Déli Hírlap, 1982. szeptember (14. évfolyam, 206-231. szám)

1982-09-10 / 214. szám

Fialal Elkopolt ass előny (Folytatás az í. oldalról) A Diósgyőri Gépgyárnál számoltak a költ égek növe­kedésével, s most a teendők feltérképezésénél tartanak. Elemző munka indult, mun­kakörök. foglalkozási ágak szerint vizsgálják, hogy mely esetben gá/deságos a bejárás költségeinek támogatása, hol és mennyit kellene ezen vál­toztatni. Az LKM majd’ 5000 be­járó munkása közül több mint 2500 vonaton utazik. Ez Tanulók az étteremben Többen ebédelhetnek Az elmúlt tanév végére városunkban a vendéglátó­ipari vállalatoknak adták át üzemeltetésre az oktatási in­tézmények főzőkonyháit. A változás eredményeként 1400- zal növekedhetett a menzán étkező tanulók száma, s így összesen több mint 12 600 nebuló járhat az iskolai ét­termekbe városunkban. Ez annyit jelent, hogy Miskol­con minden második tanuló iskolai étkeztetésben része­sül. Még az idén tovább foly­tatják a fejlesztést: az év végéig 250-nel növelik a menzai férőhelyek számát. Újra itt a Satu! Október 2-án ötödször ren­dezik meg a Satu számhábo­rú- és túraversenyt a Csa- nyikban. A szervező ezúttal is a DIGÉP KlSZ-bizottsá- ga. Az egész napos program­ról időben, részletesen tájé­koztatjuk olvasóinkat. (Folytatás az 1. oldalról) Az idén 1470 lakást kellene átadni Miskolcon, a mai na­pig azonban csak 797-et si­került beköltözhető állapotba hozni. A laikus számára ta­lán többet mond a tervosz­tály vezetőjének borúlátó ..jóslata”: az év végéig hu­száros hajrával sem tudják teljesíteni a kivitelezők a la­kásépítési tervet. Máris lát­ható, hogy legalább 80 új otthon átadására csak a jö­vő év elején kerülhet sor, köztük a nyugdíjasok házá­ban levő lakásokra, vagy például azokra, amelyeket a Széchenyi u. 3—9. szám alat­ti épületben alakítanak ki. Ez utóbbi építkezés emlí­tése keserű mosolyt csalt a végrehajtó bizottság tagjai­nak arcára. Hiszen több mint egy évtizede röpítették levegőbe a Béke étterem, il­letve a Roráriusz cukrászda falait, s azóta tervezik, épí­tik a házat. Többszöri határidő-módosi. tás után, az idei év végére sem sikerül tökéletesen be­fejezni a munkát, és a betonkolosszus több üz­letét, szolgáltatórészlegét — a már említett lakásokkal együtt — az idén sem adják át. Gyakorlatig szünetel a munka a szinva—népkerti lakótömb ABC áruházának építésén. A Korvin Ottó ut­cai üzletsoron viszont több boltot, szolgáltatórészleget megnyitottak, s így, bár egy­éves késéssel, körülbel ül 2000 négyzetméter alapterületű ke­reskedelmi egység készült el. Lapunkban is szóvátettük — az egyik tanacsíag észrevé­tele alapján —. hogy a szó­ban forgó üzletek portáljába hibás üvegtáblákat építettek be. Jó volt hallani, hogy a se­lejtes portálüvegeket kiese­Kallódó gyermekek VJ Girincsen az egy gyermekre jutó ruházkodási költség éven­te hatezer forintot tesz ki. Göncön, Kurityánban alig halad­ja meg a kétezer forintot. A szakemberek szerint egy gyer­mek ruhatárára évente legalább ötezer forintot kell költeni. Az adatok nem valamely családi költségvetésből valók. A borsodi népi ellenőrök készítettek egy felmérést, azt kutat­va, hogy a nevelőotthonok hogyan gazdálkodnak és milyen, forintban kifejezhetetlen haszonnal működnek. A társadal­mi és a családi élet perifériájára került gyermekekről van szó. Nem titok, hogy az állami gondozott és veszélyeztetett íiaLalok száma évrpl évre nő. így a teljes körű felméréshez ismerni kellene a esaládi kötelékek lazulásának okát, az al­koholizmus terjedésének rugóit. Az állami gondoskodás alatt álló gyermekek száma a főváros és Pest megye után, Bor­sodban a legmagasabb, ötezres létszámról beszélhetünk, ha ideszámítjuk az utógondozást és a védő-óvó felügyeletet igénylő fiatalokat is. Megfogalmazódott a NEB megyei bi­zottságának tegnapi ülésén, hogy hallatlan felelősség hárul azokra, akik ezeket a fiatalokat megpróbálják a társadalom hasznos tagjává tenni. A legnehezebb feladat lehet a nehe­zen kezelhető, lelkileg sérült gyermekeket közösségi ember­ré tenni, s megelőzni a bűn útjára való lépésüket. A vizsgálat szerint a feltételek többé-kevésbé biztosítottak az oktató, nevelő vagy éppen javító munka számára, bár az anyagi lehetőségek a megyén belüli intézetekben is eltérőek (Érdekes, hogy Alsózsolcán több zsebpénz jut az otthon la­kóinak, mint például Kurityánban.) De a változást sürgető intézkedéseket nemcsak az indokolja, hogy gyakori a szökés, hogy a pedagógusellátottság kívánnivalókat hagy maga után. hogy egyre kevesebb nevelőszülő akad ... Ez év májusában kormányrendelet jelent meg a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek sorsának kedvező irányba fordításáról. A rendelet azt sugallja, hogy a szülők vállaljanak nagyobb erkölcsi és anyagi felelősséget kallódó csemetéjükért. Az in­tézményesített gyermekvédelem önmagában kevés arra. hogy megnyugtatóan megoldja társadalmunk — túlzás nélkül ál­líthatjuk — egyik legégetőbb gondját. B. I. Imire az építők hivatkoznak Lehelnek más okok is? rélték — a kivitelező ká* rára. Hogy néhány jó hírrel is szolgáljunk ... Az Avason a 8 tantermes, BETONYP-ele- mekből készült iskolát a tan­évkezdésre átadták, mégpe­dig úgy, hogy a környéke is rendezett. E hónap derekán várható a Szinva—Népkert lakótömb 200 férőhelyes óvo­dájának, illetve a Mátyás ki­rály utcában létesülő. 100 fős óvodának az átadása. A már említett lakótömb 60 gyerek ellátására alkalmas bölcsődéjének a tetőszigete­lését most készítik. A terv­osztály szerint az építés üte­me kielégítő. Reméljük, ki­elégítő lesz a munka minő­sége is, hiszen — mint be­számoltunk róla — javításra szorul az alig néhány éve épült gyermekintézmények tetőzete is. Sok pénzébe kerül ez a vá­rosnak, pedig az anyagi források nem túl bőven bu­zognak. A Lenin Kohászati Müvek gazdasági problémái és más vállalatok gyengébb eredmé­nye miatt körülbelül 50 mil­lióval kevesebb bevételre számíthat az idén a tanács a tervezettnél. Ekkora hiányt nem lehet csak takarékos­sággal pótolni. Szükség lesz ismét a központi támogatás­ra is! Furcsa helyzet, hogy a ko­rábbinál kevesebb pénzt jut fejlesztésre, mégsem győzik a kivitelezők a munkát. Ahogy a szakemberek mond­ják: továbbra is a kereslet jellemzi a beruházási piacot. Ezért mondta Rózsa Kálmán tanácselnök: az építőipari vállalatokkal szemben, kissé kiszolgálta­tott helyzetben van a ta­nács. Az építők munkaerőhiány­ra, a szakiparosok elvándor­lására hivatkoznak. A taná­csi vezetők ezt elismerve is úgy vélik, hogy jobb szer­vezéssel, eredményesebben dolgozhatnának az építőipari vállalatok. De az is közre­játszhat — hallottuk az ülé­sen —,3 hogy az építők szí­vesebben teljesítenek sza­badáras, azaz jobban jöve­delmező munkákat, mint ta­nácsi megrendeléseket. A ' ■>- nács ugyanis nem lehet gá- lánt a köz pénzéből. B. D. ,Az igyefogyott regényeknek” A magyar orvostu­domány nagy úttörője volt Pápai Páriz Fe­renc. A neves tudós 1690-ben megjelent munkájában már azt hangsúlyozta. hogy nemcsak a tudósoknak ír, hanem „az igyefo- gyott szegényeknek” szeretne segítséget nyújtani. Haladó esz­méiért sokszor üldöz­ték, munkássága nem mindig talált támoga­tókra Pápai Páriz Fe­renc ezen a napon halt meg 1716-ban. kisiparosok eszmecseréje A megye fiatal kisiparo­sainak rendeztek aiikétot ma 10 órai kezdettel az úi KI­OSZ-székháZ'.an. Az anké­ten a? ifjúsági törvény vég- renajtásanak eddigi tapasz talatiiiiól tárgya nal:. vala­mint a KIOSZ és a KISZ- sz?ivezetek eg. ütimuködésé­rol. A KI ŐSZ és a KISZ között 'lemré’iben együtt működési me .állapadás szü­letett: ennek tartalmáról, s az ezzel Kapcsvatos felada­tokról hallhatnak bővebben a meehivotlak. A három oltásból álló gyer­mekbénulás elleni oltássorozat első kampányára 1982. szeptem­ber 1?*—18 közötti időben kerül sor. Oltásra kerülnek azok a gyermekek, akik 1979. július 1— 1982. június 30, közötti időben születtek. A védőoltást Sabin-cseoncknek teában szájon át történő beadá­sával végzik ezért a szülök, il­letve hozzátartozók kávéskana­lat. valamint az olt sok idejének bejegyzése miatt a gyermekek oltási könyvét is vigyék maguk­kal. Amennyiben a kötelező oltás­ra kijelölt korú gyermekek hoz? zátartozói — átköltözés vagy egyéb ok miatt.— az oltási ér­tesítést nem kapnák meg. úgv a lakás szerint illetékes gyer­mekkörzeti rendelőben jelent­kezzenek. Miskolc megyei városi Állami Közee^s/ségügyi- JárVánytigyi Felügyelőség Laborhajó a Balatonra Vízi járművek gyártása és javítása Tisza lökön % Mit mutat a műszer? Ügyes eszközökkel mérik a gépkocsik üzemanyag-fogyasztását. A kétszeres Kiváló címmel ki­tüntetett termelőegység, az Észak­magyarországi Vízügyi Igazgató­ség Tiszalöki Vízlépcső- és Ha­jójavító Üzeme teljesítette első félévi termelési tervét — 15 mil­lió forint értékű munkát produ­káltak —, annak ellenére, hogy az év első hónapjában sok prob­lémával bajlódtak. Legnagyobb gondjuk az volt, amint ezt Rácz Imre üzemvezető elmondotta, hogy eves termelési kapacitásuk még májusban sem volt le- I kötve. A 140 dolgozót foglalkoz­tató üzem elsősorban, vízi járműveket, hajókat, uszá- . lyoka’t. dereglyéket, kompo­kat készít, javít. Kuruzsa Sándor mérnök vezetésevei I most készülnek annak a la- I boratóriumi hajónak a ter­vei, amely majd a Balatonon teljesít szolgálatot. A nyolc­millió forint értékű laborha­jó kivitelezéséhez még az idén .hozzákezdenek. A Ba­ján székelő vízügyi igazgató­ság részére 2,5 millió forint értékben mederkitűző szerha- jót, a szolnoki, a székesfe­hérvári igazgatóság megren­delésére egy 150 lóerős, il­letve 300 lóerős motoros von­tató épül, szintén saját ter­vek alapján. A győri víz­ügyi igazgatóságnak 300 ton­nás kőszállító uszály épül a sólyaréten. Folyamatban van egy saját. 200 tonnás uszály teljes felújítása is. O. J. $ A motoros vontató az üzemcsarnokban épül. Ki honnan utazik? intézmények j és vállalatok kedvező, hiszen a MÁVAG jogutódvállalataként az LKM jelentős kedvezményben ré­szesítheti a vasúton utazó dolgozóit A Volán-buszokon utazók létszáma 2200, őket rnár érzékenyebben érinti az árváltozás. A BÁÉV-nél úgy ítélik meg a helyzetet, hogy a másfél ezer ingázó dolgozó egy része várhatóan búcsút mond a vállalatnak, közelebb keresve munkát. A vállalat­ra is terheket ró a változás, hiszen csak az elmúlt évben több mint tizenöt és fél mil­lió (!) forintot fizettek uta­zási hozzájárulás címén a dolgozóknak. A furrá« a vidék A városban működő intéz­mények más helyzetben van­nak, mint az üzemek, hisz anyagi forrásaik behatárol­tak. Hagyományosan sok a be­járó dolgozó az egészségügy­ben : különösen így van ez a megyei kórház esetében. 600—700 a bejárók száma, s elsöprő többségük a kórház üzemeltetéséhez nélkülözhe­tetlen munkakörökben — mosodában, kazánházban, konyhákon — dolgozik. A jövőben minden új munka­erő felvételénél erőteljesen mérlegelni fogják, hogy hon­nan jár be, megéri-e az in­tézménynek fizetni a bérlet árának egy részét. De azzal is számolni kell, hogy a kór­házi fizikai munkaerő forrá­sa évek óta a vidék, így sok esetben kényszerűségből meg kell majd fizetni a távolról bejáró munkásokat, munkás­nőket is. Cjabb differenciáló tényező Senki nem vonhatja két­ségbe, hogy a váro6 ipará­nak, intézményhálózatának szüksége van a bejárókra. A tarifák változásával azonban újabb differenciáló tényező­vel kell számolnia a válla­latok, intézmények vezetői­nek. Ha ezt átgondoltan, okosan használják ki, akkor a munkaerő arányosabb el­oszlása csökkentheti a gazda­ságtalan ingázás miatt a népgazdaságot, s a dolgozó­kat egyénenként is terhelő költségeket. Máról holnapra természetesen nem rendeződ­het át az ingázók tábora, hisz * az i egyensúly megterem­tésébe a vidéki munkalehető­ségek fejlesztése, gyarapítása is beletartozik. (kiss—szántó) ItlOZtÉ ; a pnifiÉiás l elem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom