Déli Hírlap, 1982. október (14. évfolyam, 233-257. szám)
1982-10-28 / 255. szám
Korom-milliméterek, s apadó pénztárcák A füst is pénzbe kerül.. Hárman a sok közül Kereskedő, meós, mérnök és mindannyian nők Nem egy ember halálát okozták már a rosszul működő eldugult kémények, szellőzők Ezek persze kirívó esetek, bejárják pár napig a sajtót, rádiót, televíziót. Arról már nem szólnak a híradások, hogy vajon hány rossz hatásfokkal működő kémény van jelenleg a lakóházakban, ipari üzemekben, hány forintot pöfékelünk el, így a levegőbe évről évre ... Nem kell az új kémény! — Régebben az égőtől a kémény csúcsáig terjedő tüzeléstechnikai rendszert részenként vizsgálták — mondta Viszokai Tibor, a megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalat főmérnöke —, de szerencsére ma egységes a szemlélet, a rendszert együtt tervezik, vizsgálják. A vállalat az utóbbi években több millió forintos műszerparkot épített ki, amivel elvégezheti a bonyolult vizsgálatsorozatokat. Milliókat lehet megtakarítani a műszerekkel, s ez egyáltalán nem túlzás. A DIGÉP-ben nemrég arra az eredményre jutottak így, hogy nem kell megépíteni a tervezett 80 millió forintos gyárkéményt, a régiekbe is beköthetők a tüzelő- berendezések. A cég 2800 kazánt tisztít, vizsgál rendszeresen a megyében. A számítások szerint olajból és kokszból ennek eredményeként évi 16 millió forint értékű kemény valutát lehetett megtakarítani! 1 ál hajszolt kazánok Azt is elmondják a szakemberek, hogy a tüzelőberendezések „étvágyát” csak úgy lehet hatékonyan csökkenteni, ha a komplex vizsgálatok mellett rendszeres a karbantartás. Sajnos, előfordul. hogy „túlhajszolják” a -kemencéket, kazánokat, a termelés érdekében a végtelenségig halogatják a felújítást, a karbantartást. Hogy ez végül is milyen sokba kerül. arról elég annyit mondani, hogy egyetlen milliméter lerakodott koromréteg egy-két, a vízkő két-három százalékkal rontja a kazánok hatásfokát, s egyre több tüzelőanyag megy veszendőbe. Arról nem állnak rendelkezésre adatok, hogy a csaladok költségvetésében vajon rr.ennvi pénzt visz el fölöslegesen egv-egy rossz huzatú kémény, elhanyagolt tüzelő- berendezés. Ahol 'gázkonvektort, új kazánt építenek be, ott együttműködik az ingat- latkezelő, a gázszolgáltató, s a tüzeléstechnikai szakember De mi a helvzet az öreg házaknál? Belvárosunkban a régi bérházakkal együtt valóságos kéménydzsungel vár a Simon és Júdás j napján Holnap, azaz október > 29-én. Simon és Júdás [ napján ünnepelték ré- i gén sok helyen a tél J kezdőnapját. A mete- ■ orológiai megfigyelések 1 szerint azonban az iga- , zi lehűlés többnyire • november közepén kö- i vetkezik be. Érdekes. \ hogy november 8—15. között gyakorta erőtel- ' jes hőmérséklet-emel- j kedést figyelhetünk , meg. felújításra. Nincs könnyű dolguk a tervezőknek, ám az együttműködő felek itt is megpróbálják a legjobb megoldást megkeresni. Még tízmillió... Kétezer-nyolcszáz kazánon tizenhatmillió forint évente — írtuk előbb. Ha sikerül, a vállalat még tízmillió forint megtakarítást hozzátesz a tizenhathoz. azzal, hogy egyre több kazánon végez el komplex, teljes körű vizsgálatot. A vizsgálat költsége nem kevés, de csak töredéke a haszonnak. Szerencsére egyre több üzemeltető látja be, hogy a füst is pénzbe kerül, s nem mindegy, hogy menynyibe ... Testvérmegyénk, Vologda delegációja a tegnapi napot miskolci és Miskolc környéki gyárak, üzemek megtekintésével töltötte. A késő délelőtti órákban keresték fel a BÁÉV alsó- zsolcai házgyárát, amelyet—, mint köztudott — a Szovjetunióból vásároltunk. Szta- nyiszlav Alekszandrovics Oszminyin, s a küldöttség többi tagja nagy érdeklődéssel halllgatta Dóka József gyáregységvezető ismertetőjét. amelyből azt is megtudhatták. hogy a házgyár által gyártott panelekből 27- féle lakás alakítható ki. Ezt követően vendégeink megyénk hetedik legnagyobb vállalatát, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalatot látogatták meg, ahol is a miskolci húskombinát tevékenységével ismerkedtek. Az igazgató és a főmérnök részletesen beszámolt arról, hogy a 3 milliárd forint éves termelési értéket 2150-en érik el. Ehhez az kell. hogy egy év alatt levágjanak 40 ezer szarvasmarhát, s 400 ezer darab sertést. A gyártási folyamatokat végigtekintve, az üzemlátogatás a készáruraktárban fejeződött be, s itt röpke kóstolót is tartottak. — Minta pillanatokra otthon lettünk vonla... — ezt hangoztatta a küldöttség több tagja akkor, amikor ebéd után megtekintették a Mini Galériában Lenkey Zoltán Munkácsy-díjas grafikus kiállítását, amely a Rajzok Gyümölcstáltól a nyújtófáig Űjabb, korábban hiánycikknek számító fatömegcikk gyártását kezdték meg a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság lillafüredi erdészetében. Különböző faedényeket — gyümölcstálakat, fatányérokat, fából készült pohártartókat — hoznak forgalomba, amelyet a bükki erdőségekben termelt gyertyán-, valamint juharfából készítenek. Az új készítményekkel együtt negyven fölé emelkedett azoknak a faáruknak a száma, amelyek az erdészet műhelyéből kerülnek ki. A fagyártmányokkal megszüntették a hiányt, többek között a háztartásban használatos, különböző nyújtófákból és szerszám- nyelekből is. Évente mintegy százötven köbméter fát dolgoznak fel háztartási és szerárunak. Ezekkel nemcsak Borsod, de az ország különböző részeit is ellátják. Most Miskolcon, a Búza téri piacon létesítenek elárusítóhelyet, ahol valamennyi készítményüket egy helyen vásárolhatják meg az érdeklődők. Vologdából címet v Ennek az érzésüknek a vendégkönyvben is szenteltek néhány kedves szót. A tárlatlátogatás után a Borsod megyei Tejipari Vállalatot, s a miskolci tejüzemet nézték meg vendégeink, különös figyelmet szentelve a tej- és tejtermékgyártás különböző fázisainak. A vállalat csaknem egytizednyi Magyarországot lát el tejjel, sajttal, túróval... Ma délelőtt a delegáció Edelénybe, az Alkotmány Termelőszövetkezetbe látogatott. Október utolsó két napján rendezik meg hazánkban az országos nőkonferenciát, amely most, harmadízben kér nagyobb figyelmet társadalmunktól a nökér- dcs számára, ötévenként kerül sor ilyen összpontosított tanácskozásra, ahol a nők társadalmi helyzetének változásait, egyenjogúságuk érvényesülését elemzik sokoldalúan s tárják fel, hogyan kell tovább lépnünk. Különösen ma nem lehet már — lenini idézve — „piától szólam" a nömoz- galom. hiszen nagyon is röghöz kötötten jelennek meg a még változtatást igénylő gondok. Erről beszélgettünk három érdekelttel. + A CSALÁDQT IS BEKALKULÁLNI! Éder József né, a Weídlich- üzlet helyettes vezetője ahhoz a generációhoz tartozik, amely rendkívül fiatalon kényszerült önállóságra, került az élet sűrűjébe. Tizenöt éves volt, amikor — 1951- ben — boltvezető lett, Hejő- csabán egy - hatszemélyes zöldségesüzletet irányított. „Nagyon bátor és vállalkozó szellemű voltam” — mosolyog akkori önmagán, s vallja meg: saját gyermekét nem merte volna Ily fiatal korban ekkora felelősséggel terhelve szárnyára bocsátani. Éderné portréjához szorosan hozzátartozik, hogy huszonhat esztendeje dolgozik a Weidlich-üzletben. másfél évtizede mint vezetőhelyettes. A kereskedelmi pártbizottság vb-tagja, nőpolitikái felelős hetedik éve. — Nálunk a kereskedelemben a hőkérdés alapvető: az ágazatban dolgozók 85 százaléka nő. Éppen ez az oka annak, hogy nálunk másként vetődik fel a ma nőkérdése. Valahogy olyasformán: hogyan lehetne egyensúlyt teremteni a közösségi és az egyéni érdek között? Azt tapasztaljuk ugyanis, hogy azoknál, akiknek a férje nem a kereskedelemben dolgozik, családi konfliktust okoz az ötnapos munkahéttel járó, új rendszerű munkabeosztás. A mi területünkön tehát az egyensúly megteremtésének lehetőségeit kell feltárni, a nők magánéletének szféráját, jobban figyelni, s a családban betöltött szerepét is bekalkulálni a feladatok meghatározásakor. ♦ „IRÁNYBAN VAGYUNK, DE MÉG NEM A CÉLBAN” Szabó Edit szőke. 27 esztendős, a Lenin Kohászati Művek központi végátvevője, a kovácsoló gyáregység végtermékeit ö márkázza, s veti vissza a nem megfelelőt. „Van kiállása” — jellemezték egyenes szókimondásáért, amelyhez — valljuk meg — ma sem haszontalan kellék a bátorság. Kézbesítőként és 15 évesen került az LKM- be. munka mellett iskolázott, s a .gyakorlat tanította mesterré a nem csekély felelősséggel járó meózásban. A közéleti, mozgalmi munkát szívbéli szenvedéllyel végzi a szakszervezetben és a KISZ- ben. Ö képviseli a nőkonferencián az LKM nődolgozóit. — Ha szót kapnék a Parlamentben ezen a tanácskozáson, azzal kezdeném: véleményem szerint a nők egyenjogúsításánál már irányban vagyunk, de még nem a célban. Mert bár számos szép eredményt könyvelhetünk el a nőpolitikái határozatok megvalósításánál, nem becsülhetjük alá a tennivalókat. Az üzemi lapban megjelent nyilatkozatában fogalmazta meg: „Hogy mégis milyen gondokkal küzdenek dolgozó társnőim? Lakás, bölcsőde, óvodai elhelyezés. s a bér, a bér, a bér. Nemcsak a férfiak és nők béitzésé- ben élnek még a régi rossz beidegződések, de a fiatal és a nyugdíj előtt álló nők bérezésében is gondjaink vannak. A fiatalabbak azt mondják, van olyan végzettségem. mint X.-nek, ugyanúgy ellátom a feladatomat, mint ő, akkor miért kevesebb a fizetésem? Miért kevesebb, amikor most vagyok a legjobban rászorulva, kisgyerekeim vannak, lakást kell szereznem, vagy berendeznem, s élni is szeretnék egy kicsit, mikor, ha most nem . . . Az idősebb dolgozó nőt is meg lehel ugyanígy érteni, aki arra hivatkozik: ő már ledolgozott a gyárban húsz-harminc évet, s mégis alig kap többet, mint azok, akik nemrég csöppentek ide .. — Tudom, hogy nem sajátosan csak a mi gyárunkban jelenlevő gondok ezek, de országosan is jellemzők. Ezért hiszem, hogy a nőkonferencián feleletet kapok ezekre a kérdésekre. + NEM ELÉG A DIPLOMA, BIZONYÍTANI KELLI Cáspárfalvy Eszternek igencsak férfias íoglalkozása-hi- vatása van. BányagépészmérTomcsányi Istvánnc (Miskolc, Vologda u. S. szám. IV. emelet) azzal a panasszal keresett fel bennünket: hetek óta sárgás vizet kapnak a hálózatból, amely mosás közben megfogja a fehér színű anyagokat. Lapunk már foglalkozott a nyáron a lakosság e gondjával. Ennek ellenére úgy gondoltuk: jó lesz, ha ismét megkérdezzük Juhász Jánost, a Miskolci Vízművek üzemeltetési osztályának vezetőjét: mi okozza a víz megsár- gulását, s mikor szűnik meg ez a kellemetlenség? — Sajnos — kaptuk a választ — a keleti kavicsterasz- ról olyan nagy mennyiségű vizet igényel a város — különösen ilyenkor, amikor a karsztforrások hozama csökken —, amit nem győz a tisztítómű kapacitása. így azután a vas és a mangán egy része benne marad a vízben, s amikor a fogyasztónál oxigénnel érintkezik, sárga színt ad a víznek, s megfogja a fehérneműt. Nemcsak a lakók, hanem például a Patyolat Vállalat is szenved emiatt. Egyelőre csak nők, a Borsodi Szébányák Vállalat lyukói üzemében. Kétesztendős a diplomája. Tartott tőle, hogy megkérdezem: szereti-e a munkáját, s ezért megelőzött, megmagyarázván : a bányagépészet olyan szakma, amely a nőkkel is meg tudja szerettetni magát. — Az egyetemi évek után döbbentem rá, hogy nem is olyan egyszerű beilleszkedni ebbe a túlnyomóan férfiakból álló csapatba. Különösen lent a bánya mélyén volt gond elfogadtatni női mivoltomat. A férfi kollégák ilyen szempontból előnyben voltak, hiszen nekik rögvest tekintélyt adott és ad a diploma. A női mérnöknek bizonyítania kell, ha meg akarja szerezni-érdemelni a res- pektet. A föld mélyén furcsállják, hogy nő vagyok, és ott vagyok. Igaz, a bánya mélye nem a legalkalmasabb te- reo a nők egyenjogúsítására. Végül is tudomásul kell venni, hogy a biológiai különbségünk behatárolja a lehetőségeinket. Ez a biológiai meghatározottság láttatta be velem, hogy nem vagyok alkalmas a mindennapos hány a járásra. Ugyanakkor persze sok olyan feladatunk van, amelyek kifejezetten meghálálják a női aprólékosságot: a tervezésre, méretezésre, szóval a „pepecs”, ámde mégis létfontosságú munkákra gondolok. S ha ilyen tárgyilagos alapossággal szemléli az ember, el kell ismerni: sajátosságainkat is figyelembe véve, a mi szakmánk már egyenjogúsított. Még a bérezés tekintetében is. Hiszen, ha férfi ülne az íróasztalom mellett, s ugyanazt a munkát látná el, ugyanúgy, ahogy én, ő sem vinne haza egy fillérrel sem többet a borítékjában, mint amennyit én viszek. Erre a fajta egyenjogúságra ugyanis módfelett ügyel egy miniszteri rendelet.,. K. É. azt tudom ismételni: türelmet kérünk. A sajóládl tisztítómű 1984. december 31-én áll munkába, s javulás csak akkor várható. Addig tehetetlenek vagyunk a vassal és a mangánnál szemben. A sárgulás- nak azonban van egy másik oka is. Amikor a keleti kavicsmezőkről több vizet igényel a város — a lentebb már említett karsztforráshozam- csökkenés miatt — a hálózatban meggyorsul a víz áramlási sebessége. Ez azzal jár, hogy felszedi a lerakódott iszapot, s ez is sárgíthatja a vizet. Ez ellen azonban már tudunk tenni: kimegyünk a helyszínre, s „meghúzatjuk ’ a hálózatot. Ezt tesszük most a Vologda utca esetében is. S még annyit hadd tegyek hozzá: a sárgás víz minősége ugyan rosszabb a szabványban előírtnál, ám az egészségre nem veszélyes — a Köjál szerint Levél a kereszteződésről „Örvendetes, hogy ez év nyarán a Győri kapu és a Thököly utca találkozásával bekapcsolták a forgalomba az északi tehermentesítő út új szakaszát. A jelzőlámpa-berendezéseket megépítették, a lámpa azonban — nem tudni, mi okból — meg nem működik” — írja Reusz Gézánc, Kőporos utcai olvasónk levelében. A továbbiakban részletesen ismerteti, miiyen veszélyes közlekedési szituációk sorozata alakul ki ebben a kereszteződésben nap mint nap. Végül így folytatja: „Addig is, amíg a technika engedelmeskedik, és a lámpák végre működni kezdenek, a régmúlt gyermekkoromban még volt forgalom- irányító rendőrt »-élesszék fel« az illetékesek.” Elsősorban azért idéztünk olvasónk leveléből, hogy ne nekünk kelljen immáron sokadszor írni erről a témáról. Nem újságírói kényelemből vagy kötekedő kedvből került be sokadszor is lapunkba a kereszteződés ügye: az ott kialakult helyzet nagyon sok miskolcit aggaszt. Reusz Gézáné a levele indítékaként azt hozza fel. hogy október 26-án, délután történt az említett sarkon az első komolyabb karambol, s hozzáteszi: nagyon reméli, hogy az utolsó is egvben. Reménykedésébe«, úgy hisszük, minden városlakó osztozik ... \ tt—Ól (k—ó) Vendégeink a miskolci tejüzem ben... Vologdai vendégeink Gyárakkal, üzemekkel ismerkedtek A vas és a mangán az oka O Sárga a víz
