljegyzések szerint akkor hangzott el először a Himnusz megzenésített változata, amikor vízre bocsátották a Széchenyiről elnevezett csodalatosán szép személyszállító gőzhajót 1844- ben. A vízügy, a nagy vízrendezési vállalkozások szorosan kötődnek hazánk történelmének fejlődésének állomásaihoz, fordulópontjaihoz. Ezért Is lényeges. hogy a vízügyi tudomány emlékei fennmaradjanak.

Az ÉVIZ1G székhazában tegnap a Magyar Hidrológiai Társaság vízügyi történeti bizottsága rendezett ülést. Széchenyiről és Vásárhelyiről esett szó. a politikusról és a mérnökről, akik terveikkel, elképzeléseikkel messze megelőzték korukat. Vásárhelyi Pálról talán akadnak, akik nem tudják: városunkban nevelkedett, édesapja Miskolcon volt tanító.

A vízügyi múzeum számos érdekes emléket őriz a magyar folyókról, a vízügy múltjáról. Térképek, levelek; dokumentumok sorakoznak a tárlókban, de a régi műszereknek is van hely. Megvannak még a régi „vízikönyvek”: ebben jegyezték fel, kinek adott engedélyt vízhasználatra. hídépítésre az alispán. A múzeum munkatársai várják mindenkitől a vízüggyel kapcsolatos emlékeket : akár pénzért is átveszik a felajánlóktól.

A vízügyi szerveknél belső utasítás van érvényben, miszerint nem szabad semmi történeti értéket képviselő dokumentumot, tárgyat eldobni, kiselejtezni sorsára hagyni. Dicséretes igyekezet ez. hiszen a ma még felesleges lomnak tűnő irat, vagy gép utódainknak felbecsülhetetlen érték lehet.

Előadás jogászoknak

\

Á vállalatok szervezeti • és működési szabályzatáról lesz szó a Magyar Jogász Szövetség és az Építőipari Tudományos Egyesület közö' rendezvényén. Dr. Kozma Tamás, az

ÉVM igazgatási és jogi főosztályvezető-helyettese tart előadást a BÁÉV-székház II. emeleti tanácstermében, hétfőn délután 2 órakor.