Déli Hírlap, 1982. szeptember (14. évfolyam, 206-231. szám)
1982-09-11 / 215. szám
Fellázadnak a szavak, ragok Hogy olvasnak a fiatalok? Gondos Ernő olvasásszociológussal, a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztőjével Tokajban, az írótáborban beszélgettünk, Nem először, és nem minden ok nélkül riado- zik a „szakma”, s nem kevésbé az Írók, hogy nem lesz olvasójuk. egyre nö azoknak a száma, akik „süketek" a minőségre, beszűkül, ellaposodik az ízlés, a könnyebb ellenállás felé halad. Gondos Ernő ezt éppen a fiataloknál mutatta ki szellemes felmérésében és tanulmányában. — Legutóbb Az olvasás anatómiája című tanulmány- kötetben jelent meg Az olvasói magatartás változatai. Elmondaná a felmérés lényegét, eredményét? — Arra voltunk kíváncsiak, hogy a fiatalok (három budapesti gimnáziumban) mennyire értik az először olvasott szöveget. Bálint György Gondtalan élet című kis remekét választottuk ki, amely Hunta Máriáról szól, aki évek óta egy kapualjban koldul és él. Az író, a rá jellemző ironikus-szellemes stílusban leírja, hogy a szerencsétlen nő hajdan cseléd volt, s miután megöregedett, egyszerűen kitették az utcára, így aztán „nincs” gondja fűtésre, világításra Bálint György szárazön közli ezeket a tényeket, s éppen ezzel a stílussal éri el a hatást. Nagyobbat, mintha „lírázna”, felháborodna. Nos, arra voltunk kíváncsiak, hogy a mai fiatalok mennyit értenek meg ebből.- Minden műnek több olvasata van, a befogadó ízlésétől, felkészültségétől, intelligenciájától függően. Azt tapasztaltuk, hogy a fiataloknak csak egy része értette meg és értelmezte helyesen a szöveget. Sokan nem ismerték fel, hogy melyik korban (a harmincas évek) élt Hunta Mária, Mások cinizmusnak érezték Bálint György rejtőzködő, mély humánumát. Kiderült, hogy a gyerekek sablonokban gondolkodnak a társadalmi kérdésekről, sokakat ez akadályozott meg abban is, hogy az esztétikai értékeket is felfedezzék az írásban. Ezt a tanulmányomat lefordították oroszra is, s megjelent az Innosztranaja Lityeraturában. Felfigyeltek rá Novoszibirszkben is. és . meghívtak, hogy csináljam meg ott is ezt' a vizsgálatot. — Ott milyen eredménynyel? — Bálint György Szavak felkelése című írását adtuk a tanulók kezébe. Ez arról szól, hogy fellázadnak a szavak,, ragok. Mondok egy példát: a „de” szó nem hajlandó ebben a mondatban szerepelni, hogy gazdag de becsületes? és így tovább. A felmérést egy matematika és egy nyelvtagozatos osztályban végeztük el. Az eredmény tanulságos. A nyelvtagozatosak nyelvvédő dolgozatként olvasták. Többet értettek meg Bálint György humorából, társadalombírálatából a matematikusok. A furcsa az volt, hogy nem ismerték fel, hogy Bálint György a klasszikus állatmese sablonjait alkalmazza. A felmérést elvégeztem itthon, és három pesti iskolában. Az eredmény siralmas. Fiataljaink mintha süketek lennének a humorra, a játékra. Nem ismerik fel a szövegben rejtőzködő, megfogalmazott alternatívákat. Egysíkú a tudásuk, ezért a szövegelemzésük is az. Csak néhány jó dolgozat született, azokat összerakva adódik a helyes értelmezés. A többség azonban el se jutott a stílusértékek felismeréséhez. Ez az eredmény pedig nem csupán azért lehangoló, mert képet ad a gyerekek irodalomértéséről. Többről van itt szó: a gondolkodás, az ízlés beszűküléséről. Folytatni kívánjuk a felméréseket más nyelvi közegben is, hogyösz- sze tudjuk hasonlítani. Talán ez megmutat valamit abból, hogy hol is követjük el (az oktatásban és máshol is) a hibát. (horpácsi) Villantó Hernádi A Hernád a horgászok körében sokáig a harcsáiról volt híres. Aztán egyre több riasztó jelzés érkezett ennek a szép folyónknak a szeny- nyezettségéről is. Amióta a legnagyobb miskolci horgászegyesület, az Észak-magyarországi HE a Hernád gondviselő gazdája, minden tőle telhetőt megtesz a víz- szennyezés ellen, s annak kockáztatásával is rendszeresen folytatja a haltelepítést a folyóba, hogy egy-egy újabb szennyhullám ismételten megtizedeli a víz lakóit. S úgy tetszik, a szívós erőfeszítések nem hiábavalók. Mostanában megint jó hírek is szállingóznak a Hernádról. Díszletek mesterei... Valószínűh y kevesen tudják, hogy a Fővárosi Operett Színi íz harmadik emeletének műhelyében dolgoznak azok a festők akik a fővá: :s színházainak díszleteit készítik. Felvételünk n V 'Helfeslők éidekes munkáját mutatja ix. (Horvát Éva felvétele) harcsák A múlt csütörtökön Korpás Lajos, a DIGÉP horgászegyesületének tagja két iskolás leányával látogatott el a Hernád partjára. A kirándulásra — megszokásból — horgászfelszerelést is vitt magával. S ha már ott volt vele, felcsalizta az egyik készséget piócával, s bedobta a horgot a folyóba, a 37-es országút hídjának közelében. S délelőtt tíz óra tájban egy tízkilós harcsát húzott ki a vízből. A váratlan sikeren felbuzdulva este visszatért ugyanerre a helyre. Megint piócával csalizott. Éjjel fél tizenegykor erős kapást észlelt a botvégen. Bevágott — s elkezdődött a haddelhadd. Félórás izgalmas fárasztás után sikerült — a közelben tartózkodó horgásztársa segítségével — partra emelni a 140 centiméter hosszú harcsát. A nagybajuszú zsákmány 22 és fél kilót nyomott a mérlegen. jfc Feszty Árpád vázlata a magyarok bejöveteléhez készült \ Kiállítás a Mini Galériában Nagy mesterek vázlatai A Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből Nagy mesterek vázlatai címmel kiállítás nyílt a héten a Mini Galériában (a Kossuth utca 11. szám alatt). A képzőművészeti világhét alkalmából megrendezett tárlaton Ámos Imre, Bernáth Aurél, Czóbel Béla, Domanovszky Endre, Egry József, Ferenczy Károly, Feszty Árpád, Gadányi Jenő, Holló László, Kmetty János, Kondor Béla, Márffy Ödön, Perlmutter Izsák, Sző- nyi István és Vaszary János egy-egy (illetve Ferenczytől kettő) műve szerepel. Olajkép és szénrajz, pasztell és akvarell, gouache és olaj-tempera — melyeket nem a tematika köt össze (bár az egyik falon mégis, mert itt aktok szerepelnek), Ksnybaséfek klubja Végy néhány konyhafőnököt, rendszeresen hozd össze őket baráti találkozóra és kész is a zártkörű klub. Hogy sa- va-borsa is legyen a dolognak, mindössze arra van szükség, hogy mindegyik konyhafőnök állam- vagy kormányfő legyen — lehet koronás fő is. A múlt hét végén a franciaországi Reims-ben, majd Belgiumban került sor az igazán zártkörű klub szokásos, évenkénti találkozójára. Reims közelében a 21 tagú társaság 16 tagja Champagne megyében pezsgőt ízlelgetett — mi egyebet tehetett volna azon a vidéken —, majd a belgiumi Leuven-ben és Brüsszelben „gasztronómiai kiránduláson” vett részt. A baráti találkozón a konyhafőnökök — akik felelősek azért, hogy mi kerül a „nagyok” asztalára — természetesen birodalmukról, a konyháról beszélgettek, recepteket cseréltek, sőt, esetenként egész men üjavasiatokat is. A klubot öt évvel ezelőtt hozták létre és azóta megszakítás nélkül Marcel le Ser- vot úr, a francia államfő konyháinak vezére az elnöke. Elnökhelyettese pedig Henry Haller úr — a Fefiér Ház konyháinak ura —, aki azonban svájci származású kony* hamu vész. Egy csinos őszi hírnök Divatszín a fehér minden árnyalata Még tart a nyár végi kánikula, de az ősznek már csalhatatlan jelei vannak. Barátkozzunk hát az új évszakkal, hiszen az átmeneti időben az eddigieknél vidámabb divat köszönt ránk, ami a színekben és a formákban is megmutatkozik. Például ez a modell is erről tanúskodik; a lényeges darabokon a tört fehér szín az uralkodó. Igen elegáns, egyenes, nyugodt vonalvezetésű kabát, amely a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár nagyon puha szövetéből készült. A kabát lényeges részletei a valódi bőrszegés, a hatalmas sálgallér, a nagy zsebek és a mélyített, kényelmes káröltő. Gembár Olga, a Magyar Divat Intézet tervezője készítette ezt a modellt, amelynek kiegészítője a puha szélű, nagy karimájú kalap és a finom bőrből, közepes sarokmagassággal készült csizma. Hogy a modell azért ne legyen teljesen hófehérke, törökmintás ruhát ajánl hozzá a divattervező. Előrejelzésként azt is elmondhatjuk, hogy nemcsak ősszel, de az elkövetkezendő télen is divatgzín lesz a fehér sok-sok árnyalata. Részlet Vaszary János Tengerparton álló női akt című olajfestményéből. hanem az a közös vonásuk, hogy valamennyi; vázlat. Dr. Végvári Lajos művészettörténész terjedelmében kicsiny, ám hasznosságában fölöttébb nagy ismertetőjéből egyebek között ezek olvashatók a katalógusban: „A régi művészek meglehetősen körülményesen alkották műveiket. A megrendelő tematikai szándékának átvétele után képtervet készítettek, amely pontosan informálta az érdekelteket a munka ikonográfiái, tartalmi és formai sajátosságairól. Ennek jóváhagyása után a művész tanulmányokat készített a hagvományos felfogástól eltérő képrészletekről... Ezeket a tanulmányokat nem értékelték, és nem is szokták megőrizni. Csak a XV. században változott a helyzet... A művészet új szemlélete az alkotás minden fázisát fontosnak tartottá, de mégis különös jelentőséget tulajdonított a vázlatnak, a műalkotás eszméjét felvillantó, részleteiben ki sem dolgozott képideálnak ...” A nagy neveket felvonultató tárlat október 22-ig tekinthető meg, naponta 10-től 18 óráig, szombaton 14-ig.